Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

Zászlólevonás A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél vasárnap reggel katonai tiszteletadás­sal levonták a magyar nem­zeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyek a szovjet had- «ereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 67. évfordulója alkalmából leng­lek az árbocon. (MTI) Uj KHEB-vizsgálat ’ A termelőberendezések megóvását, korszerűsítését Vizsgálják a közeljövőben a népi ellenőröík. A KNEB leg­utóbbi ülésén jóváhagyott munkaprogram szerint az országos ellenőrzés feladata megállapítani, hogy a válla­ltatok mit tesznek a gépek, berendezések, járművek fo­lyamatos üzemképességéért, állagmegóvásáért és techni­kai szintjének megtartásáért. A vizsgálat során arra is ki­terjed a figyelem, miként se­gítik elő az állóeszközök gazdaságos korszerűsítését, c ésszerűen, takarékosan gazdálkodnak-e a beruházási eszközökkel és a költségek­kel. A népi ellenőrök tájéko- Eódnak, hogy a vállalatok üzemfenntartó részlegei és azok egyes szervezeti egysé­gei, mint például a tmk- wiűhelyek elegendő korszerű géppel, műszerrel és szer­számmal rendelkeznek-e fel­adatuk eredményes végzésé­hez. Megvizsgálják az e te­vékenységgel foglalkozó ve­hetők és dolgozók létszámá­nak alakulását és szakmai összetételét. Áttekintik, hogy a személyi feltételek össz­hangban vannak-e az egyes szervezetekre háruló felada­tokká!, s miként befolyásol­ja a fenntartási tevékenysé­get a* alkatrészellátás, mi-- ätrenek a beszerzési lehetősé­gek, hogyan oldják meg a vállalatok Ilyen jellegű gond­jaikat. Foglalkoznak továbbá az- aaJ, hogy 1980 óta milyen je­lentősebb technológiai kor­szerűsítő felújításokat vé­geztek a karbantartó üze­mek, s e tevékenység nyo­mán javultak-e az egyes gé­pek, gépcsoportok műszaki jellemzői, a gyártott termé­kek korszerűsége és minő­sége, a fontosabb termelő­eszközök közép- és nagyja­vítását, valamint a hibael­hárító és egyéb kisjavításo­kat a tervezett költségekkel és ütemezésben oldották-e meg á tmk_k. Ezekhez kapcsolódó egyéb vizsgálati témák: a vállala­tok gépi állóeszközeik állag- megóvására milyen külső se­gítséget vettek igénybe, él­tek-e a gépjavításra szakoso­dott, és az újonnan létreho­zott kis szerkezetek, például a gtnk-k által teremtett lehe­tőségekkel ; a karbantartók jelenleg milyen mértékben érdekeltek az állásidők és « géphibából származó selejt, általában a javítási idők csökkentésében, a géppark teljesítőképességének növe­lésében. A népi ellenőrök megkér­dezik majd a vizsgálatba be­vont vállalatok vezetőit, kar­bantartó munkásait, hogy szerintük az üzemfenntartási tevékenységet milyen irány­ba kellene továbbfejleszteni, « ehhez milyen helyi és köz­ponti intézkedéseket tarta­nának szükségesnek. A vizsgálat kiterjed a ko­hászati, a gép-, a könnyű-, az építő-, és építőanyag­iparra, a közúti tehersizállí- ■ tásra, valamint a mező- és erdőgazdaságokra. Lezajlottak a választások a Szovjetunióban Konszfantyin Csernyenko a Krasznaja Presznya körzetben szavazott Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap tartották meg a Szovjetunióban a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, illetve a helyi szovjet tagjainak újra­választását. A szavazást igen nagy aktivitás jellemezte: a legtöbb helyen már a kora délelőtti órákban leadta sza­vazatát a választásra jogosul­toknak több mint fele, s a délutáni órákban a nagyvá­rosokban is alig akadt mun­kájuk a szavaizatsaedő bizott- sáigökmak. Mindenütt helyi idő szerint reggel hat órakor nyitották meg a szavazóhelyiségeket. Moszkvában még csak éjfél volt, amikor az ország leg­keletibb területén, a CsukcS- féiszigeten már be is fejezték a szavazást. Országszerte ünnepi volt a hangulat: a választókat zene­karok köszöntötték, sok he­lyen rendeztek számukra mű­sorokat. Megszervezték a sza­vazást a külvilágtól elzárt legtávolabbi hegyi vagy sark­vidéki településeken is és le­adták szavazatukat azok is, • akik úton voltak: a pályaud­varokon, repülőtérieken, sőt a . tengerjáró hajókon külön sza­vazóhelyiségeket alakítottak ki. Leadták szavazatukat az SZKP és a szovjet állam ve­zetői is. Moszkvában a Krasz- naja Presznya választókörzet­ben virággal köszöntötték Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB főtitkárát, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökét, aki itt adta le szava­zatát. Csernyenkót a főváros Kujbisev kerületében jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába. A Leniin kerületben járult az urnához Nyikolaj Tyiihoniov miniszterelnök. A szavazattok össizeszáimlálá- sát mindenütt este kezdik meg, s az eredményeket elő­reláthatóan kedden teszik közzé. Lázár György bécsi látogatásának visszhanaia Több osztrák lap foglalko­zott . szombaton is Lázár György miniszterelnök pén­teken véget ért hivatalos bé­csi látogatásával. Az Ar­beiter Zeitung közölte. az APA hírügynökség beszámo­lóját arról a beszélgetésről, amelyet kormányfőnk Bécs- ben osztrák újságírókkal folytatott. Lázár György hangoztatta, hogy a magyar —osztrák kapcsolatok prob­lémamentesek, kiegyensú­lyozottak és gyakorlatilag az élet minden területére kiter­jednek. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi helyzet megromlása sem akadályozta meg a két szomszédos or­szág együttműködésének to­vábbfejlődését — mondotta. A polgári Die Presse, visz- szatérve a Sinowatz kancel­lár díszvacsoráján elhang­zó^ pohárköszöntőkre, rá­mutatott, hogy azok szerint mindkét fél ,,bámulatosan egybehangzóan” ítéli meg a nemzetközi helyzetet, s a ke­let—nyugati feszültségek el­lenére tovább akarják javí­tani a kétoldalú kapcsolato­kat. A Volksstimme, az OKP lapja a többi között azt emel­te ki Lázár György kijelen­téseiből, hogy a kis orszá­goknak is hozzá kell járul­niuk a nemzetközi légkör ja­vításához. (MTI) Daniel Ortega Háború vagy béke lesz Közép-Amerikában Közös fellépés Jordán— palesitin megállapodás Lengyel tévé­műsor korlátozása Lengyelországban is korlá­tozzák a televízió adásidejét az energiatakarékosság jegyé­ben, Mint a tévéhíradó pén­teken este bejelentette, kedd­től kezdve csak délelőtt li­kőr jelentkezik az első mű­sor. (MTI) megteremtésében. Mint az ügyvezető tájékoztatási mi­niszter mondotta, Ammanra és az Arafat vezette PFSZ-re most az a feladat vár, hogy a konferencia összehívásénak elérésére a lehető legnagyobb mértékben mozgósítsa a be­folyásos arab és nyugat-eu­rópai országokat. (MTI) Utazás Itáliába, Ibériába Andrej Gromiilko a múlt héten választási nagygyűlésen vett részt, ahol beszédet mon^ dott a szovjet külpolitika alapvető elveiről és néhány aktuális kérdést is érintett. A vasárnapi, köztársasági szin­tű választások utáni napon pedig rögtön útra kél: Olasz­országba és Spanyolországiba látogat ezzel is bizonyítva, hogy nem sok ideje jut-pihe­nésre az utóbbi időben. Amikor a szovjet külügy­miniszter utoljáira Rómáiban járt, Í979-foen, tárgyalásainak nagyon is konkrét eredmé­nyei voltaik. Ez a hat eszten­dő egész seregnyi példát ho­zott a két, eltérő társadalmi felépítésű, eltérő, sőt szem­benálló katonai szövetségihez tartozó ország együttműködé­sének hasznos voltára. Akkor mindkét fél leszögezte, hogy az európai envhüiés elkötele­zett híve. A több mint fél év­tizede kötött gazdasági meg­állapodások keretében Olasz­ország és a Szovjetunió együttműködött a szibériai gázvezeték megépítése során, s azóta is rendszeresen szál­lítanak szovjet gázt az itáliai városokba. Vezető olasz cé­gek, például a FIAT és a Montedison tovább fejlesztet­ték hagyományosan jó kapcso­lataikat a szovjet megrende­lőkkel és jélentős üzletekhez jutottak, példát mutatva ezzel a többi nyugati országnak is politikai bölcsességből, gazda­sági előre látásból. A korábbi­nál jóval magasabbra emelke­dett a ’kulturális kapcsolatok szintje is, rendszeressé vált a múzeumi kiállítások, a ven­dégművészeik cseréje. „A szovjet külpolitika olyan nemzetközi jogrend kialakí­tására törekszik, amelyben minden nép, nagy és kisénép egyaránt, önállóan dönthet sa'jáit sorsáról, s elítéli a más államok belügyibe való be­avatkozás minden formáját” — mondotta Andrej Gromiko választói előtt a múlt hétenj Mostani dél-európai utazásá­nak második állomásén, Spa­nyolországban nyilván módja lesz rá, hogy meggyőződjön róla, nem mindenki gondol­kodik így a világpolitikáiban , szerepet játszó államférfiak közül. Ismeretes, milyen hatalmas nyomás — politikai, gazdasági, sőt katonai is — nehezedik Madridra az ország NATO- tagságámak ügyében. Az or­szágban nagy felháborodást váltott ki az az újságcikk, amely szerint az Egyesült Ál­lamok szükség esetén akár a spanyol kormány megkérde­zése és tudta nélkül is atom­fegyvereket telepítene az Ibé­riai-félszigeten. Végül pedig még el sem csitult a két kémkedő amerikai diplomata kiutasítása körüli botrány. Fe­lipe Gonzáles és külügymi­niszteré , Fernando Morá n már korábbam is utaltak rá, hogy jobb kapcsolatokra tö- reksizenek a Szovjetunióval és a szocialista közösség más or­szágaival, mint amilyen a múltban létezett. Andrej Gro­miko utazása módot ad a né­zetek. vélemények cseréjére, a gazdasági együttműködés el­mélyítésére. az államközi kap­csolatok magasabb szintre emelésére. A • szovjet külügyminiszter minden utazása nagy jelentő­ségű. Különösen így van ez. a jelenlegi, feszült nemzetközi helvz“tben. s fokozza a mos­tani látogatások fontosságát az a tény is, hogv egymás után két nyuffait-eurónai országba indul a világ egyik 'legtaioasz.- faltabb politikusa. Bizonyos, hoev az ilyen és ehhez ha­sonló tárgyalások jól szolvái- iák a nemzetközi enyhülés érdekeit, hiszen, ahogy maca Andrei Gromiko fogalmazott: ..a békét csak kölcsönösen el­fogadható mega llapodások kai lehet megőrizni”. Horváth Gábor Bangemann az FDP új elnöke A Nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt saarbrückeni kongresszusán szombaton délután a mintegy 400 kül­dött túlnyomó többségének szavazatával Martin Bange- mann gazdasági minisztert választották meg az FDP új elnökének. A 352 „igen1, szavazat mel­lett csak 31 „nem” szavazat és 11 tartózkodás volt. Ban­gemann ezzel messze felül­múlta Genscher tavaly jú­niusi münsteri eredményét. (Genscherre akkor 241-en, ellene 127-en szavaztak, 22- en pedig tartózkodtak.) Martin Bangemann 1934- ben született a Magdeburg közelében fekvő Wanzleben- ben. 1969 és 1974 között az FDP baden-württembergi szervezetének elnökhelyette­se, majd 1978-ig annak elnö­ke volt. A jogi diplomával rendelkező Bangemann vál­tozatos pályát futott be az FDP-n belül. A 60-as évek második felében é.s a 70-es évek elején a balszárny egyik vezetőjeként a Német Szo- ciáldemokratá Párttal való együttműködést szorgalmaz­ta. 1974—75-ben viszont, ami­kor az FDP főtitkára volt, már a szociálliberális koalí­ció felbontását és a CDU-hoz való átállást sürgette. Ezért akkor távoznia kellett a párt­vezetésből, de ez a beállított­sága végül is döntő szerepet játszott abban, hogy 7 évi, közös piaci és európa-parla- memti tevékenység után őt javasolta utódjának a most távozó Genscher. A szombati vitából és a vá­lasztás eredményéből egy­értelműen nyilvánvalóvá vált, hogy az FDP jobb- és bal- szárnya egyaránt a korábbi viták befejezésére, a párt­egység demonstrá’ására, és az új pártelnök. Bangemann támogatására törekszik. Idegenforgalmi konferencia Vasárnap a pesti Vigadó­ban megkezdődött az ameri­kai utazási irodák szövetsé­ge (ASTA) nemzetközi szek­ciójának 13. konferenciája. A tanácskozást a magyar ide­genforgalmi szervek részéről Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke nyitotta meg. A rendez­vényre a világ minden ré­széből, mintegy háromszáz idegenforgalmi szakember érkezett Budapestre. A nem­zetközi szekció konferenciá­jához csatlakozva, február 26—28-án az ASTA 50 tagú igazgató tanácsa is* Budapes­ten ülésezik. Nyilvánosságra hozták szombaton Ammanban a jor- dándai király és a PFSZ ve­zetője között február 11-én létrejött megállapodás szö­vegét. A közös fellépésre vo­natkozó egyezménytervezet, amelyet Taher Hikmat jor- dániai ügyvezető tájékoztatá­si miniszter ismertetett, a következőket tartalmazza: A fezi arab csúcstalálkozó határozatai, valamint a pa­lesztin kérdésre vonatkozó ENSZ-határozatok alapján, illetve a nemzetközi jog elő­írásainak megfelelően és ab­ból kiindulva, hogy egyetér­tenek a jordániai és a pa­lesztin nép közötti különle­ges kapcsolat szükségessé­gében, a jordániai hasemita királyság kormánya, vala­mint a PFSZ megállapodott abban, hogy közösen lép fel a közel-keleti konfliktus bé­kés és igazságos megoldása, illetve az arab területek — köztük Jeruzsálem — izéaeli megszállásának megszünte­tése érdekében, az alábbi el­vek alapján: 1. Az ENSZ határozatai, köztük a Biztonsági Tanács döntései alapján, az átfogó NŰGRÁD - 1985. február 25., hétfő béke érdekében Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt arab területekről. 2. A palesztinok akkor fog­ják gyakorolni az önrendel­kezéshez való elidegeníthe­tetlen jogukat, amikor erre a jordániai és a palesztin ál­lam arab konföderációja ke­retében alkalom nyílik. 3. A palesztin menekültek ügyének megoldása az ENSZ- határozatok alapján történik. 4. A palesztin kérdés vala­mennyi aspektusát rendezni kell. 5. Ezen elvekből kiindulva, béketárgyalásokat kell foly­tatni egy olyan nemzetközi értekezleten, amelynek mun­kájában részt vesz a BT öt állandó tagja, továbbá a konfliktusban érintett vala­mennyi fél, köztük — egy közös (jordániai—palesztin) küldöttségben — a PFSZ. a palesztin nép egyetlen törvé­nyes képviselője. Ami a nemzetközi értekez­letet illeti, Taher Hikmet hangsúlyozta, hogy a konfe­rencián — az amerikaiak és az izraeliek ellenkezése da­cára is — mindenképpen részt kell vennie a Szovjet­uniónak, amely igen fontos tényező a közel-keleti béke Radzsiv Gandhi: Békében élni minden szomszéddal India reméli, hogy szoro­sabb kapcsolatokat létesíthet az Egyesült Államokkal, de ezt hátráltatják a Pakisztán­ba irányuló folyamatos ame­rikai fegyverszállítások. Er­ről nyilatkozott a Los An­geles Times című amerikai napilapnak adott interjújá­ban pénteken Radzsiv Gandhi indiai kormányfő. Az interjút a PTI indiai hír- ügynökség ismertette. A két ország kapcsolatai­nak jövője az Egyesült Ál­lamok politikájától függ — mutatott rá Gandhi. Han­goztatta, hogy kormányának Gázon István, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai kongresszus közelgő határozata a nicara­guai ellenforradalmároknak kért pénzügyi támogatás fel­újításáról azt is eldöntheti, háború, vagy béke lesz-e Kö- zép-Ameriikában — jelentette ki pénteken Managuában Daniel Ortega, nicaraguai ál­lamfő. A kongresszusi szavazás alapvetően politikai jelentő- tőségű lesz, hiszen az ameri­kai kormány — más orszá­gokon keresztül — eddig is megtalálta annak a módját, hogy pénzzel és fegyverrel lássa el a sandinista kormány megdöntéséért harcoló ellen­forradalmárokat. Nem a kért 14 millió dollár sorsa a lé- < nyeges, hanem az, hogy Ro- i nald Reagan elnök meg tud- i ja-e szerezni vagy sem a tör- ! vényhozás jóváhagyását a a Nicaragua elleni háborújához 1 — hangsúlyozta Daniel Ortega, i A kongresszusnak március- ' ban kell döntenie arról, t hogy hozzájárul-e a nicaraguai ellenforradalmároknak szánt : pénzügyi támogatás felúj ítá- : sához. A kormány részéről ha- , talmas nyomás nehezedik a törvényhozásra, s a kongresz- szus „megpuhítására” szánt érvekből egyértelműen kidé- ] rül, hogy a Reagan-kormányzat ; megmásíthatatlan céljának te­kinti a törvényesen megvá­lasztott nicaraguai kormány megdöntését. Ronald Reagan szerint az ellenforradalmárok az Egye­sült Államok létérdekeit vé­dik Közép-Amerik-ában és a Simon Bolivár vezette latin­amerikai függetlenségi háború­hoz hasonló „szabadsághar­cot” vívnak a „nicaraguai dik­tatúra” ellen. Caspar Wein­berger amerikai hadügyminisz­ter szerint az ellenforradal­márok terrorakciói egy új Kuba születésétől óvják meg az Egyesült Államokat. A leg­nyíltabban azonban George Shultz külügyminiszter fogal­mazott, aki kijelentette: azért kell minden támogatást meg­adni az ellenforradalmárok­nak, hogy később ne legyen szükség az amerikai tenge­részgyalogosok bevetésére Ni­caraguába. álláspontja szerint a Pakisz­tánba irányuló fegyvereket végső sorön India ellen akar­ják felhasználni, s ezt India nem hagyhatja figyelmen kí­vül Washingtonnal fenntar­tott viszonyában. Kijelentet­te, hogy országa, amely nemzeti össztermékének csak 3 százalékát fordítja katonai kiadásokra, békében kíván élni minden szomszédjával. Gandhi a továbbiakban ki­zárta, hogy India bármely módon beavatkozzék Sri Lankában. Megjegyezte azon­ban, hogy kormányának vé­leménye szerint a sri lan­kai hadsereg nem ura a helyzetnek országában, s hírek szerint atrocitásokat követ el a tamil kisebbség ellen. Gandhi hangoztatta, hogy ilyen körülmények kö­zött Indiának —, ahol jelen­tős lélekszámú tamil lakos­ság él — nehéz támogatnia a sri lankai kormány maga­tartását. India nem tervezi nukleá­ris fegyver előállítását, s nem újítja fel ezzel kap­csolatos korábbi programját, még akkor sem, ha Pakisz­tán előállítja saját atombom­báját — jelentette ki végül Radzsiv Gandhi. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom