Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

Tápol# S zecsényből Bővítik a keverőüzemet Különböző receptek alapján mintegy 25-féle állattápot gyártanak a Nógrád megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat társulásos takarmánykeverő üzemében, Szécsényben. — kj — I Az ENTAL-szfori Erre a riportra két esztendőt kellett várni. A kábelgyári­ak ugyanis nem hagyták magukat álláspontjuktól eltántorí­tani. Igen, a szabadalom megvan, a vállalkozás azonban ak­kor lesz befejezett egész, ha üzletet kötnek belőle. Addig minden nyilatkozat fölösleges fecsegés csupán. Most aztán jött az üzenet: az ígéretet nem felejtették el. s az ENTAL-ból ezertonnányit új hálózatépítéshez felhasznált már a Magyar Villamos Művek Tröszt. Az üzlet megkötte­tett, most már van miről beszélni! Tíz napja, hogy befejező­dött az éves nagy karbantar­tás a Nógrád megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat tárulásos takarmányke­verő üzeménél Szécsényben. A szokatlanul zord téli időjá­rás miatt most lassabban ha­ladt a munka a megszokott­nál, de időben elkészült min­den gép, alkatrész — daráló présgép, felvonó —, amelyet a széesényielt nagyrészt a maguk erejéből oldottak meg. A napi feladatokat az üzemben központi ütemezés alapján végzik: áprilisban 175 vagon tápot kell elkészítenie az üzemnek. Nyolcfajta ké­szül például sertéstápból és csirketápot is ötfajtát állíta­nak elő, emellett borjú- és hyúltáp, valamint egyéb kon­centrátumok kerülnek ki az üzemből. A legnagyobb vá­sárló a Magyarnándori Állami Gazdaság, az érsekvadkerti és szécsényi áíész, a SERKÖV, s a körzethez tartozó tizen­három termelőszövetkezet. Az elmúlt évben az üzem ezer vagon búzát vett át. amelyből még exportra is került, a jó minőségű terményt elsősorban a Szovjetunióba és Lengyel- országba szállították. Március hónapban a szé- csényiek 600 vagon búzát vet­tek át a balassagyarmati kör­zeti üzemtől értékesítésre, amelyet a környéken 13 bi­zományosi rendszerben mű­ködő eladójuk árusít, a kör­nyező területeket innen látják el táppal és szemes takar­mánnyal. A szécsényiek ez évi terve 140 millió forint, amelyet az üzem alig több mint félszáz dolgozója állít elő. Jelentősen segítik a mun­kát az üzemben dolgozó szo­cialista brigádok, annak elle­nére, hogy az elmúlt év ele­jén állt össze az a kollektíva Szécsényben, amely a mun­kában és fegyelmezett maga­tartásban más üzemekkel is felveszi a versenyt. Rövidesen megkezdődik itt egy új, 100 vagonos acélszer­kezetű raktár építése, amely a tápok előállításához szüksé­ges ipari alapanyagok — szó­ja, lucernapellet, naprafor­gódara, borsó, lóbab — táro­lására szolgál majd. A tervek elkészültek és munkára ké­szen áll a kivitelező is. A raktárt valószínűleg jövő év második felében adják majd át. Mi hát az ENTAL, mely az elmúlt évi ötvenmillió forin­tos üzlettel indult el piaci út­jára? Ezt a nevet kapta a ,.ke- resztségben” a Magyar Kábel Művek és a Villamosenergia Ipari Kutató Intézet által kö­zösen szabadalmaztatott ener­giatakarékos szabadvezeték, a kutatók szellemi, a gyáriak gyakorlati teljesítményének összeházasításából született új termék. Márton Sándor és Bablena László, a Magyar Ká­bel Művek balassagyarmati gyára. dr. Tóth Tibor és Günt- ner Ottó. a kutatóintézet ré­széről olyan szabadvezetéket talált ki. mely kevesebb alu­mínium felhasználásával két- öt százalékkal csökkenti az elektromosenergia-átvitel so­rán keletkező veszteséget. Szakmán kívüliek is tudják, hogy a magasban feszülő táv­vezeték bizonyos veszteséggel továbbítja a nagyfeszültségű elektromos energiát az erő­műtől a felhasználóig. Hogy ezenközben mi történik oda- fönn a vezetékben, azt látni persze, nem lehet — kiszámí­tani már inkább. Pontosan ezt tették a kutatóintézetben, amikor a veszteség összetevő­it keresték. — Egyetlen út látszott jár­hatónak, a sodrat szerkezeté­nek a megváltoztatása — mondja Bablena László. — Ezt ígérték a számítások, s ezt igazolták a gyakorlati pró­bák is. Az anyag- és energiataka­rékos megoldások keresése már a hetvenes évek közepé­től a figyelem fókuszába ke­rült az egész világon. így a kábeliparban is. Többféle el­járással próbálkoztak világ­szerte a veszteséget csökken­tendő, a sodrási geometria megváltoztatása a magyar fel­találók, köztük a kábel'gyári- ak ötlete volt. A sodrás me­netemelkedésének megváltoz­tatásával csökkent a veszte­ség. A váltakozó áramú vesz­teség elvileg akár a nullára is lecsökkenhet, ez azonban sem gyártási, sem felhaszná­lási szempontból nem célsze­rű. — Többféle mintát készí­tettünk a közreműködőkkel, segítőkkel együtt — kíséri vé­gig a próbálkozások állomá­sait Bablena László. — A gya­korlatilag veszteség nélküli szabadvezeték előállítását gyártási technológiánk nem tette lehetővé. A tömörítési technológia következtében vi­szont a végső méret tért el a szabványostól. Az ENTAL külső mérete megegyezik a hagyományoséval, ellenben megalkuvást jelent a veszte­ségcsökkentés mértékében. Az Országos Villamos Távvezeték­építő Vállalattal egyeztetve döntöttünk mellette. A kutatók mérései bizonyí­tották: az energiatakarékos szabadvezeték valóban tudja mindazt, amit a gyarmatiak állítanak róla. Ez azonban ke­vés ahhoz, hogy a világpia­con is felfigyeljenek rá. Olyan cég igenje kell hozzá, mely­nek szavát az egész világon elfogadják. A Kema nevű hol­land minőségvizsgáló cég pon­tosan ilyen — kedvező arany- fedezet a termék számára. A Kema első vizsgálatai jobb eredményeket hoztak, mint a kutatóintézeté. Most a mecha­nikus vizsgálatokat végzik a hollandok — kedvező ered­mény esetén újabb védjegyet ütve az. ENTAL-ba. Az új ter­mék teljes „születési anya­könyvi kivonatának” elkészül­te után kezdődhetnek igazán jó eséllyel a külpiaci elhelye­zést illető tárgyalások —, mert az érdeklődés iránta máris igen élénk. — Ebben a szakmába ma nem könnyű újat hozni — te­szi hozzá az eddigiekhez Már­ton Sándor gyárigazgató, aki1 akkor, mint főmérnök dolgo­zott az új termék létrehozá­sán. — Igen fellett a szakma,1 a kábelesek eddig sem hagy­ták parlagon a kínálkozó le­hetőségeket. Ezért gazdasági jelentőségén túl is sokat jelent számukra az ENTAL. S, hogy miért éppen balas­sagyarmati-budapesti koope-' rációban jött létre az, ami az egész világon izgat ia a szak­emberek fantáziáját? Lehet éppenséggel a véletlen műve is, ám a gazdaságban ritkán ad sikert a véletlen. Inkább az elméleti intézet és a gyár­tó vállalat közötti igen jó kap­csolat az oka annak, hogy a gondnak éppen itt jártak a végére. A hetvenes évek elejétől a szabadvezeték-gvárlásban nem' sok új dolog történt — a ká­bel előállításában legfejlettehb országokban sem. A vevők fi­gyelmét nem kerüli el. hogy az. ami olyan ritkán esik meg, most egy magyar szabadalom­mal megesett, Es. ha a vevőle egv gyártóra odafigyelnek, ha teljesítményét az új termék­ben elismerik, akkor aligha­nem jelentékenyen fokozódik a már szokott termékekkel szembeni bizalmuk is. Éppen ez az, ami a szabadalom tulai-' donosaként szereplő vállalat számára egyáltalán nem le­becsülendő ráadás: a veretes név szemközt ülve az üzletfél­lel a tárgyalóasztalnál — fo­rintban. tpnnában mérhető,' kézzelfogható gazdasági siker­ré válik. Ez hát. s még inkább ezzé lehet az ENTAL. Az első sza­badalom. melv a balassagyar­mati kábelgvár szakemberei­nek nevéhez fűződik. Szendi Márta I Rélság és Nagyoroszi az élen KégiszíznifgltiaÉalillió foil az sírni évi társadalmi mafia cite Váiiaikozás és a KISZ S ok vád éri a KISZ-eseket, hogy túlságosan is nagy teret szentelnek a gazdasági teendőknek, sőt, néme­lyek attól féltik a mozgalmat, hogy átalakul valamiféle „ter­melési tevékenységgé”. Dehát lehet-e figj'elmen kívül hagy­ni megélhetésünk alapját, az anyagi javak előállítását? Le­het-e KISZ-munkáról beszélni ott, ahol mit sem törődnek a gazdasági vállalásokkal? Azt olvashatjuk az MSZMP KB múlt év októberi állás- foglalásában, „...alapvető fontosságú, hogy a fiatalok felelős részt vállalhassanak az ország fejlődését szolgáló feladatok­ban... még jobban kibontakozzék társadalmi, politikai akti­vitásuk, kezdeményezőképességük.” Nos, ezeknek a hetek­nek az egyik legizgalmasabb gazdaságpolitikai témája, az új vállalatvezetési formák bevezetése, amely a KISZ-esek számára is fölvet jó néhány kérdést. — Mi közünk nekünk ehhez? — említette az egyik salgó­tarjáni taggyűlésen az alapszervezeti tag, mondván, ez kife­jezetten „vállalati ügy”. — Ez nemcsak vállalati ügy! Érdekképviselet... — jegyez­te meg szelíden a titkár, s hozzáfűzte: — hiszen a vállalat vezetésébe most már sokkal jobban beleszólhatunk. Nem csupán az ottani alapszervezet problémája az új vál­lalatvezetési formákhoz történő igazodás. Amikor a KISZ Nógrád megyei bizottságán erről érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, a vállalatok zöme csupán beszél róla, döntés még nincs —, hiszen április 30-ig készíthetik el javaslatukat. Tény azonban, hogy a jövőben a KISZ számára újabb demokratikus lehetőség kínálkozik, s alapszervezete válogat­ja majd, mennyiben él ezzel. A vállalati tanács —, amely­ben ott lesznek az ifjúsági mozgalom képviselői is — jog­körébe tartozik majd a tervek meghatározása, a tevékeny­ségi kör kialakítása, a jövedelemelosztás elveinek meghatá­rozása, a szervezeti es működési szabályzat megállapítása, az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése..., hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Ahol a KISZ-szervezetek felismerték az új formák jelen­tőségét, ott nem sopánkodnak, hanem keresik a bekapcso­lódás módozatait. Melyek ezek? Megismertethetik a fiata­lokkal az új vállalatvezetési formák lényegét, kialakíthatják véleményüket a besorolást illetően. Ha pedig ez is megtör­ténik, akkor segítséget nyújthatnak a gazdasági vezetésnek a szükséges technikai-szervezési teendőkben. Nem árt tud­ni, hogy például az előkészítő bizottság tagjaira a KISZ- szervezeteknek kezdeményezési — javaslattételi — és véle­ményezési joga van! Talán, e néhány lehetőség is fölvillantotta, hogy ezek az új gazdasági formák az ifjúsági mozgalomban is a demok­ratizálódást erősíthetik. Ez pedig együtt jár a kezdeménye­zőkészség kibontakoztatásával. Hogy mennyiben élnek ez­zel a KISZ-esek, az meghatározhatja jövőbeni pozíciójukat a helyi gazdasági életben. És meghatározhatja tekintélyü­ket — lömegbefolyásukat — szőkébb pátriájukban. .... HU . Az eocénprogram keretében, az OBV salgótarjáni gyárában a szállítószalag meghajlófejének szerkezeti eleme készül. rz kp — _ Számítástechnikai iigylélszolgálati iroda A Központi Statisztikai Hiva­tal Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalata COMPU­TER—M néven ügyfélszolgálati irodát nyitott szombaton Buda­pesten, a VI. kerület Lenin krt. 57—59. sz. alatt. Az irodában azokat az — el­sősorban hazai — mikroszámító­gépeket mutatják be, amelyek alkalmazásához a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vál­lalat teljes körű szolgáltatást, egyebek közt tanácsadást, okta­tást, műszaki szervizt, progra­mokat nyújt. Az irodában vá­sárolhatók számítógépprogra­mok, adathordozók, számítás­technikai szakkönyvek is. Szép hagyományai vannak Nógrád megyében a település- fejlesztést segítő társadalmi munkának. Az elmúlt eszten­dőben például 486 millió fo­rint értékű munkával segítet­te a lakosság a fejlesztési alap, illetve a működési költ­ségvetés gyarapítását. A me­gyei tanács 1981-ben hirdette meg a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságával, az SZMT-vel és a Vöröskereszt megyei vezetőségével együtt a VI. ötéves tervre szóló társa­dalmi munkaversenyt, az el­múlt évben pedig négy alka­lommal tettek közzé felhívást. A egész évre szóló feladatok meghatározása mellett meg­hirdették a tavaszi tisztasági akciót, társadalmi munkahó­nappá nyilvánították októbert. A társadalmi munkaverseny eredményeinek megállapításá­nál az említett felhívások alapján végzett munkát vették figyelembe. A versenyben való részvé­tel feltételeként annak idején azt szabták meg, hogy a köz- igazgatási területen végzett társadalmi munka egy sze­mélyre jutó értéke érje el az 1500 forintot, a lakosság mun­kájának aránya pedig váro­sokban és nagyközségben leg­alább 40 százalék, községek­ben ötven százalék legyen. A Ngrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága értékelte a versenyt. A helyi tanácsok többsége a nagyfokú mozgó­sításnak, a körültekintő szer­vezésnek, s a lakossági akti­vitásnak köszönhetően a kitű­zött célokat jelentősen túl­szárnyalta. Ennek köszönhető, hogy a megyei összteljesít­mény 486 millió forint, az egy lakosra jutó érték 2049 forint- A megye lakossága, a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények és üzemek kollek­tíváinak összefogása révén a társadalmi munka értéke 41 millió forinttal több. mint 1983-ban volt. Az egy sze- jutó megyei átlag 181 forinttal haladja meg az elő­ző évit, a növekedés 9.7 szá­zalékos. Az értékelés kitér ar­ra is, hogy a lakosság által végzett munka az összérték 68 százaléka. A működési költ­ségvetéshez 399 millió, a fei- lesztési alaphoz pedig 87 mil- li- forint értékű társadalmi munka kapcsolódott 1984-ben. Az összes társadalmi munka 24 százalékát környezetvédel­mi célok — környezeti tiszta­ság védelme, megóvása, tele- oülések szépítése — érdeké­ben szervezték. A versenyben részt vevők kiemelkedő ered­ményeket értek el a tavaszi és az őszi tisztasági akciók­ban. a lakosság közreműködé­sével került sor fák és cser­jék ültetésére, sportpályák építésére, több elhanyagolt közterület rendbetételére. Az intézmények ellátását, a szol­gáltatások színvonalának eme­lését, a fenntartási költségek csökkentését segítette az ered­ményes Egy üzem — egy gyermekintézmény mozgalom is. A munkaverseny elősegí­tette a települések szociális, kulturális, egészségügyi és sportlétesítményeinek bővíté­sét, karbantartását, a tanácsi tervekben szereplő település­politikai célók eredményes megvalósítását, a lakosság alapellátásának javítását, a települések értékeinek foko­zottabb megóvását. Az elmúlt évi eredmények alapján a városok és a váro­si jogú nagyközségek kate­góriájában Rétság került az első helyre, a második pedig Salgótarján lett, A nagyköz­ségek és községek kategóriá­jában Nagyoroszi, Tar és Nógrádmegyer lett a helyezé­sek sorrendje. Az egy főre ju­tó társadalmi munka értéke Rétságon 2782, Salgótarjánban 2327, Nagyorosziban 6615, Ta. ron 4448. Nógrádmegyerben pedig 3825 forint. A. megyei tanács végrehajtó bizottsága a pályázati felhí­vásnak megfelelően jóváhagy­ta a verseny díjaként fejlesz­tési célú. terven felüli támo­gatások összegét is. E szerint a kiemelkedő munkával Rét­ság 600 ezer, Salgótarján 500 ez.er, Nagyoroszi 400 ezer, Tar 300 ezer, Nógrádmegyer ta-' nácsa pedig 200 ézer terven felüli támogatást kap. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végül döntött abban is, hogy az. ez évi társadalmi munkaver­senyben csak az a tanács ér­het el helyezést, ahol a köz- igazgatási területen végzett társadalmi munka egy főre jutó értéke meghaladja az 1600 forintot. J NÓGRÁD — 1985. április 1„ hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom