Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa (Folytatás a 5. oldalról.) Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Budapest küldötte a párt másfél évtizedes nőpolitikái határozatáról szólva megállapította: a döntés helyességét a gyakorlat bebizonyította. Ennek nyomán addig nem tapasztalt fejlődés következett be minden téren, de különösen a gyermek-, intézmények épitésében. — Óvodai ellátottságunk például a világon az elsők között van. Fejlesztése a jövőben is feladatunk, hiszen ' hazánkban az aktív keresők 45,5 százaléka nő, s a munkaképes korú nőknek 82 százaléka dolgozik. A nők munkavállalása nem. csak népgazdasági szükségesség, hanem az emberi jogok, fontos tartozéka, melyet alkotmányunk is rögzít — hangsúlyozta a felszólalói. — Az utóbbi időben azonban konzervatív elgondolások erősödtek fel, amelyek a népesedés kedvezőtlen alakulásának okát, a családban előforduló konfliktusokat a nők munkavállalásában látják. Kár lenne megfosztani a társadalmat a tehetséges nők alkotókedvétől. Nem nélkülözhetjük sehol egyetlen ember nemzetgazdagító munkáját sem. Felszólalásában kifejtette, hogy a nők ma már mindinkább hivatástudattal, emberi képességeik kiteljesedéséért akarnak élni és haladni a fejlődéssel. Ez nem mond ellent annak, hogy minden egészséges szellemű nő jó anya akar lenni. A köfetu- datban még mindig eléggé él az a szemlélet, hogy a gyermeknevelés az anya dolga — folytatta —, ám a feladatok két szülőre, az anyára és az anára méretezettek. Bizonyos vagvok abban, hogy szocialista államunk gondoskodása és a család demokratikus átalakulása végső soron feloldja maid az anyaság és a munkavállalás közötti konfliktusokat. . . A továbbiakban szólt a .nők szakmai és általános műveltségének növeléséről, annak szükségességéről, majd a család felelősségét hangsúlyozta a gyermekek nevelésében, lkait rá, hogy fejlődésünk kezdeti szakaszán olyan illúziók voltak, hogy a gyermeknevelés. . a háztartás szinte minden gondját leveszik a nők válláréi az állami intézmények. Ma már jól látjuk, hogy ez tévedés volt — mondta — mert a szülői ház szeretetteljes és példaadó légkörét nem pótolja semmi,, s a gyermek nevelését semmilyen intézmény nem vállalhatja helyettünk. Ugyanez vonatkozik az idős szülőkkel való törődésre is. Lénveges, hogy a VTI. ötéves tervben a népgazdaság lehetőségeihez mérten tovább növeljük az állami hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez. Nagyon fontos, hogy a közgondolkodásban kapjon nagyobb megbecsülést és tiszteletet az anvaság, a több gyermek vállalása. A jó irányú változásokat tükrözik a koneressszus dokumentumai, amelyekből világosan kitűnik, hogy mindkét szülő felelős a jó családi légkörért, a család összetartásáért, életvitelének megszervezéséért. Feladatunk, hogy gyermekeinkben fokozatosan alakítsuk 'ki azt a tudatot, hogy rendszeres munka és küzdelem nélkül nincsen semmilyen eredmény. Sok türelemmel és szeretettel kell átsegíteni őket a kudarcokon is. Végezetül kérte, hogy a megválasztandó új Központi Bizottság tűzze majd napirendre az 1970-es nőpolitikái határozat végrehajtásának értékelését, tekintse át a nők politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, különös tekintettel a családpolitikai tennivalókra. Klein István, a tamási áfész igazgatósági elnöke, Tolna megye küldötte felszólalásának elején megállapította: a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeted a XII. pártkongresszus óta eltelt időszakban is hozzájárultak az életszínvonal-politikai célok megvalósításához. Az ellátás színvonalát sikerült élelmiszerekből és egyes vegyesipari cikkekből javítani. A szövetkezetek kiemelt figyelmet fordítottak az alapellátásra, az olcsó cikkek választékának bővítésére. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem voltak és nincsenek' gondok, hibák. A fogyasztók: esetenként bosz- szúsian távoznak az áruházakból, boltokból. A bosszúság oka többféle. Sok helyen még alacsony színvonalú a kereskedelmi kultúra, még nem tanultunk1 meg eléggé a szó valódi és tisztességes értelmében kereskedni. A boltokban szerzett bosz- szúságok más része , független a kereskedelemtől. Hiszen csak azt az árut lehet forgalmazni. amit. az iparmeny- nyiségben, választékban termel, és azt, amit import útján be lehet szerezni. A gyártott vagy importált áru pedig elég gyakran nem elégíti ki az igényeket. Ilyen esetekben a közvélemény szinte telies mértékben a kereskedelmet marasztalja el. A nagyobb objektivitás célszerű lenne. A legfontosabb azonban, hogy a termelés igazodjék a valós igényekhez. A korábbi évek nagy és sikeres szövetkezeti áruházi programja után a figyelem ismét a falvak felé fordult. Tolna megyében a 68 kistelepülésből 37-ben a lakosság ötszáz fő alatt van. Ezekben a falvakban él a népesség csaknem 20 százaléka. A szövetkezetek a falusi kis vegyesboltokban elsősorban rögzített áras termékeket adnak el, jóformán nyereség nélkül. Ezeken a kistelepüléseken nincs tehát hatásos nyereségérdekeltség. Itt elsősorban szolgálat van. De a megye fogyasztási szövetkezetei ezt a szolgálatot a,. jövőben is vállalják, hiszen, a településeken él a szövetkezeti mozgalomhoz leginkább kötődő tagság, itt élnek a mozgalom alapítói. Emellett — a SZÖVOSZ támogatásával > — 1986. végéig 146 falusi boltot, italboltot, felvásárlóhelyet korszerűsítenek. Ezt követően Ballai László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Mint mondta: a bizottság megállapította, hogy a küldöttek megválasztására a szervezeti szabályzat előírásainak, illetve a Központi Bizottság határozatának megfelelően, demokratikusan és titkosan került sor. A Központi Bizottság határozata ételmében a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok pártértekezletein minden ezer párttag után egy-egy küldöttet választottak, összesen 888-at. Ahol indokolt volt, ott felfelé kerekítettek. Huszonhat nagyüzemi pártértekezleten 47 elvtársat közvetlenül választottak meg küldöttnek a kongresszusra. A küldöttcsoportokban részt vesznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Pártunk XIII. kongresszusán tehát összesen 1016 elvtárs tagja a küldöttcsoportoknak. Közülük 1010 elvtárs van jelen, a 6 hiányzó igazoltan van távol. A kongresszus határozatképes. A pártértekezleteken olyan párttagokat választottak küldöttnek, akik munkaterületükön és társadalmi tevékenységükben kiemelkedő eredményeket értek el. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte légkörben, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A jelenlevők jól ismerik a párttagság és a párton kívüli dolgozók véleményét pártunk politikájáról, munkájáról. Bizottságunk megállapította, hogy kongresszusunkon a párt társadalmi összetételének megfelelő arányban vannak jelen munkások, mezőgazda- sági dolgozók, a szellemi élet, az értelmiségiek, az alkalmazottak, a fegyveres erők és testületek, a nyugdíjasok és a tanulóifjúság képviselői. A munkásosztályhoz és a parasztsághoz tartozók aránya eredeti foglalkozását tekintve 63,8 százalék, jelenlegi foglalkozásuk alapián pedig 30.7 százalék. Közöttük nagy számban vannak jelen szocialista brigádvezetők és brigádtagok. A párt- és társadalmi szervek függetlenített apparátusában dolgozók aránya 23,1 százalék; állam- igazgatási, gazdasági és intézményi vezetők 24,9 százalék; értelmiségi munkakörben dolgozik 8,4 százalék; alkalmazott 0,4 százalék; a fegyveres erők és testületek tagja 3,3 százalék; tanuló 1,3 százalék; egy küldött önálló kisiparos. A nyugdíjasok aránya 7,8 százalék. A küldöttek eredeti és jelenlegi foglalkozása tükrözi azt a korszakos változást, amelyet a szocializmus megteremtése és építése jelent népünknek. Az állami és a politikai végzettség is kifejezi a végbement jelentős fejlődést. Felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik 47,9 százalék. Felsőfokú állami iskolai végzettsége van 63,5 százalékuknak, középfokú végzettsége pedig 33,6 százaléknak. A küldöttek közel 10 százaléka szerzett tudományos fokozatot, közülük 9 a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A küldőttcsoportok tagjainak 27,5 százaléka nő, 72,5 százaléka férfi. Az életkorokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kongresszuson jelen vannak szocialista társadalmi rendszerünk megalapításában részt vevő harcosok, továbbá azok akik az elmúlt 40 év során alkotó módon vettek részt az építőmunkában, a párt derékhadát képviselő korosztály és a kommunisták fiatal nemzedékének képviselői. Tiszteletied és őszinte megbecsüléssel köszöntőim mind- annyiunk nevében a korig- Tessáiss legidősebb 'küldöttét, a 91 éves Hunya István elv- társat, aki magyar internacionalistaként vett részt a szovjet hatalom Védelmében, aki egyik alapító tagja volt End- rődön a Kommunisták Magyarországi Pártjának és számos aratósztrájík és kubikosmozgalom szervezője volt a Viharsarokban. Engedjék meg, hogy üdvözöljem a meghívottak közül Szobek András elv- társat, . pártunk legrégebbi tagját, akit a közelmúltban köszöntöttünk párttagsága 75. évfordulója alkalmából. Külön köszöntőm a legfiatalabb küldöttünket is, a 21 éves Paksi Zoltánná elvtársnőt, Fejér megye küldöttét, a Sárbogárdi és Vidéke Afész dolgozóját, aki 1983-tól tagja kommunista közösségünknek. A küldiöttcsoportok tagjai között a 30 éven aluliak aránya 15,8 százalék — közülük öten 21 évesek —; 21 százalékuk 31—40; 25,6 százalékuk 41—50; 27,4 százalékuk 51—60 év közötti életkorú. A nagy élettapasztalattal rendelkező 60 éven felüliek aránya 10,2 százalék. A pártban eltöltött éveket tekintve 57 elvtárs még a felszabadulás előtt kötötte össze életét a mozgalommal. A felszabadulás után közvetlenül, 1944—45-ben 61-en lettek párttagok. Őket párttagságiunk 40. évfordulója alkalmából külön is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntőm. A küldöttcsoportok tagjai közül 183 elvtárs 1946—1956; 611 elvtárs 1957—1979. között; 104 elvtárs pedig a XII. kongresszus óta lett párttag. Állami vagy társadalmi szervtől 765 elvtárs kapott kitüntetést. A mandátumvizsgáló bizottság mély meggyőződése, hogy párttagságunk jelenlévő képviselői tapasztalataik és társaik véleményének birtokában felelősséggel és megalapozottan tudják értékelni a beszámolási időszakban végzett munkát és helyesen fogják meghatározni soron következő feladatainkat. A mandátumvizsgáiló bizottság valamennyi tagja nevében megköszönöm. hogy megtiszteltek . bennünket e feladat elvégzésével és kérem a kongresszust, hogy jelentésünket fogadja elA kongresszus egyhangúlag elfogadta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Országszerte nagy érdeklődés kíséri az MSZMP XIII. kongresszusának munkáját. Ezt jelzi egyebek között a párt legfelsőbb fórumához Csatlakozom küldött-társaimhoz, akik kifejezték egyetértésüket a kongresszusi dokumentumokkal. Kádár elvtárs és Gyenes'elvtárs szóbeli kiegészítéseivel — mondotta, majd így folytatta: — Az elmúlt években a szocialista építés fő területein — marxista—leninista pártként — új formákat, új szocialista megoldásokat kezdeményeztünk. Űj és legtöbbször jó megoldásokat találtunk. De tévedtünk is. Mindez együtt bizonytalanságot, idegenkedést is keltett, s ez próbára tette a párttagokat és pártonkívülieket. Megélénkültek az ideológiai, a kulturális viták, amelyek elsősorban történelmi utunk, alapértékeink, gazdasági és politikai fejlődésünk kérdéseivel foglalkoztak, és — sajnos — lényegesen kevesebb szó esett magáról a kultúráról. A vitákban némelyek egy korábban kialakult, már akkor' is sokban téves szocializmusképet kérnek számon mai valóságunkon, mások nemzeti fejlődésünket féltik, hagyo- mánvos értékeket látnak ve- szélvben forogni. Itt-ott hangosabbak lettek a marxizmustól idegen nézetek, amiben szerepe van a megélénkült burzsoá propagandának is. Vannak olyanok is — szerencsére számuk és befolyásuk elenyésző. —, akik látván nehézségeinket. a közérzet romlására játszanak, s az évtizedes munkával megszerzett nemzeti közmegegvezést igyekeznek megbontani. Meggyőzés, elvi magatartás, vita Az elmúlt évek vitáiban nemritkán és egyidejűleg tapasztaltuk, hogy némelyek parttalan liberializmust, mások túlságosan merev magatartást vetnek a szemünkre, s ennek megfelelően vagdal- kozó „rendcsinálást”, vagy korlátlan engedékenységet szorgalmaznak. Pártunk a beszámolási időszakban sem engedett egyik oldalnak sem. Továbbra is kitartunk amellett, hogy a szellemi életben a legfőbb eszköz a meggyőzés, a következetes elvi magatartás és vita. Ennek feltétele elméletünk igazsága, s ez megvan. Feltétele továbbhaladásunknak az elmélet alkotó alkalmazása, s a küzdelem eszmei ellenfeleinkkel, amiben elkényelmesedés is mutatkozik. Pedig egyidejűleg kell türelemmel lennünk azokkal, akik a mai bonyolult világban őszintén keresik az előrevezető utat, és következetesen kell fellépnünk minden rosszhiszemű, a közösség ügyének ártó szándékkal szemben. Ennek a kétfrontos politikának szellemében hoztunk fontos, hosszú távra szóló határozatokat a közművelődésről. a művészet- és tudománypolitikáról, a közoktatásról, felsőoktatásról, s ebben a szellemben kell tevékenykednünk továbbra is — hangoztatta Aczél György, majd rámutatott: — Történelmi „félmúltunknak” volt olyan időszaka, amikor lejáratták, frázissá koptatták azt az alapelvünket, hogy „a ezocializküldött táviratok, levelek teljesítéséről, a szövetségi ponagy száma. Mint a délutáni litika szellemében folytatott ülés soros elnöke bejelentet- tevékenységükről. Kifejezték te, az üzemeik, a vállalatok, az szándékukat, hogy készek vál- intézmények kollektívái, párt-, lalni és megvalósítani azt a KISZ- és társadalmi szerveze- munkaprogramot, amelyet a tei. a szocialista brigádok, a párt XIII. kongresszusa fogad városok és községek lakói el. köszöntötték a kongresszust. Ezt követően Aczél György,' eredményes munkát kívánva az MSZMP Politikai Bizott- a küldötteknek, s egyben be- ságának tagja, a KB titkára számolva veresenyvállalásaik emelkedett szólásra. musban a legfőbb érték az ember”. Legyűrve a torzításokat, valljuk, hogy társadalmunk sorsa az emberi minőségen múlik, s a szocializmus végső célja maga az ember. Ne feledjük, hogy a forradalmi munkásmozgalom nem csupán politikai, hanem szellemi, erkölcsi mozgalomként is jelentkezett a történelemben. Társadalmi rendünk örököse az emberiség történelme során létrejött minden értéknek; de egyúttal az emberi lét űj minőségét is jelenti. Erre utalt Kádár elvtárs is. amikor az etika kérdéseiről beszélt. Ezért háborodnak fel nálunk joggal az emberek, ha azt látják, hogy a hatalomban való részesedés hatalmaskodássá, a szabadság rendje rend nélküli szabadossággá torzul. És ezért igénylik jogosan a társadalmi együttélés során kialakult alapvető erkölcsi vívmányokat, a segítőkészségtől a megértésig, a szolidaritásig, a jól végzett munka öröméig és önérzetéig. A szocializmust nemcsak világtörténelmi távlatokra szabták, hanem ..mindennapi használatra” is. És törvénvei nemcsak a messzi jövendőre, hanem jelenünkre is érvényesek. Sokíil téliét az iskola Ezután az oktatásról szólva. kiemelte: iskoláinknak nagyobb figyelmet kel] fordítaniuk a szocialista szellemű közösségi nevelésre, a világ- szemlélet megalapozására. De a szocializmus értékeit nem lehet pusztán tananyagként tanítani. Az oktatási-nevelési intézményekben olyan légkörre van szükség, amely bizalmat ébreszt a nevelőin- tézmpny és a társadalom iránt egyaránt, ahol a tananyag és a nevelés összhangban van az iskolán kívüli világgal. Az iskola, ha nem is mindent, de sokat tehet a társadalmi eredetű egyenlőtlenségek, a családban öröklött hátrányok csökkentéséért. De minden fiatalnak tudnia kell, hogy maga is felelős saját sorsáért, arcáért, azért, hogy miként él lehetőségeivel. len, a társadalmi esélyegyen- lőbbségért folytatott küzdelmet. Iskolarendszerünkben tovább kell javítani, bővíteni, fejleszteni a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvi oktatásának feltételeit. A lenini tanítást követjük: a többség soha nem lehet elég figyelmes a kisebbséggel szemben. Ez alapvető szocialista nemzeti érdekünk. Ahhoz, hogy iskoláink megfeleljenek ezeknek a sokrétű, nehéz követelményeknek, mindenek" előtt a pedagógusok munkájának kell társadalmi értékrendünkben sokkal nagyobb súlyt kapnia. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáiénak szerves része a kulturális politika. amely a párt szövetségi politikáját is szolgálja. Ezt a művelődéspolitikát immár három évtizede fogalmaztuk meg, s azóta folytatjuk — hangsúlyozta a továbbiakban Aczél György. — E politikát kezdettől a szocialista építés folytonosságának vállalása, és a korábbi torzulásoktól, bűnöktől való elhatárolódás jellemezte. Ez a politika a szellemi élet olyan fellendülését eredményezte. amely a kultúra minden ágában kiemelkedő eredményeket hozott, hozzájárult népünk felemelkedéséhez, a politika stabilizálódásához, a nemzeti egység megteremtéséhez. Hazánk történelmében először valósult meg olyan egv- séges kulturális értékrend, amelyben találkozott a művészeti élet és a kulturális politika, a mérvadó kritika és az értő közönség ítélete. Egyetlen jelentős művész sem kényszerült a szocialista hatalmat ellenezve alkotni. s minden jelentős mű eljutott a közönséghez. A magyar történelemben — ahol a művészek ellenzékisége évszázad >s tradíció volt — példa nélküli, hogy a művészetek, az irodalom és a Dolitikai hatalom ilyen jó, vitázó egyetértésben, szövetségben dolgozott, alkotott. Űj nemzedékek nőttek és nőnek fel, új törekvések jelentkeznek, új eszmei problémák támadtak és támadtiak, új vitákat kell lefolytatnunk. Felelősségteljes kötelességünk most és a jövőben is megújítani ezt a szövetséget a generációk között és a gene-, rációkon belül egyaránt. j Rang és elismerés Itt jegyzem meg, nem vettük észre, hogy nálunik eltérjed! egy különös szóhasználat: alkotó értelmiséigneik szinte kizárólag az írókat, a művészeket, az elvont tudományok művelőit nevezik. Ez elfogadhatatlan. Ideje már, hogy megillesse ez a rang és elismerés az alkalmazott kutatót; a tervező és fejlesztő mérnököt; az erőforrásokkal és piaci adottságokkal kalkuláló közgazdászt; a növénynemesítő vagy -honosító agrár - szakembert; a minden egyes emberért másként küzdő gvó- gvító orvost; az újító szellemű pedagógust; az ipari, meA szocializmus pedig soha nem adhatja föl alapértékei közül a születés .véletlene el^t, a környezetünket alaki (Folytatás a 8 oldalon) [ NÖGRAD - 1985. március 27., szerda Aczél György :s Jövőnk a szocializmushoz kötődik
