Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-12 / 59. szám
Arcok a városból Túl a kezdeti nehézségeken Bíznak bennem Közművelődési kísérlet kistelepüléseken ’ HÄNY.DE HÄNY ember VAN, akinek a nevét szinte senki sem tudja, senki sem jegyzi meg! Ök azok, akik mindenféle dicsőség nélkül végzik a dolgukat, vállalt feladatukat. Nem is vágynak a dicsőségre. Természetes számukra a közeg, amiben mozognak, a munka, amit elvégeznek. Ez az életük. Ilyen ember Szilágyi István. Nincs egyetlen póza, minden mondata, mozdulata természetes. Széles válla, kissé meggörbült orra a Vasasban töltött ökölvívóévekre emlékeztet. — Régen volt — simítja meg enyhén meglapított orrnyergét. — Nem is vallottam én be, hogy lejárok a Vasasba bunyózni, mert otthon, Nógrádgárdonyban nem vették volna jó néven. Csak hát ez nem kisasszonysport, előfordul, hogy az embert itt-ott kidekorálják, azt aztán nem lehet letagadni. Mégse mondhattam: kiporoltak az utcán! Egyszer — már tanuló voltam Pesten, az Elnök utcában —, amikor hazajöttem, kiesett a zsebemből a klubigazolvány, benne: ökölvívó. No, több se kellett! Gyorsan végét vetették a „sportkarriernek” — nevet vidáman. Szilágyi István Nógrádgár- donyból indult; ott is végezte általános iskoláit. Major tanító úrral, meg a Békési tanár házaspárral járták a környéket, főztek bográcsban, vívták a mezítlábas futball- csatákat — Falu? Nem is falu volt az, csak tán kis tanya! Onnan kerültem én Pestre öntőtanulónak. Eleinte nagyon szokatlan volt, de aztán ment, mint a karikacsapás. Amikor hazakerültem huszonegy évvel ezelőtt, a fémiparnál kezdtem. Akkor, persze, rfíég fémtömegcikknek hívták és kis üzemecske volt Balassagyarmaton, a Kossuth utcában. Naponta bejártam, a falum nincs messze. A hetvenes évek elején költöztünk ki a tágas, szellős, új épületekbe, a város szélére, amit a régivel már össze se lehet hasonlítani. Nagy öltöző, ebédlő, szóval ami kell. Szilágyi István tizenhét esztendővel ezelőtt megházasodott, s ma már tizenhat évesek az ikrek. Szilárd szerkezetlakatos a papa cégénél, a fémipari vállalatnál, Attila hentes — no, persze mindketten tanulók még. Sportolnak is. Szilárd — a magasabb, a vékonyabb — magasugró, Attila — a zömökebb — gerelyhajító és súly lökő. — Eluntuk a bejárást a bátyámmal együtt, meg aztán édesapáméknak is mindegy volt, hogy otthon, vagy a balassagyarmati téeszben dolgoznak. A KlSZ-lakásakció- ban megépítettük a házunkat az Április 4.-lakótelepen. Mit ad isten, a feleségem is épp ott épített. Úgyhogy mi új lakásban kezdtük az életet. Még csak öt éve laktam a városban, amikor fölvettek a pártba. Szerintem ez jelentett valamit, mert ilyen rövid idő alatt, egy idegen helyen...? Rá egy évre tanácstag is lettem, aztán meg a gyári pártvezetőség tagja. Nekem ez nagyon sokat számít, ez siker, mint a Vitray- műsorban. A bizalom. A VAROSNAK AZ A TERÜLETE, ahol Szilágyi István tanácstag, immár tizenkét esztendeje, néhány évvel ezelőtt még alig különbözött egy elhagyottabb falusi utcától. Azóta? Utat, csatornát, járdát építettek az egykori szántóföld helyén, a gyarapodó lakótelep házai közé. — Amikor tanácstag lettem, az első évben még azt sem tudtam, melyik ügy hová tartozik a tanácson. Aztán megtanulta lassan az ember. Mindenkit ismer a Csokonai—Gárdonyi—Felszabadulás utcák környékén, őt is mindenki ismeri. — Nekem az a fontos, hogy a körzetemben ismerjenek, mert csak akkor tudok elérni valamit, ha szót értünk. Szót pedig az ismerőssel könnyebb érteni, nem? Rengeteg társadalmi munkát végeztünk. Csatornát, vízvezetéket, járdát a magunk erejéből építettünk, Lett játszóterünk Is. Nem mondom, nem mindenki egyformán segít be a közös dolgokba, de hát ez másutt is így van. Van már vizünk, jórészt csatornánk, tavaly a Csokonai utcai járda készült el. Az idén a másik utcában is megépítjük a tízezer forintos tanácstagi alaphoz toldott társadalmi munkával. Nyakára hágunk a sárnak, végre. Jó hangulatú része Balassagyarmatnak ez a délkeleti városrész. Nincsenek hatalmas betontömbök, inkább amolyan egy-két szintes, négylakásos, meg otthonosabb ikerházak a hagyományos családiak mellett. A legtöbb ember a környékről települt be, hozták a régi szokásokat. Barátságosabbak, segítőkészebbek. — Eljárunk egymáshoz. Ha a szomszédnak megjött a szene, szólni se kell. Behordjuk. Van kis kertünk, abban kapálgatunk. Mi még béreltünk is a határban földet, betelepítettem málnával, zöldséggel. Az a kikapcsolódás az egész családnak. Hamarosan metszeni kell a málnát. Szóba hozza a hétezer forint körüli keresetet, ami a teljesítmény után jár, azután a „végéemkát”, ahonnan némi többlethez jut. — Többet kell dolgozni, ha az ember többre akar jutni. A gyerekek nagyok, nem mondhatom, hogy ez vagy az nincs, őket akarjuk mi sínre tenni, ez a dolgunk. Ha újra megválasztanak tanácstagnak, akkor szeretnék megfelelni annak is. Többször kitüntettek már a kiváló és érdemes társadalmi munkás címmel. Kudarcom, olyan igazi nagy, még sose volt, tán mert nagy célokat nem tűzök magam elé. Ezen elgondolkodik. — MAJDNEM KIFELEJTETTEM : népi ellenőr vagyok. Ez is bizonyíték, nem? Engem ez a város befogadott, én ebben otthon vagyok, itt bíznak bennem. Az életem rendben. Mit akarhatnék még, közel a negyvenhez? ' II TW Másfél esztendeje nyílt meg Szurdokpüspökiben a megye első magánpanziója. Egy leromlott állapotú épület helyén alakították ki a kétszintes Fenyves fogadót, a földszinten házias ételeket fogyaszthatnak a vendégek, az emeleten tizenkét szobát alakítottak ki. A Mátra kapujában levő motel a környék szállásgondjain enyhít. — kj — A Nógrád megyei Tanács közel egy éve tárgyalta és fogadta el a kistelepülések kulturális életéről és fejlesztésük feladatairól készült munkaprogramot. Ebben szerepelt egy, hat településre kiterjedő közművelődési kísérlet terve is. Lényege, hogy az érintett községek tanácsai — az ágazati felelősség, a finanszírozás és az ellenőrzés megtartása mellett — a települések művelődésiotthon- jellegű intézményeinek vezetését meghatározott időre átengedik a KISZ, illetve a Hazafias Népfront helyi aktivistáinak, akik nem csak működtetik az intézményeket, de szervezik is az egész lakosság érdekében tervezett közösségi művelődési formákat. A kistelepülések intézményeinek társadalmasítására irányuló kísérletet — lényegében még 1983 őszén — a KISZ Nógrád megyei bizottsága kezdeményezte, de a kísérletben részt vevő intézményeknek mind a körzeti feladatokat ellátó hálózati alközpontok, mind pedig a megyei hálózati központok jelentős segítséget nyújtanak. A kísérlet szakmai gazdája a József Attila városi-megyei Művelődési Központ, a feladatok megoldásában közvetett segítséget nyújt a megyei könyvtár és a megyei moziüzemi vállalat is. A kísérletben részt vevő hat községben — Cserhátha- Tápon, Csécsén, Erdőkürtön, Félsőpetényben, Galgagután és Nógrádsipeken — az elmúlt év második felében nagy lendülettel kezdődött meg a művelődési körök szervezése. November végéig valamennyi településen helyzetelemzést végeztek, és a helyi sajátosságok figyelembevételével határozták meg a tennivalókat. A kezdeményezést leg- töb helyen a fiatalok vállalták, jelentős társadalmi munkák szervezése során nyerve meg másokat is a kísérlet céljainak. A szabadidős-programok azóta mennyiségi és minőségi növekedést mutatnak, majd mindenütt új kiscsoportok alakultak a művelődési otthonok égisze alatt. A legnagyobb gondot a községi közös tanácsokkal kötendő együttműködési megállapodás kidolgozása és a megfelelő anyagi háttér biztosítása jelentette, ami a tervezettnél lassabban realizálódott. A tanácsok egy része ugyanis eleinte bizalmatlan volt a kísérlettel szemben, de mára döntés született, hogy csak a tartalmi munkára fordítandó összeget utalják át a művelődési köröknek, mellyel azok szabadon rendelkezhetnek, csakúgy, mint rendezvényeik bevétele felett. A legutóbbi időkig eldöntetlen volt a művelődési körök jogi státusa. Ennek megszerzésére három lehetőség kínálkozott; a közművelődési egyesületi, a KISZ által működtetett „szabadidős-társasági” és a népfront művelődési köri forma. A hat település mindegyikén ez utóbbit választották. A jogi státus ^1 nyerése óta az önálló gazdálkodású körök most már valóban a konkrét tartalmi tevékenységre fordíthatják energiájukat. A Vöröskereszt feladatai Szociális helyzetkép Nógrádban Nóigrád megye lakosságának több mint húsz százaléka elérte a nyugdíjkorhatárt, s körükben növekszik a 70—80 éves egyedülállók aránya. Valamennyi területen a nők vannak többségben. Különösen magas az idősek aránya Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében. A családok egynegyedében nincs aktív kereső. Az időskorúak egyharmada család nélkül, magányosan él. A szociális helyzet gondjait gyakran súlyosbítja a társadalmiközösségi kapcsolatok beszűkülése vagy teljes megszűnése még azok körében is, akik több gyereket neveltek fel. Az oktatási és gyámhatósági nyilvántartások szerint a megyében csaknem 2400 veszélyeztetett helyzetű gyermek él. Bala,s'cagyarmat és Salgótarján körzetében különösén magas ez a szám. Sajnálatos, hogy újratermelődésük folyamatos. kiváltképp az alacsony jövedelmű, sokgyermekes, alacsony kulturális színvonalon álló családokban, az alkoholizáló magatartásul szülők, rokonok környezetében. E röpke szociális helyzetkép is mutatja, mindez nagy feladatokat ró a segítő kezet nyújtókra, így a megyei Vöröskeresztre, s a mellette működő családvédelmi és szociális bizottságra. S bár az elmúlt esztendők eredményei, tenni akarásai biztatóak, van még feladat bőven. Jelentős hatást fejtett ki a családvédelmi munkára a Vöröskereszt megyei vezetősége által néhány éve megrendezett észak- magyarországi gyermek- és ifjúságvédelmi tájértekezlet, amely közelebb hozta az intézeteket, intézményeket a vö- röskerésztes szervezetekhez a problémák megoldásának segítésében. Ezt követően vöröskeresztes szervezeték alakultak a kisterenyei nevelő- otthonban, a diósjenői szociális foglalkoztató intézetben. Követésre méltó a nagybá- tonyi harisnyagyár vöröskeresztes szervezetének kezdeményezése, a kik segítik az állami gondozásból kikerült fiatalok munkahelyi beilleszkedését és megtanítják őket a szükséges háztartási ismeretekre. A pásztói gimnázium ifjú vöröskeresztesei évek óta kapcsolatot tartanak a kisterenyei nevelőotthon lakóival. A jelentős fejlődések ellenére is nagy a sokszorosan hátrányos helyzetű családok száma, különösen az országos átlagot meghaladó cigányság körében. Egy részük a súlyos szociális helyzet ellenére is tisztességesen él, neveli gyermekeit, a részükre adott tá- r gatás javít körülményeiken. A másik részük önhibájából szenved hátrányokat, munkakerülő életmódja, antiszociális magatartása miatt. A veszélyeztetettség és a bűnözés alakulásában egyértelműen kimutatható az alkohol közrejátszása. A megyében ma körülbelül ötézéí súiyoá alkoholista van, a lakosságon belüli 2.1 százalékos aránya másfélszerese az országosnak. Az alkoholizmus elleni küzdelemben szélesebb körű cselekvő részvétéire, a közgondolkodás további formálására van szükség. A megye éönöskeresztes szervezetei szociális munkájukban arra törekednek, hogy az állami szervek, intézmények tevékenységét mozgalmi eszközeikkel, aktivistáik révén, a segítő, humánus erők mozgósításávail segítsék. Ezt szolgába az az egész megyére kiteriedő felmérés is, amely az egyes rétegek szociális helyzetét kívánja feltérképezni. A szóia ízének javítása Japán kutatók jelentősen csökkentették a szójából eredő fehérjekivonat kellemetlen ízét, amelyet a benne levő sajátos szerves vegyületek, aldehidek okoznak. Ez volt ugyanis eddig a fő oka annak, hogy a szójababkivonatból készült táplálék húspótlóként nem vált be. A kutatók az olajtól megfosztott szójababkivonatot olyan enzimmel kezelték, amely az aldehideket savakká alakítja át. Ezáltal a szójaétel a korábbinál sokkal ízletesebbé vált — még hosszabb idejű tárolás után is. Ezt az eljárást az íz javítására más növény esetében is alkalmazni lehetne, főként, mert — ellentétben a többi eddig e célra alkalmazott eljárással — nem csökkenti a táplálék fehérjetartalmát. műsor KOSSUTH RADIO; 8.20: Társalgó 9.44: Tavaszi madrigál 10,05. Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Magyar művészek operafelvételeiből 11.39: Jókai Mór élete és kora XVIII/10. rész: özvegy Jókainé búcsúja. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb.: 13.45. Verbunkosok 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok, a nyakl gerinckopásokról i 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a szlovák irodalomból 15.17: Szvorák Katalin népdalokat énekel, juhász Zoltán furulyán, Nagymarosi András gardonon játszik 15.41: Díjnyertes zeneművek a rádióban: IV/4. (befejező) rész Ifi.05. Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Két Dunajevszkij- filmzenekeringő 17.45: A Szabó család 19.15. Kilátó 20.90; Operettparádé 20.^9: válogatott felvételek 21.30: Tudomány és gyakorlat. V. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.50: Kutatás a kutatás körül 23.00: Böngészde a zenei antikváriumban 0.10: Geor«e Malcolm angol szerzők műveiből csembalózik PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Vértes Éva svédországi sorozata. 1. rész. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág 12.10: A Budapesti koncert fúvószenekar játszik 12.30: Balogh Albert népi zenekara játszik 13.05. Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Régi magyar táncmuzsika 14.40: Zeneiskolásoknak 15.05. Zentai Anna operettdalokat énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30 Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak 20.00: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik. 20.17: Az aranyszamár. Apuleius regénye rádióra alkalmazva. 9 (befejező) re ,z. (Tsm.) 21.05. Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 22.05: Bili Frisel gitározik 22.30: Közvetítés a Thököly étteremből 23.20: Kovács Andor szerzeményeiből 24.00; Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STtJDlO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás András előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. i MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatelevízió: Világnézet 8.40: Angol nyelv 8.55: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.25: Aki mer, az nyer! ifi.05: Hírek 16.10: Orosz nyelv kicsiknek, 7. rész (ism.) 16.20: Tv-Basic-tanfolyam. XVI 8. rész 16.50: összefüggések. IX/4. rész: (ism.) 17.40: Képújság 17.45: Sportmúzeum 18.05: Reklám 18.10: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Széchenyi napjai. VI/6. rész 20.50: Stúdió 85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz 2. MŰSOR: 16.00: Képújság 16.05: Zsebtévé (ism.) 16.40: Háborús gyerekek. Dán film 18.00: Mi és a számítógép. 18.30: A budapesti regionális szerkesztőség műsora 19.00: Rossini: A sevillai borbély. Operafilm (ism.) 20.35: Közben: Reklám 20.40: Tv-híradó 21.50: Kénúiság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy kis leltár. 2. rész (15 éven felülieknek!) 20.55: Azimut 21.35: Musica Viva 22.20: Az orosz nyelv klubja. 3. rész 22.50: Hírek 2 MŰSOR: 19 00. Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ifjúsági tv-k!ub 21.30 Időszerű események 21.56: Időjárásjelent.és 22 00: Ez. történt 24 óra alatt 22.10: Gaskin Feliratos angol tv-fiirn MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed fi és 8-tól: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált. amerikai bűnügyi filmvígjáték. 3-tól: Robinson Crusoe. — Kohász: A nőstényfarkas kísérteié (16) Színes, szinkronizált, lengyel film. — Tarján vendéglő: Akit Bulldózernak hívtak. Szinkronizált, olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: 2-től: Tízezer nap. Magyar film. Háromnegyed 6-tól: Az önvédelem nagymestere. Színes, szinkronizált, szovjet történelmi kalandfilm. 8- tpl: Egy nő azonosítása (16). Színes olasz film. — Nagybáto- nyi Petőfi: Scaoin furfangjai. Színes. francia filmvígiáték. — Nagy- bátonyi Bányász: Szirmok, virágok. koszorúk (ifi). Színes, magyar történelmi film. — Pásztói Mátra: Aranyoskám (14) Színes, szinkronizált, amerikai filmvígjáték. — Rétság: Hölgyem, Isten áldja. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kistérén vei Petőfit Bombajó bokszoló (14). Színes, szinkronizált, olasz kalandfi’m. — Jobbágyi: öklök és koponvák. Színes, szinkronizált, szovjet történelmi kalandfilm NÓGRÁD — 1985. március 12., kedd 5
