Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
Az üzemi balesetről Mivel az üzemi balesetet szenvedett dolgozók sokoldalú társadalombiztosítási kedvezményt élveznek, nem közömbös, hogy a baleset üzemi .iellegét elismerik-e, vagy sem. Nézzük, milyen fokozott védelemben részesül az üzemi balesetet szenvedett dolgozó (és hozzátartozója). Az üzemi balesetek táppénzjogosultsága nem egy évig tart, mint általában a keresőképteleneké, hanem mindaddig, amíg keresőképessé nem válnak, vagy állapotuk véglegesen nem alakul ki. Táppénzük (az úgynevezett baleseti táppénz) is magasabb, mint az egyéb keresőképteleneké. Magasabb rokkantsági nyugdíjban részesülnek. Elhalálozásuk esetén magasabb özvegyi és árvasági nyugdíjat kapnak utánuk hozzátartozóik, sőt, az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az özvegy még munkaképes és nyugdíjkorhatár alatt van. A foglalkozás körében bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a dolgozót munkahelyén, a munkáltató telephelyén, munkaterületén, vagy a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte. függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt, vagy azon kívül következett be. Tisztálkodás, étkezés, üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során, vagy egyébként a munkával összefüggésben bekövetkezett baleset is üzemi baleset. A munkás- szálláson bekövetkezett baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a munkáltatónak felróható. Munkából menet — az úgynevezett úti baleset — csak akk^r minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül munkaidő után, nagyobb kitérés nélkül megy haza lakására (szállásra). Nem számít nagyobb kitérőnek a közértbe, patyolatba, cipészhez való betérés. Továbbá az sem. ha a gyerekért „ugrik be” valaki hazafelé menet a bölcsődébe, óvodába, iskolába. Néha sok vitára ad okot valamely baleset üzemi jellegének elismerése. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 515. számú határozata esv érd**1'“« eset kapcsán ad iránvadó szempontot ennek mérlegeléséhez. Az egyik főiskola tanára reggel lelkiismeretesen felkészült óráira. Az előadásához szükséges segédeszközöket gyűjtötte össze, amikor a kezében levő diatárral hirtelen leguggolt, hogy a szekrényben levő oktatófilmeket is szemrevételezze Vesztére sietett Jobb térdébe hasító fájdalom állt, ami nem is akart szűnni. Ezért másnap jelentkezett az üzemorvosnál. aki ellátta gyógj'szerekkel. gumírozott pólyával, de betegállományba nem vette Mivel a beteg panaszai fokozódtak. néhány nap múlva ortopéd szakrendelésre küldte őt az. üzemorvos. Kiderült, hogy csúnya térdízületi porcsérülés érte, amelyet meg kellett műteni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére a műtét elvégzése után került sor. A munkáltatónál működő társadalombiztosítási tanács üzemi bal- esenek ismerte el a tanár megbetegedését. A munkáltató ez ellen a határozat ellen fellebbezett, és a társadalombiztosítási bizottság hatályon kívül helyezte a határozatot. A tanár a munkaügyi bírósághoz fordult, de keresetét ott is elutasították, tgy indokolták: a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától független, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be. és sérülést, mérgezést, vagy más. ...egészségkárosodást okoz. Mivel a felperes szervezetét külső hatás nem érte, a sérülés nem meríti ki az üzemi baleset fogalmát. A Legfelsőbb Bíróság ítéletéből csak a lényeget emeljük ki: A szakorvosi megállapítások a munkavégzés körében keletkezett sérülést egyértelműen bizonyítják, és azt is, hogy • felperes a sérülést hirtelen leguggolás következtében szenvedte el. A balesetet előidéző ok — az egyszeri külső hatás — nem csak a sérült személyétől független hatás lehet, hanem magának az emberi test tömegének mozgássebessé- ge is. amelyet akaratilag nem lehet mindig befolyásolni. És emiatt külső erőként, jelentkezhet, idézhet elő sérülést. Tehát ez a baleset mégiscsak üzemi baleset. A példa nagyon sok hasonló — nem tipikusan üzeminek hitt — baleset esetében is iránymutató lehet. Dr. K. É. Gondoskodás, sok-sok szereiéitől Mint nyugdíjas nagymama fogtam tollat, hogy néhány sorban kifejezésre juttassam köszönetemet azért az áldozatos munkáért, amelyben nap mint nap részesítik az én unokámat is a cserhátsurá- nyi iskola és nevelőotthonban. Bár az én unokám minden hét végén a családi sze- retetből is kiveszi részét, hazahozzuk, de várja azt is, hogy vasárnap este visszavigyük. Nagyon sok szépet és jót hallok az intézményről, például minden gyermeknek megünneplik a születésnapját. A lányom is azt mondja: — Anyu nem hiszed el, hogy mi mindent megtesznek a pedagógusok ezekért a beteg gyermekekért. A napokban például farsangi bált rendeztek. A gyerekek boldogságát nem lehetett leírni. Ügy érzem az intézet vezetői és dolgozói megérdemlik, hogy fáradozásukért, szerete- tükért mi is tiszteletben tartsuk őket. id. Tolmácsi Ferencné „Éhes disznó makkal álmodik” — szokták mondani, de a nógrádi erdők vaddisznói valószínűleg kukoricával álmodnak. A kemény tél a vadakat is próbára tette; a hó alól és a fagyott földből csak kevés táplálékhoz juthattak. A vadászok országszerte rendszeresen etetik őket. Az éhség erősebb a félelemnél, az állatok ilyenkor igencsak közel merészkednek az emberekhez. Egy tanácskozás margójára Az elmúlt napokban kereste fel lakótelepünket a városi tanács vezetése, hogy számot. adjanak a tanács 1984. évben végzett munkájáról, az idén a tanács előtt álló feladatokról. A tanácskozáson képviseltette magát az ingatlankezelő vállalat, a városgazdálkodási üzem, valamint a lakótelepen működő létesítmények vezetése. Győrffy Dezső, a városi tanács átalános elnökhelyettese részletesen beszámolt a végzett munkáról és a végrehajtásra váró feladatokról. A tanácskozáson részt vevők megállapították, hogy a tanács jelentős feladatokat oldott meg a rendelkezésre álló keretekből azért, hogy a város, köztük lakótelepünk lakói is emberibb, kulturáltabb körülmények között élhessenek. A tájékoztató közben visz- sza-visszatért gondolatomban a munkásváros elmúlt negyven éve. A város történetéből és személyes él ménveimből tudom, hogv 1922- ben hogyan „csináltak” várost Salgótarjánból, az urbanizáltság teljes hiánya jellemezte. A város akkori vezetői a lakók egyes rétegeit egymástól tudatosan elkülönítették, az értelmiség akkor nem alakíthatott ki kapcsolatot a dolgozókkal. Munkás városunk történetét igazán 1915. december 25-től írhatja. Ekkor indult meg a nyomor eltüntetése, az új város kialakítása. Itt nincsenek ezeréves kövek, de büszkék lehetünk elért eredményeinkre. Mj'nagyra értékeljük, hogy a régi nádas, mocsaras terület helyén körülbelül hétezer főt számláló Beszterce-lakótelep áll, de lehetne sorolni a város különböző részein létrehozott új lakótelepeket. Felvetődik a kérdés; megbecsüljük-e megfelelően az felejthetetlen nap Erdökiirtön Erdőkürtön egésznapos farsangolás volt. A program már kora délután elkezdődött, mégpedig a busójárással. A busók álarcba öltözve lovas kocsin járták a falut. Az esti program pedig jelmezbállal folytatódott. A teremben nagyon jól megvolt egymással az arab zarándok a televízióból már megisrhert „Bunkó seriffel” és segédeivel, a karatecsoport tagjai, a már öreg Sherlock Hol- messzal. Mind az álarcosok, mind a nézők nagyokat nevettek a jobbnál-jobb ötleteken. Mint minden ilyen bálon szokásos, nálunk is volt tombola. A főnyeremény egy élő nyúl volt, amire mindenkinek fájt a foga. A sorsolás után további tánc, móka, játék következett. Mindenki nagyon jól érezte magát. Későbe nyúló éjszakáig tartott a jókedv. Köszönetét mondunk azoknak a rendezőknek, akik munkájukkal ilyen felejthetetlen és gondtalan napot szereztek a falu lakosságának. A programot szervezték; és .rendezték: Czeba János tanácselnök-helyettes, Nádasdi József, Petrás Gyula KISZ- titkár és sokan mások. Szeretnénk, ha a jövőben is lennének ilyen jó, és élménydús rendezvények! Berceli Judit Erdőkürt elért eredményeket, a jobb életkörülményeket? Sajnos sok esetben nem válaszolhatunk igennel. Gyakran közömbösek vagyunk környezetünkkel szemben. Nem mindig érdeklődünk a körülöttünk lejátszódó eseményekről. Erre konkrét példaként szeretném elmondani, hogy a mostani tanácskozás előtt lakótársainkhoz közel 3500 meghívót juttattunk el, kértük vegyenek részt a tanácskozáson. Segítsék elő javaslataikkal, észrevételeikkel a tanács és a lakótelepért tenni akarók munkáját. A meghívásnak sajnos, csak mintegy 100 fő tett eleget, akikre a rendszeresség, a segítőkész- ség a jellemző. Pedig mi, lakótelepen élők, a telep jövőjéért tenniakarók sokkal több segítséget várunk a telepen élő értelmiségiektől is, de valamennyi lakótársunktól, ezért, hogy még szebbé, még tökéletesebbé tehessük környezetünket. Zsolnai Béla Salgótarján A Budapesti Ruházati Szövetkezet sziráki konfekcióműhe- lyében tíz fő dolgozik. Kezük alól fehérneműk, szoknyák és blúzok kerülnek ki. Ebben az évben kétezer darab hálóinget készítettek. — bp — Mi a panasza...? A nagybárkányi körzeti or- osi rendelőn közel negyed- zázada áill a tábla: Rendel; )r. Varga László körzeti or- os. A Kis-Zagyva völgyében íz, kisebb-nagyobb község lelyezkedik, el, amelyből öt- ien — Sámsonházám. Lucfal- 'án. Márteházán és a két Bárányban — rendszeres az or- 'o.si rendelés, fogadják a kisebb települések betegeit is. \ felszabadulás előtt a völgy- jen nem volt orvosi renders. de az ötvenes években nár Mátraverebélyből heten- e egy alkalommal orvos lá- ogatta végig a községeket. A naigybárkányi körzeti or- rosi rendelő várójában csendjen várakoznak a betegek. Arcukon idegességnek semmi í.voma. Tudják, hoav az ajtón jelül mindig biztatás és jó zó fogadja őket. Az orvos •esitője a felesége, aki jól smeri a körzet lakosságát. Dr. Varga László naponta it ven beteget fogad. A köriben nem sok olyan lakos 'an, akit a nesved évszázad iilatt ne vizsgált volna meg i lehető legnagyobb szakérte- emmel. a dm-mózis pontos negá 11 ap (fásával. És milyen az emberi sors: :gyik munkanapján még fél- záz beteget látott el, másnap jedig már a megyei kórház jelgyógyászatának beutaltja, ihol beszélgetünk eddigi pá- yafutásárói. — Az egyetem elvégzése itán a pásztói kórház gyermekgyógyászatán dolgoztam, najd a hatvanas évek elején íz akkori nagybárkányi közégi tanács vb titkára meg- jeresett, s megkért vállaljam :1 a körzet orvosi feladatainak ellátását. Ekkor készült el tz orvosi lakás és rendelő, gy némi szorongással igent mondtam. Ebben nagy szere- je volt annak, hogy igen nagytekintélyű és tapasztalt körzeti orvos után vettem át i gyógyító tevékenységet. Ko- •ábban éjjel és hétvégeken nem volt körzeti ügyelet, így illandóan készenlétben kellett ennem. Nem múlt el éjszaka !—3 hívás nélkül. A kezdet- ól eltelt idő alatt sikerült negismerni a völgy lakóit. — Páciensei jó vélemény- íyel vannak önről. — A körzetemben mindeneit névről ismerek, sőt raga- iéknévről is, tudom hogy ki- fel, hogyan kell beszélni. — Szabad idejével hogyan ’azdálkodik? — Nógrád megyei születésű 'agyok, és mint a legtöbb lógrádi ember szeretem a ter- nészetet, az erdőt. Vagy az smerősökkél, barátokkal egy- tgy sakkparti nyújt kikapcsolódást számomra. De sakkfeladványok megfejtésével is foglalkozom, s ha nehéznek oizonyul, segítségül hívom a jakk-komputeremet. Most azonban az elsődleges a gyógyulás az én számomra is. Lám ilyen az élet! Most tőlem kérdezik az orvosok: mi a panasza doktor úr? Kukely Mihály Csak az ÉMÁSZ ttent látja ? A NÓGRAD február 8-i számában megjelent képes tudósításhoz kívánok — kép nélkül — hozzászólni. A cikk azokról a vandálokról számol be, akik Salgótarjánban nagy károkat okoztak a közvilágításban. Az elmúlt évben magasfeszültségű távvezetéket építettek, melynek egy szakasza Szügy és Csesztve község határában is elhalad. A távvezetéket a közút és a vasút kereszteződésében teljesen új, igen masszív fenyőoszlopok segítségével, vezették át. A távvezeték kiépítése után ezeket az állványként szolgáló építményeket embermagasságban elfűrészelték, a csonkok azóta is ott éktelenkednek az említett községek határában. A közmondás jut eszembe arról, aki „más szemében a szálkát is észreveszi, sajátjában a gerendát sem”. Pedig az a gerenda legalább 8 méteres volt. Szabó Péter j Szügy " ......... ............................. Ö sszeállította: Tóth Jolán ■" " — ........... * NÓ GRÁD — 1985. március 7., csütörtök Levelezőink írják Ünneplőbe öltözött asszonyok, férfiak, idősebbek, fiatalok igyekeztek a kultúrház- ba falugyűlésre. Minden család kapott meghívót, 17 órára csaknem megtelt már a kultúrház. Az érdeklődést fokozta. hogy egymás után érkeztek a meghívott vendégek is: dr. Hütter Csaba ország- gyűlési képviselő, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke, Gáspár Ferenc a 2. sz. Volán képviselője. Gonda Pál áfész-elnök, Czeglédi János, a szécsényi városi jogú nagyközség v'b-titkára, A falugyűlést az általános iskolások kedves műsora nyitotta meg. Bélák Dezső tanácselnök beszámolóját nagy várakozás előzte meg, s figyelemmel hallgatta mintegy 230 megjelent. Tavaly a tanácsi vezetés igyekezett minél szorosabb, őszinte, emberséges kapcsolatot kialakítani a község dolgozóival. Ennek eredményeként javult a közéletiség, nőtt az egymásért érzett felelősség. Nagylócon minden út, utca szilárd burkolatú, az utak mind pormentesek. A Rákóczi úton (főutca) egy oldalon végig járdásltva van, mellette virágágyások, amelyek gondozottak. Ahol erre r.z útviszonyok lehetőséget adtak betonjárda épült társadalmi munkával. Megvalósult a Loci-patak tisztítása, mélyítése, rajta korszerű híd. Elkészült és közszemlére van kitéve a község rendezési terve, ebben kirajzolódik a községi központ. Szó volt a végzett társadalmi munkáról, amelynek értéke körülbelül ötmillió forint. Ez azt is jelenti, hogy egyre többen éreznek felelősséget községük íejSikercs falugyűlés Nagylócon Jődéséért, szépítéséért, s megértették azt, hogy csakis akkor kapunk — ha mi is adunk. Ez a jól végzett gazdasági és politikai munka eredménye. Megrendelték az új iskola tervét is. A továbbiakban arról szólt a tanácselnök, hogy a lakosság és a tanácsi vezetés erősödő és őszinte ka> csoiatát jelzi a közérdekű bejelentések emelkedő száma. Ezután a feladatokról szólva elmondotta, hogy a továbbiakban is erősíteni kell a községpolitikai munkát, ezen belül a testületi munkát is. Fokozni a felszabadulási munkaversenyt, utat kell építeni az új Béke úti településrészen, meg kell oldani az idős emberek napközi otthonának megvalósítását. A beszámoló vitájában tizennyolcam vettek részt. Javaslat hangzott el az iskolaépítéssel kapcsolatos társadalmi felajánlásokról is. Volt aki 2—3 napot ajánlott. Ha ez valóra válik, akkor Nagylócon nem lesz gond az iskola- épí tés. Kedves színfoltja volt a falugyűlésnek az a pillanat, amikor dr. Hütter Csaba díszoklevelet adott át a Vöröskereszt szervezetnek lelkiismeretes munkájukért. Bélák Dezső tanácselnök nedig Pénzes Sándorné védőnőnek adott át elismerő oklevelet a véradás szervezésében kifejtett aktív munkájáért és a véradásban való tízszeres részvételéért. Hadra Ferenc Nagylóc
