Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

Srínháii esték Hunyadi Először — a budapesti Operaházban — gimnazista koromban láttam Erkel Fe­renc reformkori operáját, a a Hunyadi Lászlót, és azóta vagy három-négy alkalommal más társulatoktól. A debre­ceni Csokonai Színház művé­szeitől is, akik ismét ezzel a nagy hatású nemzeti zenedrá­mánkkal szerepeltek a salgó­tarjáni közönség előtt, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz- pontban. Mielőtt azonban a látott produkcióról szólnék, két la­zábban kapcsolódó dologról teszek említést, a köznapi hu- morizálás elterjedt szintjén: van egy jó meg egy rossz hírem. A jó az, hogy minden előadás előtt — s három volt belőle — a művelődési köz­pont előcsarnokának hatalmas üvegtáblájára kifüggesztették a soros szereposztást, így aki figyelmes volt, pontosan tá­jékozódhatott. Annál is inkább szükség van az ilyen infor­mációkra, mert a színház be­vett szokása szerint néhány szerepet kettős szereposztás­ban hoz. Ezúttal viszont még kacifántosabb történt: debü­tálás, betegség és tudj’ Isten mi miatt olyan művészek lép­tek bizonyos szerepekben színpadra, akiket a színlapon előzetesen fel sem tüntettek, mint lehetséges játszót. A második előadáson például Rohonyi Anikó énekelte Szi­lágyi Erzsébet szerepét, a har­madikon Mohos Nagy Éva. Ami pedig az úgymond rossz hírt illeti: több néző kifogá­solta, hogy nem lehetett vá­sárolni műsorfüzetet, hogy nem kapott osztogatót, amely az opera tartalmát ismertette volna. Hiányoztak nagyon azért is ezek a segédanyagok, mert most a salgótarjáni mű­sorfüzetből is kimaradt az is­mertető. Most pedig lássuk az elő­adást! Már a nyitány bűvkörébe vonja a hallgatót. Pazar Ist­ván karmester visszafogottabb vezénylési stílussal is ura marad a zenekarnak, és a debreceni MÁV filharmoni­kusok a tőlük megszokott, magas színvonalú teljesít­ményt nyújtják. Tisztán és pontosan szólnak a hangsze­rek. A függöny felmenetele után a színpadkép vonja magára a figyelmet, furcsa módon ép­pen azzal, ami nem látszik, ami nincsen. A Hunyadi László ugyanis — hiszen vá­rakban, királyi palotákban játszódik — látványos szín­padképet sejtet, így láttam a korábbi előadásokon is. Most viszont énekkari dobogókat látni, és a hátérben időnként cserélődő, egyszerű, letisztult díszletelemeket. Kulisszák he­lyett függönyök zárják körül a teret. S ez az alig díszlet — Csányi Árpád elképzelése — mégis hitelesnek, élménysze­rűnek bizonyul, mert a sú­lyosan, feketén aláhulló textí­liának a kevéske jelzés kö­zött megnövekszik a szerepe, jelentősége, és hangulata ré­vén elfogadtatja, hogy épít­ménymonstrumok belső terét látjuk. Greguss Ildikó jelme­zei a reneszánsz Magyarország „divatját” idézik, csaknem tö­kéletesek. Csaknem, mert a címszereplő lábára egy jóval későbbi kor tucatlábbelijét — katonacsizmát — húzatja. A levegős színpadtér ked­vez a játéknak, s Kertész Gyula rendező él is a lehe­tőséggel. A kitűnő kórus, a férfi- és női kar — örömünk­re szolgál a megfiatalítása — megfelelő, természetes és színpadszerű mozgatása nem éppen könnyű feladat, ez esetben azonban nem okoz gondot, mert a mozgásnak nincsenek külső, díszletkor- látai. Bizonyára ez a tény ön­magában is insprirálta a ren­dezőt a látványos színpadké­pek kiötlésében. De ez csu­pán adalék a lényeghez: Ker­tész Gyula, megőrizve az opera ünnepélyességét, igen modern felfogásban rendezte meg a Hunyadi Lászlót. A színpadon megszületik a „cso­da”: a zene, az ének és a já­ték — mozgás, gesztus, mimi­ka — egysége. Olyan emléke­zetes tablókban gyönyörköd­het a néző, mint például a hímző asszonyok köre, Ciliéi bűnhődése, vagy a király és a Hunyadiak egymásra talá­lása. S mindezekben nincs semmiféle túlzás, fölösleges érzelgősség, amit a korábbi évek néhány Kertész-rendezé­se láttán nem mondhattunk el. így emlékezve és össze­hasonlítva a korábbiakat és a mostani produkciót, úgy ér­zem, Kertész Gyula maga is elgondolkodott rendezői gya­korlatán, levonta a szükséges konzekvenciákat, és volt ere­je, tehetsége a megújulásra. Ennek pedig elsősorban mi, a közönség látja hasznát. A debreceni opera vendég- szereplésének középső előadá­sát láttam, s néhány kima­gasló művészi teljesítmény­nek lehettem tanúja. Az élre kívánkozik Kecskés Sándor V. László alakítása. Szép te­norja jól érvényesül, és újra — hiszen a János vitéz fran­cia királyaként már bizonyí­tott — megcsillogtatta az operaszínpadon meglehetősen ritka játékkulturáját, színészi képességeit. Az ő királya iga­zi csődtömeg, maga a tehe­tetlenség, a kétszínűség, az agresszív gyávaság. Rohonyi Anikó meghívott vendégként érkezett a Magyar Állami Operaházból. Főként nagysze­rű hangjával marad emléke­zetes. Hegyes Gabriella — Gara Máriaként — egyre érettebb énekes, a társulat egvik erőssége. Az elismerés hangián szólhatunk Bárány Pál László Cil'leijéről; Tréfás György szerepében remekelt. A fiatal tenoristát, Soskó Andrást a mélyvízbe dobták, s a címszerepet -tisztességgel énekelte el. Szálfatermete Hunyadi Lászlóként kivétele­sen jól érvényesült. Az átalakulását élő debre­ceni operatársulat — fiatal énekeseivel, kórustagjaival — jelesre vizsgázott. Sulyok László Épült a VI. ötéves tervben Megszervezték a körzeti orvosi ellátást Magyarnándorban, ezzel megyénkben a körze­tek száma 103-ra emelkedett. A magyarnándori orvos elhelyezésére korszerű orvosi la­kást építettek. — kj — Fakultáció = felzárkóztatás ? Csöppet sem irigylésre mél­tó a Petőfi Sándor Általános Iskola helyzete Balassagyar­maton. Tárgyi feltételei alap­ján a hátrányos helyzetű is­kolák közé sorolják, de az ide járó gyerekek jelentős hánya­da szintén hátrányos helyze­tű. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya nyolcvanhat százalékos, s mindössze tizen­öt petőfis kisdiák számít „ér­telmiségi gyereknek”. Ennek ellenére vállalkozott az iskola arra. hogy már eb­ben a tanévben beindítja az újdonságnak számító fakultá­ciót. Bár a nagyjából kidol­gozott dokumentáció segít a vállalkozó iskoláknak, a Pe­tőfiben nem egészen olyanok a körülmények, hogy érte­nénk, miért vállalják az út­törő szerepet. — Mert a felzárkóztatás le­hetőségét látjuk a fakultáció­ban — válaszol azonnal az iskola igazgatója, Gyenes La­jos. De tudja mit, inkább beszéljenek azok a tanárok, akik csinálják a fakultációt. A pici igazgatói szobában máris együtt van a team: dr. Oravecz Lajosné igazgatóhe­lyettes, az érintett hetedik osztály osztályfőnöke. Molnár Józsefné matematikatanár, Somogyi Károlyné magyar szakos. Szikora Jánosné mű- szakirajz-oktató. A szakok jel­zik azt is, milyen fakultáció­ban vehetnek részt a hetedi­kesek. — Magyarból és matemati­kából többen szorulnak az át­lagosnál nagyobb segítségre ebben az osztályban. A kis­csoportokban nagyobb lehe­tősége van a tanárnak a dif­ferenciált foglalkoztatásra, így a hiányok pótlására. A cso­portok kialakítása igen sze­rencsésen alakult. Elbeszél­gettem a gyerekekkel, s ki­derült, minden gyerek oda jelentkezett, ahová szerirtünk is kellett. Oravecznétól a magyar ta­nár, Somogyi Károlyné veszi át a szót: — Nagyon kevés a magyar nyelv és irodalom óraszáma, én ezért örültem a lehetőség­nek, hogy többet foglalkozha­tok ezekkel a gyerekekkel Kilencen választották a ma­gyart. a fakultációban többet beszéltethetem, jobban akti­vizálhatom őket. mint órán. Egyelőre szorosan kapcsoló­dunk a tantervhez, de a lehe­tőségekhez mérten sokat já­runk moziba, színházba — Matematikából nyilván­valóbban érvényesül a kettős funkció — magyarázza Mol­nár Józsefné. — Egyszerre ké­szítem fel a tehetségeseket a gimnáziumi továbbtanulásra és pótolom a hiányokat a gyengébbeknél. Mi nem kap­csolódunk a tantervhez. Van­nak nálunk olyan gyerekek, akik még zsebszámológépet sem láttak, amikor már a számítógép korában élünk. Ezért nagy gondot fordítok a számítástechnikára. A néey alapműveletet tudó számoló­géppel kezdjük, de kilépve az iskolából, keresve a kapcsola­tot a Szántó szakközépisko­lával és a művelődési köz­ponttal, ismerkedünk a kom­putertechnikával. — Hogyan illeszkedik ebbe a koncepcióba — tehetség­gondozás és felzárkóztatás — a műszakirajz-fakultáció? — Évről évre tanulóink je­lentős hányada szakmunkás- képzőben folytatja tanulmá­nyait. Ott pedig az egyik leg­fontosabb tantárgy a szakmai rajz. Az általános iskolai rajz- órákon nincs mód a szakra’z megfelelő előkészítésére, a fakultáció viszorrt erre lehető­séget ad — magyarázza az „illetékes”, Szikora Jánosné.' — S hogy élvezik a gyere­kek ! — szól közbe az igaz­gató. — Igen, ez téged meglepett, mert azt hitted, hogy az va­lami száraz, unalmas do’og. Pedig szó sincs róla. és le­het érdekesen tanítani. A gimnáziumokról szólva, megszoktuk már a fakultáci­ót. Persze, ott véletlenül sem asszoeiálódik hozzá a felzár­kóztatás. Eredetileg az általá­nos iskolaihoz sem. A mi­nisztériumi útmutató azt hang­súlyozza, hogy a pályaválasz­tást hivatott megalapozottab­bá tenni. Csakhogy ebbe bele­fér a felzárkóztatás is. S a fakultáció, az összes módszer­tani útmutatóval egvütt. vég­tére csak forma. Tartalom­mal megtölteni a tanárnak kell. Hogy ez hogyan sike­rült. azt néhány hónap eltel­tével még nem lehet minősí­teni. mint. ahogyan nem le­het megítélni, miként tölti be funkcióját az új forma De, ha hozzásegíti, gyermekeinket az általános műveltség alap­jaihoz, a sikeres továbbtanu­láshoz. az önálló ismeretszer­zéshez, akkor feltétlenül szük­ség van rá. V. E. Pécsett az idén is megren­dezik a diákfotósok hagyo­mányos seregszemléjét, nesze­ként az országos diáknapok programjának. A fotótárlatot hazáink felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére április 4-én nyitják meg, akkor ad­ják át a díjakat is legsikerül­tebb képek szerzőinek. A rendező szerv — az 508. szá­mú Tarr Imre Ipari Szakmun­kásképző Intézet — az év ele­jén hirdetett pályázatot a középiskolák és a szakmun­kásképző intézetek tanulói számára, elsődlegesen az if­júság mai életét bemutató képek alkotására. A pályázat­Sztereo magnós rádió árusításának betiltása A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet (KERMI) (a forgalomban lévő termékek hatósági ellenőrzése során megállapította, hogy azonos típusjellel — J. S. C. MX 202 F2 — japán gyártmányú ka­zettás magnólejátszóval kom­binált sztereo autórádió két­féle változatban került ha­zánkban forgalomba. Közülük az egyik változat — a 68.5— 73 MHz frekvenciatartomány­ban működő —í nem alkalmas a hazai URH-adások. vagyis a 68,5 MHz alatti frekvenciákon sugárzott műsorok vételére, így nem felel meg az előírá­soknak. A KERMI ennek a típusnak a további árusítását megtiltotta. Az intézet felszólítja a for­galmazó kereskedelmi válla­latokat. hogy a készülék áru­sítását haladéktalanul szün­tessék meg. azokat a vásárló­kat pedig, akik korábban vet­tek ebből a gyártmányból, a termék újbóli ellenőriztetése nélkül kártalanítsák. A hazai URH-adások véte­lére alkalmatlan készülék egyébként felismerhető, mert csomagolásán és a készülék skáláján is fel van tüntetve, hogy az FM 1. URH sávja a 68,5—73 MHz ’-özti frekven­ciatartományban használható. Továbbra is forgalomban marad az a változat, amely­nek csomagolásán és skáláján a 65—73 MHz jelölés szere­pel. Felvételi pályázat Május 15-ig lehet jelentkez­ni az Országos Munkavédel­mi Képző és Továbbképző Intézet 1985 86. tanévi munka­védelmi szakképesítő tagoza­taira. A levelező rendszerű oktatásban a felsőfokú vég­zettségűek munkavédelmi szakmérnöki vagy üzemmér­nöki bizonyítványt, illetve felsőfokú munkavédelmi szak- képzettséget szerezhetnék. Kö­zépfokú munkavédelmi szak­képesítő tagozatra a szakkö­zépiskolát vagy gimnáziumot végzettek, és legalább két éves munkavédelmi vagy az­zal összefüggő szakmai gya­korlattal rendelkezők jelent­kezését várják. Igény szerint budapesti képzés mellett ki­helyezett középfokú tagozato­kat indítanak Miskolcon, Deb­recenben, Szegeden, Pécsett, Kaposvárott, Szombathelyen, Győrött és Székesfehérvárott. A jelentkezési lapok a felső­fokú tagozatokra az Országos Munkavédelmi Képző és To­vábbképző Intézetben, a kö­zépfokú tagozatra pedig az Országos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség megyei felügyelősé­gein és a kihelyezett tagoza­tokon szerezhetők be. Vala­mennyi jelentkezési lapot az Országos Munkavédelmi Kép­ző- és Továbbképző Intézet címére (Budapest, V. kerület, Guszev utca 12., irányítószám 1368) kell eljuttatni. műsor ' KOSSUTH RADIO: l.2§: Világablak. A közép-euró­pai tudományok bölcsőinél. VI. rész: Egyetemek. 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Nótacsokor, csárdáscsokor 0.49: Dalposta 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Üj zenei felvételek, gyere­keknek 10.50: Francia kamarazene 11.30: „Csohi” 60 éve született Csohány Kálmán grafikus­művész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Yehudi Menuhin két hege­dűversenyt játszik 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Daloló, muzsikáló tájak: Szatmár 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Simándy József operafel­vételeiből 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiószínház: Bakaruhá­ban 20.01: Karneválkrónika, avagy a karnevál története 20.17: ,.Egyedüli a maga nemé­ben . . .” Szvjatoszlav Richter 70 éves 21.30: Negyvenéves az ENSZ. II. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták: Talabér Erzsébet és Győri Szabó József énekel 22.50: A tiszta teória és a köz- gazdasági elmélet gyakor­lata 23.10: Zenekari muzsika 0.10: A Reneszánsz rézfúvós- együttes játszik 4 NÓGRÁD - 1985. március 20-, szerda PETŐFI radiő : 8.05: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Fúvósindulók 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Verbunkosok, katonadalok 13.10: Pophullám 14.00: Vándor 15.05: Mesélő mikrofon. VII. rész: 1955. 16.00: Megjelent a Magyar Ifjú­17.05: ötödik sebesség 17.55: Közvetítés a Videoton— Manchester United labda­rúgó UEFA-mérkőzés II. félidejéről 19.05: Nyolc rádió, nyolc dala 19.35: Cigánydalok 20.00: Tudósítás a férfikosár­labda Magyar Népköztár­sasági Kupáról 20.05: A Toto együttes felvételei­ből 20.50: Tükörképek 21.05: Beszélni nehéz. (Ism.) 21.17: ,,A magam törvénye sze­rint” 21.40: Tisztelet Bili Haleynek (Ism.) 22.50: A Deller énekegyüttes Wilbye-madrigálokat éne­kel 23.20: Fecsegő felügyelő esetei 23.50: Offenbach: A szép Heléna. Nyitány 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00': Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Benzinről, olajról az ÁFOR-nál — Ahol a kriptont gyártották — Könyv­szemle — Előkészületek a cukor­répa vetésére.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesz­tő: Tolnai Attila. — Sport: 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna (ism.) 8.10: Iskolatévé. Oroszul be­szélünk (középiskolások­nak) 8.30: Angol nyelv 8.45: Fizikai kísérletek. ITT. 8.55: Történelem (ált. isk. 5. oszt) 9.30: Ha egyszer szikrát vet a szalma 15.30: Hírek 15.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 15.40: Gyöngyszem az óceán partján 15.55: Perpetuum mobile 16.35: Képújság 16.40: Reklám 16.55: Videoton—Manchester United UEFA-Kupa labdarúgó-mérkőzés 18.45: Zenés ajándékkosár — NDK zenés film 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: A velünk élő történelem. VII 7 rész: Az épülő szocializmus 21.45: Tv-híradó 2. 22.00: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Tévé BASIC-tanfolyam, XVI/10 rész: Függvények 2. 19.00: Szegedi beszélgetések 19.40: Kapcsoljuk a pesti Vigadót: 20.25: A szünetben: A tollvadászok 21.20: Derkovits. Pbrtréfilm (ism.) 21.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00; Az éjszaka leßle alatt. Tévéjáték. (Ism.) (FF) 21.45: A szovjet könnyűzene­fesztivál gálaestjének mű* ■órából 22.35: Hírek 22.45 : Paul Cezanne. Francia do­kumentumfilm 2. MŰSOR; 19.30: Tv-niradö 20.00- Kérem, ne kapcsolja ki. Szórakoztató összeáilítás 20.40: Időszerű társadalmi prob­lémákról 21.30: Időszerű események 21.56, Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A bolondos nagysága. Magyar tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há* romnegyed 6-tól: Vörös grófnő I—II. Színes magyar történelmi film. — Balassagyarmati Madár*»* Háromnegyed 6 és 8-tól: A férfi­kaland elmarad. Színes, szinkro­nizált csehszlovák filmvígjáték — Nagybátonyi Petőfi: Atlasz­vonal. Színes, szinkronizált szov­jet film. — Nagybátonyi Bányászt Örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz fj'fmvígjáték. — Pászói Mátra: Flor asszony és két férje (14). Szinkronizált, bra­zil filmszatíra. — Karancslapuj- tő: Aranyoskám (14) Színes, szinkronizált amprikai filmvíg-, játék. — Jobbágyi: ISKOLAMO­ZI; Végtelen giliszta. Országos diákfotó-kiállítás Pécsett ■ ra 59 oktatási intézményből 174 fiatal jelentkezett, es csaknem hatszáz felvételüket küldték el Pécsre. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból és a Népművelési Intézet munkatársaiból ösz- szeállított zsűri ötven szerző­től 76 képet fogadott el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom