Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

Az üveget bűvölni kell...

A vasárnapi ebéd illata a szobában, ahol Alajos bácsi nyugodtan üldögél, a tőle megszokott csendes derűvel. Nem éppen a legalkalmasabb időpont a látogatásra ez a hét végi délelőtt, dehát Alajos bácsi napi elfoglaltságai miatt ekkorra tudtuk összehozni a találkozást.

Ül az idős ember és sok-sok évtizeddel pergeti vissza az idő kerekét, idézgeti a vállán nyugvó hetvenhat esztendő történéseit.

— Szállt a mesterség apáról fiúra. Üvegfúvó volt a nagvaipam, az édesapám is. Tízéves sem voltaim még, cmikor azt mondták; fiam, jössz az üveggyárba segédnek! Akkoriban a család érdekelve volt, hogy a gyerek az apja segédje legyen, mert különben idegent kellett fogadni, az meg elvitte a keservesen szerzett kereset egy részét. Hát így kezdődött az üvegfúvószakmával való ismeretségem. Nem lázadoztam, természetesnek vettem, hogy ott a helyem, ahol az elődeim már elkezdték az utat.

Üvegfúvók. Edzett, kemény emberek. Mozdulnak a karok, hajlik a derék percnyi pontossággal. És életre kel a holt masszából a csodálatos forma, a színek ezernyi harmóniája. És meleg van, izzasztó meleg a kemencék padkáján, csordul a veríték a kipirult arcokon, literszáim fogy a hűsítő szódavíz.

— Én a zöld kemencénél kezdtem a munkát. Sörös-, borosüvegeket gyártottunk, ez volt az üveggyártás legprimitívebb része. Nem igényéit különösebb szaktudást. Aztán leállt a gyár. 1923-ban Tokodra kerültünk, ott éltünk 1926i.g, amikor levelet kaptunk; újra termelt az üveggyár. A családok összeszedelőzlködtek, jöttünk vissza Tarjámba. A kolóniasorra, ahol 1978-ig lak 1

tunk. Életem javát ott éltem le, ott a hosszú, házban, ahol az ajtók szinte egymást érték, ahol mindenki tudta mit főz és süt a szomszéd, kinek mi a baja az élettel. De hol vannak már a tegnapok tanyái? Ne mosolyogjon meg érte, a szemem könnybe lábad, ha arra az időre gondolok. Mondhatja: itt Űjaknán, az emeletesben kényelmesebb, modernebb... Tudom. Ám az öreg úgy van azzal, hogy ragaszkodik a megszokotthoz, gyermekévei színhelyéhez. De hagy térek vissza a gyárra. Tizenhét éves koromban a legjobban fizetett szakmunkások között voltam. Az ügyesébbje 80—90 fillért kapott egy-egy darabért, nekem sikerült fel- ruigaszkodnom az egy forintig. Így kategorizálták az embereket, képesség szerint.

Adél néni, Alajos bácsi felesége bepördül a konyhából;

— Ne csak mesélj, mutasd is meg miket csináltál!

A vitrinből különleges, egyedi darabok kerülnek elő. Olyanok, amelyekbe a mester beleönthette szívét, fantáziáját is.

— Igen, az üveget bűvölni kell, akkor lesz szép, esztétikus.

Alajos bácsi oly jó „üveg- bűvölőnek” bizonyult, hogy 1964-ben meghívták a budapesti iparművészeti főiskolára Varga Gyula olvasztómesterrel és Gibella György fúvómesterrel együtt.

— Na, azt sem tudtuk, mi is lesz ott a nagy fővárosban. Hogvan ülünk maid esz- s?e a művésznövendékekkel? Amit az ipartervezést tanuló főiskolások rajzokban megálmodtak, ezt próbáltuk mi üvegből elkészíteni. Régiségeket csináltunk, múzeumokban ellesett, darabokat másoltunk le. Például olyan poharat, ami valamelyik orosz cár ideje alatt készült. Emlékszem, hetven apró bütyköt kellett rárakni. De született a kezünk alatt olasz váza mása is. Kezdetben gyakran ellentétbe kerültünk a fiatalokkal, később ráébredtek arra, olyan dolgok is vannak a világon, amit ók még nem tudnak. Volt olyan' főiskolás fiú, aki egy hónapot töltött a salgótarjáni üveggyárban, hogy az üvegművelés minden fortélyát elleshesse. Azóta is jönnek látogatóba az egykori tanítványok, képeslapokat, leveleket küldöznek. Vagy itt van a mi tervezőnk, a Hamza Erzsi, vele is a főiskolán ismerkedtem meg, vagy a Dárdai Nikolett, a művészeti alap tagja ...

Alajos bácsinak két fia van. ők már nem folytatták az apjuk mesterségét. Miért szakadt meg a lánc?

— A régivel ellentétben ma már azt tartják; üvegfúvó nem viszi a fiát a gyárba. Inkább iskoláztatja. Éppen ezért, mintha kihalófélben lenne ez a szakma.

Adél mama közbeszól; — Csak te nem tudsz megválni még ma sem a gyártól...

— Hát igen. 1964-ben nyug- cíjba mentem, de szinte naponta megfordulok odabent. Vagy, mint a Hazafias Népfront helyi bizottságának alelnöki vagy csak úgy látogatóba. Jólesik, amikor a fiatalabb ja tanácsot kér; No, Moha bácsi — mert tréfásan így neveznek — mit tud mondani, tanácsolni? Van aztán a rátarti. Az nem kérdez semmit.

Goldhauser Alajos a maga hetvenhat, esztendeiével ma is tevékeny ember. Társadalmi munkát szervez, parkosításra mozgósít, parkokat őriz, emberekkel foglalatoskodik. Mindig a tőle megszokott csendé» derűvel.

Kis« Márti»

A REKONSTRUKCIÓS PROGRAM MÁSODIK ÉVÉBEN

Újabb hatvanhat üzletet újítanak fel

1 A kistelepülések bolthálózati rekonstrukciójára a SZÖ- VOSZ elnöksége által meghirdetett hároméves program második esztendeje az idei. A viszonvlag rövid előkészítési szakasz ellenére igen sikeres indulási év után van Nógrád megye. Az eredményes tervezési, kiviteli munka, a széles körű társadalmi összefogás következtében tavaly az á fészek saját forrásaikból és a rendelkezésre álló 10,5 millió forintos támogatásból harminc településen negyven éoítményben összesen negyvennégy egységnél végezték el a szükséges felújítási, át- a’akítási munkákat, fejlesztették a kereskedelmi technológiát. Az elvégzett feladatok nyomán csaknem hétszáz négyzetméterrel bővítették a kiskereskedelmi bolthálózat alapterületét. A megyei tanács négv üzlet rekonstrukciójához

további 1,8 millió forintos támogatást adott.

Az aprófalvak bolti rekonstrukció járnak második esztendejében a programban szereplő munkák elvégzéséhez a SZÖVOSZ 17,4 millió forintos támogatást ad, a megyei tanács pedig ismét másfél millió forint értékű segítséggel tolja tágabbra a lehetőségek határait. Nem kevesebb, mint negyven települést érint az idei évre szóló program végrehajtása. A szóban forgó falvakban hatvanhat üzletet tesznek rendbe, s a munkák egyik eredményeképpen mintegy hatszáz négyzetméterrel nagyobbodik meg a bolthálózat alapterülete. Űj lehetőség, hogy az olyan rekonstrukcióknál, ahol a beruházási költség nem éri el az összes költség 30 százalékát, a beruházást is költségként lehet elszámolni.

A fokozott társadalmi érdeklődésre természetesen Mén »s számítani Iahet, hissen a kistelepülések sokéves bejára

kínál gyógyírt az okosan végrehajtott program. Csaknem

kétszer akkora támogatásra nyílik lehetőség az idén, mint tavaly, s ez megnöveli az érintett fogyasztási szövetkezetek végrehajtási felelősségét is. A nagyobb támogatás által kitáguló* lehetőségeket a jól szervezett társadalmi munka, a helyi összefogás még tovább gyarapíthatja.

Az idei támogatásból kiemelkedően részesedik többek között Szügy, ahol a segítséggel a vegyesbolttal és a felvásárlóteleppel kapcsolatos gondokat oldják meg. Galga- gutan a vegyesbolt és a TÜ- ZÉP-telep rekonstrukciójára kerül sor, Szendehelyen a vendéglátóhelyet, teszik rendbe. Bánkon az élelmiszerboltot újítják fel, Barnában a két vegyesboltra fordítják a rendelkezésre álló összeget., " Cereden az ABC-kisáruház részesül a támogatásból, Lit- kén pedig az élelmiszerüzleteket, a presszót, a TÜZÉP- telepet újítják fel a kistelepülések bolti rekonstrukciójának keretében.

flz uránérc nyomában

Az Egyesült Államok nyugati felének félsivatagos részein tenyésző, Artemisia tri - dentata nevű, a feketeürömmel rokon cserjeszerű növény alighanem elősegíti az uránérc megtalálását. Ügy tűnik ugyanis, hogy ez a növény különösen ott gyakori, ahol a mélyben uránérc rejlik, kivált, ha hosszú egyenes dombvonulatokat népesít be. A Land- sat földkutató mesterséges holdnak Wyoming és Montana államok területéről készített képein most fel akarják kutatni, hol tenyészik dombvonulatokon Artemisia. Ott azután alapos uránérckereső földtani kutatásokat akarnak yégezni.

Ikarus autóbuszok számára is készítenek ragasztott szélvédőket a salgótarjáni síküveggyárban. A kétrétegű hajlított táblák gyártásában, illesztésében részt vesz Berki Aladár is.

MEGYE! PARTÉRTEKEZLET ELŐTT

Egység és fegyelem

Beszélgetés Varga Józseffel, a rétsági nagyközségi pártbizottság

első titkárával

A megyei pártértekezletre készülve, Rétságon és a környező településeken hatvannál több alapszervezetben, több mint ezerháromszáz párttag készített számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról, vitatta meg a XIII. pártkongresz- szus irányelveit. A széles körű véleménycsere során szerzett főbb politikai tapasztalatokról beszélgettünk Varga Józseffel, a városi jogú nagyközség pártbizottsági első titkárával.

— így visszatekintve, milyennek találták a párttagok az elmúlt éveket? Hogyan értékelték a XII. kongresszus óta végzett munkát?

— A nagyközségi pártértekezleteken, a pártvezetőségek tanácskozásain, az alapszervezeti taggyűléseken és a félszáznál több pártcsoport-érte- kezleten, felszabadulásunk 40. évfordulójára szervezett ünnepi megemlékezéseken párttagok és pártonkívüliek százai szóltak arról a dinamikus fejlődésről, amely az elmúlt évtizedekben, de az utóbbi öt évben is végbement. Ez ugyan nem volt mentes az ellentmondásoktól, nagyobb feszültségekkel néztünk szembe, mint korábban, de figyelmet érdemlő változásokat hozott az ipari és a mezőgazdaság’ Szemekben. Korszerűsödött a közigazgatás, Rétság és a környező települések népesség- megtartó ereje nőtt. Gyarapodott az itt élő, dolgozó értelmiségiek száma, s közülük mind többen vesznek részt a közéletbem Fontos tapasztalat számunkra, hogy az emberek többsége úgy látja, a sikereket a párt vezetésével, a helyi pártszervek, az -alapszervezetek irányításával értük el.

— Milyennek (télié meg a pártszervek, az -alapszervezetek irányító, ellenőrző munkáját a pártbizottság, a nagyközségi pártértekezlet?

— Mi is úgy látjuk, hogy a pártszervek, az -alapszervezetek — jól együttműködve a munkahelyi kollektívákkal, a lakossággal —, eredményesen dolgoztak a XII. pártkongresszus, a megyei párt- értekezlet és saját határozataik végrehajtásán. Az egyre növekvő követelményekhez úgy próbáltak alkalmazkodni, hogy önállóságukkal együtt nőtt felelősségük, szinte valamennyi gazdasági egységben, intézményben javult szervező, irányító, ellenőrző munkájuk. Gondosabban készítik elő döntéseiket, a testületi tagok, a tisztségviselők széles körű véleménycserét folytatnak a párttagokkal. A közösen hozott döntések végrehajtásáért nagyobb felelősséget éreznek, a végzett munka ellenőrzése is következetesebb. Ez erősítette a bizalmat a párt iránt.

Természetesen mindezt úgy mondom, hogy számot vetettünk a politikai munka gondjaival is. Azzal, hogy a párt- bizottság irányításával tevékenykedő pártszervek, .alap- szervezetek korántsem egyformán jól dolgoznak. Vannak kevésbé felkészült tisztségviselők, gyengébben tevékenykedő pártszervezetek, ahol a mai követelményeknek megfelelő tervszerű, igényes munka éppúgy javításra szorul, mint a kapcsolat a párton kívüli dolgozó emberekkel.

— Hogyan, milyen módszerekkel lehet ezen változtatni?

— A párttagok segítségével lehet és szükséges ezt megtenni mindenütt. A párttagság nagy többsége ugyanis fegyelmezetten dolgozik, él. Elkötelezte magát a politikával, kiáll mellette a nehezebb időszakokban is. Felelősen él azokkal a jogokkal, amelyeket a szervezeti szabályzat biztosít számára, ismeri és megtartja a párttagsággal iáró kötelezettségeket. Példaadó a termelőmunkában, aktívan részt vesz a települések gya rapításában. Felméréseink azt bizonyítják, hogy a párttagok nyolcvan százs’ékának konkrét pártmegbízatása van, tehát aktív munkát tegez. A megbízatások hatvan százaléka a helyi gazdasági tennivalók következetes megvalósítását segíti. A XIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez nálunk elsőiként a felsőpetényi áspok, a több-kevesebb rendszerességgel szervezett elmé. leti konferenciák, a propaganda tatanácskozás ok, tapasztalatcserék mind-mind a marxista műveltség elmélyítését, a vitás kérdések tisztázását szolgálták.

Ám az igazsághoz tartozik' az is, hogy a párttagok egy: részénél a felkészültség nem minden esetben párosul a szükséges politikai elkötelezettséggel és példás munkával,' S, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt öt év alatt a pártbüntetések jó harmadát olyan párttagok kapták, akik nem tudták egyértelműen elhatárolni magukat, vagy közvetlen környezetüket a vallásos világnézet hatásaitól.

— Mindez felveti a tervszerűbb és hatékonyabb párttaggá nevelő munka szükségességét is ...

— Mindenképpen. Hiszen a taglétszám folyamatos növelése. a párttagok felkészítése a politikai munkára határozza meg az alapszervezetek tevékenységét. Ezért a pártépítés, a tagnevelés tapasztalatait folyamatosan elemezzük. Legutóbb 1983-ban vizsgálta meg a párt nagyközségi végrehaj. tó bizottsága, milyen eredményekkel járt ez a tevékenység, s milyen gondok adódtak e munka során, meghatározva a szükséges tennivalókat is. Számot adtunk az utóbbi évek tapasztalatairól a megyei pártbizottság mellett működő pártépítési munkabizottságnak is.

Területünk sajátosságainak megfelelően, naigy figyelmet fordítottunk többek között az itt gazdálkodó nyolc termelőszövetkezet pártépítési munkájára. Azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben bekövetkezett váltó, zások —, az iparszerű termelés, tevékenységük kiszélesítése, a társulások létrehozása, a csaknem négyezer szövet; kezet! tag és alkalmazott jő-.' védelmének folyamatos növekedése — kedvező feltételeket teremtettek a pártepító munka számára. Élnek :* ezzel a termelőszövetkezeti alapszervezetek, hiszen pái t- fcagságunk csaknem huszonkét százaléka itt dolgozik. Fontos politikai tanulságnak tartjuk, hogy mint az ipari üzemeknél, az intézményekben tevékenykedő alapszervezetek- lél, a termelőszövetkezetekben is igényesen válogatnak, az arra leginkább alkalmasak kerülnek a pártba, s nőtt az újonnan felvett párttagok között a közvetlen termelésirányítók, a nőik és fiatalok aránya.

— Végül is az eddig végzett politikai munka alapján hogyan összegezhetők a legfőbb teendők?

— A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy megfelelő politikai légkört teremtsünk a megyei pártértekezlet, a párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásához. A kommunisták, a lakosság széles rétegei előtt ugyanis egyértelművé vált, hogy elért eredményeink forrása a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. A párttagság nagy része azt is világosan látja, hogy a párt- egység a záloga további fejődésünknek is, ezért ezt nap mint nap meg kell újítani, üazdaségi éoítőmunkánk megváltozott körülményei, a ryors, gyakran kedvezőtlen változások, az ezeket követő lem mindig népszerű politikai döntések, intézkedések, egyértelműbb, határozottabb kiállást kívánnak elsősorban i párttagoktól. Ezért igen ’ontosnak tartjuk, hogy mim- ienekelőtt a kommunisták smerjék. értsék a döntések lkait, szükségességét, és meg- dapozottságukról meggvőz- :ék, s fegyelmezett végrehaj- ásukra ösztönözzék környeztüket.

— Köszönöm a beszélget

;ést.

V. G.

nem hagyják szó nélkül azo kát. Egyre többen vannak akik a pártfórumokon is el mondják véleményüket. Tes tületi üléseinken a jelenlevői harmada bekapcsolódik, rész vesz a vitában.

Természetesen, ahogy a: alapszervezetek tevékenysé. gében is vannak eltérések úgy a párttagok sem egyfor ma aktivitással veszik ki ré szűkét a pártmunkából, nen ’ azonos következetességgel éi eredménnyel munkálkodna! a határozatok megvalósításán S olyanok is akadnak, aki! magukra nézve nem tartjá! kötelezőnek a jogok gyakor lását, a kötelezettségek telje sitését, megsértik a pártié gyeimet. Jóllehet, a pártszervezetek, a fegyelmi bizottsá gok a megelőző, a neveli munkát tekintik a leghatáso saibb eszköznek a pártfegye- lem erősítésében, ám, ha szükséges, élnek a felelősségre vonással is. Átlagosan a párttagok 1,3 százalékát vontá! felelősségre egy-egy évben. Ez az arány tulajdonképper nem számottevő, mégserr hagyhatjuk szó nélkül, meri a párttagok eszmei-politika: nevelésének fogyatékosságaira figyelmeztetnek. Meggyőződésünk, hogy fegyelem nélkül nincs igazi egység a párton belül.

— Az ideológiai munka, a párttagok eszmei, politikai nevelése milyen minősítési kapott?

— A legfontosabb felada. tunknak azt tartottuk, hogj erősítsük a marxista világné- zetet. Arra buzdítottuk í párttagokat, hogy határozót tabban, bátrabban álljanak k a politika mellett, utasítsál vissza alapjait megkérdőjel.

: ző. a világnézeti elkötelezett- séigüket megzavaró téves né

■ zeteket. Ne engedjék, hogy i 1 párttagok a mostani eszme

■ tisztánlátást, cselekvést igény- • lő helyzetben passzíva! . maradjanak. A pártbizottsáj 1 az elmúlt években rendszere.

sen értékelte, elemezte a; 1 ideológiai élet, az alapszer. vezetőkben folyó eszmei, politikai nevelő munka tapasz, talatait, s ennek megfelelőer határozta meg a tennivalókat

— Nyilván nem kevés segítséget adott ehhez a propagandamunka, a párttagok képzése, továbbképzése...

— A pártértekezlet, de a; alapszervezeti fórumok is úgy értékelték, hogy a pin. pagandamunka, a káderképzés tervszerűbb, folyamatosabb lett, kedvezően változtak személyi feltételei, s ennek végső soron a tartalmi tevékenység látja hasznát. Párttagságunk felkészültebben, nagyobb hozzáértéssel vesz részt a politikai munkában. A párttagok csaknem fele közép-, illetve felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. A szervezett oktatás mellett a testületi ülések, a pártna.

ványbánya dolgozói csatlakoztak. Őket a Romhányi Építési Kerámiagyár munkásai követték, és ma már valamennyi üzemi kollektíva, szocialista brigád versenyben dolgozik.

Figyelemre méltónak tartjuk azt is, hogy a párttagok nyomon követik a változásokat, amelyek környezetükben

vpohpmpnn .p-lr « rAnd-sv print