Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Tápol# S zecsényből Bővítik a keverőüzemet Különböző receptek alapján mintegy 25-féle állattápot gyártanak a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat társulásos takarmánykeverő üzemében, Szécsényben. — kj — I Az ENTAL-szfori Erre a riportra két esztendőt kellett várni. A kábelgyáriak ugyanis nem hagyták magukat álláspontjuktól eltántorítani. Igen, a szabadalom megvan, a vállalkozás azonban akkor lesz befejezett egész, ha üzletet kötnek belőle. Addig minden nyilatkozat fölösleges fecsegés csupán. Most aztán jött az üzenet: az ígéretet nem felejtették el. s az ENTAL-ból ezertonnányit új hálózatépítéshez felhasznált már a Magyar Villamos Művek Tröszt. Az üzlet megköttetett, most már van miről beszélni! Tíz napja, hogy befejeződött az éves nagy karbantartás a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tárulásos takarmánykeverő üzeménél Szécsényben. A szokatlanul zord téli időjárás miatt most lassabban haladt a munka a megszokottnál, de időben elkészült minden gép, alkatrész — daráló présgép, felvonó —, amelyet a széesényielt nagyrészt a maguk erejéből oldottak meg. A napi feladatokat az üzemben központi ütemezés alapján végzik: áprilisban 175 vagon tápot kell elkészítenie az üzemnek. Nyolcfajta készül például sertéstápból és csirketápot is ötfajtát állítanak elő, emellett borjú- és hyúltáp, valamint egyéb koncentrátumok kerülnek ki az üzemből. A legnagyobb vásárló a Magyarnándori Állami Gazdaság, az érsekvadkerti és szécsényi áíész, a SERKÖV, s a körzethez tartozó tizenhárom termelőszövetkezet. Az elmúlt évben az üzem ezer vagon búzát vett át. amelyből még exportra is került, a jó minőségű terményt elsősorban a Szovjetunióba és Lengyel- országba szállították. Március hónapban a szé- csényiek 600 vagon búzát vettek át a balassagyarmati körzeti üzemtől értékesítésre, amelyet a környéken 13 bizományosi rendszerben működő eladójuk árusít, a környező területeket innen látják el táppal és szemes takarmánnyal. A szécsényiek ez évi terve 140 millió forint, amelyet az üzem alig több mint félszáz dolgozója állít elő. Jelentősen segítik a munkát az üzemben dolgozó szocialista brigádok, annak ellenére, hogy az elmúlt év elején állt össze az a kollektíva Szécsényben, amely a munkában és fegyelmezett magatartásban más üzemekkel is felveszi a versenyt. Rövidesen megkezdődik itt egy új, 100 vagonos acélszerkezetű raktár építése, amely a tápok előállításához szükséges ipari alapanyagok — szója, lucernapellet, napraforgódara, borsó, lóbab — tárolására szolgál majd. A tervek elkészültek és munkára készen áll a kivitelező is. A raktárt valószínűleg jövő év második felében adják majd át. Mi hát az ENTAL, mely az elmúlt évi ötvenmillió forintos üzlettel indult el piaci útjára? Ezt a nevet kapta a ,.ke- resztségben” a Magyar Kábel Művek és a Villamosenergia Ipari Kutató Intézet által közösen szabadalmaztatott energiatakarékos szabadvezeték, a kutatók szellemi, a gyáriak gyakorlati teljesítményének összeházasításából született új termék. Márton Sándor és Bablena László, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára. dr. Tóth Tibor és Günt- ner Ottó. a kutatóintézet részéről olyan szabadvezetéket talált ki. mely kevesebb alumínium felhasználásával két- öt százalékkal csökkenti az elektromosenergia-átvitel során keletkező veszteséget. Szakmán kívüliek is tudják, hogy a magasban feszülő távvezeték bizonyos veszteséggel továbbítja a nagyfeszültségű elektromos energiát az erőműtől a felhasználóig. Hogy ezenközben mi történik oda- fönn a vezetékben, azt látni persze, nem lehet — kiszámítani már inkább. Pontosan ezt tették a kutatóintézetben, amikor a veszteség összetevőit keresték. — Egyetlen út látszott járhatónak, a sodrat szerkezetének a megváltoztatása — mondja Bablena László. — Ezt ígérték a számítások, s ezt igazolták a gyakorlati próbák is. Az anyag- és energiatakarékos megoldások keresése már a hetvenes évek közepétől a figyelem fókuszába került az egész világon. így a kábeliparban is. Többféle eljárással próbálkoztak világszerte a veszteséget csökkentendő, a sodrási geometria megváltoztatása a magyar feltalálók, köztük a kábel'gyári- ak ötlete volt. A sodrás menetemelkedésének megváltoztatásával csökkent a veszteség. A váltakozó áramú veszteség elvileg akár a nullára is lecsökkenhet, ez azonban sem gyártási, sem felhasználási szempontból nem célszerű. — Többféle mintát készítettünk a közreműködőkkel, segítőkkel együtt — kíséri végig a próbálkozások állomásait Bablena László. — A gyakorlatilag veszteség nélküli szabadvezeték előállítását gyártási technológiánk nem tette lehetővé. A tömörítési technológia következtében viszont a végső méret tért el a szabványostól. Az ENTAL külső mérete megegyezik a hagyományoséval, ellenben megalkuvást jelent a veszteségcsökkentés mértékében. Az Országos Villamos Távvezetéképítő Vállalattal egyeztetve döntöttünk mellette. A kutatók mérései bizonyították: az energiatakarékos szabadvezeték valóban tudja mindazt, amit a gyarmatiak állítanak róla. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a világpiacon is felfigyeljenek rá. Olyan cég igenje kell hozzá, melynek szavát az egész világon elfogadják. A Kema nevű holland minőségvizsgáló cég pontosan ilyen — kedvező arany- fedezet a termék számára. A Kema első vizsgálatai jobb eredményeket hoztak, mint a kutatóintézeté. Most a mechanikus vizsgálatokat végzik a hollandok — kedvező eredmény esetén újabb védjegyet ütve az. ENTAL-ba. Az új termék teljes „születési anyakönyvi kivonatának” elkészülte után kezdődhetnek igazán jó eséllyel a külpiaci elhelyezést illető tárgyalások —, mert az érdeklődés iránta máris igen élénk. — Ebben a szakmába ma nem könnyű újat hozni — teszi hozzá az eddigiekhez Márton Sándor gyárigazgató, aki1 akkor, mint főmérnök dolgozott az új termék létrehozásán. — Igen fellett a szakma,1 a kábelesek eddig sem hagyták parlagon a kínálkozó lehetőségeket. Ezért gazdasági jelentőségén túl is sokat jelent számukra az ENTAL. S, hogy miért éppen balassagyarmati-budapesti koope-' rációban jött létre az, ami az egész világon izgat ia a szakemberek fantáziáját? Lehet éppenséggel a véletlen műve is, ám a gazdaságban ritkán ad sikert a véletlen. Inkább az elméleti intézet és a gyártó vállalat közötti igen jó kapcsolat az oka annak, hogy a gondnak éppen itt jártak a végére. A hetvenes évek elejétől a szabadvezeték-gvárlásban nem' sok új dolog történt — a kábel előállításában legfejlettehb országokban sem. A vevők figyelmét nem kerüli el. hogy az. ami olyan ritkán esik meg, most egy magyar szabadalommal megesett, Es. ha a vevőle egv gyártóra odafigyelnek, ha teljesítményét az új termékben elismerik, akkor alighanem jelentékenyen fokozódik a már szokott termékekkel szembeni bizalmuk is. Éppen ez az, ami a szabadalom tulai-' donosaként szereplő vállalat számára egyáltalán nem lebecsülendő ráadás: a veretes név szemközt ülve az üzletféllel a tárgyalóasztalnál — forintban. tpnnában mérhető,' kézzelfogható gazdasági sikerré válik. Ez hát. s még inkább ezzé lehet az ENTAL. Az első szabadalom. melv a balassagyarmati kábelgvár szakembereinek nevéhez fűződik. Szendi Márta I Rélság és Nagyoroszi az élen KégiszíznifgltiaÉalillió foil az sírni évi társadalmi mafia cite Váiiaikozás és a KISZ S ok vád éri a KISZ-eseket, hogy túlságosan is nagy teret szentelnek a gazdasági teendőknek, sőt, némelyek attól féltik a mozgalmat, hogy átalakul valamiféle „termelési tevékenységgé”. Dehát lehet-e figj'elmen kívül hagyni megélhetésünk alapját, az anyagi javak előállítását? Lehet-e KISZ-munkáról beszélni ott, ahol mit sem törődnek a gazdasági vállalásokkal? Azt olvashatjuk az MSZMP KB múlt év októberi állás- foglalásában, „...alapvető fontosságú, hogy a fiatalok felelős részt vállalhassanak az ország fejlődését szolgáló feladatokban... még jobban kibontakozzék társadalmi, politikai aktivitásuk, kezdeményezőképességük.” Nos, ezeknek a heteknek az egyik legizgalmasabb gazdaságpolitikai témája, az új vállalatvezetési formák bevezetése, amely a KISZ-esek számára is fölvet jó néhány kérdést. — Mi közünk nekünk ehhez? — említette az egyik salgótarjáni taggyűlésen az alapszervezeti tag, mondván, ez kifejezetten „vállalati ügy”. — Ez nemcsak vállalati ügy! Érdekképviselet... — jegyezte meg szelíden a titkár, s hozzáfűzte: — hiszen a vállalat vezetésébe most már sokkal jobban beleszólhatunk. Nem csupán az ottani alapszervezet problémája az új vállalatvezetési formákhoz történő igazodás. Amikor a KISZ Nógrád megyei bizottságán erről érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, a vállalatok zöme csupán beszél róla, döntés még nincs —, hiszen április 30-ig készíthetik el javaslatukat. Tény azonban, hogy a jövőben a KISZ számára újabb demokratikus lehetőség kínálkozik, s alapszervezete válogatja majd, mennyiben él ezzel. A vállalati tanács —, amelyben ott lesznek az ifjúsági mozgalom képviselői is — jogkörébe tartozik majd a tervek meghatározása, a tevékenységi kör kialakítása, a jövedelemelosztás elveinek meghatározása, a szervezeti es működési szabályzat megállapítása, az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése..., hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Ahol a KISZ-szervezetek felismerték az új formák jelentőségét, ott nem sopánkodnak, hanem keresik a bekapcsolódás módozatait. Melyek ezek? Megismertethetik a fiatalokkal az új vállalatvezetési formák lényegét, kialakíthatják véleményüket a besorolást illetően. Ha pedig ez is megtörténik, akkor segítséget nyújthatnak a gazdasági vezetésnek a szükséges technikai-szervezési teendőkben. Nem árt tudni, hogy például az előkészítő bizottság tagjaira a KISZ- szervezeteknek kezdeményezési — javaslattételi — és véleményezési joga van! Talán, e néhány lehetőség is fölvillantotta, hogy ezek az új gazdasági formák az ifjúsági mozgalomban is a demokratizálódást erősíthetik. Ez pedig együtt jár a kezdeményezőkészség kibontakoztatásával. Hogy mennyiben élnek ezzel a KISZ-esek, az meghatározhatja jövőbeni pozíciójukat a helyi gazdasági életben. És meghatározhatja tekintélyüket — lömegbefolyásukat — szőkébb pátriájukban. .... HU . Az eocénprogram keretében, az OBV salgótarjáni gyárában a szállítószalag meghajlófejének szerkezeti eleme készül. rz kp — _ Számítástechnikai iigylélszolgálati iroda A Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata COMPUTER—M néven ügyfélszolgálati irodát nyitott szombaton Budapesten, a VI. kerület Lenin krt. 57—59. sz. alatt. Az irodában azokat az — elsősorban hazai — mikroszámítógépeket mutatják be, amelyek alkalmazásához a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat teljes körű szolgáltatást, egyebek közt tanácsadást, oktatást, műszaki szervizt, programokat nyújt. Az irodában vásárolhatók számítógépprogramok, adathordozók, számítástechnikai szakkönyvek is. Szép hagyományai vannak Nógrád megyében a település- fejlesztést segítő társadalmi munkának. Az elmúlt esztendőben például 486 millió forint értékű munkával segítette a lakosság a fejlesztési alap, illetve a működési költségvetés gyarapítását. A megyei tanács 1981-ben hirdette meg a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságával, az SZMT-vel és a Vöröskereszt megyei vezetőségével együtt a VI. ötéves tervre szóló társadalmi munkaversenyt, az elmúlt évben pedig négy alkalommal tettek közzé felhívást. A egész évre szóló feladatok meghatározása mellett meghirdették a tavaszi tisztasági akciót, társadalmi munkahónappá nyilvánították októbert. A társadalmi munkaverseny eredményeinek megállapításánál az említett felhívások alapján végzett munkát vették figyelembe. A versenyben való részvétel feltételeként annak idején azt szabták meg, hogy a köz- igazgatási területen végzett társadalmi munka egy személyre jutó értéke érje el az 1500 forintot, a lakosság munkájának aránya pedig városokban és nagyközségben legalább 40 százalék, községekben ötven százalék legyen. A Ngrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága értékelte a versenyt. A helyi tanácsok többsége a nagyfokú mozgósításnak, a körültekintő szervezésnek, s a lakossági aktivitásnak köszönhetően a kitűzött célokat jelentősen túlszárnyalta. Ennek köszönhető, hogy a megyei összteljesítmény 486 millió forint, az egy lakosra jutó érték 2049 forint- A megye lakossága, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és üzemek kollektíváinak összefogása révén a társadalmi munka értéke 41 millió forinttal több. mint 1983-ban volt. Az egy sze- jutó megyei átlag 181 forinttal haladja meg az előző évit, a növekedés 9.7 százalékos. Az értékelés kitér arra is, hogy a lakosság által végzett munka az összérték 68 százaléka. A működési költségvetéshez 399 millió, a fei- lesztési alaphoz pedig 87 mil- li- forint értékű társadalmi munka kapcsolódott 1984-ben. Az összes társadalmi munka 24 százalékát környezetvédelmi célok — környezeti tisztaság védelme, megóvása, tele- oülések szépítése — érdekében szervezték. A versenyben részt vevők kiemelkedő eredményeket értek el a tavaszi és az őszi tisztasági akciókban. a lakosság közreműködésével került sor fák és cserjék ültetésére, sportpályák építésére, több elhanyagolt közterület rendbetételére. Az intézmények ellátását, a szolgáltatások színvonalának emelését, a fenntartási költségek csökkentését segítette az eredményes Egy üzem — egy gyermekintézmény mozgalom is. A munkaverseny elősegítette a települések szociális, kulturális, egészségügyi és sportlétesítményeinek bővítését, karbantartását, a tanácsi tervekben szereplő településpolitikai célók eredményes megvalósítását, a lakosság alapellátásának javítását, a települések értékeinek fokozottabb megóvását. Az elmúlt évi eredmények alapján a városok és a városi jogú nagyközségek kategóriájában Rétság került az első helyre, a második pedig Salgótarján lett, A nagyközségek és községek kategóriájában Nagyoroszi, Tar és Nógrádmegyer lett a helyezések sorrendje. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke Rétságon 2782, Salgótarjánban 2327, Nagyorosziban 6615, Ta. ron 4448. Nógrádmegyerben pedig 3825 forint. A. megyei tanács végrehajtó bizottsága a pályázati felhívásnak megfelelően jóváhagyta a verseny díjaként fejlesztési célú. terven felüli támogatások összegét is. E szerint a kiemelkedő munkával Rétság 600 ezer, Salgótarján 500 ez.er, Nagyoroszi 400 ezer, Tar 300 ezer, Nógrádmegyer ta-' nácsa pedig 200 ézer terven felüli támogatást kap. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végül döntött abban is, hogy az. ez évi társadalmi munkaversenyben csak az a tanács érhet el helyezést, ahol a köz- igazgatási területen végzett társadalmi munka egy főre jutó értéke meghaladja az 1600 forintot. J NÓGRÁD — 1985. április 1„ hétfő
