Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

Magyar párf- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszk­vai jubileumi kiállítás meg­nyitására párt- és kormány- küldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. A de­legáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Faluvégi La­jos és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Raj­nai Sándor hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fővá­rosban csatlakozik a párt- és kormányküldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt a búcsúztatásnál Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Lázár György vezette küldöttség vasárnap Moszk­vába érkezett. A küldöttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra. Ivan Arhipov első minisz­terelnök-helyettes és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyet­tes fogadta. Jelen voltak hazánk moszkvai nagykövetségének vezető be­osztású diplomatái és a moszkvai magyar kolónia kép­viselői. Román párt­ós kormányküldöttség érkezett hazánkba Nyitásra készen Megemlékezések Nógrádban (Folytatás az 1. oldalról) hartyánban. ahol, szovjet hő­si síremlékművet avatnak. Salgótarjánban április máso­dikén délelőtt kerül sor a Tavaszi tárlat megnyitójára a Nógrádi Sándor Múzeumban. Ezen a napon megkoszorúzzák Schuyer Ferenc emléktáblá­ját, a Bányász Művelődési Ház pedig a Művészet és if­júság fiatalok seregszemléjé­nek ad otthont. Az esti prog­ram nagyszabású fáklyás fel­vonulással kezdődik, majd ünnepi nagygyűlés lesz a Ta­nácsköztársaság téren, amely­nek szónoka Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának első titkára. A té­ren ünnepi műsort is rendez­nek, s meglepetésként lézer­bemutatót a művelődési ház falán- A soortcsarnokban es­te gálaműsor lesz. Az eseménysorozat április harmadikén folytatódik, ami­kor is a megyei tanács nagy­termében kitüntetési ünnep­séget tartanak, maid koszorú­zás lesz a szovjet hősi emlék­műnél és a. felszabadulási emlékműnél. A díszühnepseget a városi-megye! József Attila Művelődési Központban ren­dezik. Az ünnepi beszédet Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára mondja. Ugyanezen a napon avatják fel a Kemerovo-lákótelepen a Béke és barátság emlékmű­vet. Átadják a beszterce-iakó- telepi kereskedelmi és szol­gáltatóházat is. Az ünnepségre a testvérmeavékből küldöttsé­gek érkezését várják. Balassagyarmaton ugyancsak április 2-án rendezik meg a felszabadulási ünnepséget. Koszorúzás lesz a Hősök te­rén. majd a városi sportcsar­nokban politikai nagygyűlést tartanak, amelyet a város amatőr művészei kulturális műsorral színesítenek. A vá­ros üzemeiben. gyáraiban, iskoláiban április 3-án helyi ünnepségre, megemlékezésre kerül sor. A szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődik Pásztón április 2-án a felsza­badulási ünnenség, az esti órákban a Lovász József Mű­velődési központban várják a díszünnepség résztvevőit, a vendégeket, akiknek a Mik­száth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépisko­la diákjai kedveskednek kul­túrműsorral. Másnap, 3-án Pásztó ’85 címmel üzemtör­téneti dokumentációs és ter­mékkiállítás nyílik a műve­lődési központban, amely négy évtized fejlődését, a vá­rossá válás folyamatát mutat­ja be az érdeklődőknek. Rútságon , is méltóképpen emlékeznek meg az évfordu­lóról. A művelődési központ­ban 3-án ünnepi nagygyűlés és kultúrműsor lesz, a koszo­rúzás] ünnepségeket ugyan­csak ezen a napon tartják Rútságon és a körzethez tar­tozó településeken: Nagyoro­sziban. Romhányban, Nógrád községben. Keszegen a szov­jet katonák sírjainál tiszte­legnek a falu lakói. Nagyoro­sziba látogat feleségével a község díszpolgára, Dimitrij Fjodorovics Loza nyugalma­zott alezredes, a Szovjetunió hőse s két bajtársa, akik részt vettek a megye felsza­badító harcaiban* ! \ Gheorghe Radulescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az államtanács alelnöke vezetésével a Magyarország felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából rendezendő ünnepségekre román párt­ós kormányküldöttség érke­zett vasárnap Budapestre. Több mint egyórás megbe­szélést folytatott szombaton az amerikai külügyminiszté­riumban Anatoüj Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete George Shultz külügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újság­írókkal! : átekintefcték a szov­jet—amerikai kapcsolatok egészét. A tárgyaláson meg­állapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehet megelőzni az ®lyan tragikus incidensek Elnöki eskütétel Görögországban Athénban szombat este a parlamentben ünnepélyesen letette a hivatali esküt Gö­rögország új államfője, Hrisz- tosz Szarcetakisz. A helyük­ről felálló képviselők, a kor­mány tagjai nagy ünneplés­ben részesítették Szarcetakisz szavait, az ellenzéki padso­rok azonban üresek voltak, A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) megismétlődését, mint ami a múlt héten történt az NDK- ban. Mint ismeretes, az ame­rikai katonai összekötő misz- szió egy tagját, Arthur Ni- coson őrnagyot, akit kémte­vékenységen értek, s aki nem volt hajlandó megállni a szovjet őrség felszólítására, halálos lövés énte. Shultz kielégítőnek nevezte a szombati találkozó ered­ményét, azt mondotta, hogy ezzel a két fél „maga mö­gött tudja” a múLt heti inci­denst. az Űj Demokrácia párt 111 képviselője bojkottáira az el­nöki beiktatást. Az új államfő 56 éves, jogász, akit a parlament pén­teken a szocialisták, a kom­munisták és néhány függet­len képviselő támogatásával választottak meg államfő­nek. a magyar kiállítás M. Lengyel László, az MTI tudósítója jelenti: Megnyitásra készen áll Moszkvában a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett, Ma­gyarország teljes gazdasági életét átfogóan bemutató ki­állítás. Vasárnap befejeződtek . a műszaki előkészületek a Szovjetunió népgazdasági ki­állítása területén biztosított hatalmas pavilonban és kör­nyékén. A kiállítás felépítése és berendezése több vállalat összehangolt munkájának eredménye. Vasárnap elvé­gezték a műszaki berendezé­sek ellenőrzését, többször megtartották a hétfői meg­nyitó műszaki pTóSai?.1* A próbát a vállalati képvi­selők megbeszélése követte. A kiállítók 125 képviselője előtt Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a meg­nyitó és az üzemelés idején mindvégig biztosítani kell a magyaros vendéglátást, • tar­talmi és formai szempontból egyaránt. Rámutatott, hogy már eddig is jelentős a szov­jet sajtó érdeklődése a kiállí­tás iránt, s ez várhatóan fo­kozódni fog. Így sok látoga­tóra, nagy érdeklődésre lehet számítani. Dobrinyin—Shultz találkozó Blokád Koppenhágában Régóta nem lehettek tanúi a gyanútlan járókelők olyan heves utcai jeleneteknek Koppenhágában, mint az elmúlt napokban. Az általában békés, nyugodt, jólétet sugalló dán fővárosban sorozatos munkásmegmozdulásokra került sor, tiltakozók tömege vette blokád alá a parlament épületét, s az egyik legnagyobb áruházat. Sőt — épp e csoportok fel­oszlatására — a rendőrök is közbeavatkoztak: a törvényho­zás ülése csak azután kezdődhetett meg, hogy a tüntetőket szétkergették, lehetővé téve, hogy a képviselők, s a kabinet tagjai egyáltalán bejussanak a Folketing elegáns tanácster­mébe. Mára pedig a hírek szerint további nagyarányú szlrájkakciók várhatók. Egyszerű munkaügyi ellentétről van szó — intézte el som­másan a történteket jó néhány politikus, s számos sajtó- orgánum, arra utalva, hogy a dániai közéletben csakugyan szokatlan események a kollektív szerződésekről folyó tárgya­lások kudarca után következtek be. A skandináv országban ugyanis a munkáltatók szövetsége és a szakszervezetek két­évente kötnek új megállapodást, most azonban a fizetés- emelések és a munkaidő csökkentése ügyében az elhúzódó, több hónapos vita ellenére sem sikerült közös nevezőre jut­niuk. Ez vezetett oda, hogy a mostani tárgyalások eredményte­lenség? miatt.évtizedek .óta a legs’űlypsabb munkaügyi konf­liktus alakult ki az 5 miiliós észak-európai országban. A. sztrájkolok száma 300 ezer fölé emelkedett, a halászokhoz, építőipari, fémfeldolgozó és más munkásokhoz csatlakoztak a gépkocsivezetők, dokkmunkások és kamionosok is. Sok iskolát bezártak, leállta belföldi légiforgalom, a kompössze­köttetés. Megbénult az ipar jó része, fennakadások vannak a közlekedésben, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. Akárhogyan oldódik meg a hirtelen kiéleződött belpoliti­kai krízishelyzet, a fejlemények mindenképp komoly fi­gyelmeztetésként szolgálhatnak a kormányfő számára. Schlü­ter, aki alig több mint két éve vette át az irányítást a szo­ciáldemokraták vezette baloldali kormányzattól, változatla­nul a gazdaság rendbehozatala, a takarékosság, az elkerül­hetetlen nadrágszíjmeghúzás jelszavait hirdeti, s arra hivat­kozik, hogy következetes intézkedései nyomán máris érez­hetők a fellendülés bizonyos áldásos következményei. Kér­dés azonban —, s a kiterjedt sztrájkakciók épp ezt húzzák alá —, hogy a gazdasági szigor irányvonalát meddig lehet problémák nélkül elfogadtatni, s, hogy a „sima” munkaügyi viták nem ingatják-e meg kisebbségben levő pártja helyzetét is. Szegő Gábor SZOVJETUNIÓ Dinamizmus és folyamatosság Megfigyelők, hír- és hely­zeielemzők, egyszóval mind­azok, akik a szovjet főváros­ban a jelent, de méginkább a jövő kilátásait fürkészik, az utóbbi napokban legfőkép­pen azt vizsgálták: vajon az a tény, hogy KonsztantyLn C ernyenko elhunyta után Mihail Gorbacsovot választot­ták meg az SZKP főtitkárává, hoz-e valamilyen fordulatot vagy változást a szovjet po­litikában. Az értékelés felet­tébb gyorsan kialakult: a szovjet bel- és külpolitika fo­lyamatossága, a vezetés kol­lektivitása alapján változat­lan volt és marad az a stra­tégiai irányvonal, amelyet az SZKP XXVI. pártkongresz- szusán és az utána követke­ző központi bizottsági ülése­ken kidolgoztak. I Gazdasági teendők Mi a lényege ennek a stra­tégiának? Hatalmas, egymás­sal kölcsönhatásban álló fel­adatok megoldásáról van szó: egyfelől az erőfeszítések arra irányulnak, hogy meggyorsít­sák az ország gazdasági-tár­sadalmi fejlődését, másfelől emelni keli a szovjet embe­rek anyagi jólétét, kulturális színvonalát. Mindezt hogyan? A szovjet vezetés kollektiven kimunkált álláspontjának adott különle­ges nyomatékot Gorbacsov, amikor az SZKP KB rendkí­vüli ülésén rámutatott: a Szovjetunióban döntő fordu­latot kell elérni abban, hogy a népgazdaságot az intenzív fejlesztés vágányára állítsák. Az SZKP minden utópizmus nélkül, teljesen reális célként veti fel a legkorszerűbb tu­dományos-műszaki szint, a termelékenység világszínvona­lának elérését, mégpedig rö­vid időn belül. A szovjet ve­zetés tudatéiban van annak is, hogy ez a feladat megkö­veteli a gazdasági mechaniz­mus és az egész irányítási rendszer tökéletesítését. Mindehhez alkotóan kell al­kalmazni a szocialista gaz­dálkodás alapel-veit, vagyis következetesen meg kell va­lósítani a gazdaság tervszerű fejlesztését, erősíteni kell a szocialista tulajdont, fokozni kell a vállalatok önállóságát és bővíteni jogkörüket, nö­velni teljesítményérdekeltsé­güket. Ezzel egyidejűleg az SZKP egyik alapvető felada­tának tekinti a demokrácia és a szocialista népi önigazga­tás egesz rendszerének fej- lesztését, amelyet összekapcsol a társadalmi tudat erősítésé­vel. A genfi próbakő Gorbacsov a temetésre Moszkvába érkezett küldött­ségek vezetőinek sokaságával tárgyalt. Ezek a találkozók rövidek, Se tartalmasak vol­tak, a nézetek tisztázását szol­gálták. A legfőbb közös ér­dek: megszüntetni a fegyver­kezési hajszát a földön, elejét venni a fegyver­kezési versenynek a világűr­ben, megállapodni — becsü­letes, egyenjogú alapon — a nukleáris fegyverek teljes fel­számolásáról és betiltásáról, a háború veszélyének elhárítá­sáról. Mindebből Moszkva vendégei leszűrhették a kül­politikai folyamatosság érvé­nyesülését, azt, hogy a Szov­jetunió határozottan folytat­ni kívánja a békés egymás mellett élés politikáját. Senki nem fenyeget, nem törekszik katonai fölényre, ám azt sem engedd meg, hogy bármely más ország vagy államcsoport ilyen fölényhez jusson. Gorbacsov megerősítette azt is, hogy kölcsönösség eseten a Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni a szovjet— amerikai kapcsolatok javítá­sára. Bush alelnök nagy ál­talánosságban helyeselte ezt, de homályban hagyta: vajon az Egyesült Államok tényle­gesen kész-e Gorbacsov fel­kínálta lehetőséget valósággá érlelni, mindenekelőtt a gen­fi tárgyalásokon. A genfi megbeszélések ki­meneteléért — szovjet véle­mény szerint — felelősség ter­heli földrészünk nyugati felét is. A nyugat-európai magatar­tás ugyanis gyengítheti, vagy erősítheti az Egyesült Álla­mok csili lagháborús erőfeszí­téseit. Ezért is öltött külön­leges jelentőséget, hogy a párbeszéd fontossága, az eny­hülési politikához való visz- szatérés gondolata szőtte át az SZKP főtitkárának Mitter­rand elnökkel, Thatcher kor­mányfővel, Kohl kancellár­ral és más, nyugat-európai politikusokkal folytatott vé­leménycseréjét. A moszkvai külpolitikai ho­rizonton változatlanul első he­lyen szerepelnek a szocialista országok. Itt kell említést ten­ni arról, hogy Gorbacsov ki­nyilvánította: A Szovjetunió komolyan szeretné javítani kapcsolatát Kínával és köl­csönösség esetén ezt teljesen lehetségesnek tartja. Megkü­lönböztetett hangsúlyt kap a szovjet külpolitikában a kap­csolatok ápolása és erősítése a világ fejlődő országaival. Moszkva továbbra is minden támogatást megad a felszaba­dult országoknak, a függet­lenségükért küzdő népeknek. Aligha véletlen, hogy az SZKP főtitkára elsőként a Varsói Szerződés tagállamai­nak küldöttségvezetőivel tár­gyalt. A világ megtudhatta ebből is, hogy a Szovjetunió változatlanul elsődlegesnek tekinti a testvéri barátság szilárdítását a legközelebbi harcostársakkal és szövetsé­gesekkel. A kapcsolatok el­mélyítése magában foglailjaa sokoldalú politikai-gazdasági együttműködést. a Varsói Szerződés politikai és védel­mi tevékenységének fokozá­sát, a diplomáciai tevékeny­ség összehangolásának erősí­tését. Ez is kifejezi, hogy Moszk­vában a folyamatosságot nem helyben járásnak, hanem di­namizmusként, az eddig élért eredmények meghaladásaiként értelmezik. Hável József NÓGRÁD - 1985. április 1., hétfő Külföldi­delegációk elutazása A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusán részt vett delegációk közül szombaton további küldött­ségek utaztak el Budapest­ről. Hazautazott fővárosunkból a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt küldöttsége, amelyet Chea Sim, a KNFP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a; Kambodzsai Népköztársaság. Nemzetgyűlésének elnöke ve-, zetett. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Pozsgai Imre, az MSZMP KB. tagja, Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára.', Ugyancsak elutazott Buda­pestről a Máltai, Kommunis­ta Párt képviselője- Anthony VassaUo főtitkár; az Olasz. Kommunista Párt Paolo Bu- falini, az OKP vezetőségének tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke vezette kül­döttsége; a Jemeni Szocialis­ta Párt delegációja, amelyet Jaszin Noman Szaid, a KB tagja, rninisztérelrtök-helyet- tes vezetett. ★ Vasárnap elutazott Buda­pestről a Svájci Munkapárt küldöttsége, amely részt vett a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusán, a delegációt Bemard Buck- hard, az SMP Politikai Bi­zottságának tagja vezette. Ugyancsak hazautazott fő­városunkból a mozambiki Frelimo Párt delegációja, amely Armando Guebuza. a párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, elnökségi minisz­ter vezetésével vett részt az MSZMP kongresszusán. (MTI) Politikai gyilkosság Chilében meggyilkoltak há­rom hazafit, akiket pénteken ismeretlen tettesek raboltak el. A meggyilkoltak tetemét szombaton találták meg nem messze a fővárostól, egy or­szágút közelében. A három ellenzéki személyt megfojtot­ták. Köztük van Manuel Gu­errero Ceballos a pedagógusok szakszervezetének (AGECH) egyik vezetője, aki a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség KB tagja volt. A másik áldozat, Jósé Ma­nuel Parada Maluenda szocio­lógus, a katolikus egyház egyik, emberi jogokat védel­mező szervezetének az akti­vistája. A hatóságok is meg-t erősítették a hírt és azonnal megpróbálták elhatárolni ma­gukat a nyilvánvaló politikai gyilkosságtól. A két hazafit fegyveresekből álló komman­dó rabolta el egy fővárosi középiskola épületéből. A harmadik meggyilkolt sze­mély, Santiago Nanotti Allen- de nyugdíjas tervező elrablá­sának körülményei még nem tisztázottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom