Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

HANGSZÓRÓ MELLETT Min nevetünk ? Valami történt a rádiókaba. réban. Ha azt mondám: a műsor­vezető posztján (tekintettel a kettős jelölésekre) ezúttal Sándor György humoralista és a tévéfilmeket beszerző, most éppen munkanélküli (amúgy meg régi, jó rádiós) Horvát János osztozott — már ez is jelenthet valamit « vájtfülű hallgatóknak. Akiknek esetleg régen elege volt (van) az egyre draszti­kusabb humorból. Itt-ott per­szer felrémlett még néhány helyen (Bonc Géza paródiá­jában) a lejáratódott „hugyos- józsi”-stíl az ötvennégy éves, három osztályt végzett ipari tanuló és a részeges gyalogos képében, de hát ez minden­képpen a múlté. Talán. * Ha már ezt szóba kever­tem — érdekes, miért jutha­tott eszembe Alfonzé a rádió- kabaré márciusi számát hall­gatva. Markos György humo­rista indulásának és hirtelen berobbanásának idején — alig néhány éve — a sikerért min­den porcikájával megküzdő papa, Alfonzó nyilatkozta már az elején, hogy ő meg­mondta a ..srácnak” — újít­son állandóan, törjön az igé­nyességre. .. Lehet, hogy a srác nem hallgatott rádiót, ha nem ő szerepelt benne. A szédítően gyors karrierek eb­ben a „rátóti fesztiválstílus­ban” és haknivészben kizá­rólag arra alapoztak, ami az egyik legbotrányosabb (sze­rintem) álhumoristánk alap­állása is egyben; „a magyar közönség annyira leépült szellemiekben", hogy este hét óra után semmilyen áttételt nem ért meg. Szóviccek, drasztikumok és a nemi élet­re utalások özöne — ez volt talán a magyar humor mély­pontja. Egyetlen rövid jelenet­ben harminc utalás esett ak­koriban erre az aktusra. Miközben mások, a Sándor György-féle humoristák eset­leg sufnikban léptek fel, el- zárva minden, valóban széles nyilvánosságot nyújtó rádiós és televíziós: lehetőségtől. Ezt a hétfői márciusi ka­barét megelőzte valamiféle tisztulási folyamat: vita zaj. lik hetek óta az ÉS hasábja­in a „nagybandói” jelenség, ről, hogy akkor mi nézők és hallgatók tényleg olyan hü­lyék vagyunk-e, amilyennek néznek bennünket, vagy va­lami másról van itt is szó? Nem nagyon értek egyet Déri János soraival sem (az Élet és Irodalom utóbbi számában írta), amikor arról beszélt, hogy éppen a „jópofaság” megbélyegzés miatt nem vá­laszolt humorral az őt ért tá­madásokra Nagy Bandó And­rás. Inkább arról lehetett itt is szó, hogy ami nincs vala­kinek meggyőző minőségben — azzal jobb nem válaszolni. A márciusi rádiökabaré min­denesetre árnyaltabbra sike­redett a korábbiaknál Farkas, házy Tivadar és Sinkó Péter szerkesztésében, Novak János illeszkedő jó zenei munkájá­ban, Bozó László rendezésé­ben. * Mindezt persze ellenőrizheti is az, aki a hétfő estéről le­maradt már szombaton dél­előtt, amikor a műsort meg­ismétlik a Kossuth adón, még délelőtt. Hogy aztán min ne­vetett négy budapesti egye­tem kollégiumi diáksága a nyilvános 'felvételen (velünk a rádiók mellett) — az is megér némi figyelmet.. Legfő­képpen azokon a színes fordu­latokon, amelyek mai és kö­zelmúltbeli életünk (szemlé­letünk) dolgait érintették. Sándor György monoszámá­ban például a mindent elöntő hakniáradat paródiáján vagy még inkább azon, hogy ő maga hosszú ideje kénytelen pincékben-zugokban fellépni igazán humoros körülmények között. Pedig talán éppen az ilyen jellegű, amúgy meg na­gyon is áttételes, humornak kellene nagyobb teret enged­ni, hogy műveltebbek legyünk a humorban is! Egyre hu­mortalanabbak vagyunk? Sándor György ezt így fejez­te ki — nagyszakállasan oda- állt vagy száz ember elé és közölte velük, hogy ő az Im­re unokahuga.. . „Milyen lm. réé?” — kérdezték tőle cso­dálkozva. Lehet benne vala­mi. A mai napból (legfeljebb a tegnapiból) kiindulás egyéb­ként is mindig alapkövetel­ménye volt a jó humor szü letésének. A fehér elefántbé­bi azért fehér, mert az építők kilopták belőle a cementet. A korszakalkotó nagy hidegben a Parlament előtt mestersza­kácsok sózzák a járdát. A naptárkészítőik a január 21-ét az árelszabadulás napjának hirdetik, amikor a kalapon kívül mást emelni nem sza­bad. Könnyed szellemesség jelle­mezte Horvát János szóvivő szövegét, amiben feltehetően az előadáson túl szerepe van a mindenkori szóvivőnek a megírásban is. A tévéműsor ragályos zsugorodása és a kö­vetkezmény faramuciságai jó lehetőséget nyújtottak a hu­morra, amiként humorbaillő- en tényszerű, hogy egy kezdő üzemmérnök miként nősül, ha az ara már gyereket is vár tőle a kezdőfizetésből. Az agrármérnök diplomával a zsebében (mert keveset kere­sett) elment harangozónak és feltehetően kántornak is. „Ná­lunk még a harangozó is dip­lomás!" humor onnantól, hogy felvetjük: ez is nézőpont kér­dése. Am'ként a jászsági plé­bános akár büszke is lehet rá. * A legjobb talán a gazdasá­gi magazinbeli humor volt. A japán munkás reggel felpat­tan,' öt perc torna, négy óra a családnak, négy a császár­nak, és ha kell, négy Japán­nak. A magyar: „nyista tor­na”, négy a családnak, csá­szár nincs. Japánnal meg ki törődik? Hát nem vicces? (T. Potaki) A* Arany János úti 16. sz. óvodában 180 gyermekkel foglalkoznak. E anyanyelvi bá­zisú intézményben próbálják ki az új módszereket és tartanak továbbképzéseket me­gyénk óvónőinek. A gyerekkönyvtárát hetente egy alkalommal rendszeresen látogatja a hat csoport és kétszer irodalmi kezdeményezést is tartanak. — Bencze — A határőrség hőskoráról • Részit Nógrád megye életében a trianoni szerződést követően — négy-öt év kivételével — mindig fontos helyet foglalt el az a körülmény, hogy me­gyénk „határmegye”, mely hosszú kilométereken keresz­tül határos volt Csehszlová­kiával. Amíg a múlt rendszer alatt a gyűlölet, a féktelen na­cionalizmus határa volt; most elmondhatjuk, hogy a testvé­ri Csehszlovák Szocialista Köztársasággal a béke határá­vá lett. Visszaemlékezésemet 1946 tavaszával kezdem. Azzal az időszakkal, amikor kezdetét vette az országos határőrség megalakítása Eddig az ideig a kerületi honvédparancsnok­ságok által szervezett úgyne­vezett „határportyázó” szá­zadok látták el csaknem egy évig a határvédelmet. 1946 márciusában alakult meg az Országos Határőrparancsnok­ság. élén Pálffv György ezre­dessel. Ezt követően kezdődött meg a határőrség átszervezé­se Engem Szabados törzsőrmes­terrel —, aki korábban határ­őr volt — a ceredi őrsre he­lyeztek. Szabados törzsőrmes­tert őrsparancsnoknak. eneem pedig helyettesének. Érdeklőd­tünk. hogy hol van az a falu, és hogy juthalunk oda7 El­mondták. hogy Salgótarjántól keletre, 22 km-re egy magas hegyháton túli völgyben. Ami pedig a kijutást illeti, gyalog kell menni, mert ebben az időben az autóbuszforgalom ismeretlen volt ezen a terü­leten. Segítésül még elmond­ták, hogy az úgynevezett „zagyvái rakodótól” kisvilla- mossal elmehetünk Vízválasz­tóig. Onnan pedig a Vuda- völgyön át a rónabányai őr­sön keresztül jó néhány órás séta az út Ceredig. így hát a zagyvái rakodó felé vettük az irányt. Szerencsénk ,volt a villamossal, mert épp az in­dulásra értünk oda. Vízvá­lasztótól tovább kísért a sze­rencse, mivel' három ceredi asszony is volt az utasok kö­zött. akik készségesen vállal­ták az idegenvezető szerepét. Nem mondom, az én alföldi síksághoz szokott szervezetem derekasan megbirkózott a me­redek emelkedővel, de mire a rónabányai őrsre értünk, a szivem szinte a torkomban dobogott. Innen már valóban kellemes utunk volt Ceredig, s valóban négy óra alatt meg­érkeztünk a ceredi őrsre Néhány dolog az őrsök sze­mélyi állománváról —. mint meghatározó tényezőről — ’hisz a személyi állomány minden őrsön azonosan ala­kult. így a ceredi őrsön is. Az őrsök parancsnokai, egv-két kivételtől eltekintve, tiszthe- tyettesek voltak. A helyette­sek jobb esetben őrmesterek, de legtöbb helyen szakaszve- r.etők: sőt Cereden egy tize­des volt. Ezen kívül őrsön­ként 20—22 fő határőr szol­gált. Ezeket már az illetékes hadkiegészítő parancsnoksá­gok — legtöbbjüket, mmt ön­kénteseket — még 1945 ta­vaszán vonultatták be Meg kell mondanom, hogy ez«k a fiatalok, de idősebb tisztesek is. igen nagy lelkesedéssel, rendkívül nehéz körülmények között becsületesen végez­ték a nehéz határszolgálatot. Esőben, hóban, fagyban, sár­ban. selejtes ruházatban, nem­egyszer Ivükas bakancsban védelmezték az ország hatá­rát. Az őrsök ruházati helyze­te siralmas volt. A többség a volt horthysta hadsereg ki.se- leitezett ruházatát viselte, de akadt ott még német katona- zubbony, sőt szovjet gimnasz- tyorka is. Ami a lábbeliellá- tást illette, a helyzet rr°s siralmasabb volt. Egv-egv őr­sön összesen 6—7 pár olyan bakancs állt rendelkezésre, melvben ki lehetett menni ha­tárőrszolgálatba. Ami pedig a a fegyverzetet illette: ebben az időben már 10—12 darab 35 mintájú Mauser puska és karabély volt a korábbi 5—6 puskával szemben. Élelmezés tekintetében az őrsök eléggé magukra voltak hagyatva. Az őrsök a falusi földosztó bizottságoknál föl­det igényeltek és azon gaz­dálkodtak. Ennek következ­tében az őrsök állományának jelentős része növénytermesz­téssel (kukorica és burgonya), állattartással is foglalkozott (sertés- és lótartás), hogy a személyi állomány étkezteté­sét javítsák Az őrsök ebben az időben még a zászlóalj gazdasági hivatalától közpon­ti ellátásként eev kevés ét­olajat, lisztet, szárazbabot és borsót, cukrozott kávéoótlót, s hetenként két alkalommal úgynevezett „komisz kenye­ret” is kaptak. Jelentősebb mennyiségű sót utalt ki a Honvédelmi Minisztérium az őrsök részére, hogy azt a la­kossággal burgonyára, esetleg húsra cseréliék el. Ilven kö­rülmények között az őrsök ét­kezése. szinte nap mint nap azonos volt Ami pedig a pénzbeli il­letményeket illette- a pénzér­téke ebben az időben már egyenlő volt a nullával, mely­re talán egv jellemző példa: egv 20 fős őrs személyi illet­ményéért és élelmezési pótlé­káért egy „Ludas Matyit” tudtam venni. Meg kell mon­danom. hogy az egész határ­őrség személyi állománya igen nagy lemondással vis°lte el a rendkívül súlyos gazdasá­gi helyzetet. A mai határőrök számára furcsán hatna — még nekem is különös volt abban az idő­ben a reggeli parancskihirde­tések menete: az őrsparancs­nok kihirdette, hogy az állo­mányi létszámból azon a na­pon kik teljesítenek járőrszol­gálatot (útellenőrző és por- tyázó), kik mennek gombát szedni (ezek főleg nógrádiak voitak) és kik mennek ki az őrs részére kiutalt földre ku­koricát, majd később burgo­nyát kapálni. A parancski­hirdetés után ennek alapján megkezdődött a bakancscsere.., Mucsi Lajos Salgótarján Országos diáknapok A KISZ Központi Bizottsá­ga a Művelődési Minisztéri­ummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen idén is megrendezi az országos diák­napokat, amelyeken diákfesz- tiválokat. és az amatőr mű­vészeti csoportoknak minősítő bemutatókat szerveznek. Utób­biakat éppen ezekben a na­pokban rendezik meg művé­szeti kategóriánként a megyei KISZ-bizottságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai. A bemutatókra minden közép­fokú tanintézetben tanuló di­ák, illetve közösség — szólis­ta és művészeti csoport — je­lentkezhetett. Az országos diáknapokon a tanulók a kö­vetkező művészeti kategóri­ákban adnak számot tudásuk­ról : énekkar. kamarakórus, szólóének, szólóhangszer, ka­marazene, népzene, polbeat, folkbeat, rock. dzsesz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamondás. A bemutatók produkciói valamennyi kate­góriában arany, ezüst, bronz fokozattal minősíthetők. A rendezvénysorozattal ké­pet kívánnak adni a tizen­évesek iskolai és iskolán kí­vüli folyamatos kulturális te­vékenységéről, a diákművelő­dés eredményeiről, s lehetősé­get teremteni a közművelő­désben élen járó diákok, is­kolák és pedagógusok tevé­kenységének elismerésére. Az 1984—85. évi országos diák­napok eseménysorozata tartal­mában kötődik hazánk felsza-' badulásának 40. évfordulójá­hoz, s a rendezők szándéka szerint hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok meg­ismerjék az elmúlt négy év­tizedben megtett történelmi utunk eredményeit, a szocia­lista fejlődés kulturális és közösségi értékeit. A rendez­vénysorozat alkalmat nyújt a.ra, hogy a tanulók a mű­vészetek eszközeivel fogal­mazzák meg, fejezzék ki a világról, a társadalomról al­kotott véleményüket. Az országos diáknapokhoz kapcsolódva a tanintézeti bi­zottságok iskolai diáknapokat rendeznek. Ezek segítik a ré­gi diászokások, iskolai hagyo­mányok felelevenítését, s pél­dát adhatnak a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a kultu­rált szórakozási szokások ki­alakításához. Az iskolai diák­napokon. a tanulók bemutat­ják diákköri, amatőr művé­szeti tevékenységüket, s a műsorokban bőven kap hellyet a vidámság, a diáikhumor. Mm műsor KOSSUTH RADIO: S.M: Az őrzők felelőssége. Tótn Benedek írása 8.30: A londoni szimfonikus zenekar játszik ».44: Nefelejcs. (Ism.) 10.0*: Diákfélóra. XX. századi magyar politikusok 10.35: Nádihegedű. Muzsikáról gyerekeknek 10.50: Nótamuzsika 11.20: Bruno Prevedi operaáriá­kat énekel 11.39: Jókai Mór élete és kora. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk 13.00: Beethoven: e-moll vonós­négyes. Op. 59. 13.33: Howart: Három svájci dal, 13.40: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (Ism.) 14.26: Régi, híres orosz-szovj et énekesek: Pavel Andrejev 15.00: Lapozgató, Szibirszkije Ognyi 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 17.00: Délutáni Rádiószinház: K nagy fejedelem 18.04: Ránki György: Filmmeló­diák 19.15: Keresőgomb 20.15: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 20.50: Örökzöld dallamok 21.40: Abe Kobo és a japán matematika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: F magazin 23.24: Nathan Milstein hegedül 0.10: Nicanor Zabaleta hárfázlk PETŐFI RADIO: 8.05: Bundschucn István etájer- citerán játszik 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Szviridov: Zenei Illusztrá­ciók Puskin Viharjából 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A népművészet ifjú mes- tereinék felvételeiből 13.05: pophullám 14.00: Palóc népdalkörök felvéte­leiből 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Sanzonpódium 17.05: A Ruby Turner band Ját­szik 17.30: Tanakodó — a matemati­ka szerepe az általános Műveltségben 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek — ta­nés játékokból 19.5«: Közvetítés a női kosárlab­da Magyar Népköztársasá­gi Kupa döntőjéről 20.00: Reklámparádé 21.05: Kaptam 29 percet a Rádió- kabarétól! 21.35: Gencsy Sári és Bódy Jó- 6*ed potaLat énekel 21.55: Elvis Presley összes felvé­telei. XXXIIT0. rész 23.20: Francia operettekből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Zengő Ár­pád. (A tartalomból: Thaiföldön jártam. — 40 év a pult másik ol­dalán. — Nógrádi természetjárók. — Egerről az egriek,) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.30: Francia nyelv 8.50: Magyar irodalom 9.00: Angol nyelv 9.15: Magyar Irodalom 15.50: Hírek 15.55: Akiről nem készült portré- film 16.55: Pedagógusok fóruma 17.30: Tévébörze 17.40: Kénúiság 17.45: Műkorcsolyázó VB. Férfial* 18.557 Reklám _______ 19.10: Idősebbek ts elkezdhetik. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: „Köszöntés” 21.00: Panoráma 22.05: Tv-híradó 9. 22.15: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Három család. Bulgária. 1984. 19.00: Unser Bildschirm 19.20: 100 híres festmény 19.30: Ránki Dezső zongorázik, I. (ism.) 20.00: Vaskor — a Kalevala finn tévéfilmváltozata, IV/2. rész 21.20: Tv- híradó 9. 21.30: Telesport. Labdarúgó- kupanap BESZTERCEBÁNYA» 19.30: Tv-híradó 20.00: Versek 20.25: Marie Rottrov* és vendé­gei 20.55: IUünk-e egymáshas drágám? 22.35: Hírek 22.45: összefoglaló ve. euróosi labdarúgó-kupamérkőzé­sek negyeddöntő,] ér ól I. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Filmmozaik 20.55: Ki a bűnös? 1. rész 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Ara­nyoskám. (14) Színes, szinkroni­zált amerikai filmvigjáték. TIT: Egy nő azonosítása. (16) Színe* olasz film — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Vö­rös grófnő. I—II. (14) Színes ma­gyar történelmi film. — Pásztói Mátra: Scapln furfangjai. Szí­nes francia filmvigjáték. — Szé- csényi Rákóczi: Gyilkos bolygó. (16) Szines, szinkronizált ameri­kai fantasztikus film. — Kiste- renyei Petőfi: 101 kiskutya. Szí­nes. szinkronizált amerikai rajz­film. — Nagylóc: Ben hur. I—II. Színes, amerikai szuperproduk­ció. — Jobbágyi: Redl ezredes. I—ti. (16) Színes magyar—oszrí lak—NdäX-beü Ifim, NÓGRÁD - 1985. március 7., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom