Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

Az üzemi balesetről Mivel az üzemi balesetet szenvedett dolgozók sokoldalú társadalombiztosítási kedvezményt élveznek, nem közöm­bös, hogy a baleset üzemi .iellegét elismerik-e, vagy sem. Nézzük, milyen fokozott védelemben részesül az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó (és hozzátartozója). Az üzemi balesetek táppénzjogosultsága nem egy évig tart, mint általában a keresőképteleneké, hanem mindad­dig, amíg keresőképessé nem válnak, vagy állapotuk végle­gesen nem alakul ki. Táppénzük (az úgynevezett baleseti táppénz) is magasabb, mint az egyéb keresőképteleneké. Ma­gasabb rokkantsági nyugdíjban részesülnek. Elhalálozásuk esetén magasabb özvegyi és árvasági nyugdíjat kapnak utá­nuk hozzátartozóik, sőt, az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az özvegy még munkaképes és nyugdíjkorhatár alatt van. A foglalkozás körében bekövetkezett baleset akkor minő­sül üzemi balesetnek, ha az a dolgozót munkahelyén, a munkáltató telephelyén, munkaterületén, vagy a munkahe­lyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység so­rán érte. függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt, vagy azon kívül következett be. Tisztálkodás, étkezés, üzem­orvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során, vagy egyébként a munkával összefüg­gésben bekövetkezett baleset is üzemi baleset. A munkás- szálláson bekövetkezett baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a munkáltatónak felróható. Munkából menet — az úgynevezett úti baleset — csak akk^r minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül munkaidő után, nagyobb kitérés nélkül megy haza lakására (szállásra). Nem számít nagyobb kitérőnek a közértbe, patyolatba, cipészhez való betérés. Továbbá az sem. ha a gyerekért „ugrik be” va­laki hazafelé menet a bölcsődébe, óvodába, iskolába. Néha sok vitára ad okot valamely baleset üzemi jellegé­nek elismerése. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiu­mának 515. számú határozata esv érd**1'“« eset kapcsán ad iránvadó szempontot ennek mérlegeléséhez. Az egyik főiskola tanára reggel lelkiismeretesen felkészült óráira. Az előadásához szükséges segédeszközöket gyűjtötte össze, amikor a kezében levő diatárral hirtelen leguggolt, hogy a szekrényben levő oktatófilmeket is szemrevételezze Vesztére sietett Jobb térdébe hasító fájdalom állt, ami nem is akart szűnni. Ezért másnap jelentkezett az üzemor­vosnál. aki ellátta gyógj'szerekkel. gumírozott pólyával, de betegállományba nem vette Mivel a beteg panaszai foko­zódtak. néhány nap múlva ortopéd szakrendelésre küldte őt az. üzemorvos. Kiderült, hogy csúnya térdízületi porcsérülés érte, amelyet meg kellett műteni. Az üzemi baleseti jegyző­könyv felvételére a műtét elvégzése után került sor. A mun­káltatónál működő társadalombiztosítási tanács üzemi bal- esenek ismerte el a tanár megbetegedését. A munkáltató ez ellen a határozat ellen fellebbezett, és a társadalombiz­tosítási bizottság hatályon kívül helyezte a határozatot. A tanár a munkaügyi bírósághoz fordult, de keresetét ott is elutasították, tgy indokolták: a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától független, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be. és sérülést, mérgezést, vagy más. ...egészségkárosodást okoz. Mivel a felperes szervezetét külső hatás nem érte, a sérülés nem meríti ki az üzemi baleset fogalmát. A Legfelsőbb Bíróság ítéletéből csak a lényeget emeljük ki: A szakorvosi megállapítások a munkavégzés körében ke­letkezett sérülést egyértelműen bizonyítják, és azt is, hogy • felperes a sérülést hirtelen leguggolás következtében szen­vedte el. A balesetet előidéző ok — az egyszeri külső ha­tás — nem csak a sérült személyétől független hatás lehet, hanem magának az emberi test tömegének mozgássebessé- ge is. amelyet akaratilag nem lehet mindig befolyásolni. És emiatt külső erőként, jelentkezhet, idézhet elő sérülést. Tehát ez a baleset mégiscsak üzemi baleset. A példa na­gyon sok hasonló — nem tipikusan üzeminek hitt — bal­eset esetében is iránymutató lehet. Dr. K. É. Gondoskodás, sok-sok szereiéitől Mint nyugdíjas nagymama fogtam tollat, hogy néhány sorban kifejezésre juttassam köszönetemet azért az áldoza­tos munkáért, amelyben nap mint nap részesítik az én unokámat is a cserhátsurá- nyi iskola és nevelőotthon­ban. Bár az én unokám min­den hét végén a családi sze- retetből is kiveszi részét, ha­zahozzuk, de várja azt is, hogy vasárnap este visszavi­gyük. Nagyon sok szépet és jót hallok az intézményről, például minden gyermeknek megünneplik a születésnapját. A lányom is azt mondja: — Anyu nem hiszed el, hogy mi mindent megtesznek a pe­dagógusok ezekért a beteg gyermekekért. A napokban például farsangi bált rendez­tek. A gyerekek boldogságát nem lehetett leírni. Ügy érzem az intézet veze­tői és dolgozói megérdemlik, hogy fáradozásukért, szerete- tükért mi is tiszteletben tart­suk őket. id. Tolmácsi Ferencné „Éhes disznó makkal álmodik” — szokták mondani, de a nógrádi erdők vaddisznói valószínűleg kukoricával álmod­nak. A kemény tél a vadakat is próbára tette; a hó alól és a fagyott földből csak kevés táplálékhoz juthattak. A vadá­szok országszerte rendszeresen etetik őket. Az éhség erősebb a félelemnél, az állatok ilyenkor igencsak közel merészkednek az emberekhez. Egy tanácskozás margójára Az elmúlt napokban keres­te fel lakótelepünket a váro­si tanács vezetése, hogy szá­mot. adjanak a tanács 1984. évben végzett munkájáról, az idén a tanács előtt álló fel­adatokról. A tanácskozáson képviseltette magát az ingat­lankezelő vállalat, a városgaz­dálkodási üzem, valamint a lakótelepen működő létesít­mények vezetése. Győrffy Dezső, a városi ta­nács átalános elnökhelyette­se részletesen beszámolt a végzett munkáról és a végre­hajtásra váró feladatokról. A tanácskozáson részt vevők megállapították, hogy a ta­nács jelentős feladatokat ol­dott meg a rendelkezésre ál­ló keretekből azért, hogy a város, köztük lakótelepünk lakói is emberibb, kulturál­tabb körülmények között él­hessenek. A tájékoztató közben visz- sza-visszatért gondolatom­ban a munkásváros elmúlt negyven éve. A város törté­netéből és személyes él mé­nveimből tudom, hogv 1922- ben hogyan „csináltak” vá­rost Salgótarjánból, az urba­nizáltság teljes hiánya jelle­mezte. A város akkori veze­tői a lakók egyes rétegeit egymástól tudatosan elkülö­nítették, az értelmiség akkor nem alakíthatott ki kapcsola­tot a dolgozókkal. Munkás városunk történetét igazán 1915. december 25-től írhatja. Ekkor indult meg a nyomor eltüntetése, az új város ki­alakítása. Itt nincsenek ezer­éves kövek, de büszkék lehe­tünk elért eredményeinkre. Mj'nagyra értékeljük, hogy a régi nádas, mocsaras terület helyén körülbelül hétezer főt számláló Beszterce-lakótelep áll, de lehetne sorolni a vá­ros különböző részein létre­hozott új lakótelepeket. Felvetődik a kérdés; meg­becsüljük-e megfelelően az felejthetetlen nap Erdökiirtön Erdőkürtön egésznapos farsangolás volt. A program már kora délután elkezdő­dött, mégpedig a busójárás­sal. A busók álarcba öltözve lovas kocsin járták a falut. Az esti program pedig jelmez­bállal folytatódott. A terem­ben nagyon jól megvolt egy­mással az arab zarándok a televízióból már megisrhert „Bunkó seriffel” és segédei­vel, a karatecsoport tagjai, a már öreg Sherlock Hol- messzal. Mind az álarcosok, mind a nézők nagyokat ne­vettek a jobbnál-jobb ötlete­ken. Mint minden ilyen bálon szokásos, nálunk is volt tom­bola. A főnyeremény egy élő nyúl volt, amire mindenki­nek fájt a foga. A sorsolás után további tánc, móka, já­ték következett. Mindenki nagyon jól érezte magát. Ké­sőbe nyúló éjszakáig tartott a jókedv. Köszönetét mondunk azok­nak a rendezőknek, akik munkájukkal ilyen felejthe­tetlen és gondtalan napot sze­reztek a falu lakosságának. A programot szervezték; és .rendezték: Czeba János ta­nácselnök-helyettes, Nádasdi József, Petrás Gyula KISZ- titkár és sokan mások. Sze­retnénk, ha a jövőben is len­nének ilyen jó, és élménydús rendezvények! Berceli Judit Erdőkürt elért eredményeket, a jobb életkörülményeket? Sajnos sok esetben nem válaszolha­tunk igennel. Gyakran kö­zömbösek vagyunk környeze­tünkkel szemben. Nem min­dig érdeklődünk a körülöt­tünk lejátszódó események­ről. Erre konkrét példaként szeretném elmondani, hogy a mostani tanácskozás előtt la­kótársainkhoz közel 3500 meghívót juttattunk el, kér­tük vegyenek részt a tanács­kozáson. Segítsék elő javas­lataikkal, észrevételeikkel a tanács és a lakótelepért ten­ni akarók munkáját. A meg­hívásnak sajnos, csak mint­egy 100 fő tett eleget, akikre a rendszeresség, a segítőkész- ség a jellemző. Pedig mi, la­kótelepen élők, a telep jövő­jéért tenniakarók sokkal több segítséget várunk a telepen élő értelmiségiektől is, de va­lamennyi lakótársunktól, ezért, hogy még szebbé, még tökéletesebbé tehessük kör­nyezetünket. Zsolnai Béla Salgótarján A Budapesti Ruházati Szövetkezet sziráki konfekcióműhe- lyében tíz fő dolgozik. Kezük alól fehérneműk, szoknyák és blúzok kerülnek ki. Ebben az évben kétezer darab hálóinget készítettek. — bp — Mi a panasza...? A nagybárkányi körzeti or- osi rendelőn közel negyed- zázada áill a tábla: Rendel; )r. Varga László körzeti or- os. A Kis-Zagyva völgyében íz, kisebb-nagyobb község lelyezkedik, el, amelyből öt- ien — Sámsonházám. Lucfal- 'án. Márteházán és a két Bár­ányban — rendszeres az or- 'o.si rendelés, fogadják a ki­sebb települések betegeit is. \ felszabadulás előtt a völgy- jen nem volt orvosi rende­rs. de az ötvenes években nár Mátraverebélyből heten- e egy alkalommal orvos lá- ogatta végig a községeket. A naigybárkányi körzeti or- rosi rendelő várójában csend­jen várakoznak a betegek. Arcukon idegességnek semmi í.voma. Tudják, hoav az ajtón jelül mindig biztatás és jó zó fogadja őket. Az orvos •esitője a felesége, aki jól smeri a körzet lakosságát. Dr. Varga László naponta it ven beteget fogad. A kör­iben nem sok olyan lakos 'an, akit a nesved évszázad iilatt ne vizsgált volna meg i lehető legnagyobb szakérte- emmel. a dm-mózis pontos negá 11 ap (fásával. És milyen az emberi sors: :gyik munkanapján még fél- záz beteget látott el, másnap jedig már a megyei kórház jelgyógyászatának beutaltja, ihol beszélgetünk eddigi pá- yafutásárói. — Az egyetem elvégzése itán a pásztói kórház gyer­mekgyógyászatán dolgoztam, najd a hatvanas évek elején íz akkori nagybárkányi köz­égi tanács vb titkára meg- jeresett, s megkért vállaljam :1 a körzet orvosi feladatai­nak ellátását. Ekkor készült el tz orvosi lakás és rendelő, gy némi szorongással igent mondtam. Ebben nagy szere- je volt annak, hogy igen nagytekintélyű és tapasztalt körzeti orvos után vettem át i gyógyító tevékenységet. Ko- •ábban éjjel és hétvégeken nem volt körzeti ügyelet, így illandóan készenlétben kellett ennem. Nem múlt el éjszaka !—3 hívás nélkül. A kezdet- ól eltelt idő alatt sikerült negismerni a völgy lakóit. — Páciensei jó vélemény- íyel vannak önről. — A körzetemben minden­eit névről ismerek, sőt raga- iéknévről is, tudom hogy ki- fel, hogyan kell beszélni. — Szabad idejével hogyan ’azdálkodik? — Nógrád megyei születésű 'agyok, és mint a legtöbb lógrádi ember szeretem a ter- nészetet, az erdőt. Vagy az smerősökkél, barátokkal egy- tgy sakkparti nyújt kikap­csolódást számomra. De sakk­feladványok megfejtésével is foglalkozom, s ha nehéznek oizonyul, segítségül hívom a jakk-komputeremet. Most azonban az elsődleges a gyó­gyulás az én számomra is. Lám ilyen az élet! Most tő­lem kérdezik az orvosok: mi a panasza doktor úr? Kukely Mihály Csak az ÉMÁSZ ttent látja ? A NÓGRAD február 8-i szá­mában megjelent képes tudósí­táshoz kívánok — kép nélkül — hozzászólni. A cikk azokról a vandálokról számol be, akik Sal­gótarjánban nagy károkat okoz­tak a közvilágításban. Az elmúlt évben magasfeszült­ségű távvezetéket építettek, melynek egy szakasza Szügy és Csesztve község határá­ban is elhalad. A táv­vezetéket a közút és a vasút kereszteződésében teljesen új, igen masszív fenyőoszlopok se­gítségével, vezették át. A távve­zeték kiépítése után ezeket az állványként szolgáló építménye­ket embermagasságban elfűré­szelték, a csonkok azóta is ott éktelenkednek az említett köz­ségek határában. A közmondás jut eszembe ar­ról, aki „más szemében a szál­kát is észreveszi, sajátjában a gerendát sem”. Pedig az a ge­renda legalább 8 méteres volt. Szabó Péter j Szügy " ......... ............................. Ö sszeállította: Tóth Jolán ■" " — ........... * NÓ GRÁD — 1985. március 7., csütörtök Levelezőink írják Ünneplőbe öltözött asszo­nyok, férfiak, idősebbek, fia­talok igyekeztek a kultúrház- ba falugyűlésre. Minden csa­lád kapott meghívót, 17 órá­ra csaknem megtelt már a kultúrház. Az érdeklődést fo­kozta. hogy egymás után ér­keztek a meghívott vendégek is: dr. Hütter Csaba ország- gyűlési képviselő, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke, Gáspár Ferenc a 2. sz. Vo­lán képviselője. Gonda Pál áfész-elnök, Czeglédi János, a szécsényi városi jogú nagy­község v'b-titkára, A falugyű­lést az általános iskolások kedves műsora nyitotta meg. Bélák Dezső tanácselnök be­számolóját nagy várakozás előzte meg, s figyelemmel hall­gatta mintegy 230 megjelent. Tavaly a tanácsi vezetés igyekezett minél szorosabb, őszinte, emberséges kapcsola­tot kialakítani a község dol­gozóival. Ennek eredménye­ként javult a közéletiség, nőtt az egymásért érzett felelős­ség. Nagylócon minden út, utca szilárd burkolatú, az utak mind pormentesek. A Rákóczi úton (főutca) egy ol­dalon végig járdásltva van, mellette virágágyások, ame­lyek gondozottak. Ahol erre r.z útviszonyok lehetőséget ad­tak betonjárda épült társa­dalmi munkával. Megvalósult a Loci-patak tisztítása, mélyí­tése, rajta korszerű híd. El­készült és közszemlére van kitéve a község rendezési terve, ebben kirajzolódik a községi központ. Szó volt a végzett társadalmi munkáról, amelynek értéke körülbelül ötmillió forint. Ez azt is je­lenti, hogy egyre többen érez­nek felelősséget községük íej­Sikercs falugyűlés Nagylócon Jődéséért, szépítéséért, s meg­értették azt, hogy csakis ak­kor kapunk — ha mi is adunk. Ez a jól végzett gaz­dasági és politikai munka eredménye. Megrendelték az új iskola tervét is. A továbbiakban ar­ról szólt a tanácselnök, hogy a lakosság és a tanácsi veze­tés erősödő és őszinte ka> csoiatát jelzi a közérdekű be­jelentések emelkedő száma. Ezután a feladatokról szólva elmondotta, hogy a továbbiak­ban is erősíteni kell a község­politikai munkát, ezen belül a testületi munkát is. Fokoz­ni a felszabadulási munkaver­senyt, utat kell építeni az új Béke úti településrészen, meg kell oldani az idős emberek napközi otthonának megvaló­sítását. A beszámoló vitájában ti­zennyolcam vettek részt. Ja­vaslat hangzott el az iskola­építéssel kapcsolatos társadal­mi felajánlásokról is. Volt aki 2—3 napot ajánlott. Ha ez valóra válik, akkor Nagyló­con nem lesz gond az iskola- épí tés. Kedves színfoltja volt a fa­lugyűlésnek az a pillanat, amikor dr. Hütter Csaba dísz­oklevelet adott át a Vöröske­reszt szervezetnek lelkiisme­retes munkájukért. Bélák De­zső tanácselnök nedig Pénzes Sándorné védőnőnek adott át elismerő oklevelet a véradás szervezésében kifejtett aktív munkájáért és a véradásban való tízszeres részvételéért. Hadra Ferenc Nagylóc

Next

/
Oldalképek
Tartalom