Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-12 / 59. szám
Felelősségteljes munka a kongresszusi határozatok megvalósításáért A megyei pártértekezlet írásban leadott hozzászólásai Mint arról hétfői lapunkban beszámoltunk: a szombaton, Salgótarjánban lezajlott megyei pártértekezleten a vitában szót kapott küidötteken kívül még harminckilencen kértek szót. Felszólalásukra idő hiányában nem kerülhetett sor. Az alábbiakban az írásban leadott hozzászólások főbb gondolatait ismertetjük. Hrkaj János, a nézsai Május 1. Mgtsz telepvezetője, alapszervezeti titkár hozzászólása első részében a párt- szervezetek helyéről, szerepéről, munkájáról szólt. Elmondotta, hogy lakóhelyén, Ösagárd, a körzetben azzal vívta ki a megbecsülést, hogy lakói szorgalmasan dolgoznak, cselekvőén támogatják a párt és a kormány társadalomépítő politikáját. Mint mondotta: pártmunkánkban kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy községünkben az emberek jól érezzék magukat, csökkenjen az elvándorlás. Szólt arról, hogy a helyi Hazafias Népfronttal és a tanácstagi csoport segítségével a lakosságot egyre jobban sikerül megnyerni az összefogásra. Kijelentette: alapszervezetünk párttagjai munkahelyükön szorgalmasan dolgoznak. lakóhelyükön példamutatóan élnek. A taggyűléseken bátran mondanak véleményt, fegyelmezetten teljesítik pártmeg- bízatásukat... Ennek hatása érződik a párt politikája melletti kiállásban, a feladatok végrehajtásában. Mint mondotta, a község vallásossága azonban időnként hatással van egyes párttagjainkra is. Előfordult az elmúlt időszakban, hogy párttagot is felelősségre kellett vonnunk egyházi szertartás igénybevételéért. Irányító munkánkban jelentős figyelmet fordítottunk a párt nemzetiségi politikájának végrehajtására. melynek hatására erősödött lakosságunk nemzetiségi öntudata. nőtt községünk iránti lokál patiiótizmusa. A társadalom egyenlő tagjaként veszünk részt a szocializmus építésében. A nőtincsi kör- ' zetben működő tanácsi és pártszervek munkájában megfelelő a képviseletünk. Társadalompolitikai ünnepélyeken fiataljaink évek óta nemzetiségi műsort biztosítanak. Az óvodai és iskolai oktatásban gyermekeink a szlovák nyelv ismeretét sajátítják el. Beszéde további részében a gondokról is szólt. Filiczkiné Nagy Éva, a magyarnándori művelődési ház igazgatója, aiapszcrvi Találkozás Szécsényiből Kovácsné Molnár Katalin állattenyésztő technikus a tsz-ben: életében először vett részt ilyen párt- fórumom. Az elnökségbe hívták meg. Egészen természetesen viselte a kitüntető megbízatást. A másik küldött Herczegné Varga Ilona Pásztón pedagógus. ő városának küldöttei között foglalt helyet. Arca a szokottnál színesebb volt. Bizonyára a nagy esemény tette. A két küldött még nem találkozott csak itt, a pártérte- kezleten. A szünetben kérdeztem meg tőlük, örülnek a találkozásnak? Mindketten egybehangzóan mondták: „Igen, mert a politikai életben valahol majd hasznosíthatjuk...” Meg is született a megállapodás: „Találkozzunk! Te eljösz hozzánk a tsz-be, én ellátogatok hozzátok az iskolába”. Milyen céllal ? Tapasztalatokat gyűjteni, mert mindketten politikai vezetők. - Molnár Kati a tsz KISZ-titkára, Varga Ilonka pedig az alapszervezet vezetője. Amikor véget ért a pártértekezlet, még egy búcsúszóra is jutott. Varga Ilonka gratulált Molnár Katinak, akit megyei pártbizottsági tagnak és kongresszusi küldöttnek választottak. — Akikor találkozunk — Intettek búcsút egymásnak. párttitkár. Felszólalásában az ideológiai- és kulturális életünk fejlődésével foglalkozott. különös tekintettel a közművelődési munkára, melynek során ismertette, hogy a közművelődési munka művészete ma abban áll, hogy az e területen dolgozók megtalálják azokat a tevékenységi formákat, módszereket, amelyek érvényesítésével a leghatékonyabban lehet szolgálni a közművelődés-politikai célkitűzéseket. A bekövetkezett változások, mint mondotta, az emberek szokásaiban, életmódjában jelentős és az ezekre való közművelődési reagálás lassú. A változások során hangsúlyozta, hogy a közművelődésnek mindenekelőtt a közösségi nevelést kell érvényesíteni. Szólt arról, hogy fontos közösségformáló erő a klubmozgalom, majd kiemelte azt a feladatot, amelyet a közösségformálásban a szakköröknek kell betölteni. Szólt a pártszervezetek, a kommunisták ösztönző munkájáról, melyekre nagy szükség van. Éppen ezért továbbra is gondot kell fordítani a szemléletformálásra, annak megértetésére kell törekednünk, hogy a nehezebb körülmények között még nagyobb szükség van a szakmai tudásra, politikai tájékozottságra, az általános műveltségre. Kovács Ferenc, a balassagyarmati Balassi Gimnázium szakfelügyelő tanára, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, az egészséges életmódra nevelésről szólt. Mint mondotta, az egészséges életmód megszokás kérdése. A rossz szokásoktól meg kell szabadulni, sőt elejét venni kialakulásuknak és kialakítani a jó szokásokat. Hangsúlyozta, az egészséges életmód helyes szokásrendjét fiatal korban kell kialakítani és itt a példának van a legnagyobb ereje. Felnőtt-társainktól azt kell kérnünk, hogy ha már nem tudnak megszabadulni egészségmérgező szenvedélyeiktől, legalább ne gyermekeik előtt gyakorolják azt. Többet kell tenni a pozitív Bátonyterenyei küldött Per- cze József, a Mátra Tsz elnöke. Féltve őrizte jegyzetfüzetét, mert amikor elérkezett az első szünet, vitte magával. Azt mondta, hogy az most neki értékesebb a kincsnél. A tsz-ben azzal bízták meg, hogy mindent pontosan jegyezzen fel, mert várják, hogy számot adjon a pártértekezlet legkisebb mozzanatáról is. Benne a jegyzetében, hogy kik vettek szokások kialakítása érdekében. A rendszeres mozgást gyermekeink körében kell folyamatos életszükségletté tenni. És ha már a fe!- nőttkorosztályunk jelentős tömege mozgásszegény életmódot folytat, egyre több alkalmat és formát kell teremteni a testedzés, a sportolás kiszélesítése érdekében. Herczegné Varga Ilona, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium tanára, alapszervezeti titkár. Felszólalása első részében azt hangsúlyozta- napjainkban szinte közhelynek számít az a ‘ gondolat. hogy amilyen a ma fiatalsága. ifjúsága, olyan lesz a jövő társadalma, pedig a jelenkor, a tudományos és technikai forradalom kora, amikor a felgyorsult fejlődésnek, élettempónak nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői és bizony, néha szenvedő alanyai is, vagyunk. Egyetértve a megyei pártbizottság beszámolójával, hogy mind az alapfokú, mind a középfokú képzést folytató intézménytípusban eredményesen folyik — ha néha kisebb döccenőkkel és megtorpanásokkal is — a közoktatás-politikai határozat végrehajtása, mely nagymértékben köszönhető egyrészt az új nevelési és oktatási tervek kidolgozásának, melyek minőségi változást hoztak a nevelés és az oktatás tartalmába és módszertani kultúrájába, másrészt a pedagógusok hivatásszeretetének és önfeláldozó munkájának, melyben a kommunista pedagógusok élen járnak. Hozzászólása további részében értékelte az általános iskolai, középiskolai tevékenységet, majd külön hangsúlyozta a pedagógusok személyiségének szerepét. Sajgó Ferenc, a Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz érsekvadkerti alapszervezetének titkára, a pártszerve’k és -szervezetek politikai ir^ nyitó munkájával, a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésével foglalkozott. Ezek közül kiemelte: jó módszernek bizonyult, hogy párttagjaink rendszeresen kaptak — a hosszabb távú pártmegbízatások mellett — rövidebb időszakra szóló, az időszerű gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódó megbízatásokat. A pártmegbízatások zömmel a hatékonyság javításához kapcsolódtak, így az eszközkihasználás növelése. részt az elnökségiben, kikkel találkozott. A legrészletesebben az első titkár szóbeli kiegészítőjét jegyezte fel. Szépen, pontosan, részleteket aláhúzással kiemelve. Azt mondta: — A hét. elején beszámolok a tsz póirtvezetőséigének a megyei pártértekezl etrőil. Aztán ment a dolgára, mert még a java hátravolt. Jelentkezett jómaga is felszólalásra, egy csendes zugban beletekintett a jegyzetébe,« •. , Ellesett pillanatok II legfiatalabb Minden korosztály képviselve volt a pártértekezleten, mégis a legfiatalabbnak lenni nem volt mindennapi. Ez a küldött Sólyom Zita, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola első éves hallgatója. Saját bevallása szerint is ilyen szintű tanácskozáson életében először vett részt. Milyen benyomást tett rá? — Nem tudom pontosan megfogalmazni. Azt mondhatom el, amit érzek: nagyon érdekes volt és sok tanulsággal járó. Aztán gondolkodott el hosszan, hogy újból felidézze a hallottakat. Majd annyit ‘mondott: — Majd az iskolában, a KISZ-alapszervezetünk tanácskozásán részletezem. Mert azt szeretném, ha minden fiatal megismerné a pártértekezlet mondanivalóját... Már nem volt idő több beszédre, mert szólt a csengő, folytatta munkáját a pártértekezlet, neki pedig ott a helye. Elmenőben még fiatalosan visszafordulva, derült arccal mondta: — Nagyon jó érzés a bizalom. Nekem és minden fiatalnak. Aztán eltűnt a küldöttek sokaságában. Pontosan, szépen anyag- és energiatakarékosság fokozása, optimális időbeni munkavégzés biztosítása, de adtunk megbízatást például a kiegészítő tevékenység bővítésénél, konkrét munkaerő-szervezésre is. Sürgette a gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka javítását, hogy az segítse elő: a szemlélet, a gondolkodás megfeleljen az adott helyzet szabta követelményeknek. Végezetül leszögezte: az elért eredmények legfontosabb záloga a tagság becsületes munkája, akiknek sorában ott találjuk alap- szervezetünk mindennapi politikai, gazdasági munkáját. Seprényi Attiláné, a kereskedelmi pártbizottság titkára a sajátosságok elemzése után a kereskedelem és a vendéglátás aiktuális kérdéseire hívja fel a figyelmet. Az ellátásban kitűzött célok döntő többsége megvalósult. Az alapellátás is szilárdabb lett, ráadásul olyan időszakban, amikor a népgazdaság egyensúlyi helyzete fokozottabb exporttevékenységet igényelt. Mindez nagyobb követelményeket támasztott a kereskedelemben dol gozó kommunistákkal szemben is. örvendetes! hogy áru- beszerzés kapcsán az ország töl b pontján találkozni lehet nógrádi kereskedőkkel. Jelentős változás történt a munkás-, a diák- és a gyermekétkeztetésben, jobban , alkalmazkodtak az alacsonyabb keresetűek áruellátásához. A város és a falu közötti különbségek csökkentése érdekében bővítették a korszerű termékek forgal.maizását a falvakban is, a feszültségeket azonban még több esetben nem sikerült megszüntetni, gyakori egyes áruk hiánya is. Dombi András, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója az esetenként szélsőséges véleményeket is ki- - áltó sportélet kapcsán nyilvánított véleményt, hangsúlyozva : a gazdasági és társadalompolitikai kérdések elsőbbsége mellett nem hanyagolható el a testnevelés és a sport ügye sem. A megye sportmozgalmának fejlődését jelentősen segítették azok a létesítmények, amelyek 1980- tól Nógrádban megépültek. Kedvező, hogy nőtt a testnevelés szakos tanárok száma, en-nek ellenére a megye versenysportjának fejlődése difié -enciáltan alakult. Fejlődött a sport tömegbázisa, néhány korábbi sikeres sportág eredményeivel azonban nem lehetünk elégedettek. A megye Két kongresszus! küldött Korábban a bányai pártértekezleten kaptak megbízatást a kongresszuson való bányászképviseletre. A megyei pártértekezleten, mint küldöttek vettek részt. Nagy Pál máté, a ménke- si bánya neves szocialista brigád vezetője és Kiss Antal, a szorospataki bánya Szeptember 6. akna szocialista brigádvezetője. Nagy Pál máté most elsőnek kapott jogot a felszólalásra. Nem rejtette véka alá a gondolatait, hanem nagyon határozottan beszélt a bányamunkáról, a bányászok anyagi, erkölcsi megbecsüléséről. Kiss Antal a * szünetben csípte el Nagy Pál mátét. Kezet fogtak és annyit mondott neki: — Jól van, jól beszéltél! — Ez volt a legfőbb megbízatásom. Aztán mondta, hogy odalent a bányában szombaton is keményen folyt a munka. Bizonyítani akarják, hogy az önjáró biztosítóberendezéssel nagy eredményeket lehet elérni a széntermelésben. Már témánál is voltak, mert Kiss Antal azt javasolta, hogy a kongresszuson is adjon hangot a bányászatnak. Azzal fejezte be, hogy otthon többet a munkáról. Mert a kongresszus után a brigádjával elmennek megnézni az acéltámos biztosítóberendezést. — Szeretnénk tanulni belőle. Mert ki tudja, még versenyre is sportegyesületeiben, szakosztályaiban színvonalasabb, tervszerűbb, fegyelmezettebb szakmai munkát kell végezni. Németh Péterné, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke abból indult ki, hogy a megyében a népi ellenőrzés tizennyolc függetlenített dolgozóval és mintegy 1200 aktívával tevékenykedik. A népi ellenőrzés munkájának alapvető vonása volt, hogy széles körű társadalmi bázisával és sajátos lehetőségeivel minél jobban járuljon hozzá a társadalmi és gazda- ,sáigi építőmunkához. Erőteljesebben és következetesebben vizsgálták, kérték számon a gazdasági munka szervezettségének, hatékonyságának növelésére, a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítására tett intézkedéseket, fokozottabban kapcsolódtak be a vezető testületek döntéseinek el őkészí téséb e. Felel ősség gél vállalták a társadalmi és gazdasági életben meglévő visszásságok feltárását, ugyanakkor törekedlek a felelősség következetes érvény- ütésére. Megyénk több mint harmincezer úttörőjének, kisdobosának, illetve vezetőiknek helyzetét elemezte Kovács Tibor megyei úttörőelnök. Egyebek között hang-, súlyozta, hogy előtérbe kerültek a helyi, önálló kezdeményezések, az úttörőcsapatok sajátos arculatának a kialakítása. Valamennyi gyerek számára szeretnék biztosítani a feladatvállalás, az erőpróba lehetőségét. Kiemelte, hogy a gyermeknevelést nem lehet leszűkíteni a „pénzkérdésre”, keresni kell azokat a lehetőségeket, alkalmaikat, amelyek a takarékos, de ugyanakkor tartalmas megoldásokat nyújtják. Ama meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben a gyerekek életében sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a munkának, a hasznos, az értékteremtő, az ismétlődő fizikai tevékenységnek. Mindezen törekvésekben, valamennyi érintett szervezet együttműködésére van szükség, hogy a társadalom gyermekszervezete alapmegfogalmazásnak mindinkább úgy tegyenek eleget, hogy a mozgalom a gyermekek társadalmi szervezetévé váljon. Maczkó Jenőné, a pásztói Béke Téesz szőlőtermesztési ágazatvezetője felidézte, hogy szövetkezetük az elsők közé tartozott, amelyek felismerték: milyen nagy szüksége van a mezőgazdasági téesz- eknek a biztonságos melléküzemági tevékenység folytatására. Akik időben tudtak lépést váltani, jól jövedelmező melléküzemági tevékenységet kiválasztani, azoknál évről évre fokozatosan javultak az eredmények. Maczlkó Jenőné megállapította, hogy a pásztói szövetkezet tevékenységéről a mostani pártértekezlet alkalmából már nem tud olyan szép eredményekről számot adni, mint öt évvel ezelőtt, maid ennek bonyolult okait elemezte. Czene József, Bátonytere- nye városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára utalt arra, hogy a térség nagymértékben hozzájárul a megye gazdasági eredményeihez. Az ott élő — többségében a,z iparban foglalkoztatott — 31 ezer ember jelentős tényező a megye politikai és társadalmi életében. Az elmúlt évi átszervezéssel kialakultak a politikai1 mechanizmus működésének korszerűbb keretei. A tanácsi ügyintézés közelebb került a lakossághoz, javult annak színvonala, ezt a jogorvoslati kérelmek alacsonyabb száma is bizonyítja. A tömegszervezetek és . -mozgalmak újonnan létrejött területi szervei több és konkrétabb segítséget nyújtanak a községi helyi szerveknek, fokozva ezzel a közéleti aktivitást. A jövőben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a városi jogú pártbizottságok nem dolgozhatnak a járási pártbizottság munkamódszerével, de nem vehetik át a volt községi pártszervek munkastílusát sem. Kertai József, a Nógrádi Szénbányák Kisterenyei Vállalkozási Üzemek igazgatója a szénen kívüli tevékenység kialakulását, az ezzel kapcsolatos követelményeket említette meg mondván; a vállalat kiegészítő tevékenységének fő részét január 1-től, Kisterenyei Vállalkozási Üzem címen egy szervezetbe egyesítette az egész tevékenység fejlesztése érdekében. Az összevont szervezeten belül a szervezeti és működési szabályzat módosításával differenciáltan növelték a különböző részlegek önállóságát a piackutatásban, a vállalkozásban. a munka megszervezésében, a bérpolitika végrehajtásában. általában az üzemi demokrácia gyakorlásában. A jövő feladatainak sikeres megoldása növeli a menedzsertípusú mérnökök, közgazdászok számát, fokozzák megbecsülésüket a gazdálkodás feltételeinek fokozása érdekében. Ugyanakkor megkeresik a hosszabb távú, jövedelmező gyártmányszer - kezet pénzügyi feltételeinek lehetőségeit is. Dr. Miklós Zoltán, a lit-' kei termelőszövetkezet állat- tenyésztési ágazatvezetője bebizonyította, hogy a párt- alapszervezet cselekvési programjában foglaltak jó végrehajtásával. a tagság mozgósításával eredményesen oldották meg gazdasági feladataikat. A meliorációs munkáknál az utolsó ütemhez érkeztek, a gabona átlagtermése 25 százalékkal növekedett, kedvezően alakult a juhágazat, nőtt az anyalétszám, javultak a termelési mutatók. Nem sikerült viszont alapvető változást elérni a tömegtakarmány-termelésben, ennek szíhvonala még mindig elmarad az állattenyésztés igényeitől. Kedvezőtlen hatása jelentkezik a szarvasmarha-ágazat eredményességében. Utalt arra. hogy az alapszer- vezet továbbra is támogatja a szövetkezet vezetőségét a termelés és gazdálkodás színvonalának emelése érdekében, a kiegészítő tevékenységet pedig azokon a területeken kívánják növelni, ahol’ a nyereség eléri a szükséges szintet. A vállalatnál lezajlott pártértekezleten kiepielt kérdés-, ként szerepelt az alapszervezeti munka helyzetének megítélése és továbbfejlesztésének feltételei, — közölte felszólalásában Mákos Nándor, a Nógrádi Szénbányák párt- bizottságának titkára. Mint mondotta, a pártalapszerveze- tek munkája kiegyensúlyozottabbá vált, belső életük, szervezeti rendjük tovább fejlődött. Meghatározó szerepük volt a vállalati gazdálkodás kedvező alakulásában, érzékenyen reagáltak a párttagok és pártonkívüliek észrevételeire, javaslatára, növekedett munkájuk hatékonysága, melynek középpontjában a gazdaságpolitikai célok megvalósítása állt. Ez utóbbi munka gyengeségeként jelentkezett, hogy a vállalati döntéseket sajátosan értelmezték, nem mindig lehetett kellően érzékelni a politikai felelősséget és a gazdasági feladatok politikai segítségének módját. Az okok vizsgálata megtörtént, felszínre kerültek a tennivalók. Célul tűzték, hogy megszüntetik az elfogadhatatlan és indokolatlan különbségeket az alapszervezetek között. Ennek során felismerték, hogy a legnagyobb gond, tennivaló a saját munkában van. Ennek megfelelően már megtörténtek azok a szervezeti és személyi intézkedések, amelyeknek előnyös hatása egyre jobban érezhető, segít a pártmunka színvonalának emelésében. (Folytatás a 4. oldalon) kelhetünk ... . ... — . -------------------------------------------—-------------— ■ ...... I Babái Gyula 1 feíÖGRÁD ^ március J[2»j >ke€Í4 3
