Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

\ A béke legyében Találkozók Genfiben rikai küldöttségvezetővel ta­lálkoztak. A „hatok” nevében a svéd Máj Britt Theorin át­nyújtotta Max Kampelman- nak azt az írásos felhívást, amely a két tárgyaló felet ar­ra szólítja fel, hogy mielőbb érjenek el lényegi eredménye­ket a tárgyalásokon. A felhí­vás szerint a „hatok” nagy je­lentőséget tulajdonítanak a tárgyalások bejelentett céljai­nak. A Svédország. India, Ar­gentína, Görögország Mexikó és Tanzánia képviselői hétfőn Viktor Karpovval, a szovjet küldöttség vezetőjével kíván­nak találkozni. (MTI) A békehónap tervezett programja Már formálódik a béke- és barátsági hónap programja. Az Országos Béketanács titkár­ságán az MTI munkatársá­nak elmondták, hogy a május 9-ével kezdődő akciósorozat politikai tartalmát a fasizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulója, a Szovjetunió és a szocialista országok békekez­deményezései, valamint az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok választása határoz­za meg. A BBH alkalmából rendezendő eseményeken — az MSZMP XIII. kongresszu­sán elfogadott dokumentumok­nak megfelelően — áttekintik az elmúlt 40 évben megtett utat, számba veszik az eddig elért eredményeket, megfogal­mazva azt is, hogy milyen te­endők várnak dolgozó né­pünkre, miként tudjuk előse­gíteni közös nemzeti céljaink valóra váltását. A béke- és barátsági hónap során olyan rendezvényeket kívánnak szervezni, amelyek egyaránt hatnak az értelemre és az érzelmekre, segítik az eligazodást a világpolitika nagy kérdéseiben. Arra is tö­rekednek, hogy a hagyom- nyos, jól bevált formák mel­lett új módszereknek adjanak zöld jelzést, olyan utak nyíljanak meg, amelyek lehe­tővé teszik, hogy társadal­munk minden rétege kifeje­zésre juttathassa békevágyát. A BBH sikerét a széles körű társadalmi összefogás sza­vatolhatja. Ennek érdekében az OBT cselekvő részvételre, önálló kezdeményezésekre ké­ri fel a Hazafias Népfront te­rületi bizottságait, a szakszer­vezeteket, a KTSZ-t, az MSZBT-t, a szövetkezteket, az egyházakat, valamint a köz- művelődési intézményeket. A programok sorából ki­emelendő az OBT május 8-i kibővített nyitóülése, amelyet még aznap este díszünnepség követ a Magyar Állami Ope­raházban. A magyar béke­mozgalom képviselői részt vesznek a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évfordulója alkalmából, a Béke-világta- nács égisze alatt rendezendő moszkvai emlékülésen. Bu­dapesten a tervek szerint meg­tartják a Pedagógusok a bé­kéért elnevezésű mozgalom I. országos konferenciáját. Kecskeméten a békemunká­ban kiemelkedő teljesítményt elért szocialista brigádok ta­lálkoznak egymással, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat és elmélyítsék együttműködé­süket. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával közö­sen megszervezik az Európa- hetet is, amelyen fórumokat, előadói konferenciákat bonyo­lítanak le. (MTI) mm Ongyilkosmerénylet Á hét 3 kérdése lektor Karpov, az atom- és űrfegyverek kérdéséről ked­den megkezdődött nagyhatal­mi tárgyalások szovjet kül­döttségének vezetője csü­törtökön Genfben Romes Csandrával, a Béke-világta- nács elnökével találkozott. A találkozón jelen voltak a szovjet küldöttség más tár­gyalásvezetői is. Karpov tájékoztatta a BVT elnökét a Szovjetunió­nak, a genfi tárgyalásokról kialakított álláspontjáról. A tárgyalások célja ez űrfegy­verkezés megakadályozását és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését célzó hatékony in­tézkedések kidolgozása, fi­gyelembe véve azt a végső célt, hogy a nukleáris fegyve­reket mindenütt teljesen fel­számolják. Karpov hangsú­lyozta: a szovjet fél alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy szigorúan betartsák azt a megállapodást, miszerint a tárgyalások tárgyát képező kozmikus és nukleáris fegy­verek kérdéskörét összefüg­géseiben vizsgálják és hozza­nak róluk döntést. A Reuter jelentése szerint az új-delhi leszerelési felhí­vást aláíró hat ország genfi képviselői csütörtökön az ame­Ugyanezt a kitüntetést kap­ják azok a volt harcosok, akik megsebesültek a háború idején és szovjet érdemren­det, illetve a Bátorságáért Ér­demérem, az Usakov Érdem­érem, a Harci Szolgálatért Érdemérem, a Nahimov Ér­demérem vagy A Honvédő Háború Partizánja Érdem­érem valamelyikét megkap­ták. Ugyancsak első fokozat­tal tüntetik ki a hadirokkan­takat A Nagy Honvédő Háború Érdemrend második fokoza­tát kapják mindazok, akik a reguláris hadsereg, a parti- zánosztagok vagy a megszállt területeken működő illegális csoportok tagjaként közvetle­nül részt vettek a harcokban s a rendelet értelmében nem jogosultak az első fokozatra. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége rendeletének hatá­lya kiterjed a militarista ja­pán elleni háború résztvevői­re is. (MTI) A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelenlé­tében — a forradalmi ifjú­sági napok nyitányaként ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa. A 137 esztendő­vel ezelőtti események törté­nelmi színhelyén 1848-as da­lok, indulók csendültek fel. Az ünnepség elnökségében ott volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszerveze­tek, a fegyveres erők és tes­tületek számos vezetője. A Himnusz hangjait köve­tően az elnöklő Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-i esemé­nyeknek emléket állító már­ványtábla alá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti, illetve Budapesti Bi­zottsága nevében Méhes Lajos a Politikai Bizottság tagja és Borbély Gábor, a budapes­ti pártbizottság titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi, illetve budapesti bizottsága nevében Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Ernőd Péter, a KISZ KB titkára és Tarcsi Gyula, a budapesti KISZ- bizottság első titkára; a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, s mások koszorúztak. Budapest ifjúságának ünne­pi nagygyűlése 1848. szelle­mét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. öngyilkosmerényletet haj­tott végre egy férfi pénteken délelőtt Teheránban, az iráni főváros egyetemének területén több tízezer hívő részvételé­vel tartott nyilvános istentisz­telet alatt. A férfi egy, a derekára erő­sített, házi készítésű szerke- kezetet robbantott fel. Az ÍR­NA iráni hírügynökség jelen­tése szériát a merénylő, ya­1. Mi történt a héten Moszk­vában? Konsztantyin Csernyenko halála és Mihail Gorbacsov megválasztása a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává olyan események voltak, ame­lyek napokra „a világ fővá­rosává” tették Moszkvát. Az új szovjet pártfőtitkár talál­kozott többek között a szocia­lista országok delegációinak vezetőivel, valamint Bush amerikai alelnökkel, Mitter­rand francia államfővel, Thatcher brit kormányfővel, Kohl nyugatnémet kancellár­ral, Li Peng kínai miniszter­elnök-helyettessel és még számos vezető politikussal. A szovjet miniszterelnök Tyiho- nov és Gromiko külügymi­niszter szintén több vendéggel folytatott eszmecserét. Sőt, a Moszkvában tartózkodók egy­más között is tárgyaltak, s különösen nagy figyelmet kel­tett a Honecker—Kohl talál­kozó. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának új főtitkára több meghívást kapott kül­földi látogatásra, Washington­ba éppúgy, mint Bonnba és Párizsba. Természetesen Mi­hail Gorbacsov tevékenységé­ben a hazai feladatok állnak az első helyen, különösen, hogy folynak az előkészületei az SZKP XXVII. kongresz- szusának. Mihail Gorbacsov első megnyilatkozásaiból a világ­sajtó kiemelte, hogy belpoli­tikai téren a fejlődés meg­gyorsítását sürgette és a szovjet gazdaságban jelentke­ző sokrétű feladatok megol­dásához mutatott irányt, töb­bek között azzal, hogy tökéle­tesíteni kell a gazdasági me­chanizmust és az egész irá­nyítási rendszert. A párt — mondotta — egyik alapvető teendőjének tartja a szocia­lista népi önigazgatás egész rendszerének fejlesztését. Gor­bacsov külpolitikai téren mindenekelőtt a szocialista országokkal való együttmű­ködés szélesítését hangsúlyoz­ta. Figyelmet keltett az a mon­data, hogy szeretné komolyan javítani a kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. A tőkésországokkal való viszo­nyában a Szovjetunió a bé­kés egymás mellett élés po­litikáját folytatja. Sürgette Alig néhány nappal az új genfi szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése után, s annak ellenére, hogy a bel­ga közvélemény túlnyomó többsége egyértelműen el­lenzi az amerikai rakéták befogadását, a Martens-kor- már.y pénteken „zöld utat” adott az eurorakéták had­rendbe állításának. Az 1979 óta halogatott döntést hóna­pokig tartó heves vita előzte meg a kormánytöbbség so­raiban, a sajtóban és a köz­véleményben. A kormány vé­gül Washington és a NATO- szövetségesek nyomására meg­hajolt és a telepítés mellett döntött. A NATO értékelése szerint ugyanis ezek elha­lamint öt másik személy meg­halt, tíz pedig megsebesült. Ali Hamenei iráni államfő, aki az istentiszteletet ve' ette, nem sebesült meg és a robbanás után nem sokkal folytatta beszédét. Az iráni államfő véleménye szerint a merényletet a be­tiltott Modzsahedin Halk elnevezésű csoport egy tagja követte el, ___ a fegyverkezési hajsza azon­nali beszüntetését és a vi­lágűrre való kiterjesztésének megakadályozását. 2. Milyen légkörben kezdő­dött a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lássorozat? A januári Gromiko—Shultz találkozón jött létre a meg­egyezés a Szovjetunió és az USA között, hogy március 12-én Genfben ismét tárgya­lóasztalhoz ül a két nagyha­talom küldöttsége a fegyver­zetkorlátozást célzó tárgyalás- sorozat megkezdésére. Ennek célja a világűrbeli fegyverke­zés megakadályozása, a hadá­szati és a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek szá­mának csökkentése. A világ­sajtó éppen a genfi tárgyalá­sok „menetrendszerű” meg­kezdésében is bizonyítékát látta annak, hogy Csernyenko halála (és Gorbacsov megvá­lasztása után is töretlen és folyamatos a szovjet külpoli­tika. Az első tárgyalási napon megállapodtak az ügyrendi kérdésekben, csütörtkön pe­dig már sor kerülhetett az el­ső érdemi tárgyalásra, s en­nek során a szovjet és az amerikai küldöttségvezető ki­fejtette kormánya álláspont­ját. Egyebekről nemigen ér­tesül a sajtó, mivel a két küldöttség egyetértett abban, hogy megőrzik a tárgyalások titkosságát. Egy-egy kiszivár- got értesülést a hírügynöksé­gek és a lapok tudósítói csak úgy adnak tovább, hogy „ál­lítólag” és „valószínűleg”... ilyen körümények között esik szó arról, hogy a jövő héten már három munkacsoportban folytatódhat a tárgyalás, vagy, hogy az első „menet” hozzá­vetőleg nyolc hétig tarthat, s utána szünet következhet. Kevés utalási alapot szol­gáltat egy-két olyan megjegy­zés, amely a tárgyalásokat általánosságban próbálja jel­lemezni. Amerikai részről hangzott el: „tárgyszerű” volt az első érdemi tanácskozás. 3. Milyen összefüggés lehet a közel-keleti rendezési tervek és a libanoni feszültség újra­éledése között? lasztása, gyengíthette volna az atlanti szövetség tárgya­lási helyzetét”, az új genfi tárgyalásokon. A telepítések ellen szüntelen harcot folyta­tó baloldal és a békemozga­lom szerint éppen fordított a helyzet: a telepítések elha­lasztása kedvezően befolyá­solta volna a légkört Genf­ben. Az újabb rakéták nem­hogy fokozzák a nyugat-euró­pai lakosság biztonságát, ha­nem növelik az atomháborús kockázatot földrészünkön. Wilfried Martens minisz­terelnök a képviselőházban, majd a szenátusban az el­lenzék zajos közbekiáltásaitól tarkított beszédében a „szö­vetségi összetartás” szüksé­gével indokolta a döntést, s a Szovjetuniót kárhoztatta, hogy — úgymond — nem csökkenti, hanem szüntelenül növeli Nyugat-Európára irá­nyított közép-hatótávolságú rakétáinak számát. Mint is­meretes, a szovjet SS—20-as rakéták az amerikai előretolt nukleáris rendszerek, vala­mint a brit és francia atom­erő ellensúlyozására hivatott, s nem Nyugat-Európát, hanem a NATO atomerejét veszi célba. A Szovjetunió minden SS—20-as rendszerbe állítása után nagyobb számú régi ra­kétát vont ki. Mubarak egyiptomi elnök a héten Washingtonban járt, majd Londonba utazott. Ket­tős céllal: egyrészt a maga közel-keleti rendezési tervét próbálta elfogadtatni, más­részt a gazdasági válság súj­totta Egyiptomnak szeretett volna nagyobb segítséget ki­csikarni vendéglátóitól. A je­lek szerint Mubarak kísérle­tei sikertelenül végződtek. Sem Reagan elnököt nem tudta megnyerni egv ameri­kai—jordán—palesztir tár­gyalás gondolatának, sem a remélt és kért 3 milliárd dol­láros segélyt nem ' apta meg.' Washington elutasította a pa­lesztinok részvételét a tárgya­lásokon, nem hajlandó elfo­gadni a palesztin nép képvi­selőjének a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet. Így alighanem azoknak lesz igazuk, akik már a korábbi ellentmondásos jordán—pa­lesztin alkudozások idején azt jósolták: Tel Avivban épp­úgy, mint az USA-ban elve­tik a kairói kezdeményezést és Husszein király meg Ara­fat közeledését. S tulajdon­képp már azt is előre lehe­tett látni, hogy a Libanonból való részleges é.s nem is vég­leges izraeli kivonulás csak újabb politikai és katonai bo­nyodalmakhoz vezet. Az izra­eli erők — azon a címen, hogy libanoni síiták és pa­lesztinok meglepetésszerű támadásokat intéztek ellenük — megtorló akciók egész so­rába kezdtek, palesztin tábo­rok ellen éppúgy, mint liba­noni falvak, városok ellen. Libanon kormánya tiltakozott emiatt az ENSZ-nél is és a Biztonsági Tanácstól Izrael elmarasztalását kérte. Erre nem kerülhetett sor az Egye­sült Államok vétója miatt. Mindeközben a dél-libanoni keresztény milíciák fellázad­tak Dzsem ajel elnök és a kormány ellen. Fellépésük cé1- ja nyilván az, hogy a bejrúti kormányt —, ha nem is tud­ják megbuktatni — politiká­in módosítására bírják. Mert Tel Avivban é.s Washingtonban egyaránt azzal vádolják a li­banoni kormánvt, hogy „sz>r és palesztin befolyás” alatt áll. Tollhegyen A francia politikai élet fe­negyereke a hírhedt, szélső­jobboldali pártvezér, az al­gériai háború kínvallató hadnagya, Le Pen. Ö és pártja a francia járási vá­lasztások most vasárnapi, dön­tő második fordulójában sajá­tos erőpróba előtt áll. A jobboldali ellenzék vezérei, Chirac, Giscard vagy Barre, most már nem mertek ösz- szefogni Le Pennel, aki ezért aztán sok helyütt fenntartja embereinek jelöltségét, az pe­dig csökkentheti a jobboldal esélyeit. Igaz, hogy számos helyi kivétel adódott, néhol a jobboldali jelölt Le Pen, félfasiszta követője javára vissza is lépett. Ez viszont csak a jobboldal berkeiben kavargó vihart fokozhatja: szabad-e lepaktálni Le Pen­nel? S ami még kiegészítő, de döntő kérdésként jelent­kezik: érdemes-e? Valójában, persze, ez csak másodrendű politikai prob­léma Mitterrand Franciaor­szágában, de néha bebizo­nyosodik: nem mindig az a legérdekesebb, ami a legfon­tosabb. A vasárnapi válasz­tások előtt Le Pen neve fo­rog legtöbbet a közszájon. A francia politikai élet nem vesztene sokat, ha a választások után ez a név már nem szerepelne annyit a lapok címoldalain. A Legfelsőbb Tanács rendelete Kitüntetések a Nagy Honvédő Háború aktív résztvevőinek A Nagy Honvédő Háború aktív résztvevőinek kitünte­téséről hozott rendeletet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége. A pénteken közzétett ren­delet értelmében a fasizmus felett aratott győzelem negy­venedik évfordulója alkalmá­ból a „Honvédő Háború Ér­demrend” első fokozatával tüntetik ki a Szovjetunió hő­seit, akik részt vettek az 1941—1945-ös háborúban, azokat a volt katonákat, akik megkapták a Dicsőség Érdem­érem mindhárom fokozatát Ugyancsak a Honvédő Há­ború Érdemrend első fokoza­tával tüntetik ki a Nagy Honvédő Háborúban részt vett marsallokat, tábornoko­kat és tengernagyokat, füg­getlenül attól, hogy a hadse­regben, partizánosztagban vagy a megszállt területen működő illegális csoportban harcoltak, s függetlenül attól is, hogy a háború idején mi­lyen rendfokozatot viseltek. FIN-megnyitó r (Folytatás az 1. oldalról.) A jelenlévő fiatalok gon­dolatait összegezte akkor, amikor kijelentette: A megye fiataljai készülnek az MSZMP XIII. kongresszusának üd­vözlésére, köszöntésére. Tet­teikkel, cselekedeteikkel kívánják bizonyítani, hogy méltók a párt bizalmára. Mint mondotta, az ifjúság forradalmi feladatának tart­ja, hogy azzal a felkészültség­gel, tudással, amivel rendel­keznek tovább erősítsék a népgazdaságot, társadalmunk fejlődését. Ezért a nemes célért kell mindenkinek a megyében és a megyehatáron kívül is dolgoznia, tanulnia, művelődnie. Az ünnepi műsor után a párt és a KISZ megyei és városi szervezeteinek, az út­törőelnökség, a tanács és a Hazafias Népfront, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői helyezték el az emlékezés, a tisztelet koszo­rúit a szobor talapzatán. Az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit ezután a közeli városi filmszínházba invitál­ták, ahol a 80 huszár című, a szabadságharcot idéző filmet vetítették le. Este a Balassi Bálint Gimnázium hagyomá­nyos sulibuliján látta vendé­gül a város középiskolásait, míg a Balassa étteremben „korosabb” fiataloknak szólt Ugor Péter discozenéje. Kel­lemes meglepetés volt Nagy Bandó András humornyik fel­lépése. Ma a somoskői Petőfi-em- lékkunyhóhoz váriák Salgó­tarján és körzete fiataljait a szervezők, Szorospatakon az úttörőtáborban. Bátonvtere- nve és a szénbányák KISZ- bizottságai harcitúrával emlé­keznek a 48-as elődökre. NOGRÁD - 1985. március 16., szombat Ti Pálfy József Belgiumban telepítik a rakétákat i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom