Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. ÉVF.. 74. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. MÁRCIUS 29., PÉNTEK Egy lsét a rádióban és a tv-ben Forduióról fordulóra I Befejezte munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa Vitazáró beszéd — Megválasztották a párt vezető testületéit, a tisztségviselőket FŐTITKÁR: KÁDÁR iflUOS A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa csütörtök reggel 9 órakor, a Budapest Kongresszusi Központban folytat­ta munkáját. A tanácskozást Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Somogy megye küldötte nyitotta meg. Felkérte Óvári Miklóst, a Központi Bizott­ság titkárát, Szolnok megye küldöttét, a szerkesztő bizottság vezetőjét, hogy terjesz- sze elő a bizottság jelentését. Óvári Miklós: Egység a határozati javaslat támogatásában r Óvári Miklós jelentette a kongresszusnak, hogy a szer­kesztő bizottság elvégezte munkáját. Megállapította, hogy a határozat tervezete összhangban van a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság beszámoló­jával, Kádár János elvtárs és Gyenes András elvtárs szóbe­li kiegészítésével. A kongresszuson felszólaló küldött elvtársak kifejezték egyetértésüket a határozat tervezetével. A tartalmi mon­danivalót érintő módosító ja­vaslatok nem hangzottak el, és ez megkönnyítette a szer­kesztő bizottság munkáját. Mégis úgy ítéltük meg, hogy a vitáiban elhangzottak figye­lembevételével helyes néhány hangsúlyos mondattal gazda­gítani a határozat szövegét. Foton íiplemcf A kongresszus előtti vitá­kat, a pártértekezletek állás- foglalásait is figyelembe véve javasoljuk, hogy a kongresz- szusi határozatban is fogal­mazzuk meg: a párt fontos feladatának tartja, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kísér­je a munkásosztály helyzeté­nek alakulását és azt is, hogy — bár a város és a falu kö­zötti különbség csökken — a falusi lakosság életkörülmé­nyeinek javítása a jövőben is fontos feladat marad. Szükségesnek tartottuk, hogy a határozat foglalkozzon ez ellenőrzés fontosságával- Ezért a határozatban java­solunk egy mondatot arról, hogy a szocialista törvényes­ség érvényesítése megköveteli a következetes és határozott ellenőrzést és ennek részeként a népi ellenőrzés munkájá­nak fejlesztését. A pártértekezletek és a hozzászólások alapján javasol­juk annak az igénynek a meg­fogalmazását, hogy az iroda­lom és a művészetek járulja­nak hozzá a valóság ismere­tének gazdagításához, az em­berek életszemléletének, ma­gatartásának alakításához. Többen' szóltak kongresszu­sunkon az emberi tényezők fontosságáról. Ezért javasol­juk, hogy a határozatban is szerepeljen a feladat: a tudo­mány, a kultúra, a művelődés fejlesztésével segítsük az em­berek alkotóképességének ki­bontakoztatását. Ugyancsak nyomatékosan szóltak a küldött elvtársak az alkotó munka, a szocialista értékek megbecsüléséről. Ja­vasolták és elfogadásra ajánl­juk, hogy a tömegtájékozta­tásiban is kapjanak ezek na­gyobb hangsúlyt. Már az elő­zetes vitákban is többen ja­vasolták, hogy egy-egy kér­dést alaposabban elemezzünk és térjünk ki részletesebben a feladatokra. II inunk! toil) tail A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek vitája és az itteni vita is javasla­tokban, gondolatokban sokkal gazdagabb volt, mint ami vé­gül is a határozatban megjele­nik. Ezt én nem tartom hi­bának, sőt természetesnek ítélem. Mégis azt javasolom, hogy a határozat ne menjen bele a részletekbe. Ha ugyan­is azt akarjuk, hogy a kong­resszus legfontosabb monda­nivalója eljusson a párt tag­ságához. sőt egész népünkhöz, arra kell törekednünk, hogy határozatunk a legfontosabb kérdésekkel foglalkozzon- Ne legyen túl terjedelmes és rész­letező olvasmány. A tervezet a párt politikai irányvonalának folytatásából indul ki. Ez felel meg egész pártunk és népünk óhajának és a felszólaló küldött elv- társak egyértelmű állásfogla­lásának is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a párt vezető szerveinek korábbi fontos ha­tározatai — csak példaként említem: a szakszervezeti munkáról, az ifjúsági mozga­lomról, a gazdaságirányítás­ról, az oktatásügyről szóló ha­tározatokat — változatlanul érvényben vannak és ezért most az elfogadásra javasolt határozatban nem szükséges ezeket részletesen megismétel­ni. A teendők részletezése el­len szól az is, hogy a hatá­rozat meghozatalával a mun­ka nem fejeződik be. Mond­hatnánk azt is, hogy valójá­ban csak ezután kezdődik. A Központi Bizottság és a párt végrehajtó szervei öt éven át e határozatok szellemében fog­nak dolgozni és legfontosabb feladatuk, hogy a teendőket konkretizálják és a végrehaj­tásra részletesebb programot dolgozzanak ki. A szerkesztő bizottság meg­állapította azt is; hogy a ha­tározat tervezete tartalmazza annak a széles körű vitának a ^"fontosabb tapasztalatait, amely a kongresszus előkészí­tésének időszakában ország­szerte folyt a kommunisták aktív részvételével és nem kis számban szövetségeseink, a szocializmus párton kívüli híveinek a bevonásával. Amikor a Központi Bizott­ság jóváhagyta a határozat tervezetét, már rendelkezésre álltak az alapszervezetek és a pártértekezletek egy részé­nek tapasztalatai. De a bu­dapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek csak ezután foglaltak állást. Ezért a kongresszust megelőzően gondosan átnéztük a pártér­tekezletek állásfoglalásait és összevetettük a határozat terve­zetével. Nagyon fontosnak tartom^ hogy a megyei szintű pártér­tekezletek a politika fő kér­déseiben azonos álláspontra jutottak és ezek egybeesnek a Központi Bizottság vélemé­nyével. A pártértekezletek ál­lásfoglalásai, amelyek termé­szetesen hangot kaptak a kongresszusi felszólalásokban is, nem teszik szükségessé a határozati javaslat érdemi mó­dosítását. A kongresszuson folytatott vitából megalapozottan merek következtetni arra iß. hogy a tisztelt küldött elvtársak egyetértéssel fogják elfogad­ni a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját a szóbeli kiegé­szítésekkel együtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kong­resszusnak van iránymutató állásfoglalása azokban a kér­désekben is, amelyek kellő részletezéssel nem szerepelnek határozati javaslatunkban. A szerkesztő bizottság a ha­tározat, tervezetét több helyen pontosította, stilárisan javí­totta. Ezek a módosítások az érdemi mondanivalót nem érintik, és ezért kérem, hogy a küldött elvtársak ezek részletezésétől tekintsenek el. Ügy vélem azonban, hogy van jelentősége annak is, ha ha­tározatunk szövege egyértel­műbb, pontosabb és nyelvi szempontból is jobb Jesz. Számon Mink az észrevéleleket A kongresszus előtti hóna­pokban a Központi Bizottság­hoz számos levél is érkezett. Kivétel nélkül mindegyik levélírót az a szándék vezette, hogy segítse a kongresszus munkáját. Ezúton is szeret­ném a levelek íróit tájékoz­tatni arról, hogy minden le­velet figyelmesen elolvastunk, a javaslatokat mérlegeltük. Kö­zülük bizonyára sokan ráis­mernek gondolataikra az el­fogadásra javasolt határozat­ban. A levélírók között vol­tak fiatalok, dolgozó felnőt­tek, nyugdíjasok, munkások, parasztok, értelmiségiek. Vol­tak, akik a párt politikájához szóltak hozzá és voltak, akik saját gondjaik megírásával próbáltak általánosabb prob­lémákat érzékeltetni. Voltak közöttük olyanok, akik sok évtizede párttagok és olyan pártonkívüliek is, akik pár­ton kívüli kommunistának val­lották magukat. Megható volt olvasni a munkában megfá­radt munkáskezek és a gondo­san fogalmazó értelmiségiek észrevételeit. És megható tud­ni, hogy sokan nem egyéni érdekből, hanem a közügyek iránt érzett felelősségből vet­ték a fáradságot, tanulmá­nyozták a Központi Bizott­ság irányelveit, gondolkodtak és tollat ragadtak. Az észrevételek egy részét természetesen nem tudtuk hasznosítaná közvetlenül a kongresszusi határozati javas­latban. Ügy érzem, hogy a le­vélírók nem is ezt várták. Ahogy egyikük fogalmazott: „levelemmel azt szeretném elérni — írja —, hogy vala­hol valakik odafigyeljenek az apróbbaknak tűnő problé­mákra is”. Ezt az észrevételt én nagyon fontosnak tartom. A kongresszus sok fontos ügyet nem tud részleteiben szabályozni. De, ha azt akar­juk, hogy a társadalomnak jó legyen a közérzete, minden párt-, állami és társadalmi funkcióban lévő elvtársunknak foglalkoznia kell ezekkel a kisebbnek látszó ügyekkel. Ugyanezt mondhatom a kongresszuson elhangzott szá­mos olyan észrevétellel kap­csolatban is, amelyek nem kerültek be a határozatba. Az itt elhangzott szavaknak sú­lyuk van. A Központi Bizott­ság végrehajtó szerveinek és apparátusának fontos felada­ta lesz, hogy tanulmányozza és munkájában hasznosítsa a kongresszuson elhangzott ész­revételeket. Engedjék meg tisztelt elv- társak, hogy egészen röviden szóljak a határozati javaslat­tal szorosan összefüggő né­hány tartalmi kérdésről is. A 'kongresszus előtt megélén­kültek a viták. Ez érthető, hi­szen, a kongresszust nemcsak a Központi Bizottság, hanem az egész párt készítette elő. Ezek a viták megerősítették azokat az alapelveket, ame­lyek a mi pártunkat Magyar Szocialista Munkáspárttá te­szik, és amelyeket megerősí­teni, megőrizni, fejleszteni kötelességünk.- Ilyen alapelv az, hogy Magyarországon szo­cializmus épül és nem valami más és ez a cél akkor is, ami­kor a gazdaságirányítást tö­kélesítjük, az állami életet fejlesztjük, amikor a kultu­rális alkotás és a tudományos kutatás szabadságát valljuk. És ez a cél, ez a szándék akkor is, ha esetleg egy-egy új elgondolás nem minden részletében vélik be, és ezért módosításra van szükség. Évtizedek óta sarkalatos pontja politikánknak, hogy legfontosabb vívmányunk a (Folytatás a 2. oldalon.) Kép az ülésteremből

Next

/
Oldalképek
Tartalom