Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
Zárszámadás Szécsény^n Jól felkészült vezetők szorgalmas tagság Nehéz néhány mondatban úgy érzékeltetni a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet múlt évi sikereinek okait, mert a gazdaság tevékenységének olyan színes, gazdag a palettája, hogy csupán felvillantana lehet azokat a kiváltó tényezőket, amelyek leginkább jellemzik a gazdaságot. Illúziók nélkül Azzal kezdeném, amely alapvetően megszabja a cselekvés hőfokát. tartalmát, annak eredményességét. A lényeg, hogy a vezetők és dolgozók vérévé vált, mindennapi munkájuk köaéppontjá- ba került az a helyes felfogás és gyakorlat, amely a beszámolókban ilyen fogalmazásit kapott: „...igaz a mára ©s méglnlkább a holnapra, hogy jelenünk és jövőnk döntően rajtunk múlik”. Ehhez párosul az a józan realitás, amely nem kerget semmiféle illúziót. Ezt igazolja az 1984. évi terv célkitűzése és annak eredményes teljesítése. Az eredményekben szerepe volt a szövetkezet vezetősége nagyfokú emberközpontúságának, amelynek során kiemelt figyelembe részesült a képzés, a továbbképzés, a szakemberek száméinak növelése, a tudásra fordított összesek emelkedése. Jelenleg 24 fő ösztöndíjasuk van. Hatvanam részesültek üzemen kívüli, kilenc- venen pedis üzemen belüli továbbképzésben. A sikerekhez hozzájárult • bátorság is. A gazdaság vezetése nem felelőtlenül, nem kapkodva, hanem meggondoltan, szívfájdalom nélkül roeg- .•wrabadult a veszteséges ágazat-októl. Ez. a folyamat továbbra sem befejezett. Helyükre olyan új ágazatok kerültek. amelyek pénzt, hoznak a gazdaságnak. A' belső szervezeti, érdekeltségi és információs rendszerüket — a tisztánlátás, a gazdálkodás biztonsága a pénzügyi helyzet stabilitása — érdekében oly módon alakították át, illetve korszerűsítették, amely lehetőséget adott az. időbeni és érdemben!, konkrét beavatkozásokra. intézkedésekre. A gyors jelzések segítségéve! a bázisidőszak termeléséhez, viszonyítva 1984-ben 11 mi üllő forinttal kevesebb bért használtak fel Vagyis az egv főre .futó haféikonyséigj mutató 11,2 százalékkal növekedett. önkritikusan Senki se higgye, hogy a szécsényiek gazdálkodása mentes az árnyékoktól. Ezekről ugyanolyan hangsúlyosan szólt dr, Hütter Csaba, a szövetkezet elnöke. a küldöttköz- gvűlés beszámolójában, mint az eredményekről. Idesorolhatjuk a fajtaváltás szükségességét, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítását. a gondatlanság, hanyagság száműzését, a tenyésztői munka színvonalának növelé-t, a műtrágya ésszerű felhasználását, a broi- lerbaromfi-ágazat felszámo- lá.-át. Ugyanilyen szellemben közölték véleményüket a felszólalók Nagy Ignác, a kőbánya vezetője, Széplaki Péter, a csomagoló gépgyártó üzem vezetője. Csonka János, növénytermesztési kerületvezető, Sós Ottó, állattenyésztési főmérnök, Fochter Vilmos, ipari ágazatvezető. így tettek, mert a Sízövetlkezet vezetésének erős oldala az önkritikus szemlélet. Erre utal a beszámoló is. ....Nem hangzana ő szintének, ha azt állítanám, hogy a pályakorrekciós észae- véte leknek mindig örülünk, de haszjnét veszi a szervezet, ha a valóság és amit önmagáról hisz, ha külső segítséggel is, de egybeesik. Működésünk optikájának többoldalú vizsgálata nélkül talán még ma is tartana és nem lenne hasznunkra az elszabadult termelési étvágyunk, féktelen növekedni akarásunk. A belső harmónia sok forrásból táplálkozik és nem nélkülözheti a különböző nézőpontú emberek, személyek, szervek bölcsességét”. A küldöttgyűlésen részt vett és a vitáiba bekapcsolódott Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, aki bevezetőjében a nagyközségi pártbizottság és a megyei pártbizottság megbízásából tisztelettel köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, hogy jó szívvel vesz részt a közgyűlés munkájában. Utalt arra, hogy a kongresszusi felkészülést szolgáló rendezvényeken a felszabadulás 40. évfordulójára történő megemlékező ünnepségeken az emberek kinyilvánítják a politika iránti bizalmukat, felelős a magatartásuk és fokozódik felelősségűik. Mindezek érzékelhetőek a közgyűléseken is. Az elismerések mellett nem hallgatta el a hibákat. Később utalt arra, hogy a számadásnál mindig abból kell kiindulni, hogy terveinket, önmagunkhoz képest, miként sikerült megvalósítani. Ugyanakkor szükséges az ország élenjáró, illetve hasonló feltételekkel rendelkező más országok élenjáró színvonalához is hasonlítani. Ez. a szövetkezet a megye átlagánál lényegesen kedvezőbb feltételekkel rendelkezik. Amikor elismeréssel szólunk az átlagon felüli teljesítményekről. akkor ezt is figyelembe kell venni. A kedvező termőhelyi adottságok mellett a több éves, céltudatos, előrelátó munka gyümölcseként igen magas műszaki- technikai feltételek alakultak ki, magas munkakultúrájú, jól felkészült szakemberek látják el a sokrétű tennivalókat. Ehhez az adottsághoz kell viszonyítani a már elért eredményeket, de ehhez a lehetőséghez kell igazítani a mát és a holnapot szolgáló követelményeket. Ennek kapcsán utalt arra, hogy akárcsak másutt, itt is meg kell teremteni a feltételeket a gyorsabb ütemű növekedéshez, a jövedelemtermelő képesség fokozásához. Ebben na,gy szerepe • an a belső tartalékok jobb kihasználásának. Olcsóbb, jobb minőségű termékekre van szükség, mert azok felelnek meg az ország legjobban tevékenykedő közös gazdaságai színvonalának és a nemzetközi mércének. Ez megkívánja a feltételeknek és az érdekeltségnek, a növekvő igényekhez és követelményekhez valló igazítását. Megkérte a szövetkezet vezetőit arra, hogy segítsenek a meliorációs munka színvonaláinák egész megyére kiterjedő növelésében, a megye egész állattenyésztéséiben segítsék megvalósítani az itt meglévő elő-, nyös folyamatot. Rátérve a kiegészítő tevékenységre közölte, hogy továbbra sem lehet. erről lemondani, ugyanakkor nincs szükség a mindenáron yaló fejlesztésre sem, csak Olyanra, aimely jó jövedelmet. hoz. Végül a szakemberképzésben, az utánpótlásban, a szakemberek feillkélszí- tésében kért nagyobb segítséget. Dr. Elek János, a TOT főtitkára felszólalásában a többi között elmondta, hogy a szövetkezet hosszú évek óta kiegyensúlyozottam és mértéktartóan fejlődik. Az újszerű vonósokat tükröző alaptevékenységen kívül dicséret illeti a kollektívát a kiegészítő tevékenység fejlesztéséért. Utalt arra, hogy a jól felkészült vezetésnek és a szorgalmas tagságnak köszönthető, hogy a nehezebb időszakot zökkenő nélkül vészelték ál. Azért sikerült ez, mert a gazdaság érzékenyen és rugalmasain alkalmazkodik a>z új követélményekhez. Ezt a készségét, helyzeti előnyét, kezde- ményezőszerepét a jövőben is meg kélí tartani. Elismerte az ésszerű energiagazdálkodás megvalósításában tett országos visszhangot kiváltó kezdeményezést, majd felhívta a figyelmet a rugalmasan változtatható több variációs éves és középtávú terv elkészítésére. Elismerte a magas szintű elemző, előremutató közgazdasági munkáit, javasolta ennek tovóbibfejlesizté sét. Beszélt még a háztáji in tegróláséval kapcsolatos feladatokról, majd ezzel zárta gondolatait. „Szövetkezetük sokat fordít a szellemi tőiké gyarapítására, tehát készülnek a holnapra, mert tudják, hogy többet tenni csak műveltebb emberekkel lehet. Én nemcsak a szövetkezeti vezetőkre, hanem a tagságra is gondolok, hogy ne a korszerű traktor tanítsa meg dolgozni a traktorost, hanem a traktoros tudjon felkészülni a legkorszerűbb gép kezelésére. A kedvezőtlen természeti körülményeket itt pótolja a jó vezetés, a tagság szorgalma és a felhalmozott szellemi potenciál”. Továbbra is nyereségesen Az idei terv is a realitásokra épül. Figyelembe veszi a termelés részbeni beszűkülését és a szabályozóváltozások további elvonást növelő hatását. Ennek ellenére továbbra is nyereségesen kívánják megoldani termeléssel, gazdálkodással kapcsolatos feladataikat. Venesz Károly Kamarai segítség a kárrendezésnél HITTEL, BIZALOMMAL A z országban még dörögtek a fegyve. rek. A szabadságot hozó, nagy történelmi utat bejárt katonák még élethalálküzdelmüket vívták a foggal-körömmel védekező fasiszta csapatokkal, amikor a felszabadult Nógrád megyében megjelent az első igazán demokratikus újság, a Munkás. A szavakkal felelősen bánó, a tollat is igaz ügyért forgató agitátorok és nyomdászok lelkes csapata készítette hetente egy alkalommal. Salgótarjánban a régebbi Végh- nyomda akkor már a kommunista párté volt, i a tap sokféle párt és érdek csatájában a kommunisták szavát vitte az emberekhez, elkötelezetten képviselte a munkáspolitikát. A tap első példányai, mint megsárgult fényképek mutatják a kor sodró lendületét. Felépíteni a lerombolt gyárépületeket, o lakásokat, kijavítani a tönkrement vasutat, helyreállítani a közlekedést. S, ebben a kommunista párt számolt, együttműködött minden olyan réteggel, amely az ország lehető leggyorsabb újjáépítésére törekedett. Hírt adott arról az örömünnepről — hat-hét ezer ember gyűlt össze a Fő téren amely a háború végét követte Salgótarjánban- „Megszületett a béke, hogy meghozza az igazi szabadságot, amely megteremti majd a jólétet" - fogalmazta meg a Munkás a dolgozó emberek vágyát, felröppenő reménységét. Az első munkasikerekről —, hatvan mázsa szenet termelnek egy műszakban a Forgács- lejtősakna bányászai; újra füstölnek az üveggyár kéményei; elindult Salgótarjánból az első drótkötél gyártásához szükséges acélhuzal-szállítmány épp oly felelősséggel tájékoztatta az olvasókat, mint a nagy társadalmi, hatalmi változásokról. Hírt adott a földosztásról, a bányák államosításáról 1945. decemberében, szót emelt a rendbontók, az alattomosan kúszó rémhírek ellen. Azzal riasztották a falvak népét, ne igényeljenek, ne dolgozzák meg a földet, mert azt úgyis elveszik tőlük. Mindennek negyven esztendeje. A változás, amely ezalatt a vidék, a nógrádi emberek életében bekövetkezett, a megyei lapnál is jelentős. Ma huszonegy éve -, akkor már az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Nógrád megyei Tanács lapjaként - naponta jut el az emberekhez a megye újságja, a NÓGRÁD, vállalva, megőrizve és ápolva elődje, a Munkás legdemokratikusabb, leghaladóbb hagyományait- Több ezer ember számára egyértelművé tenni, hogy a sikereket, amelyekre most a megyei pártértekezletre, a kongresszusra készülődve nem kevés büszkeséggel tekintünk vissza itt az ország legparányibb megyéjében is, a párt útmutatásával érte el a sorsán jobbítani akaró ember. Az út, amelyet megtettünk, és mostani építömunkánk sem mentes a buktatóktól. Az újság, a toliforgatók felelőssége ma sem kevesebb, mint akkor: az írott szó erejével elkötelezetten szolgálni a dolgozó emberek javát, a szocializmus ügyén munkálkodó politikát hittel, bizalommal felvállalni a nehezebb időkben is. Szót emelni a dologtalan- ság, a restség ellen, eloszlatni a nyugtalanságot, a bizonytalanságot, s -a tisztességes munka becsületével az emberek ezreiben erősíteni a kezdeményezést, a cselekvőkészséget és a bizonyosságot, hogy rendezhetjük, de csakis így rendezhetjük dolgainkat. LJ jndezt megérteni „és vállalni, nap mint * nap megújulni és megerősödni az elkötelezett lap és újságíró kötelessége, lehetősége és felelőssége. Csak így formálhatunk jogot továbbra is az olvasók bizalmára. Fontos feladata a gyárnak az utánpótlás biztosítása, ezért nagy gondot fordítanak a nőiruhakészítő-tanulók képzésére. Felvételen: az elsősök tanulják az alapműveleteket Oravecz Gyuláné szakoktató vezetésével. Belföldre is kerülnek elegáns ruhák. A nyári modellek nemsokára már az üzletekben is kaphatók lesznek A végső fázis a termékek minősítése és csomagolása, naponta átlagosan 2—3 ezer ruha kerül a raktárba. Bencze Péter felvételei | NÓGRÁD — .1985, március 1., péntek Ugatás a Dudapesfi Massapnti gyárában Évente 2200—2500 esetben veszik igénybe a hazai és külföldi vállalatok a Magyar Kereskedelmi Kamara kárbiz. tosok testületének szolgáltatásait. A testület a hazánkba érkező, külföldi pénzintézeteknél biztosított áruk kárszem- lé.jét végzi, illetve a megbízók kívánságára a kártérítést be is hajtja. A megbízók többsége hazai külkereskedelmi yállalat, újabban azonban mind több termelővállalat is igényli a testület szolgáltatásait. A hazai - vállalatok többsége elsősorban azért fordul a kárbiztosok testületéhez, hogy segítséget kapjon a külföldön megvásárolt és hazánkba érkezett termék károsodásának felméréséhez. Mintegy 200—250 az olyan esetek száma, amikor a kárrendezésnél is a testület segítségét kérik. A testületnél tapasztalják, hogy a hazai vállalatok még mindig nem fordítanak elég gondot ilyen követelés behajtására. Sok esetben a kényelmesebb utat választják, és elállnak a kárigény érvényesítésétől. Éppen ezért a testület újabban díjmentesen szakmai tanácsot, felvilágosítást is ad szállítmánykárügyben a hazai vállalatoknak.
