Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
Rendkívül nehéz, időnként zűrzavarral. kuszaságokkal is terhelt esztendőt zárt a tavalyival a Salgó C'OŐipari Szövetkezet. Igazából az elmúlt évben érzékelték először, hogy a piac nemcsak kemény, de esetenként kegyellen is tud lenni. S. miután más dolog valamiről tudni, es megint más a saját bőrünkön fájdalmasan erezni — az elmúlt esztendőt nem kívánja magának még egyszer a szövetkezet. Pedig kecsegtető siker, kiugrási lehetőség mutatta meg magát mindjárt az év elején. Ügy tűnt, megnyílik az út egy szovjet export előtt. A külkereskedelmi partner ígéreteben bízva nem is kötötte le kapacitását a szövetkezet, noha erre jó alkalmak kínálkoztak. Csakhogy változott a helyzet: megcsappant a külpiaci elhelyezés lehetősége, s az úi szituációban azok a iábbeligvártók maradlak meg a piaci kosárban, melyek neve veretesebben cseng a kis salgótarjáni szövetkezeténél. A várt üzlet meghiúsult — szinte embertelen gondok elé állítva ez által a szövetkezetét. A salgótarjáni cipőgyártók most1 bírósági Ülőn kívánják emiatti kárukat enyhíteni, ám a per számukra sikeres kiemenetele esetén is csupán fájdalomdíjhoz jutnak. Az ügy tanulságainak kimondását meg különösen nem s bíróságtól várják, megfogalmazták már saját maguknak: ha egy olyan kis cég, mely 8 lábbelik frontján nem tartozik a legtekintélyesebbek közé, egy külkereskedelmi cég új partnere gyanánt óhajt megpróbálkozni a külpiaci jelenléttel, akkor erényei közül a fokozott óvatosságot részesítse előnyben. Valamelyest rímel erre a talpvásárlásban szerzett tavalyi lapasztalat. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat meglehetősen rend- szertelen szállításai révén állította csaknem teljesen a falhoz a Salgó Cipőipari Szövetkezetét. A talpellátást természetesen szerződésben rögzítették, ám hazánkban az érvényes szerződések sajnos, még nem adnak garanciát a pontos teljesítésre. A formatalpakat készítő vállalat több mint egymillió forint kártérítést fizetett a szövetkezetnek ■— ez a költségek megtérítésére elegendő volt, a kiesett nyereség pótlására azonban már nem; a vesztes fél ismét a salgótarjáni szövetkezet lett. A tanulság ezúttal is kézenfekvő, s az esetből máris okult a szövetkezet vezetősége. A biztonságos gazdálkodás, anyagellátás nem engedi meg, hogy mindössze egy szállítópartnerre hagyatkozzék a feldolgozó fél, hiszen ezzel a nem kívánt mértékben kénytelen rizikót vállalni, sőt, hazardírozni! Megtanulva a leckét, már az idén három talpgyártóval épített ki üzleti kapcsolatot a Salgó Cipő. A kellemetlen tapasztalatok sora azonban ezzel még nem ért véget. Az évzáró küldött- gyűlésen bizony arról is szólni kellett Szép Antal elnöknek, hogy tévedtek, amikor a konzervatív ízlés jegyében készült férfid-/ pök tartós keletjére számítottak. Pedig hosszú évek óta éppen a kimondottan kényelmes, de a mutatósságra, divatosságra viszonylag kevesebbet adó modellek készítésére „szakosodott” a szövetkezet —, s döntése mindeddig helyesnek mutatkozott. Az idei év eleji pécsi termékkiállításon a vevők érdeklődése azonban az utolsó divat szerint készült, puha bőrű, sportos félfiláb- belik felé fordult, s bizony a salgótarjáni szövetkezet által bemutatott lábbeliknek be kellett érniük a vártnál jóval szerényebb tetszéssel. Ebből pedig arra lehet következtetni. hogy eddig —, ha nem is küzdöttek eladási gondokkal — a hagyományos férfifélcipők dival iának utolsó hullámverésében úsztak, s mostanra a hullámzás végképp elcsitult. Azok a cipők, melyeket eddig kerestek — Pécsett már nem. kellettek. Nem lett volna feltétlenül szükséges a termékváltással megvárni e termékbemutatón kapott gyengébb osztályzatot, az igényhez való gyorsabb igazodással jelentős előnyöket használhatott volna ki a szövetkezet. Ha már viszont így esett — most annál tempósabban látnak neki a gyártmányfejlesztésnek, a fejlesztési csoport megerősítésével is. A pécsi tanulság újabb lecke a jövőre nézve: a piacot sűrűbben kell „látogatni”, az erre szánt költség sohasem haszontalan. Nincs arról szó, mintha veszteséges esztendőt zárt volna a Salgó Cipőipari Szövetkezet, haszna így is több millió forintra rúg. De év közben tervet kellett módosítani, nyeresége minden iparkodás ellenére sem éri el az eredetileg számítottat — a váratlan fordulatok miatti kapkodás, idegfeszültség pedig eleve nem számszerűsíthető. 0 mostani esztendő nem ígérkezik ugyan könnyebbnek, de tapasztalatokkal felvértezve vághat neki a szövetkezeti kollektíva. Hosszú évek óta először túljutott az idén közvetlen exportüzletén is — nem a hagyományos termékeit és nem a hagyományos partnerek segítségével juttatta el külhoni piacokra. A valóságos igényekhez való mozgékony alkalmazkodás első gyümölcsét ezzel máris megérlelte. Sz. M. Már folyik a kátyúzás Március végére folyamatosan felmérte a közúti igazgatóság a tél okozta útburkolatrombolásokat, károkat. Előzetes felmérés szerint ezek' a károk mintegy 24 millió forintra tehetők. Helyreállításuk kátyúzással, a burkolat nagy felelületű javításával és aszfalttal való megerősítésével történik. Kátyúzáshoz több mint négyezer tonna anyagot használtak fel, nagy felületű javítások közel 130 ezer. aszfalttal történő megerősítések pedig 18 ezer négyzetméteren folynak majd. Megkezdte munkáját a nógrádkövesdi és salgótarjáni aszfaltkeverő üzem, jelenleg végzik a kátyúzásokat, elsősorban megyénk főútjait teszik rendbe. Új cukorrépaszedö gép A szovjet tyernopoli gyár új cukorrépaszedő gép gyártását vkezdte meg, amely a cserélhető főegységek révén kötött és laza szerkezetű talajon egyaránt felhasználható. A KSZ—6B 02 típusjelű önjáró kombájnt az NDK-beli és bolgár gépgyártókikal együttműködve hozták létre. Az új cukorrépaszedő gépek az idén a KGST-tagorszáigok földjein is megjelennek. A cukorrépaszedő kombájn 1985-ös modellje az előző modelleknél sokkal megbízhatóbb és könnyebben irányítható lesz. Az első gépegység megjelenése óta eltelt 12 év alatt a kombájn szerkezetében számos változás történt. Javult a betakarítás minősé?/' és a gépkezelők munkakörülményeiben is jelentős pozitív változás történt. A Tyernopoli Kombajngyár a cukorrépa-betakarító kombájnokon kívül répafejelő kombájnokat, automata vetés- ritkítókat és ültetógépéket is gyárt. Kijavítva, munkára készek a gépek Ha nehezen is, — az elmúlt napok már egyre erőteljesebben jelzik, — itt van a tavasz. Váratlanul, vagy fel- készülten éri a jó idő a föld művelőit? * A kállói Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a feli-tavaszi gépjavító,sokat egy kivételével elvégezték- Nyolc nagy erőgép és 20 középgép éli készen a soron lévő, ösz- s>etorlódott mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ilyen ió minőségben még nem sikerült rendbe tenni a gépeket. A gépjavításban a javító- szerelő munkahely dolgozóin kívül részt vettek a munkagépeket kezelő traktorosok is. A munka hatékonysága, a minőség javítása, a költségek csökkentése, a személyes felelősség növelése, a munkaidő- a'ao jobb kihasználása céljából az idén megkezdték a teljesítménvbéres elszámolás »•ka'mazását. Ennek kialakításához, a helvi sajátosságok figyelembevételével felhasználták a tiszaföldvári termelőszövetkezetben szerzett tapasztalatokat. Az új elszámolási formára fokozatosan térnek majd át, hogy eredeti elképzeléseiket sikeresen tud iák megvalósítani. Annyi mér most is látszik, hogy azoknak lesz előnvös ez az úi díjazási forma, akik sokoldalúan képzettek, azaz több szakmához értenék. A téli-tavaszi nagy munka •után a javító-szerelő gárda a lucerna-betakarító gépsorokat „fiatalítja” meg. * A márciusi, tavaszi gép- szemlén hat traktor hiányzott a kiállított gépek közül, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A pótszem- lére _z elmúlt hét közepén került sor. Az elmaradás okaként a hosszantartó hideg időjárást említik. Az elhúzódó gépjavítás a nehezen kibontakozó tavasz miatt nem okozott semmiféle fennakadást. Egyébként 32 könnyű erőgép és három nehézgép képezi a szövetkezet gépállományát. Itt is, akárcsak Kallón, a szövetkezet vezetősége a műszaki íőágazatban dolgozó szakemberek részére megszabta, milyen összeget használtak fel ebben az esztendőben az alkatrészekkel együtt a gépjavításokra. Az összeg 6 millió forintot tesz ki. A javításokat kiscsoportokban, két-három fő részvételével végezték és végzik, hogy eilenőrizni lehessen a folyamatokat később pedig meg tudják állapítani, melyik csapat, milyen minőségű munkát végzett. A jelenlegi gyakorlat szerint a gépjavításban érdekeltek órabért, plusz prémiumot kapnak. A személyes érdekeltség fokozása céljából a Szolnok megyei TESZÖV-nél szerzett tapasztalatok alapján fokozatosan áttérnek a teljesítménybéres elszámolásra. Ezt a módszert a főjavításokra koncentrálják majd- Bevezetését a hatékonyság, - az ésszerű költséggazdálkodás, az energiamegtakarítás, a gépek jobb kihasználása, valamint a sz.emélyes felelősség növelése és a nagyobb teljesítmény elérésé. valamint a közösség érdeke követeli meg. * Ha az idő jó lesz, akkor már a hét végén a gépek megkezdik a tavaszi talajmunkákat a romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezetben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ebben a gazdaságban is maguk mögött tudják már a tavaszi gépszemlét. Öt nagygép és 12 MTZ traktor áll készenlétben, hogy segítse a növénytermesztők munkáját. A vetőgépek is kijavítva várják a jó időt. Akárcsak az előbbi két közös gazdaságban, itt is új módon próbálják megoldani a gép javítással kapcsolatos hatékonyabb feladatokat, költség- takarékos gazdálkodást. Ennek érdekében minden gépet felmértek. majd megállapították a szükséges javítási költségeket, figyelembe véve a minőségi követelményeket és a határidők betartását. Ameny- nyiben a gépjavítók és a traktorosok csökkentik a költségeket, a megtakarítás egy részét megoldják az év végén. Példamutatók Beregien Húsz esztendeje kötelezte el magát az Ikladi Ipari Műszergyárhoz Sunyán Ferencné. Gépi forgácsolóként látja el becsülettel feladatait annak ellenére, hogy nem szerzett szakmája, hanem betanított munkásként végzi teendőit. A Becskén lakó munkásasszony naponta utazott korábban Ikladra, négy esztendeje a berceli gyáregység dolgozója. Paróczi Árpádné 1969-ben szerezte meg elektrolakatosszak- munkás-bizonyítványát, azóta különböző munkakörökben vett részt az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységének termelésében. Jelenleg a termékek végellenőrzésének utolsó szakaszában vizsgálja az elektromotorokat. — kulcsár — Minőség és fegyelem Egy termelőüzemben elsősorban a gazdaság intenzív fejlesztése és a munkafegyelem kerül szóba, ha a kongresszus vitájáról, határozatairól beszélgetünk. — Már korábban is terítéken volt az intenzív fejlődés érvényesítése és sokat beszéltünk a munkaidő kihasználásáról, most azonban ezeket már nem lehet halogatni — vélekedik Pintér György, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek motorjavító és tekercselő műhelyének csoportvezetője. — Minden vállalatnál el kell érni. hogy a késönjövö- ket, a munkát előbb befejezőket felelősségre vonják, ne mutogathassanak az emberek a másik munkahelyen így van. úgy van. minek hát tkkor nálunk az a nagy fegyelem. Belső tartalékaink egyike ez. A fiatal szakember 1975-ben, 23 éves korában lett pártJ tag. — A munka minőségét javítani ma. amikor komolyabb beruházásra nincs lehetőség, csak a nagyobb fegyelemmel tudjuk — folytatja. — Meg kell értetni az itt dolgozókkal, hogy a vállalásaikban sem elegendő csak a mennyiség, hanem ilyen körülmények között is megfelelő minőség szükséges, akkor is, ha az egy-egy javításnál öt perccel, félórával többe telik. Több szénnel Nagy várakozással tekintettek a XIII. kongresszus elé a nógrádi bányászok is. Ezt bizonyítja az a sok egyetértő vélemény, ami a négynapos munkát, a felszólalásokat fogadta. —- A ménkesi bányászok is úgy vélik — mondja Bakos Gyula főaknász —, hogy az anyagi és erkölcsi elismerések mellett a társadalom ügy foglalkozzon a bányászattal, amilyen fontos szerepet játszik az ágazat a népgazdaságban. — A kongresszusi felajánlások is azt bizonyítják, hogy a nógrádiak erejükön felül kiveszik részüket a többlettermelésből. Ezt igazolja a 213 szocialista brigád csatlakozása a kiemelt tervek végrehajtásához — elemzi a helyzetet Kecskés Ferenc, az igazgatóság párlbízo'ts-gának titkára. — Eddig közel 25 ezer tonna többletszcnet hoztunk felszínre, ami negyedéves szinten 250 ezer tonná-J val növeli az időarányos teljesítményt. Tízezer tonnával több szén jut a lakosságnak. A kommunista műszakokon résztvevő 2358 fő 2502 tonna szenet adott a népgazdaságé nak, 38 vágatot hajtott ki. Fiikor Balázs, az NSZ igazé gatósága alapszervezeti titká-J ra hozzáfűzi: — A bányászathoz min-J denképpen szükséges az állan* támogatása, mert megfelel« műszaki és emberi feltéte-j lek nélkül az iparág rendkívül nehéz helyzetbe kerülheti A nógrádi bányászok á kongresszus beszámolóját, a hozzászólásokat a határozatot rendkívül objektívnak tartják, mert reálisan méri föl az elmúlt öt esztendő munkáját. a társadalom tagjai számára mozgósító programot fogadott el. Munkaprogramot adott Szécsényben is beszédtéma belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye a párt XIII. kongresszusa. Magulya Sándorné gyógyszerész szakasszisztens, KISZ- fiatal mondja: — A kongresszus reálisan ítélte meg az ország helyzetét. Kádár János kiemelte, hogy a kongresszus résztvevőitől ve várjanak csodákat: az ország építése minden ember feladata. Megkülönböztetett figyelemmel kísértem a fiatalokat érintő kérdéseket. Jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy az ország vezetői érzékelik azt a differenciáltságot, ami a fiatalok anyagi helyzetében tapasztalható. Remélhetően ez a különböző intézkedésekben is érvényre jut. Amit konkrétan a kongresszustól vártam: járuljon hozzá, hogy a munkahelyi vezetők jobban építsenek a fiatalok alkotókedvére, bízzanak bennük, nagyobb önállóságot kapjanak az alkotómunkában. Tudom, hogy ez már helyi politika. Egyetértek a hozzászólásokkal, nékem különösen tetszettek Csempe Jenő bányász nyílt, őszinte szavai. Kovács György, a szécsényi általános iskola igazgatója fűzi hozzá: — A kongresszus az ország nyilvánossága előtt Zajlott. A tv, a sajtó segítségével mi is részesei lehettünk a tanácskozásnak. Az előkészítő munkában közvetlenül is részt vettünk. Pártunk, országunk nemzetközi elismerésének szól az az érdeklődés, amely a külföldiek részéről megnyilvánult. A tartalmas, minden területet átfogó beszámoló, vita érintette eredményeinket, ugyanakkor feltárta gondjainkat, problémáinkat. Minden területen, minden ember számára munkaprogramot adott... Gazdasági növekedés és életszínvonal A pásztói Béke Termelő- szövetkezet Zója Szocialista Brigádja tagjainak véleményét Borbás Istvánné brigádvezető juttatta el szerkesztőségünkbe, aki mindenekelőtt örömmel állapítja meg: a kongresszus eddigi munkájából kitűnik, hogy az irányelvek vitája során a termelő- szövetkezetben felvetődött gondok is eljutottak a kongresszusra. A továbbiakban Borbás Istvánné brigádvezető ezt írja: — Visszhangra talált nálunk, hogy a közéleti tevékenység rangjának emelése, a kádermunka fejlesztése is szóba került a kongresszuson. A gazdasági kérdések tárgyalása kapcsán örömmel hallottuk a gazdasági fellendülés legfontosabb célkitűzéseit. Bízunk benne, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az életszínvonal emelkedésével is számolhatunk. Igencsak megnyerte tetszésünket Kádár János előadói beszédének az a része, amely a kisjövedelmű állampolgárok és a nyugdíjasok nagyobb mértékű életszínvonal-gyarapodásáról szólt. Megítélésünk szerint ennek valóra váltása tovább szilárdíthatja nemzeti egységünket. NÓGRÁD - 1985. április 2.. kedd ^ ü pid€ leckéi
