Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

Rendkívül nehéz, időnként zűrza­varral. kuszaságokkal is terhelt esztendőt zárt a tavalyival a Salgó C'OŐipari Szövetkezet. Igazából az elmúlt évben érzékelték először, hogy a piac nem­csak kemény, de esetenként kegyellen is tud lenni. S. miután más dolog valamiről tudni, es megint más a saját bőrünkön fájdalmasan erezni — az elmúlt esztendőt nem kívánja magának még egyszer a szövetkezet. Pedig kecsegtető siker, kiugrási lehetőség mutatta meg magát mindjárt az év elején. Ügy tűnt, megnyílik az út egy szovjet ex­port előtt. A külkereskedelmi partner ígére­teben bízva nem is kötötte le kapacitását a szövetkezet, noha erre jó alkalmak kínál­koztak. Csakhogy változott a helyzet: meg­csappant a külpiaci elhelyezés lehetősége, s az úi szituációban azok a iábbeligvártók maradlak meg a piaci kosárban, melyek ne­ve veretesebben cseng a kis salgótarjáni szö­vetkezeténél. A várt üzlet meghiúsult — szinte embertelen gondok elé állítva ez által a szövetkezetét. A salgótarjáni cipőgyártók most1 bírósági Ülőn kívánják emiatti kárukat enyhíteni, ám a per számukra sikeres kiemenetele esetén is csupán fájdalomdíjhoz jutnak. Az ügy ta­nulságainak kimondását meg különösen nem s bíróságtól várják, megfogalmazták már saját maguknak: ha egy olyan kis cég, mely 8 lábbelik frontján nem tartozik a legtekin­télyesebbek közé, egy külkereskedelmi cég új partnere gyanánt óhajt megpróbálkozni a külpiaci jelenléttel, akkor erényei közül a fokozott óvatosságot részesítse előnyben. Valamelyest rímel erre a talpvásárlásban szerzett tavalyi lapasztalat. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat meglehetősen rend- szertelen szállításai révén állította csaknem teljesen a falhoz a Salgó Cipőipari Szövet­kezetét. A talpellátást természetesen szer­ződésben rögzítették, ám hazánkban az érvé­nyes szerződések sajnos, még nem adnak garanciát a pontos teljesítésre. A formatal­pakat készítő vállalat több mint egymillió forint kártérítést fizetett a szövetkezetnek ■— ez a költségek megtérítésére elegendő volt, a kiesett nyereség pótlására azonban már nem; a vesztes fél ismét a salgótarjáni szövetkezet lett. A tanulság ezúttal is kézenfekvő, s az eset­ből máris okult a szövetkezet vezetősége. A biztonságos gazdálkodás, anyagellátás nem engedi meg, hogy mindössze egy szállítópart­nerre hagyatkozzék a feldolgozó fél, hiszen ezzel a nem kívánt mértékben kénytelen ri­zikót vállalni, sőt, hazardírozni! Megtanulva a leckét, már az idén három talpgyártóval épített ki üzleti kapcsolatot a Salgó Cipő. A kellemetlen tapasztalatok sora azonban ezzel még nem ért véget. Az évzáró küldött- gyűlésen bizony arról is szólni kellett Szép Antal elnöknek, hogy tévedtek, amikor a konzervatív ízlés jegyében készült férfid-/ pök tartós keletjére számítottak. Pedig hosszú évek óta éppen a kimondottan ké­nyelmes, de a mutatósságra, divatosságra viszonylag kevesebbet adó modellek készí­tésére „szakosodott” a szövetkezet —, s dön­tése mindeddig helyesnek mutatkozott. Az idei év eleji pécsi termékkiállításon a vevők érdeklődése azonban az utolsó divat szerint készült, puha bőrű, sportos félfiláb- belik felé fordult, s bizony a salgótarjáni szövetkezet által bemutatott lábbeliknek be kellett érniük a vártnál jóval szerényebb tetszéssel. Ebből pedig arra lehet következ­tetni. hogy eddig —, ha nem is küzdöttek eladási gondokkal — a hagyományos férfi­félcipők dival iának utolsó hullámverésében úsztak, s mostanra a hullámzás végképp el­csitult. Azok a cipők, melyeket eddig kerestek — Pécsett már nem. kellettek. Nem lett volna feltétlenül szükséges a termékváltással meg­várni e termékbemutatón kapott gyengébb osztályzatot, az igényhez való gyorsabb iga­zodással jelentős előnyöket használhatott volna ki a szövetkezet. Ha már viszont így esett — most annál tempósabban látnak neki a gyártmányfejlesztésnek, a fejlesztési cso­port megerősítésével is. A pécsi tanulság újabb lecke a jövőre nézve: a piacot sűrűb­ben kell „látogatni”, az erre szánt költség sohasem haszontalan. Nincs arról szó, mintha veszteséges esz­tendőt zárt volna a Salgó Cipőipari Szövet­kezet, haszna így is több millió forintra rúg. De év közben tervet kellett módosítani, nye­resége minden iparkodás ellenére sem éri el az eredetileg számítottat — a váratlan for­dulatok miatti kapkodás, idegfeszültség pe­dig eleve nem számszerűsíthető. 0 mostani esztendő nem ígérkezik ugyan könnyebbnek, de tapasztalatokkal felvértezve vághat neki a szövetkezeti kollektíva. Hosszú évek óta elő­ször túljutott az idén közvetlen exportüz­letén is — nem a hagyományos termékeit és nem a hagyományos partnerek segítségé­vel juttatta el külhoni piacokra. A valósá­gos igényekhez való mozgékony alkalmazko­dás első gyümölcsét ezzel máris megérlelte. Sz. M. Már folyik a kátyúzás Március végére folyamato­san felmérte a közúti igazga­tóság a tél okozta útburko­latrombolásokat, károkat. Elő­zetes felmérés szerint ezek' a károk mintegy 24 millió fo­rintra tehetők. Helyreállításuk kátyúzással, a burkolat nagy felelületű javításával és asz­falttal való megerősítésével történik. Kátyúzáshoz több mint négyezer tonna anyagot használtak fel, nagy felületű javítások közel 130 ezer. asz­falttal történő megerősítések pedig 18 ezer négyzetméteren folynak majd. Megkezdte munkáját a nógrádkövesdi és salgótarjáni aszfaltkeverő üzem, jelenleg végzik a ká­tyúzásokat, elsősorban me­gyénk főútjait teszik rendbe. Új cukorrépaszedö gép A szovjet tyernopoli gyár új cukorrépaszedő gép gyár­tását vkezdte meg, amely a cserélhető főegységek révén kötött és laza szerkezetű tala­jon egyaránt felhasználható. A KSZ—6B 02 típusjelű önjá­ró kombájnt az NDK-beli és bolgár gépgyártókikal együtt­működve hozták létre. Az új cukorrépaszedő gépek az idén a KGST-tagorszáigok földjein is megjelennek. A cukorrépaszedő kombájn 1985-ös modellje az előző mo­delleknél sokkal megbízha­tóbb és könnyebben irányít­ható lesz. Az első gépegység megjelenése óta eltelt 12 év alatt a kombájn szerkezeté­ben számos változás történt. Javult a betakarítás minősé?/' és a gépkezelők munkakörül­ményeiben is jelentős pozitív változás történt. A Tyernopoli Kombajngyár a cukorrépa-betakarító kom­bájnokon kívül répafejelő kombájnokat, automata vetés- ritkítókat és ültetógépéket is gyárt. Kijavítva, munkára készek a gépek Ha nehezen is, — az el­múlt napok már egyre erőtel­jesebben jelzik, — itt van a tavasz. Váratlanul, vagy fel- készülten éri a jó idő a föld művelőit? * A kállói Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben a feli-ta­vaszi gépjavító,sokat egy ki­vételével elvégezték- Nyolc nagy erőgép és 20 középgép éli készen a soron lévő, ösz- s>etorlódott mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ilyen ió minőségben még nem sikerült rendbe tenni a gépeket. A gépjavításban a javító- szerelő munkahely dolgozóin kívül részt vettek a munka­gépeket kezelő traktorosok is. A munka hatékonysága, a minőség javítása, a költségek csökkentése, a személyes fe­lelősség növelése, a munkaidő- a'ao jobb kihasználása céljá­ból az idén megkezdték a teljesítménvbéres elszámolás »•ka'mazását. Ennek kialakí­tásához, a helvi sajátosságok figyelembevételével felhasz­nálták a tiszaföldvári terme­lőszövetkezetben szerzett ta­pasztalatokat. Az új elszámo­lási formára fokozatosan tér­nek majd át, hogy eredeti el­képzeléseiket sikeresen tud iák megvalósítani. Annyi mér most is látszik, hogy azoknak lesz előnvös ez az úi díjazási forma, akik sokoldalúan kép­zettek, azaz több szakmához értenék. A téli-tavaszi nagy munka •után a javító-szerelő gárda a lucerna-betakarító gépsoro­kat „fiatalítja” meg. * A márciusi, tavaszi gép- szemlén hat traktor hiányzott a kiállított gépek közül, a berceli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben. A pótszem- lére _z elmúlt hét közepén került sor. Az elmaradás okaként a hosszantartó hideg időjárást említik. Az elhúzó­dó gépjavítás a nehezen ki­bontakozó tavasz miatt nem okozott semmiféle fennaka­dást. Egyébként 32 könnyű erőgép és három nehézgép képezi a szövetkezet gépállo­mányát. Itt is, akárcsak Kal­lón, a szövetkezet vezetősége a műszaki íőágazatban dolgo­zó szakemberek részére meg­szabta, milyen összeget hasz­náltak fel ebben az eszten­dőben az alkatrészekkel együtt a gépjavításokra. Az összeg 6 millió forintot tesz ki. A javításokat kiscsoportok­ban, két-három fő részvételé­vel végezték és végzik, hogy eilenőrizni lehessen a folya­matokat később pedig meg tudják állapítani, melyik csa­pat, milyen minőségű munkát végzett. A jelenlegi gyakorlat sze­rint a gépjavításban érdekel­tek órabért, plusz prémiumot kapnak. A személyes érde­keltség fokozása céljából a Szolnok megyei TESZÖV-nél szerzett tapasztalatok alapján fokozatosan áttérnek a telje­sítménybéres elszámolásra. Ezt a módszert a főjavítások­ra koncentrálják majd- Be­vezetését a hatékonyság, - az ésszerű költséggazdálkodás, az energiamegtakarítás, a gépek jobb kihasználása, valamint a sz.emélyes felelősség növelése és a nagyobb teljesítmény el­érésé. valamint a közösség ér­deke követeli meg. * Ha az idő jó lesz, akkor már a hét végén a gépek megkezdik a tavaszi talajmun­kákat a romhányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet­ben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ebben a gazdaságban is maguk mögött tudják már a tavaszi gépszemlét. Öt nagy­gép és 12 MTZ traktor áll készenlétben, hogy segítse a növénytermesztők munkáját. A vetőgépek is kijavítva vár­ják a jó időt. Akárcsak az előbbi két kö­zös gazdaságban, itt is új mó­don próbálják megoldani a gép javítással kapcsolatos ha­tékonyabb feladatokat, költség- takarékos gazdálkodást. Ennek érdekében minden gépet fel­mértek. majd megállapították a szükséges javítási költsége­ket, figyelembe véve a minő­ségi követelményeket és a határidők betartását. Ameny- nyiben a gépjavítók és a traktorosok csökkentik a költ­ségeket, a megtakarítás egy részét megoldják az év végén. Példamutatók Beregien Húsz esztendeje kötelezte el magát az Ikladi Ipari Műszer­gyárhoz Sunyán Ferencné. Gépi forgácsolóként látja el be­csülettel feladatait annak ellenére, hogy nem szerzett szak­mája, hanem betanított munkásként végzi teendőit. A Becs­kén lakó munkásasszony naponta utazott korábban Ikladra, négy esztendeje a berceli gyáregység dolgozója. Paróczi Árpádné 1969-ben szerezte meg elektrolakatosszak- munkás-bizonyítványát, azóta különböző munkakörökben vett részt az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységének ter­melésében. Jelenleg a termékek végellenőrzésének utolsó szakaszában vizsgálja az elektromotorokat. — kulcsár — Minőség és fegyelem Egy termelőüzemben elsősorban a gazdaság intenzív fej­lesztése és a munkafegyelem kerül szóba, ha a kongresszus vitájáról, határozatairól beszélgetünk. — Már korábban is terítéken volt az intenzív fejlődés érvényesítése és sokat beszéltünk a munkaidő kihasználá­sáról, most azonban ezeket már nem lehet halogatni — vélekedik Pintér György, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek motorjavító és tekercselő műhelyének csoportvezető­je. — Minden vállalatnál el kell érni. hogy a késönjövö- ket, a munkát előbb befejezőket felelősségre vonják, ne mutogathassanak az emberek a másik munkahelyen így van. úgy van. minek hát tkkor nálunk az a nagy fegyelem. Belső tartalékaink egyike ez. A fiatal szakember 1975-ben, 23 éves korában lett pártJ tag. — A munka minőségét javítani ma. amikor komolyabb beruházásra nincs lehetőség, csak a nagyobb fegyelemmel tudjuk — folytatja. — Meg kell értetni az itt dolgozókkal, hogy a vállalásaikban sem elegendő csak a mennyiség, ha­nem ilyen körülmények között is megfelelő minőség szüksé­ges, akkor is, ha az egy-egy javításnál öt perccel, félórával többe telik. Több szénnel Nagy várakozással tekin­tettek a XIII. kongresszus elé a nógrádi bányászok is. Ezt bizonyítja az a sok egyetértő vélemény, ami a négynapos munkát, a felszólalásokat fo­gadta. —- A ménkesi bányászok is úgy vélik — mondja Bakos Gyula főaknász —, hogy az anyagi és erkölcsi elismeré­sek mellett a társadalom ügy foglalkozzon a bányászattal, amilyen fontos szerepet ját­szik az ágazat a népgazdaság­ban. — A kongresszusi felaján­lások is azt bizonyítják, hogy a nógrádiak erejükön felül kiveszik részüket a többletter­melésből. Ezt igazolja a 213 szocialista brigád csatlakozá­sa a kiemelt tervek végre­hajtásához — elemzi a hely­zetet Kecskés Ferenc, az igazgatóság párlbízo'ts-gának titkára. — Eddig közel 25 ezer tonna többletszcnet hoz­tunk felszínre, ami negyed­éves szinten 250 ezer tonná-J val növeli az időarányos tel­jesítményt. Tízezer tonnával több szén jut a lakosságnak. A kommunista műszakokon résztvevő 2358 fő 2502 tonna szenet adott a népgazdaságé nak, 38 vágatot hajtott ki. Fiikor Balázs, az NSZ igazé gatósága alapszervezeti titká-J ra hozzáfűzi: — A bányászathoz min-J denképpen szükséges az állan* támogatása, mert megfelel« műszaki és emberi feltéte-j lek nélkül az iparág rendkí­vül nehéz helyzetbe kerülheti A nógrádi bányászok á kongresszus beszámolóját, a hozzászólásokat a határoza­tot rendkívül objektívnak tartják, mert reálisan méri föl az elmúlt öt esztendő mun­káját. a társadalom tagjai szá­mára mozgósító programot fogadott el. Munkaprogramot adott Szécsényben is beszédtéma belpolitikai életünk kiemel­kedő eseménye a párt XIII. kongresszusa. Magulya Sándorné gyógyszerész szakasszisztens, KISZ- fiatal mondja: — A kongresszus reálisan ítélte meg az ország helyzetét. Kádár János kiemelte, hogy a kongresszus résztvevőitől ve várjanak csodákat: az ország építése minden ember felada­ta. Megkülönböztetett figyelemmel kísértem a fiatalokat érintő kérdéseket. Jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy az or­szág vezetői érzékelik azt a differenciáltságot, ami a fia­talok anyagi helyzetében tapasztalható. Remélhetően ez a különböző intézkedésekben is érvényre jut. Amit konkrétan a kongresszustól vártam: járuljon hozzá, hogy a munkahe­lyi vezetők jobban építsenek a fiatalok alkotókedvére, bíz­zanak bennük, nagyobb önállóságot kapjanak az alkotó­munkában. Tudom, hogy ez már helyi politika. Egyetértek a hozzászólásokkal, nékem különösen tetszettek Csempe Jenő bányász nyílt, őszinte szavai. Kovács György, a szécsényi általános iskola igazgatója fűzi hozzá: — A kongresszus az ország nyilvánossága előtt Zajlott. A tv, a sajtó segítségével mi is részesei lehettünk a tanács­kozásnak. Az előkészítő munkában közvetlenül is részt vettünk. Pártunk, országunk nemzetközi elismerésének szól az az érdeklődés, amely a külföldiek részéről meg­nyilvánult. A tartalmas, minden területet átfogó beszámoló, vita érintette eredményeinket, ugyanakkor feltárta gond­jainkat, problémáinkat. Minden területen, minden ember számára munkaprogramot adott... Gazdasági növekedés és életszínvonal A pásztói Béke Termelő- szövetkezet Zója Szocialista Brigádja tagjainak vélemé­nyét Borbás Istvánné brigád­vezető juttatta el szerkesztő­ségünkbe, aki mindenekelőtt örömmel állapítja meg: a kongresszus eddigi munkájá­ból kitűnik, hogy az irányel­vek vitája során a termelő- szövetkezetben felvetődött gondok is eljutottak a kong­resszusra. A továbbiakban Borbás Istvánné brigádvezető ezt írja: — Visszhangra talált ná­lunk, hogy a közéleti tevé­kenység rangjának emelése, a kádermunka fejlesztése is szóba került a kongresszuson. A gazdasági kérdések tárgya­lása kapcsán örömmel hallot­tuk a gazdasági fellendülés legfontosabb célkitűzéseit. Bí­zunk benne, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az életszínvonal emelkedésével is számolhatunk. Igencsak megnyerte tetszésünket Ká­dár János előadói beszédének az a része, amely a kisjöve­delmű állampolgárok és a nyugdíjasok nagyobb mértékű életszínvonal-gyarapodásá­ról szólt. Megítélésünk szerint ennek valóra váltása tovább szilárdíthatja nemzeti egysé­günket. NÓGRÁD - 1985. április 2.. kedd ^ ü pid€ leckéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom