Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

Az érdekek egyeztetése és a döntések előkészítése

Letovai Ildikó megyei népfronttitkár a falugyűlések tapasztalatairól

f Mozgalmas életet éltek az elmúlt hetekben Nógrád megye településeinek tanácsai, a tisztségviselők falugyűléseken és városkörzeti tanácskozásokon cseréltek véleményt a településfejlesztés eredményeiről, a lakosságot is élénken foglalkoztató teendőkről. Az immár hagyományosnak tekinthető, jól bevált, nyílt településpolitika fórumainak előkészítésében és lebonyolításában segítőkész partnerei voltak a tanácsoknak a Hazafias Népfront helyi bizottságai. A tapasztalatokról, az előre mutató tanulságokról beszélgettünk Letovai Ildikóval, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkárával.

1 — Évről évre visszatérő eseményekről van szó, az idei falugyűlések mégis sok mindenben különböztek a korábbiaktól — mondotta mindenekelőtt Letovai Ildikó. — Nem puszta formalitásból, ezeken a fórumokon is megemlékeztek a felszabadulás 40. évfordulójáról, méltatták b XIII. kongresszusra készülés ■jelentőségét. S arról is szóltak, hogy 1985. a VI. ötéves terv utolsó esztendeje, ily módon hangsúlyosabbá vált a települések életében bekövetkezett változások értékelése. S ahogy a visszatekintés az értékeink számbavételét tette lehetővé, úgy a feladatok meghatározása elősegíti a következő tervidőszak előkészítését, a zavartalan átmenetet. E kiemelkedő időszakban megrendezett eszmecserék is azt bizonyították, hogy a lakosság igényli a közös gondolkodás fórumait, jó és továbbfejlesztésre érdemes a falugyűlések és városkörzeti tanácskozások hagyománya.

— Milyen érdeklődés jellemezte a helyi közélet kiemelkedő rendezvényeit?

— Egy személyes élménnyel kezdem a választ: Rimócon három és fél órán keresztül álltak az ajtó meHett azok, akiknek nem jutott ülőhely. A példákat azonban hosszasan lehetne sorolni. Nagy aktivitás jellemezte a pásztói városkörzeti tanácskozásokat, Bátonyterenye kapcsán pedig elmondhatom, hogy a nagy- bátonyi településrészen négyszázan, a kiaterenyeim pedig háromszázan mentek el a tanácskozásra. Rétsáigon csaknem kétszáz, a társközségeiben pedig — Tolmácson és Bánkon — 150—150 ember tartotta fontosnak, hogy tanúja legyen a számvetésnek és a feladatok meghatározásának. A példák is az érdeklődést jelzik, ennek magyarázata: az emberek részesei kívánnak lenni a település életét meghatározó döntéseknek. Kétségtelen, hogy a véleményt nyilvánítók egy részét egyéni érdekek motiválják, a nekik fontos teendők miatt emelnek szót. A falugyűléseken résztvevők nagy számára talán érmen ez ad magyarázatot: lehetőség nvílik a vitára, az érdekek ütköztetésére és egyeztetésére. Vagyis: a nyílt

településpolitika élményének megélésére.

— Röviden megfogalmazható-e, mi ösztönözte szólásra a tanácskczások nagyszámú résztvevőjét?

Akár szavakkal is lehetne felein': a lakossági kereskedelmi alapellátás, az ipari szolgáltatás, a szállítás javítása, az egésizségesebb ivóvíz, út- és közműfejlesztés, a lakásépítés... Pásztőn is az utóbbi, valamint a gáz bevezetése, a közvilágítás és a szolgáltatások színvonala foglalkoztatta a legtöbb szót kérő állampolgárt. Bátonytere- nyén is felvetették a kommunális és kereskedelmi ellátottság hiányosságait, ugyanakkor sók érdeklődő kérdés hangzott el a telekhez jutás feltételeiről, a telkek és a lakások árának alakulásáról. A vitát mindenütt az őszinteség. a kendőzetlen véleménynyilvánítás jellemezte, s ez egy újabb magyarázat a helyi közélet fórumai iránt megnyilvánuló érdeklődésnek. Tapasztalataink szerint legalább ilyen fontos, hogy semmi sem marad válasz nélkül. Álcádnak persze, váratlan helyzetek is, ilyenkor alaposabb utánajárás kell és marad a későbbi, írásos válasz. Még valami: a figyelem épp úgy kijár a falugyűléseken a kis ügyeknek, a pár méteres járdáiknak — elvégre, az ott élőknek ez a fontos —, mint máshol az esetleg városrészeket érintő kérdéseknek. A szólásnak, a véleménynyilvánításinak szentelt figyelem később forrása lehet a megvalósítást segítő, aktivitásnak is.

— Igények és lehetőségek Összevetése, rangsorolás jellemezte tehát a falugyűléseket és városkörzeti tanácskozásokat. Konfliktusok nélkül?

— Korántsem. A megfogalmazott feladatok akár egy következő tervciklusra való teendőt is adnak, s ez éppen a fontossági sorrendre hívja fel a figyelmet. S ha már az őszinte hangvételről szóltunk, azt is meg kell említeni, hogy előfordulnak a valóságtól elrugaszkodott. realitásokat, nélkülöző- igények is. Tehát tudni kell nemet mondani is. A népfrontbizottsáaok pedig nemcsak a szervezésben és az előkészítésben voltak partnerei a tanácsoknak, hanem a

vitába bekapcsolódva részt kertek a vélemények alakításából, a szemléletformálásból is.

— Ügy tűnik, több fiatal vesz részt a tanácskozásokon.

— Nemcsak a részvételük fokozódott, hanem a szólás minősége is más. A nyilvánosság előtt is megfogalmazott gondolataik azt jelzik, hogy túllépnek a mindennapi apró gondokon. Számos jel arra vall, hogy hosszú távon vetnek számot a lakóhely jövőjével; tartós „együttélésre” gondolnak. Erre pedig érdemes figyelni.

— Végezetül: a tanácskozás- sorozat „utóéletéről” szeretnénk a véleményét hallani.

— A falugyűlések és városkörzeti tanácskozások jelentősége éppen abban rejlik, hogy e közéleti fórumok nem önmagukért valók: az érdekek széles körű egyeztetésén alapuló döntéselőkészítés soksok leendő feladatot határoz meg. A jövőben azzal is nő vélni akarjuk a lakosság bevonását a döntések előkészí tésébe, hogy a falugyűléseket a tervtárgyailó tanácsülések előtt kívánjuk megtartani. A végrehajtás alapvetően a tanácsok feladata. De ahogy részt vállalt a Hazafias Népfront a közéleti fórumok megszervezéséből, úgy a sajátos módszereivel segíti a végrehajtást is. A településfejlesztést segítő közösségi megmozdulásoknak egyébként is szép hagyományai vannak Nóg rádban, tavaly egyedül a me giyeszékhedyen 111 millió forintot tett ki a társadalmi munka értéke. Egyre általánosabb, hogy a fejlesztési terveknek része a társadalmi munka, jelezve egyben az ősz szefogásban rejlő nagyobb le he tőségeket is. A fejlesztést tárgyalva a mostani falugyűléseken is igen soikan fogalmaztak így: meddig mehetünk el, mire van lehetőségünk, hogyan segítheti a tanácsi erők hatékonyabb felhasználását az áldozatvállalás. A szemléletet ez ügyben még egyértelműbbé kell tenni, mint alhogy vannak feladataink a társadalmi munka alaposabb, • körültekintőbb szervezésében is. A cselekvőkész- ség kibontakoztatására ezernyi lehetőség nyílik a tanácskozásokon megfogalmazott teendők szerint. A felszabadulás 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett településfejlesztési verseny révén pedig még szélesebb körben mozgósítja a népfront a lakosságot a közérdekű munkára, a tanácsi tervek megvalósításának segítésére — mondotta befejezésül Letovai Ildikó, a megyei népfrontibizottság titkára.

K. G.

Kongresszusi küldött

Munka és tisztesség

A kora reggel ragyogóan sütő, melengető nap végre jót ígér. Az időjárás kedvező változásában nemcsak a fagyos- kodás miatt reménykednek a palotáshalmi emberek, a hosz- szúra nyúlt tél következtében összetorlódtak a teendők. A korai órán a Május 1. Termelőszövetkezet dolgozói között is erről folyik a szó, a műhelyirodák egyikélben Csató Sándor elnök munkaruhás szerelőkkel veszi sorra: mennyi mindent kell egyszerre elvégezni, ha megjön végre a tavasz.

Az ezernyi teendővel szá- motvető társaság egyik tagja nemcsak az esztendőt megalapozó tavaszi munkáikra készül, gondolatban gyakran ott van már élete nagy eseményén, a XIII. pártkongresszuson. Majer József autóvillamossági szerelő a termelőszövetkezetben, s a megyei párt- értelkezlet beválasztotta a Nógrád megyei pártbizottság tág- iái közé is. A szavaival megfontolt ember benyomását keltő Majer József 1976 óta keresi kenyerét a termelőszövetkezetben, előtte két esztendeig a NÁÉV-nél dolgozott.

*— Itt lettem KISZ-tag a szövetkezetben hamarosan megválasztottak KlSZ-titkár- nak is. Később ugyanez a munka várt rám a néphadseregben is, tizenhat hónapon át voltaim KlSZ-titkár.

A miérten nem sokat kell gondolkodnia az egyre felelősségteljesebb megbízatásokkal ellátott fiatalembernek.

— Ügy hiszem, azért esett rám a választás, mert mindig és minden fórumon szót emeltem a fiatalok érdekében, ha arra szükség volt. S ha most visszagondolok az Ifjúsági mozgalomban végzett munkámra, akkor azt mondhatom: engem a KISZ készített fel a még nagyobb súlyú közélett munkára.

A KISZ-munlka jó iskola lelhetett Majer Józsefnek. Erre vall, hogy egyre-mésra újabb megbízatásokat kapott környezetétől, a szőkébb közösségtől. Nyolc évvel ezelőtt lett párttag, tagja volt a korábbi járási pártbizottságnak, ugyanakkor beválasztották a termelőszövetkezet pártalap- szervezetének vezetőségébe is.

— Megint az 'kérdeztem. hogy miért én? Az alapszervezetben meg azt mondták: te mindent megteszel a társaidért is. S ha bennem is volt, hogy nem bánnám az újabb munka elmaradását, a bizalom láttán nem lehetett visszakozni. Főleg akkor, amikor láttam, hogy egyöntetű a jelölés.

„Választ és változást várnak az emberek egy sor kérdésben” — mondja a beszélgetésünk során. Ránéz a sár alól alig kilátszó gumicsizmájára, s mintha csak erről jutna eszébe, felsorol néhány teendőt. Azok közül, amelyek társait is gyakran foglalkoztatják.

— Itt van a sár, a műhelyek körül uralkodó áldatlan állapot. S ha nincs a szövetkezetnék erre elegendő pénze — és nincs — segítünk a dolgon úgy, ahogy tudunk. Anyagot vesznek, mi meg elvégezzük a betonozást. Aszociális létesítmények ügyében is változás szükséges, most lehetőség nyílik az öltözők, mosdók kialakítására...

Az a gyanúm, mintha el- restelné magát e mondatok alatt Majer József. Mert „apróságokat” sorol, de ezek a mindennapos beszéd témái, erre várnak választ az emberek. A fiatal szerelő azonban nagyobb léptékben is gondolkodik :

— A termelőszövetkezet kommunistái igen sokat tettek azért, hogy a közös gazdaság kilábaljon a korábbi években összesűrűsödött bajból. Együtt járt ez a gondolkodásmód változásával is. Nehezen, mert az emberek korábban nem szokták meg itt a nyílt szót. Az idősebbeknél még ma is akad arra példa, hogy inkább legyintenek: nem érdemes szólni, mert úgyis minden marad a régiben. .. Emellett előbbre kellene lépni a munkaszervezésben. ..

Teendő tehát akad még ez ügyben is, bár elégedetten jegyzi meg Majer József: oldódik a termelőszövetkezeti közélet hangja, nagyobb becsülete van az őszinte szónak. Jelképesnek érzem, hogy a változások idején lett más a fiatal szakember szövetkezetben „státusa” Is.

— Alkalmazottként dolgoztam, aztán be'épfem tagnak a termelőszövetkezetbe. Jól jön

a nagyobb háztáji, de ez a legkevesebb. Nézze, akár úgy is felfoghatja, hogy a tagság vállalása a szövetkezet iránti nagyobb bizalomra való voksolás. Ráadásul többen is kinyilvánítottuk ily módon a véleményünké t.

Korábban, alkalmazotti munkaviszonya idején, szakszervezeti bizalmi is volt Majer József, bár az azzal járó kötelezettségektől a gyakorlatban a mai napig sem szabadult meg. Nem csoda, hogy a sokat vállaló embertől megtudakolom: mit szól mindehhez a család?

— Két apró gyerekem van, s az én elfoglaltságaim miatt bizony több teendő maradt a feleségemre. Sokszor kérdezte Is, hogy „megint mégy”?, aztán végezte otthon/ az én munkámat is.

S hogy mennyi az otthoni elfoglaltság, azt éppen az otthonteremtés szándéka jelzi a legjobban, ebben semmiképpen sem különbözik Majer József a többi fiataltól.

— Vettem egy házat, azt kellene rendbe tenni. Ráadásul mindent saját maga szeretne az ember csinálni, hogy kevesebbe kerüljön.

Munka, társadalmi munkai otthoni kötelezettségek — nehéz az egyeztetés. Néha az is előfordul, hogy a műhelykocsival járja a határt, amikor utána üzennek: mennie kell ezt vagy azt elintézni.

—, Mégis ez a ritkább. A mezőgazdasági munka is fontos, a közéleti teendők is fontosak, muszáj, egyeztetni. A szervezésiben pedig sosem feledjük szem elől, hogy a gyű- lésezés nem mehet a munka rovására.

A termelőszövetkezetben már híre ment, fontos tisztsége mellett figyelemre méltó megbízatást is kapott Majer József, kongresszusi küldöttnek választották. Mit szóltak a2 emberek?

— Gratuláltak. Meg felhívták a figyelmemet az ezzel járó felelősségre. Az ember pedig meg akar felelni a bizalomnak. Erre csakis a munkával és a tisztességgel lehet rászolgálni!

Kelemen Gábor

Egyiptomi, tuniszi megrendelés

Forgóvázak exportra Mátraterenyéről

Tuniszi és egyiptomi megrendelésre gyárt forgóvázakat

ezekben a hónapokban a Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyáregysége. A kitűnő szakgárdával dolgozó vasasüzem az idén kétszázhetvennégy-millió forint értékű tőkeskivuelt kíván lebonyolítani, azaz összes termelési értőkének több mint a felét az export képezi. Az első negyedévre nyolcvanki- lencmillió forint értékű tőkésexport jut. A tuniszi felnek harminc, az egyiptominak félszáz forgóváz készül b mátraterenyei csarnokban. A szállítmányt még e hónapban útnak indítják a gyáregységből, egy jugoszláviai kikötőbe viszik, onnan hajón folytatja útját a megrendelőkhöz. Tavaly már száz. forgóváz készült a gyáregységben, s ezek kedvező fogadtatásra találtak. A most készülő termékek minőségét a Technocontrol elnevezésű minőségellenőrző cég arab szakembere vizsgálja; minden darabot alaposan

Készülnek az Egyiptomba és Tuniszba kerülő forgóvázak.

— bp —

szemügyire véve. A Ganz- szakemberek produkciója megfelel a nemzetközi követelményéknek.

Belföldre épületszerkezetet és darut készítenek Mátrate- renyén, összesen harmiinc- négymillió forint értékben. Az ország legnyugatibb városában, Szentigotthárdon egy új Rába üzem épül. Ennek csarnokához gyártanak a me- gyénkbeliek acélszerkezeteket. Hasonló jellegű feladat egy terjedelmes bakdaru elkészítése. Ez utóbbi, tizenkétmilliói forintot érő szerkezet á zalaegerszegi vasútállomásra kerül maid. A tervek szerint konténerek emelését oldja meg a göcseji fővárosban az erős acélépítmény.

Az év további részében is különböző vasvázakat állítanak össze a gyakorlott szakemberek: egész éves termelésük értéke a tervek szerint ötszáztizennyolc-rnillió forintra rúg majd.

Á Parféiéi- márciusi számából

A folyóirat szerkesztőségi cikkben elemzi a kongresszusi előkészületeket. Megállapítja: elismerés, kritika és önkritika, türelem és türelmetlenség, tárgyilagosság és végletesség egyaránt jellemezte az eszmecserét, de a pártért, a szocializmus ügyéért való felelősségben, a javító szándékú cselekvés készségében . teljes volt az egység.

Kovács Péter az alapszervezeti pártimunka eredményeit összegzi. Rámutat: a pártélettel összefüggő kérdések közül a vitákban a leggyakrabban a oártegység, a pártfegyelem helyzetével foglalkoztak. Az alapszervezetek kádermunkája körültekintő volt, a változó, bonyolultabb körülmények és a növekvő követelmények ellenére a vezetőségek összetételében biztosítani tudták a folyamatosságot és a szükséges megújulást is.

Szántó Jenő a tisztségviselők megbecsüléséről ír. Hangoztatja: most úgy léptek posztjukra a vezetőségek, hogy pillanatnyi szusszan ásta sincs idő. A vezetőségek készek e feladatok tőlük telhető legjobb elvégzésére. Nem várnak mást. mint segítséget a felsőbb oártszervéktől, megértést elvtársaiktól.

A Pártélet közli annak a beszédnek a szerkesztett szövegét. amelyet Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára mondott a főváros felszabadulásának 4Ü. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Péter János írása az eltelt négy évtized politikai tanulságaira irányítja a figyelmet.

Négy évtizeddel ezelőtt Közép- és Délkelet-Európa országaiban mélyreható társadalmi átalakulás vette kezdetét. Tanulmányában Borsi Emil a nagy horderejű változásokat elemzi. Dudás János adatszerű pontossággal áttekinti hazánk negyvenesztendős társadalmi-gazdasági fejlődésének fő vonásait, tendenciáit.

A Pártélet 1984 augusztus —szeptemberi száma vitßt indított a vállalati pártszervezetek helyének, szerepének alakulásáról a gazdaságiirányítás korszerűsítésével összefüggésben. A kibontakozott eszmecserét Ballai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője foglalja össze.

Hermann István felidézi Lukács György gondolkodói hagyatékát, kultúrpolitikai munkásságát a nagy filozófus, esztéta, irodalomtörténész születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából.

Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára az. angyalföldi munkások körében végzett pártmunka tapasztalatairól nyilatkozott.

| NÓGRÁD — 1985. március 16., szombat

b