Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-12 / 59. szám

A megyei pártértekezlet írásban leaded hozzászólásai

I (Folytatás a 3. oldalról.)

Pongrácz József, a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke a

Rétság és vonzáskörzetéhez tártozó mezőgazdasági üzemekben elért eredményekről, azok kiváltó okairól szólt, majd sorra vette azokat a zavaró körülményeket, amelyek fékezhetik a gabona- és a húsprogram végrehajtását. Ezek között a pillangós növényeknél jelentkező értéke- súéiw összhang és érdekeltség hiányát, majd a fejlesztési lehetőségek beszűkülését említette. Rátérve az állattenyésztésre, elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetén pozitív irányban kellene változtatni, mert ellenkező esetben a későbbiek folyamán újabb szarvasmarha-tenyésztési programra lesz szükség. A kiegészítő tevékenység fejlesztése érdekében nehezményezte, hogv az innen származó nyereségtartalom rohamosan csökken, ezzel kapcsolatban megértik és szükségszerűnek tartják egyes közgazdasági szabályozók változását, azt viszont nehezen értik meg, hogy egyes tevékenységnél az elvonás egyik évről a másikra 8—10 százalékkal növekedjen. Szerinte a közgazdasági szabályozókkal azonos időtartamban kellene meghatározni a keresetszabályozást is. Mindez hozzájárulna a kiegészítő tevékenység stabilabbá tételéhez.

Jogosak azok a kritikák, amelyek a közlekedés zsúfoltságát. kulturáltságát teszik szóvá, ugyanakkor a vállalati pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy javult az •utazás szervezettsége, kulturáltsága és ezzel együtt növekedett az utasok igénye is,

•— közölte felszólalásában JClimasz Ferenc, a Volán 2. sz. Vállalat géplakatos csoportvezetője, a pártalapszer- vezet titkára, majd elmondta. hogy az előrelépést nehezíti * fejlesztési lehetőségek beszűkülése, amely a selejt- pótlást sem teszi lehetővé. E1 maradt a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése, az elért fejlődés ellenére a dolgozók munkakörülményei nem érik el a telepített üzemek átlagát, a műszaki háttér, a karbantartás feltételei csak részben felelnek meg a követelményeknek. a dolgozók átlagbére ppdig elmarad az ipari átlagtól. Azzal folytatta, hogy az e’őbbiek ellenére, a vállalati dolgozók közhangulata kiegyensúlyozott.. a többség elkötelezett, «melyet az elmúlt hónapok nagv erőpróbája is bizonyít. Szólt arról, hogy a pártalao- szervezetek mit tettek a feszültségek feloldásában, a követelmények megértetésében, * cselekvésre való ösztönzésben és a nevelő munkában, majd az erkölcsi elismerés rangjának visszaszerzését szorgalmazta.

A bányászok helytállásáról szólt Zsuffa Miklós, a Központi Ellenőrző Bizottság tasr- ja. a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója, majd azt érzékeltette, hogy a kongresz- »7usi munkaversenyben, a hideg téli hónaDokban, milyen kiváló eredmények születtek! Utalt arra. hogy a mai napig ädei termelési tervét a szénbányák 115 százalékra teljesítette. Minden fontosabb fogyasztónak a szerződésben vállaltnál több szenet szállítottak. Közölte, hogy a jelentős túlteljesítés nagymértékű túlműszakkal, a szabadságolás visszatartásával, a jövő szempontjából fontos fe'tárás, fejtés-előkészítő tevékenység mérséklésével valósult meg. Foglalkozott a létszámgondokkal, hangsúlyozva ennek mielőbbi megoldását. majd a jövőről szólva utalt a kányási szénmező nagyszabású feltárására, a gazdasági körülményekhez jobban igazodó bányagépbeszerzésekre. a termelési folyamatok és gazdálkodás számítógépes iránvításának megvalósítására. Beszélt még arról is, hogy a pártélet demokratizmusának következetes szélesítése nehéz körülményeink, gondjaink, problémáink közepette nem a pasz- szivitást. a befeléfordulást, hanem az aktív politikai légkört, a vitaszellem szélesedését segítette elő.

Rith Lajosné, a balassagyarmati városi pártbizottság titkára, a pártszervek, -szervezetek működésével összefüggésben a pártirámyítás, a munkastílus és munkamódszer eddigi gyakorlatáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a demokratizálódó, korszerűsödő politikai rendszerünkben a párt vezető szerepéből fakadóan továbbra is a párt tölti be a döntés központszerepét. Ennek kapcsán utalt a pártszervek és alaoszerve- zetek fogadókészségének, problémaérzékenységének, munkamódszerének előnyös változásaira. arra. hogy a felsőbb pártszervekben született elhatározások, a politikai akarat más és más hangsúlyt kap a végrehajtásban, a körülmények és a feltételek miatt, de lényegüket és szándékukat, hatásukat tekintve az alapszervezetek döntéseiben is kifejezésre jutnak. Szólt arról is, hogy a párttagok gyakran nem érzékelik, vagy nem érzékeltetik velük a meghozandó határozat célját, szerepét, a folyamatokra gyakorolt várható hatását. Beszélt az információ hiányának zavaró hatásáról, majd rátérve a pártellenőrzés gyakorlatára, úgy vélekedett, hogy az nem tölti be eléggé az önellenőrzés szerepét. A nagymértékű fejlődés követelményeinek teljesítése érdekében a további elméleti megalapozottságot, a világnézeti magabiztosságot, a rutinmegoldások és beidegződések felülvizsgálatát, a gyakorlat kontrollját hangsúlyozta.

Menus Ferencné, az SKÜ Alkotmány Szocialista Brigádjának vezetője a szocialista munkaverseny addigi tapasztalatai alapján megállapította: a vállalat életében az eredmények elérésében mindig is nagy jelentőséggel bírt a versenymozgalom. A kohászati üzemeknél 142 szocialista brigád van. 2300-an vesznek részt a szocialista versenymozgalomban. A do'gőzök több mint hatvan százaléka tagja a szocialista brigádoknak, kilencven százalékuk pedig részt vesz a versenymozgalomban. A mozgalom jól szervezett, a gazdasági egységek gondos előkészítő munkája révén a brigádok vállalásai összhangban vannak a legfontosabb vállalati feladatokkal. Évenként pedig

20—22 millió forinttal járulnak hozzá a vállalati eredmények növeléséhez.

Füssy József, a pásztói városi pártbizottság első titkára

arra hívta fel a figyelmei, hogy az elmúlt években sokszínűbbé vált az ideológiai élet, a politikai környezet. Nőtt az embernek érdeklődése a társadalmi kérdések iránt, felerősödtek a viták is továbbhaladásunk útjait és módjait illetően. A gondolkodás differenciáltsága a korábbi évekhez képest erősödött, ami nem könnyítette meg a propagandát, de jobban megmutatta a feladatokat. A pártszervezetek ideológiai munkájukkal az elmúlt években hozzájárultak szemberek gondolkodásának alakításához, igyekeztek a mai helyzetről és társadalmi céljainkról reális képet rajzolni. Többségében felismerték az igényes ideológiai tevékenység jelentőségét és látják, hogy a változó körülmények között a politikai cselekvésnek nélkülözhetetlen feltétele a gyors, felkészült reagálás a felmerült kérdésekre. A társadalom helyzetével szoros összhangban Pásztón és a városkörzet településein is a gazdasági és életszfnvonal-poI

litikai propaganda jelentette

az ideológiai munka túlsúlyát. A továbbiakban megállapította Füssy József: erőfeszítéseink hatására ma a párttagság többsége a reálishoz közelállóan értékeli az ország gazdasági helyzetét. Vita van ugyanakkor a gazdaságpolitika módszereiről, helyenként figyelmen kívül hagyják a reális feltételeket és összefüggéseket.

Szabó Vilmos. Kazár község pártbizottságának titkára

a tartalmasabb és színvonalasabb alapszervezeti munka céljainak megvalósítását, s a rendezvények tapasztalatait összegezte, majd megállapította: az elmúlt időszakban gyakrabban kellett állást foglalni, mert egyes rétegeken belül felélénkültek a viták, megszaporodtak a kritikai megjegyzések. Az utóbbiakkal többek között a tanácsi ügyintézést, a gazdálkodás helyi kérdéseit illették. Tolmácsolta Szabó Vilmos azt a véleményt is, hogy az 1945- ös párttagoknak nem kellő az anyagi és erkölcsi elismerés. Az 1984. január 1-én életbe léoett közigazgatási átszervezés tapasztalatai kapcsán hangsúlyozta: Kazár község pártbizottsága a salgótarjáni városi pártbizottság irányítása alá került, a településnek azonban nem új keletű a kapcsolata a várossal. Azt tapasztalták, hogy a váiosi pártbizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a községi pártmunkára. Ez nem gyámkodást, hanem korrekt munkakapcsolatot eredményezett.

Kiss Edit, a Salgótarjáni Kohászati tlzemek iparszervezési csoportvezetője a vállalatnál dolgozó nők helyzetét vázolta. Arányuk az elmúlt öt év alatt 1,7 százalékkal emelkedett, jelenleg 957 lány és asszony dolgozik az SKÜ- ben. Ehhez az Is hozzájárult, hogy a nehéz kohászati jellegű munkaterületek csökkentek. Több olyan munkahelyet alakítottak ki, ahol a nők is foglalkoztathatók, szervezetük károsodása nélkül. A nődolgozók termelésben való részvétele az utóbbi időben jelentősen növekedett, egyre több a magas képzettségű munkaerőt igénylő területek száma is. Az SKÜ-nél is hiányosság azonban, hogy a műszaki jellegű beosztásokban még mindig alacsony a nők aránya. A speciálisan jelentkező. a nőket érintő gondok egy része megmaradt és néhány úiabb is keletkezett.. A gves ideje alatt például a felgyorsult műszaki és gazdasági fejlődéssel a nők nem tudnak lépést tartani, azt követően pedig a gyermeknevelés kötelezettsége hátrányosan befolyásolja a beiskolázás ‘ lehetőségét. A társadalmi és politikai szervek vezetésében az SKÜ-nél is nőtt a lányok és asszonyok részaránya, bár egy részük — sokrétű feladataik miatt — továbbra is nehezen vonható be a közéletbe.

Králik Ferenc, a bátonyte- renyei FÜTÖBER pártbizottságának titkára a pártértekezlet beszámolójára utalva mindenekelőtt megállapította: az eredmények é* gondok számbavétele mellett feltárja azt is, hogyan lehet fokozni a pártmunka eredményességét. milyen tartalékai vannak a politikai munka fejlesztésének. A FÜTÖBER üzemi pártbizottsága az egész ciklusban kiemelt figyelmet fordított a termeléssel és a gazdálkodással összefüggő kérdésekre. a gazdaságpolitikai célok és feladatok helyi konkretizálására, a végrehajtás segítésére, valamint a szükséges politikai feltételek megteremtésére.

A testületi munka továbbfejlődése, a párttagság közügyek iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődésének

szemléltetése mellett nagy teret szentelt írásban beadott tiozzáfisólásában Králik . Ferenc a párt tagépítő munkájának. A FÜTÖBER tapasztalatai szerint az újonnan felvett párttagok munkájukkal, gyakorlati tevékenységükkel bizonyították be, hogy helyes volt a választás. A gyakorlati tapasztalatok ma már így összegezhetők: a korábbi évek kampányszerűségét sikerült megszüntetni, céltudatos nevelő munkán keresztül érvényesül a tagfelvételi munka folyamatossága.

Dr. Szittner András, Salgótarján város Tanácsának

elnöke arra utalt, hogy az elmúlt időszakban a város fejlődésének olyan szakaszát élték meg, amikor a látványos mennyiségi fejlődést követően egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lakosság élet- körülményeinek minőségi javítása. Célként fogalmazták meg: a város arányos fejlesztésének folytatását, a művelődési, kereskedelmi és szolgáltatóegységek további építését, amelyek megfelelnek a megyeszékhellyel és a vonzáskörzet központjával szemben támasztott igényeknek is. A középtávú tervben fő feladatként tartották számon a lakásépítést, a gyermekintézmények további fejlesztését, az egészségügyi alapellátás javítását, az idős- korúakról való gondoskodás szervezettebb és hatékonyabb ellátását. A hatodik ötéves tervben megfogalmazott célkitűzéseket időarányosan teljesítették, és várhatóan egészében is teljesíteni fogják. Szittner András részletesen is elemezte a lakásépítés eredményeit és gondjait, a gyermekintézmények figyelemre méltó fejlesztését. Majd megállapította: ahhoz, hogy feladatainkat teljesítsük, a rendelkezésre álló szűkös anyagi lehetőségeket a lakosság igényeinek a legmegfelelőbben használjuk fel,- erősíteni szükséges a tanácsi testületek népképviseleti - és önkormányzati jellegét.

Virág Vincéné, a Rimóci Általános Iskola pedagógusa

a közoktatás és közművelődés helyzetét elemezte. Hangsúlyozta: elgondolkoztató, hogy a közoktatás és közművelődés tárgyi feltételei olykor a családok anyagi gyarapodásával sem tudnak lépést tartani. Szécsény vonzáskörzetének gondjain keresztül részletesebben szólt a közoktatás fejlesztésének legfontosabbnak tartott feladatairól. Mint megjegyezte: Varsányban,

Karancsságon, Ságújfaluban még két műszakos oktatás van. A másik gond: a szakképesítés nélküli nevelők magas arányszáma. Különösen a szakosellátottság hagy kívánnivalókat maga után. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni a tanulás, a művelődés rangjának a megőrzésére. így lehet csak elérni, hogy a köz-- vetlen környezet is insDiráló halassal legyen az iskolásokra, tanulni szándékozókra. A területen igen hangsúlyos a világnézeti nevelés befolyásoló tényezőinek a fejlesztése. Végül, írásos felszólalása befejező részében a tantestületek és pedagógusok szerepére hívta fel a figyelmet. Sokat számít, hogy mennyire egységes és mennyire példamutató a tantestület.

Keviczkl Sándorné, az ÉRZETT Művek szécsényi gyárának művezetője a település

és munkahely kölcsönhatásával, az egyes társadalmi rétegek helyzetével, szerepével foglalkozott. A gyár 850 fős állományi létszáméból 500 a női dolgozók létszáma; szerepük, látásmódjuk következésképp meghatározó. Munkahelyük számos kedvezménnyel segíti munkájukat. Megszervezték például a kismama- műszaikot és népszerű az üzem területén működő áfész-élel- miszerüzlet is. Nagy vívmánynak tekintik, hogy Szé- csényben és a környéken megoldódott a gyerekeik óvodai elhelyezése. Ügyanakíkor a fiatal családalapítók helyzetén lukásépítési és -vásárlási kol- csöntámogatással is segítenek.

Keviczki Sándorné írásos felszólalásában m továbbiakban sorra vette a KISZ és az

MSZBT, valamint a közművelődési és tömegsportbizottságok üzemi tevékenységét. Rámutatott, hogy szerepük milyen jelentős a gazdasági szervezet munkája szempontjából is. Végül — küldötti megbízatásának eleget téve — néhány kérést is eljuttatott a megyei pártértekezilethez, amelyek részben a gyár, részben pedig Szécsény gondjain kívánnak enyhíteni.

Végh Józsefné, a diósjenői termelőszövetkezet ágazatvezető agronómusa a nőpolitikái határozatok megvalósulását elemezte írásos felszólalásában. A sok szép eredmény: a gyermekgondozási

díj, a kiterjesztett gyermek- ápolási lehetőségek mellett is van „elégedetlenségre” okuk a nőknek —, hangsúlyozta felszólalásában. Diósjenő példáján keresztül megemlítette az alapellátásban jelentkező gondokat. A dolgozó nők nem kapnak munkaidő után már te.iet, a közlekedési lehetőségek rosszak, drágák; de elégedettséggel lehet ugyanakkor szólni arról, hogy a gyermek- intézményi ellátás megoldódott. Sókat tesz a diósjenői termelőszövetkezet is a nőpolitikái határozatok végrehajtásáért. ötmillió forintos beruházással elkészült például az új szociális énü'.et, amelyben minden igényt kielégítő ebédlő és öltözők vannak. Érdemes volna azonban összehasonlítani az ugyanolyan végzettségű és ugyanolyan gyakorlati idővel rendelkező férfi- és nődolgozók bérét. Végezetül számot adott arról, hogy a férfiak és a háztartási gépeik segítsége révén egyre több nő tanulhat, szórakozhat. vehet részt a közéleti munkában.

Ozsvárt László, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pártbizottságának titkára ugyancsak írásban juttatta el felszólalását a megyei pártértekezlethez. A politikai munkának elsősorban azokból a feladataiból vezette le felszólalását, amelyek a veszteségesen termelő gazdasági egységeknél kell, hogy jellemezzék a pártszervezet tevékenységét. Mint megemlítette, ilyen körülmények között fontos eszköz a gazdaságpolitikai agitáció, a hiteles tájékoztatás. a vállalati munka demokratikus jegyeinek a szélesítése. Hangsúlyozta: nem hunyhatunk szemet afölött, hogy hatékonyságról beszélünk, amikor nem mindenki tudja, mit jelent ez. A gazdaságpolitikai agitáció munkamódszereiben emellett a legcélravezetőbb, leghatékonyabb eszközöket alkalmazzák: kiscsoportos beszélgetéseket, pártcso- portgyűléseket és rétegtanácskozásokat. A hiteles, valósághű tájékoztatást szolgálja az idei esztendőtől megjelenő üzemi lap is. Céljuk, hogy a lap ne csak a döntéseket közvetítse, hanem — kollektív szervező funkciójának megfelelően — a széles körű döntés-előkészítést is segítse.

Az utóbbi hónapokban bevezetett belső intézkedések eredménye, hogy a vállalat dolgozói létszámának 82 .százaléka csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez.

Bihary Lajos, a salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola igazgatója a középfokú oktatás helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy megyénk közoktatása a meglevő gondok, feszültségek ellenére dinamikusan fejlődött. A közvéleményt mind jobban foglalkoztatja, miként készülnek fel a középfokú intézmények az általános iskolában végigvonuló demográfiai hullám fogadására. Meggyőződéssel állította, helyes döntés volt elkezdeni Balassagyarmaton egy komplex intézmény — gimnázium és művelődési központ — megvalósítását, Salgótarjánban pedig egy új, tizenhat tantermes gimnázium építését. Döntő fontosságúnak tartja a tervezett beruházások ütemes, határidőre való elkészültét, a személyi és vezetési feltételek időben történő biztosítását, a felszereltség technikai-műszaki színvonalának korszerűségét. De nem elhanyagolandó a minőség, a hatékonyság, a tartalmi munka, a nevelés színvonalának emelése sem.

Az iskolaigazgató elismeréssel szólt arról, hogy a megyeszékhely iskoláiban 38 személyi számítógép működik, s a Táncsics Mihály Szakközépiskolában érdeklődő általános iskolások egész sora is alkalmazhatja a számítás- technikát.

Dr. Lonsták László, a Pénzügyi és, Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének igazgatója a szakmai képzés ősz-' szefüggéseire világított rá. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a javakkal való gazdálkodás jelentősége emelkedett, a gazdasági döntések súlya fokozódott, így a gazdasági kérdések iránti érdeklődés is növekedett. A gazdaságirányítási rendszer szükséges változtatása nagyobb követelményeket támaszt a szakemberekkel szemben, főként képzettségüket illetően. Ezért nyilvánul meg napjainkban nagyobb érdeklődés a szakképzés korszerűsítése. továbbfejlesztése. a főiskola üzemgazdász-nevelése iránt.

A salgótarjáni intézetben az elmúlt öt évben közel sno-an szereztek diplomát. Mintegy negyedük Nógrád megyében vállalt munkát, ami azt jelenti, hogy megyénkben az üzemgazdász- ellátottság magasabb az országos átlagnál. Az intézetből kikerültek megfelelő képzettséggel rendelkeznek, megfelelnek a követelményeknek. Egyre jellemzőbb tény, hogy sokan a műszaki és agrár felsőfokú végzettség után megszerzik az üzemgazdász-diplomát is. Az igények jobb kielégítése végett a főiskola kidolgozza továbbképzési rendszerét. Az elképzelések szerint a végzettek számára négy féléves kénzési időben lehetővé teszik a szaküzemgazdász-ké- pesítés megszerzését.

Bandur Mária, a salgótarjáni Beszí crre-lakótelepi Általános Iskola tanára a közoktatási reformmal kapcsolatos véleményét ismertette. A nevelőmunka kívánalma, hogy az iskolában a reá!'s célokra, programokra épü'o cselekvésé, az oktató-neve'ő munkát megújító telteké legyen a főszerep. Mindehhez optimizmusra, hitre, meggyőződésre, kezdeményező-, vállalkozószellemre van szükség. s ebben a kommunista pedagógusok tettekben kifejeződő példája nélkülözhetetlen.

A tanárnő a későbbiekben hangsúlyozta, hogy a pedagógusok becsülik és nagyra értékelik az iskoláért hozott intézkedéseket, az irántuk megnyilvánuló figyelmet, növekvő gondoskodást. Tudatában vannak, hogy az iskola elsősorban nem az anyagi ráfordítások nagyságától lesz különb, hanem a benne dolgozók igyekezetétől, a szervezeti, működési feltételek javításától. Az iskolai demokratizmus érdemi megvalósulása szintén elősegíti az oktató-nevelő munka fejlődését. S e demokrácia főtartópillérei — a bizalom, az önállóság, s felelősség — elválaszthatatlanok egymástól, és a hatékonyabb tevékenységet szolgálják. Az iskolai demokratizmust tanulni, gyakorolni kell.

4 NÓGRÁD - J985. március 12., kedd

A megyei pártértekezleten felszólalásra jelentkezett még Szabó Péter, a szügyi termelőszövetkezet főállattenyésztője, Juhász Gyula, a salgótarjáni síküveggyár igazgatója. Szigetvári János, a salgótarjáni rendőrkapitányság vezetője, Timmer Zoltán, a Nógrád megyei Állami Építőipart Vállalat igazgatója, Szabó Pál, a rétsági víztársulat kotrómestere, Fér--* J,ászló, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységének vatosa. a KIS'7-bizottság titkára, Letovai Ildikó, a H&zauas Népfront megyei bizottságának titkára, Sipos Eleimmé, a Fává Ruhagyár üzemvezetője.