Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ' MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TA NA CS LA PJA XII. ÉVF.. 76. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 1.. HÉTFŐ Folyamatosság és megújulás A politizáló közvélemény megkülön­böztetett figyelme, érdeklődése kí­sérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácsko­zásait. Arra várt választ az ország, s ben­ne megyénk lakossága, hogy milyen cse­lekvési programot dolgoz ki a párt leg­felső fóruma a társadalom időszerű prob­lémáinak megoldására, milyen tennivaló­kat lát szükségesnek fejlődésünk előbbre- vitelére, szocialista vívmányaink megőr­zésére es továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző vá­laszt adott ezekre a kérdésekre. Az elő­terjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat vi­lágosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van poli­tikai koncepciója a további cselekvés tar­talmára, a problémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocia­lizmus valamennyi híve A XIII. kongresszus küldöttei azért tud­tak eleget tenni a közvélemény, megbí­zóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tény­leges kérdéseivel, valóságos súlyuk rang­ján kezelté mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pár­tunk nem igyekezett a szőnyeg alá sö­pörni munkánk fogyatékosságait, nem kí­vánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális érté­keléséből kiindulva megvalósítható, telje­síthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok megha­tározásában pártunk számára megbízha­tó iránytű áll rendelkezésre: a körülmé­nyek alakításának, a világ megváltozta­tásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxizmus—leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelve­it az MSZMP a jövőben is megingatha­tatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembe­síti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában kö­rültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek” — hangsúlyozta a kongresszuson elhang­zott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten megerősí­tést kapott, mert az eredményes munká­nak e kettő egysége volt és lesz a jövő­ben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyér­telműen kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az embe­rek életviszonyainak szebbé, jobbá, gaz­dagabbá tétele. A Központi Bizottság be­számolója nyíltan szólt arról, hogy a ked­vezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekin­tetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegek­nek az életszínvonala csökkent. A kong­resszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordítá­sának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütem­ben fokozódik a népgazdaság jövedelem- termelő képessége, javul a gazdálkodás hatékonysága, úgy kerülhet sor a kong­resszus szociálpolitikai • elhatározásainak valóra váltására, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek mél­tánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóértékének meg­őrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos fog­lalkozási csoportok keresetének viszony­lagos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapo­zatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasá­gi, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyé­neknek is. A legfontosabb, hogy a mun­kateljesítmények értéke, minősége emel­kedjék. Nem a több, hanem a színvona­lasabb, jobb munka teremthet anyagi fe­dezetet az életszínvonal emelését, a tár­sadalmi igazságosság erősítését célzó el­gondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy — a XII. kongresszus ha­tározatának megfelelően — sikerült lé­nyegesen előbbre jutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgaz­daság anyagi-műszaki alapjainak fokoza­tos és széles körű megújítását, a nép jólét emeleset. Ám a növekedés gyorsítása —, s ez a nyomatékos figyelmeztetés is el­hangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek vissza­téréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni á munka szervezettségében, a be­ruházási források ésszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés fel­gyorsítása, ami társadalmi-gazdasági ha­ladásunknak immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok kor­szerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazó­dott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősí­tése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet foly­tassunk az elveinktől idegen, normáink­kal és céljainkkal össze nem egyeztethe­tő jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsú­lyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthet­jük fejlődésünk elkerülhetetlen velejárói­nak: a szabályok pontosabb kimunkálásával az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és vissza­szoríthatok. A nemkívánatos jelenségek elleni küz­delem erősítése megkívánja a közvéle- meny aktivizálását, a szocialista demok­rácia további elmélyítését és erőteljes ki­bontakoztatását. Mindezeket a kongresz- szus a legfontosabb teendőink közé so­rolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetet­len mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységé­ben. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemok­rácia további erősítése, ami egyúttal an­nak is feltétele, hogy fokozódjék a kom­munisták aktivitása, öntevékenysége, kez­deményezőkészsége, és ami napjainkban különösen fontos, a párt politikája mel­letti egységes kiállása. A kongresszus meghozta határozata­it, állást foglalt a társadalmat fog­lalkoztató legfontosabb kérdések­ben. E határozatok valóra váltá­sa alkotó szellemű gondolkodást, mérle­gelést, új megoldások keresését, megva­lósításukra való vállalkozást igényel min­den pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresz- szus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározá­sa elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. Mezőgazdasági helyzetkép A mezőgazdasági nagyüze­mek tíz nap alatt el tudnák vetni a kora tavaszi növé­nyeket, az időjárás azonban sokfelé áthúzta számításukat. A felázott talajra nem me­hettek rá a vetőgépek, így a legtöbb helyen csak két-há- rom nap állt eddig rendelke­zésre, ez pedig kevés volt az időszerű munkák elvégzésé­hez. A MÉM szakemberei szerint több nagyüzem el­állt eredeti elképzelésétől, s a kora tavaszi vetésű növé­nyek számára fenntartott te­rületen kukoricát termeszt majd. Ennek vetése még ké­sőbb, április közepéig esedé­kes, jut tehát idő a talaj fölszáradáséra. Ilyen okok miatt a tavaszi árpa 120 ezer hektáros 1985- . re előirányzott területe vár­hatóan 100 ezer hektár alá csökken, ugyanúgy mérséklő­dik a zab és valamelyest a magnak termesztett borsó ter­mesztése is. Ezzel arányosan növekszik a fontos takarmány- növény, a kukorica területe, ami végső soron nem jelent hátrányt, mivel a magas ener­giatartalmú takarmány jól felhasználható majd az állat­állomány felnevelésére, tar­tására. A mezőgazdasági géppark teljes készültségben van. A téli gépjavításokkal előkészí­tették a traktorokat, a veto­es más munkagépeket, úgy­hogy semmi sem akadályozza indításukat. A gépjavító üze­mekben már a nyáron hasz­nált szerkezetek javításán dolgoznak, s ezzel a munká­val is_ rövidesen elkészülnek. A déli megyékben és a la­zább szerkezetű talajokon megkezdődött és jó ütemben folyik a vetés. A magnak termesztett borsó szaporító­anyagának 10 százaléka n?ár a földben van, a tavaszi ár­pának pedig egynegyedét ve­tettékel. Hozzáláttak a cukor­répa vetéséhez is. A zöldséges­kertekben már ültetik a pa­lántákat. A szőlő- és gyü­mölcsöskertekben a nagyüze­mi területeken rövidesen be­fejeződik a metszés. A kis­termelők valamivel hátrább vannak ezzel a munkával, ám a javuló időjárást kihasznál­va néhány nap alatt elkészül­hetnek a fák koronájának ala­kításával és a szőlő metszé­sével. A hét végén a lemosó permetezés is munkát ad a gyümölcsösökben. (MTI) Mai szamunkból: Bz EHTBL-szlori Érdemes volt e két évet várni a riportra? Igen. Ener­giatakarékos szabadvezetéket gyárt a balassagyarmati kábelgyár... (3. oldal)' Hogyan eszi a hala! a Külkereskedő? A kérdés annak a riportnak a címe, amely az élet­módról, kapcsolatainkról, változó szokásainkról rajzol képet. (4. oldal) Szenzációs régészeti lelet CSAK ÁPRILIS ELSEJÉN! (5. oldal) Ünnepségek, avatások a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából Megemlékezések Nógrádiban Felszabadulásunk 40. év­fordulójának megünneplésé­re készül az ország. Nagy­gyűléseken, baráti találkozó­kon. a felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képzőművészeti és dokumen­tumkiállításokon idézik fel 1945. április 4. történelmi for­dulópontját és az utat, ame­lyet az ország azóta megtett. A főváros utcái, terei már fellobogózva várják az ün­nepnapot. Üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik a középületek és az állami in­tézmények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás: nagy fémyerejű reflektorok „emelik ki” ez esti város­képből a központi épületeket, a műemlékeket és az egyeb látványos részleteket. Április 3-án, ünnepi külső­ségek között katonai tiszte­letadással felvonják az álla­mi zászlót, az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulás; ünnep al­kalmából április 2-án álla­mi és Kossuth-díjakat nyúj­tanak át a Parlamentben, a termelőmunkában a tudo­mány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért ki­magasló eredményekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Országházban az Elnöki Tanács kitüntetéseit adják át eredményes tevé­kenységük elismeréséül az állami és a gazdasági élet különféle területein dolgo­zóknak. Az ünnep előestéién az MSZMP központi titkár­sága, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZBT Or­szágos Elnöksége díszünnep- séget rendez a Magyar Álla­mi Operaházban. Az ünnep napján este az Elnöki Ta­nács fogadást ad a Parla­mentben. A meghívottak kö­zött ott lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállala­tok, intézmények kiváló dol­gozói. Országszerte számos ko­szorúzás! ünnepségen tiszte­lettel adóznak a hazánk sza­badságáért a felszabadító harcokban elesett szovjet hő­sök és más népek elesett ka­tonái emlékének. Április li­án, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és moz­galmak képviselői megkoszo­rúzzák a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet és a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Népköztársaságunk fegyveres erői: a magyar néphadsereg, a határőrség es a munkás­őrség egységei — április 4-en katonai díszszemlével köszön­tik hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. A katonai díszszemle után fiatalok ezrei ifjúsági tömegdemonstrációval köszöntik felszabadulásunk ün­nepét. Este a Hősök térén. „Itt élned, halnod kell” cím­mel ezer év magyar történel­mét áttekintő zenés történel­mi játékot mutatnak be. Az évforduló tiszteletére or­szágszerte új kulturális létesít­ményeket, gyermekintézménye­ket, kereskedelmi, egysegeket avatnak fel. Megyénk lakosságát is gaz­dag és tartalmas program várja a felszabadulás tisztele­tére rendezendő ünnepsége­ken. Április első napján kez­dődik az eseménysorozat Sós­<Folytatás a 2. oldalon.) «II! Március utolsó .vasárnapján a megyosaékhely Tanácsköztársaság terén... : kj ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom