Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 8IZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 90. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Javaslatok, törvények, ■ ■■ tf m jovonk ma összeülő országgyűlés napirendié«! az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak, .az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácsokról szóló törvénymódosításának megvitatását javasolták. Elismerésre méltóan gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területeket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak napirendjén szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témákat? Az, hogy mindegyikük fontos feltétele a továbblépésnek, amely néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kongresszusának, határozatában is megfogalmazódott. Ez utóbbiból, s a kongresz- szuson elhangzottakból kicsendül, hogy népünk készenáll a továbblépésre, a gazdaság és a társadalom további fejlesztésére. E fejlesztés törvényes feltételeihez tartoznak a napirendi pontok mögött levő feladatok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszerepe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll készen a kiművelt emberfők képzésére. Hiszen ezeken a kiművelt emberfőkön áll, vagy bukik a magyar társadalom .sorsának jobbra fordulása. A megvitatandó oktatási törvénynek a többi között az a feladata, hogy az iskoláit közelebb vigye az élethez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat indítson útjukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a legújabb követelmények szerint. Alkalmassá kell tenni erre az iskolát, mert jelenleg még nem az. Az új törvény adta feltételek között növekednie kell az önállóságnak és a demokratizmusnak az iskola falai között. Önállóbbá kell tenni az oktatási intézményeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a tanulók adottságaihoz alkalmazzák. Demokratizálni kell, hogy megvalósulhasson az iskola és a társadalom közötti visszacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítse igényéit az előbbihez, s ezek kielégítéséhez segítséget is tudjon adni. Erre nyújthat, majd lehetőséget, de csak lehetőseset, az új oktatási törvény, mert önmaga nem csödaszer, annyit ér. amennyit megvalósítanak belőle. A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület- és településfejlesztés körében is önállósodási. decen.tralizálási törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kistelepülések szerepének növekedését helyezik előtérbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kistelepülesek lakosságmegtartó és -eltartó szerepét erősíti. E célból csökkenteni kell a főváros es a városok, a városok és a községek ellátása közötti — helyenként igen'ki rívó — különbsé- géket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy-egv térség adottságait a fejlesztésnél. Hosszú távú feladatunk a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A fejlesztési koncepció fontos elve, hogy a meglevő értékeket meg kell őrii/ii, különösen a környezet és a természet értékeit. Fokozni kell a helyi szervezetek érdekeltségét' a fejlesztésben. bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Ehhez nagyfokú önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat tervezetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társadalmi, érdek- védelmi és tudományos szervek már jó előre megkapták az oktatási törvény tervezetét, megvitatásra. Összegyűjtött véleményük odakerült a javaslat kidolgozóinak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint korábban a választási törvénytervezet, nemreg a kongresszusi irányelvek nyilvánosság elé bocsátása: a legszélesebb részvételt közös dolgaink megvitatásában. A terület- és településfejlesztési koncepcióról —, amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett '■— kilencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szükségessé. hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló törvényeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gazdaságirányítás rendszerének változásait, nagy súlyt helyezve a tervezés jobb alkalmazkodására a külső és a belső feltételek változásaihoz, s a széles körű társadalmi részvételre a tervek kidolgozásában, megalapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módosításának célja, hogy a tervtörvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormányzat. A tanácsok tervei például kikerülnek az állami költségvetésből, azzal az állami támogatások rendszerén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javaslatok elfogadása esetén a tanács önállóan dönthet afelől, hogy pénzeszközeinek mekkora hányadát költi fejlesztésre és a működési költségvetésre. (Itt is megszűnik a gazdasági zsargonban a pénzek „pántlikázásának” nevezett jelenség.) A tanácsokról szóló törvény módosítása pedig a népgazdasági tervezésről és az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával összhangban kibővíti a tanácsok jogait és kötelességeit. a településfejlesztésben, a lakosságot ellátó tevékenyégében. A z országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat irány- mutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvitatott, az országgyűlési állandó bizottságok által támogatott törvényjavaslatok, -módosítások mindegyikét át-meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önállóságának növelése. Magyarországra látogat Constantin Dascalescu Ma összeül az országgyűlés Csütörtökre összehívott ülésszakán az országgyűlés — a Minisztertanács javaslatára — várhatóan új törvényt alkot az oktatásról, megvitatja a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, továbbá módosítja három magas szintű jogszabály, nevezetesen a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. *• A mostani ülésszak egyben cíkluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a ,,T. Ház”, amelyben a választópolgárok bizalmából ' 352 országgyűlési képviselő öt évre szóló mandátumot kapott 1980 tavaszán. Az új országgyűlés a június 8-ra kiírt választások után tartja majd alakuló ülését. (MTI) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának- elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra . Magyaron szágra érkezik, (MTI) Stiiiltz a csúcstalálkozó Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Reagan amerikai elnök és Mihali Gorbacsov, az SZKP főtitkára „egyetért abban, hogy hasznos lenne közöttük a találkozó, amelyet rövid időn belül kellene megtartani” — jelentette ki George Shultz amerikai külügyminiszter egy szerdai televíziós nyilatkozatában. Shultz a két vezető közötti levélváltásra utalt ezzel kapcsolatban. A miniszter azonban hozzáfűzte, hogy egyelőre semmiféle megállapodás nem jött létre egy ilyen találkozás időpontját, helyét, vagy napirendjét illetően. Shultz azt mondotta, hogy nem tesznek különbséget a- között, vajon csupán- „találkozóról” vagy ..csúcstalálkozóról” lehet szó. Robert McFarlane, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója korábban azt mondotta. hogy a „találkozó” csupán első megbeszélést jelentene, s azon nem feltétlenül kellene megállapodásoknak létrejönnie, a „csúcstalálkozót” viszont gondós elkészítéssel. előre meghatározott napirenddel kellene összehívni, s azon már érdemi megál- apodások jöhetnének létre a két ország viszonyát érintő kérdésekről. Elutazott Iáimé Gama Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Budapestről Jaime Gama. a Portugál Köztársaság külügyminisztere. (MTI) i Folyamatosan halad a burgonya vetése az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetke-) zetben. Étkezési és vetőmagburgonyát 202, illetve 98 hektáron juttatnak a földbe. A hád rom gépnek összesen 900 tonna gumót kell elvetni, amivel a hónap végére végeznek, ha az időjárás engedi. — Bencze — Képviselő-jelölés Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Pásztóit és Karancslapujtön Brutyó János és Szilágyi Tibor a 2. számú választókerület képviselőjelöltje Szűknek bizonyult a Nógrád megyei 2. számú országgyűlést képviselői választókerület második jelöiő gyűlésének a Salgótarjáni . Vasöntöde és Tűzhelygyár Ady Endre Művelődési Hazának nagyterme, sok választópolgárnak már csak az előtérben jutott hely. A nagy érdeklődéssel kísért jelölő gyűlés elnökségében ott volt Brutyó János, az MSZMP KB tagja, a KEB nyugalmazott elnöke, Salgótarján díszpolgára; Géczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára: Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese és Szilágyi Tibor, a városi pártbizottság titkára. Maibzirrek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának alelnöke megnyitójában elemezte a választójogi törvény új vonásait, aláhúzta a jelölés felelősségét, majd a jelölő gyűlés előadója lépett a mikrofonhoz. Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára mindenekelőtt megállapította: — A választási előkészület minden esetben jó alkalom arra, hogy véleményt nyilvánítsunk a mindenkori politikáról. A mostani . fórumokon is lehetőség nyílik a tömeges párbeszédre és véleménycserére. A néofront választási felhívása világnézetre és életkorra való' tekintet - nélkül mozgósít népünk érdekeinek szolgálatára, s a -népfront .jelöltjeire való szavazással erősíthetjük nemzeti egységünket is. Szalai László a továbbiakban áttekintette az ország negv szabad évtizede nagyívű változásait, beszedes példák hosszú sorolásával idézte Salgótarján gyarapodását. A jelölő gyűlés előadója megemlítette, hogy a városban várhatóan alapvetően, teljesül a'VI. ötéves terv, az eredetileg tervezettnél több lakás épül. tervszerű a telekgazdálkodás, 150-nel gyarapodott az óvodai helyek száma, a feszültség eiienere is sikerült elkerülni az általános iskolákban a váltott tanítást, mert huszoneggyel több az általános iskolai tantermek száma is. A városfejlesztés eredményeinek idézésé, a lakossági segítségről való megemlékezés után a városi pártbizottság első titkára a gazdasági egységekkel foglalkozott. Szólva arról, hogy a pozitív kibontakozás jelei tapasztalhatók ott is, ahol eddig gondok voltak. A feladatokra való utalás ulán Szalai László a megyei népfrontbizottság megbízásából javasolta kép viselő jelölteknek Brutyó Jánost és Szilágyi Tibort. Az életutak résziét es ismertetése után Marczinek István bejelentette: a ; választókerület előző napi első jelölő gyűlésén mindkét jelölt 282 szavazatot kapott Ezt követően el- ■■ sóként - Tözsér Zsuzsannna. az öblösüveggyár finomcsiszolója kért szót. Mindkét jelöléssel Július 1—7. között Magyar—finn barátsági hét A hetedik magyar—finn barátsági hét eseményeit idén július 1—7. között, egyidőben rendezik meg a két országban. A háromévenként sorra kerülő rendezvényt 1967- ben tartották meg először. Idén a két nép barátságát demonstráló eseménysorozat fővédnöki tisztét Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke vállalta el. Az eddigi találkozókat mindkét országban . hasznosnak tartják. Magyarország és Finnország egyaránt nagy szerepet vállal az európai béke és biztonság elmélyítésében. A barátsági hetek fontos eleme a két nép történelmi rokonsága, a mélyen gyökerező kölcsönös tisztelet és barátság.' A barátsági hét előkészítése mind Finnországban, mind' Magyarországon széles társadalmi alapokon zajlik. A ren-' dezvények során népes társadalmi küldöttségek látogat-’ nak el mindkét országba, el-' sősorban a testvérvárosokba, amelyek száma napjainkra már elérte a tizennyolcat. A hét nap alatt lehetőség nyílik kölcsönösen megismerkedni a kulturális, gazdasági eredményekkel, s alkalom kínálkozik a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítására is. Az idei barátsági hét során megemlékeznek arról is, hogy 150 esztendővel ezelőtt jelent meg a finn nemzeti eposz, a Kalevala. A barátsági hetet megelőző napokban Debrecen városa ad otthont a harmadik testvérvárosi konferenciának, ahol a magyar és finn városok képviselői ismerkednek meg egymás munkájával. A rendezvénysorozat részletes programja ezekben a napokban-hetekben formálódik. . (MTI)« egyetértve Brutyó Jánosról éld mondta, hogy jelentős szerepe van a város fejlesztésében) Szilágyi Tibort pedig a város gondjaival együttélő tettre« kész embernek nevezte. Bácsa Tivadar, az SVT hidegüzemei nek vezetője a választókerület ti teendők felidézése után a4 SVT dolgozóinak támogatósad ról biztosította a jelölteket) Kazinczi Gyula, az öblösüvegd gyár igazgatója elmondta: tad pasztáit, a legbensőbb protu lé mákat is vállaló közéleti emberek a jelöltek. Nándori Terencné, általános iskolai igazgató, tanácstag a szőkébb környezet megoldásra várd! teendőiből idézett egy, csokor, ravalót, felhtva erre a kep- , vi.seiőjelöltek figyelmét. A többi között a kábeltelevízió igényéről szólt, változást süi- ' getett a bevásárlás körűimé« nyiben, s az óvodai gondol« megszüntetésében. A vita befejezése után a jelölő gyűlésen részt vevő 264 választópolgár egyhangúlag támogatta úgy Brutyó János, mint Szilágyi Tibor jelölését. A két jelölő gyűlés együttes szavazatai alapján így a 2. számú választókerület jelöltjeivé váltak. Brutyó János, megköszönva a bizalmat, elsőként a Salgótarjánnal kialakult régi kapcsolatáról szólt. — Annak idején az első benyomások nagy hatást tettek' rám, az ember óhatatlanul azt kérdezte: lesz-e ebből város. Nehéz körülmények között gyarapodott és :változott Said , gótarján, s erre én is büszke vagyok. Szeretem a vérpa szorgalmas népet, s a majd meg választa ndó kép v is el öv,ej együtt kell dolgozni a lakosságnak is. S amelyikünkéi megválasztják, az majd féld tűri a nadrágot és igyekszik teljesíteni a megbízatást. Szilágyi Tibor is a közös munka hangsúlyozásával kezdd te, majd ezt mondta: — Kétszeresen is megtisztel lő nekem a jelölés. Itt, a köd zelben voltam pályakezdő ped dagógus, ugyanakkor a mund kaim is köt ehhez a kerület^ hez. A lakóterület szorgalmas munkásaival meg tudjuk oldani a feladatainkat, hiszed hittel és felelősséggel még sokat lehet tenni. S hogy ki vehet részt ebd ben a munkában képviselőd! ként, arról június 8-án sza« váz majd a 2. számú válaszd tóikerület — Salgótarján déli része — lakossága. (Folytatás a . 2. oldalon^ « i