Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

Pásztó és vonzáskörzetéhez tartozó terület két községében oktatnak még váltott tanítással. Ezek egyike a Mátraszőlősi Általános Iskola. A 218 tanú lóra négy tanterem jut, így az alsó és felső tagozatosok felváltva, kéthetenként térnek át a délelőtti foglalkozásokról a dél­utánira. A felvételen: a hatodikosoknak tart biológia órát Ádám Sándorné, aki egyben az osztályfőnökük is. — bp — Madarak, csillagok és a föld (Egy TIT-titkár tájékozódási pontjai) Néhány hónapja múlt 25 esztendeje, hogy Salgótarjánba hozta a vonat. Biológia—föld­rajz szakos friss diplomája volt a legfontosabb csomag a szerény ruhaneműn és a köny­veken kívül. Akkor még nem ás sejtette, nem egy-két évre jön ide, hanem majd a Sal­gótarjánban letelepedő értel­miségiek első generációjához itartozik, sok változás tanúja­ként. Fekete László, a TIT Nógrád megyei szervezetének természettudományi szaktit- kára maga is csodálkozik — már ilyen „öreg salgótarjáni” lenne? — Hogy miként „fogadott” ez a város? így, a megálla­podott ember visszaemléke­zésében mulatságossá válik az egykori nyomorúság — jegyzi meg derűs hangon. — A Csiz­madia úti iskolába helyeztek tanítani — amúgy Heves me­gyei vagyok. Hetekig az igazgató íróasztalán aludtam egy matracon. Eltelt egy pár év. közben megkaptam a Szo­cialista kultúráért kitünte­tést. más elismeréseket és la­káshoz is jutottam... .. .A fogadtatás másik ol­dala: milyen közösségek vár­ták a fiatal értelmiségieket akkoriban? Az albérletben sínylődő fiatalembereknek el kellett járni valahová tele­víziót nézni, újságokat lapoz­gatni, olvasni, beszélgetni. Mi a Salgó úti TIT-iklubba jár­tunk. A vendéglő drága lett volna. Nem volt ez kifejezet­ten értelmiségi klub. de ösz- szejöhetett egymással a bá­nyamérnök. a tanár, az új­ságíró. találkoztam itt Gere- lves Endrével. Baranyi Fe­renccel, Csanádival, Szako- nyival is. — Sok területtel foglalko- zott kezdettől fogva. — Mozgásformám a tanítás és erre mindig volt lehetősé­gem, ezért sem érzem hosz- szúnak az eltelt időt, nincs hiányérzetem. Gyermekkor­ban gyökerező az ornitológia iránti szerelmem — lőttem és ki is tömtem csaknem fél­száz madarat, sokat jártam ki a természetbe. Hat-hét esz­tendős munka alapján tanul­mányt írtam a Cserhát ma­dárvilágáról. Tavaly volt 15 esztendeje, hogy kiadásra ja­vasolták, de azóta is Zólyomi József múzeumigazgató fiók­jában van. Sajnálom... Ahogy azt is, hogy megszűnt a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán a gazdasági földrajz tanítása, nagy örömmel csináltam. Emellett szinte nincs a vá­rosnak olyan középiskolája, ahol ne tanítottam volna: ad­tam órákat a közgazdaságiban, a gépipariban, a Bolyaiban, dolgoztam a felnőttoktatás­ban is. — Hogyan került a TIT­hez? — Mondhatta volna úgy is: ebbe a munkakörbe. Mert amióta 1962-ben létrejött a természettudományos titkári státus, itt vagyok. De csöp­pet sem érzem íróasztalhoz kötöttnek magam. Amikor a főiskolai diplomám mellé egyetemit i,s szerezi í, Enye- di akadémikusnál vizsgáztam többek között. Mint TIT-es, egy előadáson ülhettem, ha­vonta találkozhattam a tudo­mányos élet legjobbjaival, megkérdezhettem őket bár­miről. A közművelődésben ezt jól tudtam kamatoztatni. Amellett bejártam fél Euró­pát, sokat utazom az ország­ban és • a megyében egy­aránt. .. . . .A feleségem szintén peda­gógus. Sőt volt TIT-es is; itt ismerkedtünk meg. ö törté­nelem—földrajz szakos, társa­dalomtudományi szaktitkár volt. de később a család miatt inkább a tanítást választotta. Most a Mártírok úti iskolá­ban dolgozik. Két gyerekünk van, az egyik 12, a másik 8 éves. Jó lenne még többet együtt lenni velük! A gyere­kek természetes kíváncsiságá­ra lehet igazán alapozni az ismeretterjesztést, a tanítást is —, de valahogyan meg kel­lene újítani! Van, aki úgy vé­li, az ősembereknél is keve­sebbet tudunk a természet dolgairól. Ez azért túlzás, de az ókorban már ismert ter­mészettudományos felfede­zésekről érdeklődve egy tan­folyamon, 98 százalékban si­kertelen volt a kérdezéskö- désem. — Milyennek látja a mai értelmiségiek közösségi éle­tét? —A hetvenes évek derekán nagy lendületet kapott a köz- művelődésen belül az önmű­velés. Korábban félig-meddig ösztönösen formálódtak a kö­zösségeik —, aljggy jöttek a városba először a műszaki ér­telmiségiek, majd az orvosok, jogászok, közgazdászok, köz­ben folyamatosan a pedagógu­sok. Megindulhattak a mun­kásakadémiák, tanfolymok, fellendült a felnőttoktatás, mindehhez pedig össze kellett fogni a különböző területen dolgozó értelmiségieknek. A TIT-ben is sikere volt az szvk-nak (szakosztályvezetők klubja). Megismerték egy­mást, de később kezdett ki­ürülni a klub, elvesztette funkciói egy részét. Megerő­södött az MTESZ, ez is „el­vitt” embereket. A közössége­ket is változó korunknak megfelelő érdeklődésre kell építeni. .. Az önművelés igé­nyét hogyan keltsük fel a mai körülmények között? Ezen so­kat gondolkodom. Azt kellene megkeresni, milyen ismeretek szolgálják legjobban kulturá­lis és anyagi érdekeinket egy­aránt. Igaz, ma még legtöbben csak az utóbbi miatt törik a fejüket... Hiszem, lehet úgy is a föl­dön járni, ha valaki a csilla­gokkal ismerkedik. Fekete László és amatőr csillagászai­nak példája. akikkel az utóbbi években olyan sok örömmel foglalkozik, legalábbis ezt igazolja. G. Kiss Magdolna A szocialista sajtó Nógrádban (4.) Egyéb üzemi lapok Sorozatunk előző résziében a nagy múlitú üzemi lapokról írtunk elsősorban. Most arról kell említést tennünk, hogy milyen gazdag, széles körű az a lapkiadás, amely hosz- szaibb-röv idebb ideig az egyes vállalatok, intézmények, me­zőgazdasági szövetkezetek dol­gozói tájékoztatását szolgálta. E dicséretes buzgalom mellett szólni kell azonban arról is, hogy ezek a lapok, lapocskák sajnálatosan rövid ideig él­tek. E mögött a bizonytalan­ság mögött sok esetben az át nem gondoltságot, pillanatnyi ötletet kell látnunk, pedig a folyamatos tájékoztatás hatá­sa mindenki előtt nyilvánva­ló. Persze azt. sem lehet kí­vánni, hogy mindenhol üzemi letíok induljanak, főleg ott, ahol már éleve az alacsony létszám kizárta annak szük­ségességét. Panoráma címmel 1971— 1972-ben élt a Nógrád me­gyei Vendéglátó Vállalat hír­adója. A Nógrádi kereskedel­mi napok című kiadvány 1974-ben nem egyszerűen egy alkalmi rendezvény híradója volt, hanem a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tájékoztatója is. A Salgótarjáni IKV híradója cí­mével már mindent elárul az 1978-iban megjelent vállalati lap három számának tartal­máról. A Nógnád megyei Moziüze­mi Vállalatnak három lapja is volt. Először 1966—67-ben a Híradó jelent meg negyed­éves rendszerességgel. Majd ezt követte a Tájékoztató 1970—1975. között. S mind­ezektől függetlenül még 1963- ban volt egy Szakszervezeti tájékoztatója is egy megje­lent számmal. Alapjában vé­ve mindhárom lap a megyei filmforgalmazás híreit, sta­tisztikáit közölte. A több mint 100 tagú, Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­del kitüntetett nagy múltú Ma­gyar Állami Népi Együttes műsorát tavaly összesen 252 ezer néző látta, 133 előadá­son. A múlt esztendő prog­ramja úgy alakult, hogy az együttes fellépéseiből 71 kül­földre jutott, pontosabban az Amerikai Egyesült Államok­ban és Kanadában végigjárt turnéra, a többi a főváros, illetve az ország más színpa­daira. Az együttes zenekara és énekkara önálló műsorokban is képes helytállni felkészül­ten, magas művészi igénnyel. Kóruskoncerteket rendeztek a múlt évben a pesti Viga­dóban, a vácrátóti botanikus kertben, valamint a Bárdos­évfordulón a Zeneakadémi­án. Szerepelt a kórus no­vemberben a Requiemben, bizonyítva felkészültségét. Az 1985. évi program ki­alakításánál már figyelembe vette az együttes vezetése a fentebb említett lehetőséget, s a budai Vigadóban a nagy­zenekar közreműködésével koncertet tervez. Az énekkar és a zenekar közös koncertet ad ugyanitt, Aránylag kevesebb s min­denképpen bizonytalanabb a megyében a mezőgazdasági üzemek lapkiadási gyakorlata, vállalkozása. A Termelőszö­vetkezet című lap a megyei tanács vb kiadásában 1955— 1956-ban jelent meg havonta. Vele egy időben indította meg a balassagyarmati pártbizott­ság 1955-ben a Járási terme­lőszövetkezeti híradó című havonkénti kiadványát. (Há­rom száma ismeretes.) A Ve­tés című lap 1958-ból, címével ellentétben nem szaklap volt, hanem az MSZMP megyei bizottsága ágit. prop. és a me­zőigazdasági osztály politikai tájékoztatója. (öt számáról tudunk.) Ugyancsak rövid idejű volt a Nógrád megyei földműves- szövetkezeti tájékoztató, majd Híradó. Előbbi 1959-ben, utób­bi 1963-ban jelent meg a MÉSZÖV gondozásában. (Ugyancsak a MÉSZÖV adta ki 1961-ben a Szövetkezeti va­gyonvédelem és gazdálkodás című lapot is.) Mindezeken kívül 1965-ben pár számiban ismeretes a me­gyei gabonafelvásárló és -fel­dolgozó vállalat híradója is. 1976-ban pedig megjelent az első tsz-újság. Az őrhalmi Hazafias Népfront Mgtsz tájékoztatója címmel. Négy számát ismerjük. Ebben az évben indult az első átfogó szövetkezietmozgaLmi megyei lap Nógrádi Szövetkezetek címmel. A mezőgazdasági, ipa­ri, általános és fogyasztási szövetkezetek lapja, havonta jelent meg. A szövetkezeti lapkiadás legpatinásabb lapia a Szövet­kezeti híradó volt. 1962 júli­usában indult és élt 1973 jú­niusáig. (Az előbb említett Nógrádi Szövetkezetek a foly­tatása!) A lap eredeti címe Földművesszövetkezeti Híradó volt, majd 1967-től vette fel előreláthatóan március vé­gén. Várhatóan júliusban a miskolci szimfonikusokkal közösen szerepel az együttes kórusa Bach János-passiójá- ban, az elképzelések szerint öt estén, Miskolcon, Keszt­helyen, Veszprémben, Vác- rátóton és Egerben. A budapesti tavaszi fesz­tiválon az együttes új bemu­tatóval jelentkezik. Műsorá­nak címe: „Vallomások a néptáncról”. Nagyrészt új — Tímár Sándor alkotta — ko­reográfiával, az együttes nép­zenészeinek kíséretében ere­deti népviseletben kerül szín­padra a tánckar legfrissebb produkciója, az Erkel Szín­házban. Folynak az előké­születei egy teljes estét be­töltő műsornak is, amelyet az. együttes korábbi sikeres programjainak legkedvesebb, időálló darabjaiból válogat­nak össze. Azt szeretné elérni a Ma­gyar Állami Népi Együttes közössége és vezetése, hogy műsoraiban eddig soha nem látott mértékben érvényesül­jön a hamisítatlan népi stílus, megőrizve valameny- nyi sajátos jellegét. aiz említett nevet. Havonta je­lent meg. Szerkesztője mind­végig Fodorné Kemény Erzsé­bet volt. A kisiparosoknak is volt lapjuk Nógrádban. 1955— 1965-ben jelent meg a KIOSZ Nógrád megyei híradó havi rendszerességgel sokszorosí­tott formában. A Nógrád megyei egészség­ügy is megjelentette a masa, úgymond „üzemi” lapjait. Salgó tarjámban 1967-től 1976- ig élt a Kórházi élet. Jól szerkesztett, változatos tár tál - mú negyedévente megjelenő lap volt dr. Turay Pál szer­kesztésében. Hírei, informá­ciói a kórház, az egészségügvi dolgozók mindennapos gond- iáiról, eseményeiről szóltak. Balassa ev-arm a ton 1975—1976- ban rendszertelen megjelenés­sel ugyancsak volt a kórház­nak és a rendelőintézetinek! egy hasonló jelegű tájékoz­tatója. De volt. hasonló lati­juk a megyei gyógyszerészek­nek 1963—1969. között. Megjelentek szaktudományi egészségügyi lapok is. Ilyen például a Nógrádi Gyógysze­részeti Híradó 1972—1973-ban, vagy a másik, a hosszabb életű lap az 1973-ban indult Egészségügyünk szolgálatában, amely 1970-től 1976-ig Nógrá­di Orvosok Lapja címmel je­lent meg, s alcíme szerint is a megyei orvosok tudományos folyóirata kívánt lenni. A negyedévente megjelenő lapot először dr. Bartha Ele­mér. majd dr. Balogh Péter szerkesztette. A kórházgya- korlatban előforduló esetek le­írását közölték, beszámolók: kísérletekről, s alkalmanként történeti cikkek jelentek meg benne. Ez a lap azonban már átvezet bennünket a sajtóki­adás újabb csoportjához, amelyhez a tudomány, a mű­vészet kiadványai tartoznak. P. M. 'J Tornatagozat A megyeszékhely Petőfalvi Lajos nevét viselő általános iskolája szeptembertől ismét beindítja testnevelés tagoza­tát. Azok érdeklődését várják, akik a következő tanévben a déli városrészen szeretnék gyermekeiket taníttatni. Fel­mérésre, alkalmassági vizs­gálatra március 4-én és 5-én délután 3—5 óra között ke­rül sor az iskola tornater­mében. Salgótarjáni November 7. Filmszínház értesíti kedves közönségét, hogy február 27-től (az Oranyoskám című filmmel kezdve) MINDEN ELŐADÁS ELŐTT 3 NAPPAL BIZTOSIT jegyelővételt. Új feladatok előtt a Magyar Állami Népi Együttes műsor KOSSUTH RÄDIÖ: 8.20: Világablak 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Romantikus zene 9 49: Francia népdalok gyere­keknek 10.05: Rádiószínház 10.57: Mi ez a gyönyörű? 11.13: Klasszikus operettekből 12.45: Törvénykönyv 13.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 13.51: Cherubini: F-dúr szonáta 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 42. rész. 14.26: Operaslágerek 15.01: Népzenei Hangos Újság 15.41: Újhold. Részletek Romberg filmzenéjéből 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. Riport. 17.25: A hegedű virtuózai. Sebestyén János műsora. 18.02: Illyés Gyula-emlékkönyv. Cziné Mihály könyvszem­léje. i 19.15: Visszapillantó tükör 20.25: Ferencz Éva népdalokat énekel 20.40: Az elmúlt év hazai dzsesszhangversenyeiből 21.30: 40 éves az ENSZ. ,.Mi. az Egyesült Nemze­tek népei...” 22.30: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek műso­rából. 22.44 : A magyar föld kincseit kutatta. 4 NÓGRÁD - 1985. február 27., szerda 22.59: Kamaramuzsika 0.10: Gát József csembalózik PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Nagy mesterek fúvószené­jéből 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Dékl Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: Pophullám 14.00: Sokféle! 15.05: Szabó Évának hívják! 15.35: Színe-iava. 17.05: Lugosi Tibor klarinétozik 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai 19.05: Operettrészletek 19.55: A Frankie goes to Holly­wood felvétel eiből 20.40: Az élő néndal 20.50: Új ..háziállatunk” — a gi­liszta 21.05: Közkívánatra! 23.20: Nóták 24.00; Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangoló. Beély Katalin műsora. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Belső irányítás fej­lesztése Ózdon. Gmk a BVK- ban. — Verseny az exportfoko- zásért. Bortermelési helyzetkép.) Felelős szerkesztő; Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált isk. 7. oszt.) 8.35: Angol nyelv 8.50: Fizikai kísérletek III. 9.00: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Élő múzeum 15.55: Hírek lfi.05: Képmagnósok. figyelem! (ism.) 16.35: Képújság 16.40: Sherlock Holmes legkedve­sebb fivérének története 18.05: Reklám 18.10: Agrárvilág 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: ,,A” Rátonyi 20.50: A velünk élő történelem. VII/4. rész: „A vas és acél országa..,” 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Himnusz 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Cimbora 19.00: Tévé Basic-tanfolyam. XVI 7. rész. 19.30: Gippsföld 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A tv galériája 21.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA ; 19.30. Tv-híradó 20.00: Tévéfórum 20.40 Szegények kapiiánya 22.45: Ez aztán muzsika 23.00; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00. a bratagne-i Malvina. 20.40; Közérdekű társadalmi problémákról 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10; Irodalmi revü MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tö»l: Redl ezredes I—II. (16). Színes magyar-oszt­rák—NSZK-beli film. — Balas­sagyarmati Madách. Fél 4. há­romnegyed 6-tól: Aranyoskám (14). Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. 8-tól: Kizök­kent világ. Színes amerikai kí­sérleti film. — Pásztói Mátra; Az istenek a fejükre estek. Szí­nes. szinkronizált botswanai filmvígjáték. — Nag.vbátonyi Pe­tőfi: ördögfaj zat (14). Színes szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Omega. Omega. Színes zenés magyar fűm. — Karan^s- lapujlö Hat gézengúz. Színen, szinkronizált amerikai kaland« film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom