Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

ölési fartőit az SZMT nBblzoftsága Á nők a termelésben és a gazdálkodásban A munkásőrökre jellemző fegyelemmel és hozzáértéssel... Megyénkben is megkezdődött a munkásőrök idei kiképzése Ezen a délutánon az öblösüveggyár és a tűzhelygyár munkásőrei találkoztak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár művelődési házának nagytermében, a munkásőr- alegység évnyitó — foglalkozással és rajvetélkedővel egy­bekötött — eseményének színhelyén. Eljöttek erre a talál­kozóra a két gyár párt- és gazdasági vezetői, együtt szur­kolt a munkásőrökkel Olsiak Milan, a füleki népi milícia egyik parancsnoka, s ott volt Tolnai László, a salgótarjáni Kun Béla nevét viselő, a Vörös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett egység parancsnokhelyettese is. Á bizottság idei első ülé­sének megtartására a napok­ban került sor, amelyen Bo­dor Lászlóné, a bizottság el­nöke ismertette a napirende­ket, majd Hajas Vilmos, a nőbizottság titkára elmondta: a legfőbb feladat, hogy segít­sék az SZMT testületének 1985. évi munkaprogramjá­ban megfogalmazott célok eredményes végrehajtását. Figyelemmel kísérik a nők termelésben, gazdálkodásban való részvételét, valamint éiet- és munkakörülményeik alakulását, jövedelmi hely­zetüket. Továbbra is ellátják a nők körében végzett alap­szervezeti nevelő, illetve ér­dekvédelmi munka feladatait. Ezután Hajas Vilmos rö­viden értékelte a bizottság e’múlt évben végzett munká­ját. Felelevenítve az egv év­vel ezelőtt maguk elé tűzött feladatok megvalósulását. így meghallgatták a ruhaiparban dolgozó nők helyzetével, a 40 órás munkahét bevezetésével kapcso’atban a jánosaknai Páva és a Salgótarjáni Ru­hagyár szb-titkárainak tájé­koztatóját. Helyzetjelentést kaptak arról, hogy miben változtak a nők élet- és munkakörülményei, utat mu­tattak a nőbizottságoknak a Régóta ismert és bizonyí­tott, hogy a dohányzás az egész szervezetet károsítja. Szinte alig található morbidi­tási és mortalitási statisztika, melynek elemzése köziben ne válna nyilvánvalóvá, hogy a dohányosok aránya szinte minden nagyobb betegségcso­portban nagyobb a nem dohá­nyosokénál. A dohány termesztési kö­rülményeitől függően 0,5 szá­zalék nikotint tartalmaz. Ezen kívül a dohánylevelekben gyanták és cukortermészetű anyagok is vannak, melyek kémiai szerkezete és mennyi­ségük a nemesitési eljárások­tól és a gyártási módszerek­től is függ. Égésük során szénmonoxid, széndioxid, egyéb — rákos megbetegedést is okozó — légúti nyálka­hártyát izgató anyagok kelet­keznek. Ezek az anyagok a füst leszívása közben lecsa­pódnak, majd részben felszí­vódnak a nyálkahártyáról és a keringésbe jutva különböző helyekre kerülnek, ahol ki­fejtik káros hatásaikat. A lég­utak felszínén maradtak pe­dig a légzőszervrendszer ká­rosodását idézik elő. Minél gyakrabban és minél nagyobb mennyiségben halmozódnak fel a szervezetben, annál ne­hezebben tud szervezetünk el­lenük védekezni, annál hama­rabb érik el azt a mennyisé­get, aiméíy a különböző, vál­tozatos. igen súlyos — gyak­ran gyógyíthatatlan — beteg­ig ?ek kialakulásához vezet­nek. A bekerült füst először a nváilkahártya izgalmát, nyák- e1 választást, a hörgőizomzat ö.;s?0,húzódását váltja ki. A k 'sőbbiek során ez a ha'ás á'landósul. idült hörqöqyulla- dás alakul ki. mely a légutak á'mérőjének csökkentése út­ján rontja a légzést. A le­csökkent oxieéobeáram'és és széndioxid-kiáramlás hatásá­ra a tüdőerekbem nő a nyo­más, ami a szív munkáiéit, terheit fokozza. Ezzel egy idő­ben a höreőr^ndszer károso- ó'icq-Wc tgiqián. gvakran is­métlődő jellee'’0'. felső légúti hevenv gyulladások és tüdő- gvn’ladások is jelentkeznek, melyek hegesedésse! syógvul- va a tüdő gázcseréiét végző fo.ii^tek csökkentésével to­rn hb rontiik az előbb emlí­tett he’vzetet. A bejutott anyagok közül a s/énmonoxidnafc és a niko­tinnak van a legjelentősebb további tennivalókkal kap­csolatban. Felmérést készítet­tek a megye több, főként nő­ket foglalkoztató könnyűipa­ri üzemében az első munka­helyesekkel való foglalkozás­ról. Elérte célját az a kihe­lyezett nőbizottsági ülés is, amelynek keretében a bánya területén dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek, ezen belül a fiatalok helyze­tének megismeréséhez kap­tak betekintést a helyszínen. Az itt szerzett tapasztalatain­kat később az SZMT vezető testületé elé terjesztette. A II. fél évben vizsgálták, hogy az élelmiszer-kereske­delemben dolgozó nők részé­re adott központi béremelést hogyan hajtották végre. A múlt év utolsó ülésén pedig betekintést nyertek az üveg­iparban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek ala­kulásába. Az ülés második részében aktuális feladatok megbeszé­lésére került sor, majd Mar- czi József, az SZMT osztály- vezetője a társadalombiztosí­tásban ez évben hozott új in­tézkedésekről, azok helyes ér­telmezéséről adott tájékozta­tást.-tj­károsító hatása. A szénmorjo- xid jobban kötődik a vörös vértesiek oxigienszá'lM'tó fehér­jéihez (haemoglobin), mint maga az oxigén. Ezt a dohá­nyosok vérének vizsgálatai is igazolták. Ugyanis a nem do­hányzó ember vérében az oxi­gént száJlító fehérjéik mint­egy 0,5 százaléka köt csak szénmonoxidot. Erős dohányos ember . vérében a fehérjék 5,8—7,4 százaléka foglalt szén- monoxiddöl. Ennek egyenes következménye, hogy a szer­vezet ezért idült oxigénhiány­nyal küzd. Az idült oxigénhi­ány zavarja, megváltoztatja a normális anyagcsere-folyama­tokat és olyan anyagok, (pl. cholosterinemelkedés, fosz- folipidcsökkenés) mennyiségi változásaihoz vezet, amelynek az érfalba lerakódva azt tö­rékennyé és szűkké teszik. A bekerült nikotin (egy cigaret­tából 2—8 mg szívódik fel, egyszeri halálos dózis pedig 20—60 mg) részben direkt úton az érfalaíkra hatva, rész­ben az idegrendszeren keresz­tül érszűkületet okoz, fokozva ezzél az előbb említett érrend­szeri károsodások összességét. Az eddigiekből következik: miért találjuk a legtöbb ér- szűkületes, magas vérnyomá­sos, throrrtbosisos, agyvérzéses beteget, valamint fiatalkori érelmeszesedésben és koszorú­ér-betegségben szenvedőket a dohányosok között. Végül nézzük, miképpen ká­rosodik a szív. Ebben is a ni­kotin és a szénmonoxid mér­gező hatásai a legjelentőseb­bek. Fiatalokon, először dohá­nyosokon, vagy egyszerre túl sokat szívókon gyakran jelent­keznek szapora szívveréssel, izzadássall, hányással, reme­géssel. vérnyomás-emelkedés­sel járó szédüléses rosszullé- tek. Ezeket a tüneteket a ni­kotinmérgezés enyhe formái­nak tekinthetjük. Ha egy teljesen egészséges 45—50 év körüli ember na­ponta csak 15 szál cigarettát szív el, már így is három­szor nagyobb az esélye esv infarktusra, mint egy nem dohányzó, hasonló korú em­bernek. Egy amerikai kutató (Hunt) vizsgálati adatai szerint a dohányzók 30—38 százalékkal gyakrabbanehalnak meg tüdő­rákban, idült hörghurutban, tüdőtágulásbsn, koszorúér- betegségben és érbetegségben, mint a nem dohányzók. , „ Dr, Szemerédi Péter Igen komoly helyet kapott Krechnyák Gyula alegység- parancsnok eligazitójában a kiképzési feladatokról szóló tájékoztatás. Hangsúlyozta az új módszerrel együttjáró feladatokat, melynek során háromnapos összevont ki­képzésen bővítik majd a munkásőrök ismereteiket. Sok mindenről szó esett a munkásőrök évnyitó fog­lalkozásán. De hogy ne le­gyen csak szóbeszéd a régi és új munkásőrök között a feladat végrehajtása, rajve­télkedőre is sor került ezen a napon a két gyár munkás­őrei között. Elméleti és gya­korlati vizsga volt ez. — Senki nem tudta, hogy miről szólnak majd a vetél­kedőn feltett kérdések — mondja a szünetben Lovász László, a vasöntöde és tűz­helygyár üzemvezetője, raj- parancsnok. — Januárban, az egységgyűlésen már meg­határozták feladatainkat, és ebből fakad a szakasz és a raj előtt álló tennivalók vég­rehajtása, mégis új előttünk a mai vetélkedő néhány kér­dése. Hadd mondjam el, hogy a tavalyi eredményeink alapján a raj kiváló lett, magam is elnyertem a Kivá­ló parancsnok kitüntető cí­met, és ez még fokozottabb feladatokat ró ránk. Együtt Azt tartják már évek óta a helybéliek, hogy Vanyarcon ünnepnek számít a falugyű­lés. Ezt bizonyítja, hogy az éves számvetést mindig va­sárnap délutánra hirdetik meg. így történt ez most is; három órára megtelt a kul- túrház, voltak, akik a fal mellett álldogáltak ülőhely hí­ján. Hugyecz Andrásné, a ta­nács elnöke még a falugyű­lés előtt elmondta, hogy rész­ben szerencsések, mert önál­ló tanácsként működnek, társ­község nem tartozik a tele­püléshez. A hátránya ennek az, hogy a „kicsi tanács ke­vés alkalmazott” elv alapján a gyakorlati munkát mind­össze három dolgozó végzi. Ami a településfejlesztést illeti, a beszámolóban is ki­emelten szerepelt a falu leg­nagyobb vívmánya, a nemze­tiségi iákola felépítése társa­dalmi összefogással. A műit küzd a jobb eredményekért az alkalmazott, a műszaki, a fizikai dolgozó, villanyszere­lő, a lakatos, öntő és min­takészítő. Az biztos, hogy nem leszünk a legrosszab­bak, s mint a kiképzésben tavaly, most ebben a vetél­kedőben is, az elsők között szeretnénk végezni. Mellettünk ül Kakuk László, a salgótarjáni öblös- üveggyár üvegfúvója. — Mi úgynevezett vegyes szakasz vagyunk, tűzhely- gyáriak és öblösüveggyáriak együtt, aminek vannak elő­nyei. Jobban megismerjük egymást és a két gyár életét is. Egyszóval régi munkás­őrök vagyunk, összeszokott társaság. A raj valamennyi tagja fizikai munkás. A szo­cialista versenymozgalom­ban eddig is eredményeket értünk el, szeretnénk folytat­ni ezt a hagyományt és el­határoztuk a kiváló raj cím megszerzését. Kakuk László nős, két gyermek édesapja. Most ti­zedik éve, hogy munkásőr. — A feleségem megérti, támogatja az önként vállalt pártfeladatomat. Ebből a pluszból a családnak semmi hátránya. Nincs idő a beszélgetésre. Szólítja a rajparancsnokokat a vetélkedő. évi tanácstagi beszámolókon elhangzott bejelentések, köz­érdekű javaslatok megvalósí­tásához a továbbiakban is ké­rik a lakosság segítségét. Melyek is voltak ezek a konkrét l'élvetések? Többen szóvá tették az utcák felújí­tását, karbantartását, így a Madách, a Tabán, a Táncsics utcákban. Felvetődött, hogy egy-egy utcát miért nem egy­szerre épít meg a tanács? A válasz: a meglevő pénzke­retből kell gazdálkodni, s ez az idén a Rákóczi és a Dó­zsa György út felújítására lesz elegendő. A Veres Pálné úton, az üzlet környékén rossz a járdák, a vízelvezető állapota. A lakosság társa­dalmi munkája és az áfész közösen oldhatja meg ezt a gondot. A falu kereskedelmi egy­ségei megfelelő árut kínálnak a lakosságnak, a tőkehúsel­látásban azonban visszafejlő­dés van. A húskimérőt a múit A politikai foglalkozást Dániel László vezette. És a végén az alegységgyűlés ün­nepivé alakult át. Vége a vetélkedőnek, Turiczki Já­nos hangsúlyozta: — Az alegység hagyomá­nya, az egységen belü] elfog­lalt helyünk és szerepünk mindenkor kötelezett és kö­telez. Ügy érzem, hogy a ki­képzési feladatok magas szín­vonalú végrehajtásán túl minden munkásőrnek példát kell mutatni a munkában, a családi életében és közéleti levékenvségében. Ezekkel a tulajdonságokkal járulhat hozzá a párt politikájának megvalósításához... Mi mun­kásőrök, aktív részesei le­szünk a munkásőri, gazdasá­gi feladatok maradéktalan végrehajtásának, hirdetői és megvalósítói a hatékonyság növelésének, a minőség ja­vításának. Gressai Sándor, az SVT igazgatója ahhoz a nagy fel­adat végrehajtásához kérte a munkásőrök segítségét, ame­lyet a gyár maga elé tűzött, s ami nem kevesebb, mint az, hogy az idén mintegy 60 millió forintos nyereséget érjenek el. Tolnai László az új kiképzési formáról szólt, eztán jutalmak, kitüntetések átadására is sor került. Ol­siak Milan, a füleki népi mi­lícia tagjai nevében a 40. év­fordulót szimbolizáló zo­máncképet nyújtott át az al­egységnek. Turiczki János munkásőr, aki most tölti a 20. esztendejét a testületben, a csehszlovák népi milícia emlékérmét vehette át. S. L. évtől a KÖJÁL bezáratta, hi­vatkozva a rossz minőségű vízre, a helyiség állapotára, A községrendezési tervhez igazodva az új iskolával szemben szolgáltatóegység­gel egy lakást épít a tanács. Az előzőekben említett hús­ellátás problémáját kívánják megoldani egy húsbolt kia­lakításával. A lakásépítéshez egyébként pályázat útján 450 ezer forintot kapott a köz­ség. Tavaly megkezdődött, az idén folytatódik a kastélyis­kola felújítása. Vanyarc 1700 lakója közül sokan eljárnak dolgozni. A múlt évben a termelőszövet­kezet negyven asszony részé­re egy tekercselőüzemet ho­zott létre, az egyik volt is­kolaépületben. Sajnos ez még kihasználatlan. Pedig törek­vés lenne, hogy az emberek helyben találják meg a mun­kalehetőséget, hiszen így a falu gondjai, mindennapjai is közelebb kerülnek hozzájuk. Kerékpáron, gyalog Úttörőtáborok a szünidőben Az idén mintegy 30 ezep gyermeket várnak az ország­szerte szervezendő vándortá­borokba. A Magyar Üttörőte Szövetsége összesen 35 gya­logos, két kerékpáros és egy vízi vándortáborban ad lehe­tőséget a pajtásoknak a fel- szabadult kikapcsolódásra,1 pihenésre, játékra. E legked­veltebb táborozási forma programkínálata a múlt esz­tendőhöz képest egy gyalo­gos- és egy kerékpáros-út­vonallal bővült. Az új gyaiogos-vándorlá- bor „rajthelye” ócsa. s a vég-' állomás Pusztaszer. Az új ke­rékpárostúra Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs megyén keresztül vezet, az úttöróte a Rákóczi-szabadságharc egy­kori színhelyeit, a történelmi nevezetességű vidékeket jár­ják be két keréken. A 14 napos program Ónodon kez­dődik, a pajtások 40 kilomé­tert kerekeznek naponta, Szerencset, Sárospatakot, Dombrádot, Vásárosnaményt, Tivadart érintve futnak be a célba, Vajára. A gyalogostá­borok is számos érdekessé­get, felfedeznivalót tartogat­nak a gyerekeknek. A Kis­kunsági Nemzeti Parkban szervezendő 12 napos ván- dortábornak például hat ál*1 lomása van: a tanulók egye­bek közt felkeresik a parte négy legjelentősebb termé­szetvédelmi területét, megis­merkednek Lakitelek, TősJ erdő, a HoLt-Tisza vadregé-' nyes környezetével, kirán­dulnak a bugacpusztai ős­borókásba, bejárják a kis-i kunsági szikes pusztát, s él­ményeiket szekerezés és lo-' vasbemutató teszi még emlé­kezetesebbé. Az úttörők ezérl kedvelik különösen ezt a tá­borozási formát, mert a tű-' rák idején romantikus kö-> rülmények között élnek, sa­ját maguk szervezik napi te­endőiket. A szakemberei« nemcsak \az egészséges élet­mód gyakorlati példáját lát­ják ebben a táborozási for­mában. hanem azt is hang­súlyozzák: a 10—14 napos kö­zösségi tevékenységnek ko­moly személyiségformáló ere­je lehet. A vándortáborok résztvevői az ország legszebb természe­ti vidékeivel, különös nö­vény- és állatvilágú tájaival ismerkedhetnek meg. Az or­szág festői vidékein 12 köz­ponti sátortábor is várja aa úttörőket a nyári szünidőben. Ezeket a sátortáborokat — amelyek mintegy 8 ezer gyer­meknek nyújtanak élménydús kikapcsolódást — a buda­pesti kivételével erdőgazda­ságokban alakították ki, ön­álló főzési lehetőséggel. Kardiológusszemmel a dohányzás ártalmairól! Vanyarci mérleg Ünnepi falugyűlés — köznapi gondokkal Bala&sagyarmat ~ városköz pout. — D. a. —» * *— • ** —i % r

Next

/
Oldalképek
Tartalom