Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa (Folytatás a 5. oldalról.) Duschek Lajosné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke, Budapest küldöt­te a párt másfél évtizedes nőpolitikái határozatáról szól­va megállapította: a döntés helyességét a gyakorlat bebi­zonyította. Ennek nyomán addig nem tapasztalt fejlő­dés következett be minden té­ren, de különösen a gyermek-, intézmények épitésében. — Óvodai ellátottságunk példá­ul a világon az elsők között van. Fejlesztése a jövőben is feladatunk, hiszen ' hazánkban az aktív keresők 45,5 száza­léka nő, s a munkaképes ko­rú nőknek 82 százaléka dol­gozik. A nők munkavállalása nem. csak népgazdasági szükséges­ség, hanem az emberi jogok, fontos tartozéka, melyet al­kotmányunk is rögzít — hang­súlyozta a felszólalói. — Az utóbbi időben azonban kon­zervatív elgondolások erő­södtek fel, amelyek a népe­sedés kedvezőtlen alakulásá­nak okát, a családban előfor­duló konfliktusokat a nők munkavállalásában látják. Kár lenne megfosztani a tár­sadalmat a tehetséges nők alkotókedvétől. Nem nélkü­lözhetjük sehol egyetlen em­ber nemzetgazdagító munká­ját sem. Felszólalásában kifejtette, hogy a nők ma már mind­inkább hivatástudattal, em­beri képességeik kiteljesedé­séért akarnak élni és halad­ni a fejlődéssel. Ez nem mond ellent annak, hogy minden egészséges szellemű nő jó anya akar lenni. A köfetu- datban még mindig eléggé él az a szemlélet, hogy a gyer­meknevelés az anya dolga — folytatta —, ám a feladatok két szülőre, az anyára és az anára méretezettek. Bizonyos vagvok abban, hogy szocialis­ta államunk gondoskodása és a család demokratikus átala­kulása végső soron feloldja maid az anyaság és a mun­kavállalás közötti konfliktu­sokat. . . A továbbiakban szólt a .nők szakmai és általános művelt­ségének növeléséről, annak szükségességéről, majd a csa­lád felelősségét hangsúlyoz­ta a gyermekek nevelésében, lkait rá, hogy fejlődésünk kezdeti szakaszán olyan il­lúziók voltak, hogy a gyer­meknevelés. . a háztartás szin­te minden gondját leveszik a nők válláréi az állami intéz­mények. Ma már jól látjuk, hogy ez tévedés volt — mondta — mert a szülői ház szeretetteljes és példaadó lég­körét nem pótolja semmi,, s a gyermek nevelését semmi­lyen intézmény nem vállal­hatja helyettünk. Ugyanez vo­natkozik az idős szülőkkel való törődésre is. Lénveges, hogy a VTI. ötéves tervben a népgazdaság lehetőségeihez mérten tovább növeljük az állami hozzájárulást a gyer­meknevelés költségeihez. Nagyon fontos, hogy a közgondolkodásban kapjon na­gyobb megbecsülést és tisz­teletet az anvaság, a több gyermek vállalása. A jó irá­nyú változásokat tükrözik a koneressszus dokumentumai, amelyekből világosan kitű­nik, hogy mindkét szülő fe­lelős a jó családi légkörért, a család összetartásáért, élet­vitelének megszervezéséért. Feladatunk, hogy gyermeke­inkben fokozatosan alakítsuk 'ki azt a tudatot, hogy rend­szeres munka és küzdelem nélkül nincsen semmilyen eredmény. Sok türelemmel és szeretettel kell átsegíteni őket a kudarcokon is. Végezetül kérte, hogy a megválasztandó új Központi Bizottság tűzze majd napi­rendre az 1970-es nőpolitikái határozat végrehajtásának ér­tékelését, tekintse át a nők politikai, gazdasági és kultu­rális helyzetét, különös te­kintettel a családpolitikai ten­nivalókra. Klein István, a tamási áfész igazgatósági elnöke, Tolna megye küldötte felszó­lalásának elején megállapí­totta: a megye általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezeted a XII. pártkong­resszus óta eltelt időszakban is hozzájárultak az életszín­vonal-politikai célok megva­lósításához. Az ellátás szín­vonalát sikerült élelmiszerek­ből és egyes vegyesipari cik­kekből javítani. A szövetke­zetek kiemelt figyelmet for­dítottak az alapellátásra, az olcsó cikkek választékának bővítésére. Mindez persze nem azt je­lenti, hogy nem voltak és nincsenek' gondok, hibák. A fogyasztók: esetenként bosz- szúsian távoznak az áruhá­zakból, boltokból. A bosszú­ság oka többféle. Sok helyen még alacsony színvonalú a kereskedelmi kultúra, még nem tanultunk1 meg eléggé a szó valódi és tisztességes értelmében kereskedni. A boltokban szerzett bosz- szúságok más része , függet­len a kereskedelemtől. Hiszen csak azt az árut lehet for­galmazni. amit. az iparmeny- nyiségben, választékban ter­mel, és azt, amit import út­ján be lehet szerezni. A gyár­tott vagy importált áru pe­dig elég gyakran nem elégíti ki az igényeket. Ilyen esetek­ben a közvélemény szinte telies mértékben a kereske­delmet marasztalja el. A na­gyobb objektivitás célszerű lenne. A legfontosabb azon­ban, hogy a termelés igazod­jék a valós igényekhez. A korábbi évek nagy és sikeres szövetkezeti áruházi programja után a figyelem ismét a falvak felé fordult. Tolna megyében a 68 kiste­lepülésből 37-ben a lakosság ötszáz fő alatt van. Ezekben a falvakban él a népesség csaknem 20 százaléka. A szö­vetkezetek a falusi kis ve­gyesboltokban elsősorban rög­zített áras termékeket adnak el, jóformán nyereség nélkül. Ezeken a kistelepüléseken nincs tehát hatásos nyere­ségérdekeltség. Itt elsősorban szolgálat van. De a megye fo­gyasztási szövetkezetei ezt a szolgálatot a,. jövőben is vál­lalják, hiszen, a településeken él a szövetkezeti mozgalom­hoz leginkább kötődő tagság, itt élnek a mozgalom alapí­tói. Emellett — a SZÖVOSZ támogatásával > — 1986. végé­ig 146 falusi boltot, italbol­tot, felvásárlóhelyet korszerű­sítenek. Ezt követően Ballai László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a kong­resszusnak. Mint mondta: a bizottság megállapította, hogy a küldöt­tek megválasztására a szer­vezeti szabályzat előírásainak, illetve a Központi Bizottság határozatának megfelelően, demokratikusan és titkosan került sor. A Központi Bi­zottság határozata ételmében a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok pártértekezletein minden ezer párttag után egy-egy küldöttet választottak, össze­sen 888-at. Ahol indokolt volt, ott felfelé kerekítettek. Huszonhat nagyüzemi párt­értekezleten 47 elvtársat közvetlenül választottak meg küldöttnek a kongresszusra. A küldöttcsoportokban részt vesznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Pártunk XIII. kongresszusán tehát összesen 1016 elvtárs tagja a küldöttcsoportoknak. Közü­lük 1010 elvtárs van jelen, a 6 hiányzó igazoltan van tá­vol. A kongresszus határo­zatképes. A pártértekezleteken olyan párttagokat választottak kül­döttnek, akik munkaterületü­kön és társadalmi tevékeny­ségükben kiemelkedő ered­ményeket értek el. A kong­resszust előkészítő taggyűlé­seken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte légkörben, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányel­veket. A jelenlevők jól is­merik a párttagság és a párton kívüli dolgozók véle­ményét pártunk politikájáról, munkájáról. Bizottságunk megállapítot­ta, hogy kongresszusunkon a párt társadalmi összetételének megfelelő arányban vannak jelen munkások, mezőgazda- sági dolgozók, a szellemi élet, az értelmiségiek, az alkal­mazottak, a fegyveres erők és testületek, a nyugdíjasok és a tanulóifjúság képviselői. A munkásosztályhoz és a parasztsághoz tartozók aránya eredeti foglalkozását tekintve 63,8 százalék, jelenlegi fog­lalkozásuk alapián pedig 30.7 százalék. Közöttük nagy számban vannak jelen szocia­lista brigádvezetők és bri­gádtagok. A párt- és társa­dalmi szervek függetlenített apparátusában dolgozók ará­nya 23,1 százalék; állam- igazgatási, gazdasági és in­tézményi vezetők 24,9 száza­lék; értelmiségi munkakör­ben dolgozik 8,4 százalék; al­kalmazott 0,4 százalék; a fegyveres erők és testületek tagja 3,3 százalék; tanuló 1,3 százalék; egy küldött önálló kisiparos. A nyugdíjasok ará­nya 7,8 százalék. A küldöttek eredeti és je­lenlegi foglalkozása tükrözi azt a korszakos változást, amelyet a szocializmus meg­teremtése és építése jelent népünknek. Az állami és a politikai végzettség is kifejezi a vég­bement jelentős fejlődést. Fel­sőfokú politikai végzettséggel rendelkezik 47,9 százalék. Felsőfokú állami iskolai vég­zettsége van 63,5 százalékuk­nak, középfokú végzettsége pedig 33,6 százaléknak. A küldöttek közel 10 százaléka szerzett tudományos fokoza­tot, közülük 9 a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja. A küldőttcsoportok tagjai­nak 27,5 százaléka nő, 72,5 százaléka férfi. Az életkoro­kat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kongresszuson jelen vannak szocialista társadalmi rendszerünk megalapításában részt vevő harcosok, továbbá azok akik az elmúlt 40 év során alkotó módon vettek részt az építőmunkában, a párt derékhadát képviselő korosztály és a kommunisták fiatal nemzedékének képvise­lői. Tiszteletied és őszinte meg­becsüléssel köszöntőim mind- annyiunk nevében a korig- Tessáiss legidősebb 'küldöttét, a 91 éves Hunya István elv- társat, aki magyar internacio­nalistaként vett részt a szov­jet hatalom Védelmében, aki egyik alapító tagja volt End- rődön a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának és szá­mos aratósztrájík és kubikos­mozgalom szervezője volt a Viharsarokban. Engedjék meg, hogy üdvözöljem a meghívot­tak közül Szobek András elv- társat, . pártunk legrégebbi tagját, akit a közelmúltban köszöntöttünk párttagsága 75. évfordulója alkalmából. Kü­lön köszöntőm a legfiatalabb küldöttünket is, a 21 éves Paksi Zoltánná elvtársnőt, Fe­jér megye küldöttét, a Sár­bogárdi és Vidéke Afész dol­gozóját, aki 1983-tól tagja kommunista közösségünknek. A küldiöttcsoportok tagjai között a 30 éven aluliak ará­nya 15,8 százalék — közülük öten 21 évesek —; 21 száza­lékuk 31—40; 25,6 százalékuk 41—50; 27,4 százalékuk 51—60 év közötti életkorú. A nagy élettapasztalattal rendelkező 60 éven felüliek aránya 10,2 százalék. A pártban eltöltött éveket tekintve 57 elvtárs még a felszabadulás előtt kötötte össze életét a mozgalommal. A felszabadulás után közvet­lenül, 1944—45-ben 61-en let­tek párttagok. Őket párttag­ságiunk 40. évfordulója alkal­mából külön is nagy tiszte­lettel és szeretettel köszön­tőm. A küldöttcsoportok tagjai közül 183 elvtárs 1946—1956; 611 elvtárs 1957—1979. között; 104 elvtárs pedig a XII. kong­resszus óta lett párttag. Állami vagy társadalmi szervtől 765 elvtárs kapott ki­tüntetést. A mandátumvizsgáló bi­zottság mély meggyőződése, hogy párttagságunk jelenlévő képviselői tapasztalataik és társaik véleményének birto­kában felelősséggel és meg­alapozottan tudják értékelni a beszámolási időszakban végzett munkát és helyesen fogják meghatározni soron következő feladatainkat. A mandátumvizsgáiló bi­zottság valamennyi tagja ne­vében megköszönöm. hogy megtiszteltek . bennünket e feladat elvégzésével és kérem a kongresszust, hogy jelenté­sünket fogadja el­A kongresszus egyhangúlag elfogadta a mandátumvizsgá­ló bizottság jelentését. Országszerte nagy érdeklő­dés kíséri az MSZMP XIII. kongresszusának munkáját. Ezt jelzi egyebek között a párt legfelsőbb fórumához Csatlakozom küldött-társa­imhoz, akik kifejezték egyet­értésüket a kongresszusi do­kumentumokkal. Kádár elv­társ és Gyenes'elvtárs szóbeli kiegészítéseivel — mondotta, majd így folytatta: — Az elmúlt években a szocialista építés fő területein — marxista—leninista párt­ként — új formákat, új szo­cialista megoldásokat kezde­ményeztünk. Űj és legtöbb­ször jó megoldásokat talál­tunk. De tévedtünk is. Mind­ez együtt bizonytalanságot, idegenkedést is keltett, s ez próbára tette a párttagokat és pártonkívülieket. Megélénkültek az ideológiai, a kulturális viták, amelyek elsősorban történelmi utunk, alapértékeink, gazdasági és politikai fejlődésünk kérdései­vel foglalkoztak, és — sajnos — lényegesen kevesebb szó esett magáról a kultúráról. A vitákban némelyek egy korábban kialakult, már ak­kor' is sokban téves szocializ­musképet kérnek számon mai valóságunkon, mások nemzeti fejlődésünket féltik, hagyo- mánvos értékeket látnak ve- szélvben forogni. Itt-ott han­gosabbak lettek a marxiz­mustól idegen nézetek, amiben szerepe van a megélénkült burzsoá propagandának is. Vannak olyanok is — szeren­csére számuk és befolyásuk elenyésző. —, akik látván ne­hézségeinket. a közérzet rom­lására játszanak, s az évtize­des munkával megszerzett nemzeti közmegegvezést igye­keznek megbontani. Meggyőzés, elvi magatartás, vita Az elmúlt évek vitáiban nemritkán és egyidejűleg ta­pasztaltuk, hogy némelyek parttalan liberializmust, má­sok túlságosan merev maga­tartást vetnek a szemünkre, s ennek megfelelően vagdal- kozó „rendcsinálást”, vagy korlátlan engedékenységet szorgalmaznak. Pártunk a beszámolási időszakban sem engedett egyik oldalnak sem. Továbbra is kitartunk amellett, hogy a szellemi életben a legfőbb eszköz a meggyőzés, a követ­kezetes elvi magatartás és vita. Ennek feltétele elméle­tünk igazsága, s ez megvan. Feltétele továbbhaladásunk­nak az elmélet alkotó alkal­mazása, s a küzdelem eszmei ellenfeleinkkel, amiben elké­nyelmesedés is mutatkozik. Pedig egyidejűleg kell türe­lemmel lennünk azokkal, akik a mai bonyolult világ­ban őszintén keresik az elő­revezető utat, és következete­sen kell fellépnünk minden rosszhiszemű, a közösség ügyének ártó szándékkal szem­ben. Ennek a kétfrontos politi­kának szellemében hoztunk fontos, hosszú távra szóló ha­tározatokat a közművelődés­ről. a művészet- és tudomány­politikáról, a közoktatásról, felsőoktatásról, s ebben a szellemben kell tevékenyked­nünk továbbra is — hangoz­tatta Aczél György, majd rá­mutatott: — Történelmi „félmúl­tunknak” volt olyan idősza­ka, amikor lejáratták, frázis­sá koptatták azt az alapel­vünket, hogy „a ezocializ­küldött táviratok, levelek teljesítéséről, a szövetségi po­nagy száma. Mint a délutáni litika szellemében folytatott ülés soros elnöke bejelentet- tevékenységükről. Kifejezték te, az üzemeik, a vállalatok, az szándékukat, hogy készek vál- intézmények kollektívái, párt-, lalni és megvalósítani azt a KISZ- és társadalmi szerveze- munkaprogramot, amelyet a tei. a szocialista brigádok, a párt XIII. kongresszusa fogad városok és községek lakói el. köszöntötték a kongresszust. Ezt követően Aczél György,' eredményes munkát kívánva az MSZMP Politikai Bizott- a küldötteknek, s egyben be- ságának tagja, a KB titkára számolva veresenyvállalásaik emelkedett szólásra. musban a legfőbb érték az ember”. Legyűrve a torzítá­sokat, valljuk, hogy társadal­munk sorsa az emberi minő­ségen múlik, s a szocializmus végső célja maga az ember. Ne feledjük, hogy a forra­dalmi munkásmozgalom nem csupán politikai, hanem szel­lemi, erkölcsi mozgalomként is jelentkezett a történelem­ben. Társadalmi rendünk örököse az emberiség törté­nelme során létrejött minden értéknek; de egyúttal az em­beri lét űj minőségét is je­lenti. Erre utalt Kádár elv­társ is. amikor az etika kér­déseiről beszélt. Ezért háborodnak fel ná­lunk joggal az emberek, ha azt látják, hogy a hatalom­ban való részesedés hatalmas­kodássá, a szabadság rendje rend nélküli szabadossággá torzul. És ezért igénylik jo­gosan a társadalmi együtt­élés során kialakult alapvető erkölcsi vívmányokat, a se­gítőkészségtől a megértésig, a szolidaritásig, a jól végzett munka öröméig és önérzeté­ig. A szocializmust nemcsak világtörténelmi távlatokra szabták, hanem ..mindennapi használatra” is. És törvénvei nemcsak a messzi jövendőre, hanem jelenünkre is érvénye­sek. Sokíil téliét az iskola Ezután az oktatásról szól­va. kiemelte: iskoláinknak na­gyobb figyelmet kel] fordíta­niuk a szocialista szellemű kö­zösségi nevelésre, a világ- szemlélet megalapozására. De a szocializmus értékeit nem lehet pusztán tananyagként tanítani. Az oktatási-nevelési intézményekben olyan lég­körre van szükség, amely bi­zalmat ébreszt a nevelőin- tézmpny és a társadalom iránt egyaránt, ahol a tan­anyag és a nevelés összhang­ban van az iskolán kívüli vi­lággal. Az iskola, ha nem is mindent, de sokat tehet a társadalmi eredetű egyenlőt­lenségek, a családban örök­lött hátrányok csökkentéséért. De minden fiatalnak tudnia kell, hogy maga is felelős sa­ját sorsáért, arcáért, azért, hogy miként él lehetőségei­vel. len, a társadalmi esélyegyen- lőbbségért folytatott küzdel­met. Iskolarendszerünkben to­vább kell javítani, bővíteni, fejleszteni a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvi ok­tatásának feltételeit. A leni­ni tanítást követjük: a több­ség soha nem lehet elég fi­gyelmes a kisebbséggel szem­ben. Ez alapvető szocialista nemzeti érdekünk. Ahhoz, hogy iskoláink megfeleljenek ezeknek a sokrétű, nehéz kö­vetelményeknek, mindenek" előtt a pedagógusok munká­jának kell társadalmi érték­rendünkben sokkal nagyobb súlyt kapnia. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáiénak szerves része a kulturális po­litika. amely a párt szövetsé­gi politikáját is szolgálja. Ezt a művelődéspolitikát immár három évtizede fogalmaztuk meg, s azóta folytatjuk — hangsúlyozta a továbbiakban Aczél György. — E politikát kezdettől a szocialista építés folytonossá­gának vállalása, és a koráb­bi torzulásoktól, bűnöktől va­ló elhatárolódás jellemezte. Ez a politika a szellemi élet olyan fellendülését eredmé­nyezte. amely a kultúra min­den ágában kiemelkedő ered­ményeket hozott, hozzájárult népünk felemelkedéséhez, a politika stabilizálódásához, a nemzeti egység megteremté­séhez. Hazánk történelmében elő­ször valósult meg olyan egv- séges kulturális értékrend, amelyben találkozott a művé­szeti élet és a kulturális po­litika, a mérvadó kritika és az értő közönség ítélete. Egyetlen jelentős művész sem kényszerült a szocialista ha­talmat ellenezve alkotni. s minden jelentős mű eljutott a közönséghez. A magyar tör­ténelemben — ahol a művé­szek ellenzékisége évszázad >s tradíció volt — példa nélküli, hogy a művészetek, az iroda­lom és a Dolitikai hatalom ilyen jó, vitázó egyetértésben, szövetségben dolgozott, alko­tott. Űj nemzedékek nőttek és nőnek fel, új törekvések je­lentkeznek, új eszmei problé­mák támadtak és támadtiak, új vitákat kell lefolytatnunk. Felelősségteljes kötelességünk most és a jövőben is meg­újítani ezt a szövetséget a generációk között és a gene-, rációkon belül egyaránt. j Rang és elismerés Itt jegyzem meg, nem vet­tük észre, hogy nálunik eltér­jed! egy különös szóhaszná­lat: alkotó értelmiséigneik szin­te kizárólag az írókat, a mű­vészeket, az elvont tudomá­nyok művelőit nevezik. Ez el­fogadhatatlan. Ideje már, hogy megillesse ez a rang és elismerés az alkalmazott ku­tatót; a tervező és fejlesztő mérnököt; az erőforrásokkal és piaci adottságokkal kalku­láló közgazdászt; a növény­nemesítő vagy -honosító agrár - szakembert; a minden egyes emberért másként küzdő gvó- gvító orvost; az újító szelle­mű pedagógust; az ipari, me­A szocializmus pedig soha nem adhatja föl alapértékei közül a születés .véletlene el­^t, a környezetünket alaki (Folytatás a 8 oldalon) [ NÖGRAD - 1985. március 27., szerda Aczél György :s Jövőnk a szocializmushoz kötődik

Next

/
Oldalképek
Tartalom