Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

Eredményes számvetés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) kohászati üzemek munkásnő- je. a rekonstrukció hatáséról táiékoztatta a pártértekealetet. D Szittner András, a városi tanács elnöke. a tanácsi mun­ka megváltozott körülményei* rőt. az önkormányzati, nép­képviseleti jelleg erősö­déséről adott számot, s a la­kosság részvételéről a város- f»*!esztési munkáiban, Tőzsér Isiívánmé, a Váci Kötöttáiru- pv-Vr kazári gyáregységének minőségei Jenőre. a környező községek és SalHótgrján között kialakuló sokoldalú kapcsola­tokról szólt. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek helvzetét, közéleti tevékenységűket, a közgondolkodás változását többen is elemezték. Gritz Viktor. az öblösüveggyár munkása, a munkahelyi mű­velődés. a munikásmű vetődés ü zotet. Berta Piroska óvónő, a pályakezdő értelmiségi fiata­lok sondiait. fokozottabb tá­mogatósát tette szóvá. Ponyi Jámosné. az élelimiezer-'k.iske- resikedelmi vállalat boltvezető­je, a kereskedelemben dolgo­zó nők élet- és munkakörül­ményeit elemezte. Lichner András, a városi KlSZ-bizott- ság első titkára, a KISZ szervezeti munkájának fej­lesztését. az ifjúság nevelését, eszmei-politikai arculatának formálását hangsúlyozta. Ná­daséi István iskolaigazgató, az oktató-neveilő munka tartal­mi tapasztalatait, Czipó Brfiő, a városi ügyészség vezetője pedig a közrend, a közbizton­ság és a törvényesség helyze­tét értékelte. A pártélet, pártmunka kér­dései ugyancsak jelentős he­lyet kaptak a pártértekezlet vitájában. Solymosi Imre a v ősi fegyelmi bizottság el­nöke a párte^ység erősítéséről, a pártfegyélmi munkáról, Brechó Gyula, a déli város­körzetben folyó pártmunka tapaisiztoteteiiról szólít. Dr. Gyeoes Péter főorvos, a kór­házban folyó pártmunbáról adott számot. Balogh Gyula, a városközpont pártvezetősé- gének titkára, a közel másfél esztendeié alakult pártveze+ő- ség tevékenységéiről beszélt, kiemelve a lakóterületi oárt- munka jelentőségét. Cziproik Zoltán, a .síküveggyár pártbi­zottságának titkára, a gatzda- sási és politikai munka kap- csiótettávail, Khmasz Ferenc, a Vólián 2. s-z. Vállalat alao- szervezeti titkára a párt- munka időszerű kérdéseivel fogtelikozott. Felszólalt a tanácskozáson Brutyó János is. Tolmácsolta a résztvevőknek a Központi Bizottság és Kádár János sze­mélyes üdvözletét. Beszédé­ben szólt a XIII. pártkong­resszus. a felszabadulás 40 éves évfordulóiéinak előkészü­leteiről. Többek között el­mondotta. hogy a kongresszu­si irányelvek társadalmi vi­táié nak/ célja az volt: közös gondolkodásra késztesse a párttagságot és a páftonkí- vülieket, hoav egységesen, vi­lágosan értelmezzük helyze­tünket és feladatainkat. Az ország helyzetét elemezve m eaá'lapította, hogy a párt vezetésével, a kommunisták helytállásával a dolgozó em­berek tettrekészsésével. józan cselekvéssel sikerült úrrá len­nünk az elmúlt évek nehéz­ségein. jóllehet a gondokat még nem tudhatjuk magunk mögött. Méltatta a város fej­lődését, az itt élő emberek anyagi, szellemi gyarapítását, a város ipari üzemei, a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek eredményes munkaiját. Végezetül elmondottat a XIII. kongresszustól azt vár­ja a párttagság, hoey reálisan értékelje az ötesztendős mun­kát, egyértelműen határozza meg a' tennivalókat. Ám az emberek azt is látják, ho>gy a dinamikus gazdasági fejlődés­hez, az életszínvonal erezhe­tő növeléséhez a szervezet­tebb. a fegyelmezettebb, az eredményesebb munka adja az alapot. Jobb teljesítmé­nyekre kell törekednünk az élet minden területén, s na­gyobb figyelmet kel fordíta­ni a becsületesen végzett munka, a nagyobb teljesít­mény anyagi és erkölcsi elis­merésére. Ezt követően a pártértékez- let megválasztotta az 59 tagú vámosi pártbizottságot és 137 küldöttet a megyei pértérte- kezletre. A vámosi pártbizott­ság meat ártotta első ülését és kialakította a végrehajtó bi­zottságot. amelynek tagjai: Bolla Mária, Béres István, Fejérvári Géza- Gergely Sán­dor. Homoga Éva, Kassainé Karácsony Éva, KUmasz Fe­renc, Kraicsi József, Lichner András, Lukác.sy Dezső, Száléi. László, Szilágyi Tibor és Szittner András. A vámosi pártbizottság élső titkárának Száléi Lászlót, ttlikámainiak Bé­res Istvánt, Kassainé Kará­csony Évát és Szilágyi Tibort választotta a testület. Rendőr-főkapitányság Rend és közbiztonság Megyei tanács Érdemi vita, érdemi döntések Az MSZMP Nógrád me­gyei Rendőr-főkapitányság vá­rosi jogú intézményi bizott­ságának pártértekezletét szombaton Salgótarjánban, a belvárosi II—III-as városkör­zet pártszékházának nagyter­mében rendezték. Az öt alap- szervezet küldötteit, a meg­hívott vendégeket, köztük Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak titkárát, Balogh Tibor- né, a pártórtékeziliet elnöke köszöntötte, majd Lantos István, a pártbizottság titká­ra ismertette a XII. kong­resszus óta végzett munkáról szóló beszámolót, a XIII. kongresszus irányelveiről ké­szített állásfoglalást. A pártértekezlet — amint az azt megelőző alapszerve­zeti taggyűlések is — meg- állaDÍtotta, hogy megyénkben a közrend, közbiztonság szi­lárd. Megyénk bűnügyi hely­zetének továbbra is jellem­zője, hogy az ismertté vált bűncselekmények lakosság számához viszonyított aránya az országos helyzetnél ked­vezőbb. Az is igaz, hogy a bűnözés megelőzésére, vissza­szorítására irányuló erőfe­szítések ellenére az ismert bűncselekmények száma me­gyénkben nőtt az értékelt időszakban. A közbiztonsági és közlekedési szervek mun­kájának színvonala fejlődött', az igazgatásrendészeti szer­vek a sajátos lehetőségeikkel eredményesen járultak hozzá a közbiztonsági viszonyok szilárdításához. A pártértekezlet értékelte a káder- és személyzeti mun­kát, s kimondották, hogy a beszámolási időszakban ja­vult a személyi állomány po­litikai, szakmai felkészültsé­ge, emelkedett általános mű­veltsége. Sok szó esett óz ideológiai, politikai nevelő munkáról, s megállapítást nyert, hogy erősödött a párt­tagság eszmei-poilitikai-szer- vezeti-cselekvési egysége. Fo­kozatosan fejlődött a főkapi­tányságnál a tömegszerveze­tek pártirányítása, munkájuk hatékonysága. Az együttes beszámolót élénk vita követte. Felszólalt Skoda Ferenc, aki a megyei pártbizottság jókívánságát tolmácsolta. Megválasztották a 27 tagú párbizottságot, majd a párt- bizottság a 9 tagú végrehaj­tó bizottságot. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Lan­tos István, Molnár Ferenc, Kalocsai János, Sztaniszláv Mihály, Gordos Tibor, Gonda István, Balogh Tiborné, Gyur- csák József, Ozsvárt József. Az intézményi pártbizottság titkára ismét Lantos István lett. A pártértekezlet a megvei pártértekezletre három kül­döttet megválasztott. Szombaton pártértekezletet tartottak Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanácson is, amelyen részt vett Gordos János, a megyei pártbizottság titkára. Batta István, az apparátusi pártbizottság titkára beszámo­lója alapján a pártértekezlet megtárgyalta az apparátus kommunistái előtt álló társa­dalompolitikai feladatokat, foglalkozott a párttagok tevé­kenységével, szakmai mun­kájával. Szóltak az intéz­ményirányításról, a hatósági munkáról, amelyről a párt- értekezlet megállapította, hogy javult az ügyfélfogadás szervezettsége, de a továb­biakban is határozottan fel kell lépni a bürokratikus ügy­intézés és következetlenségek ellen. A pártértekezlet jelentése felett széles körű vita bon­takozott ki, amelynek során tizenheten fejtették ki véle­ményüket. Felszólalt Gál Zol­tán, a Központi Bizottság al­osztályvezetője, aki többek között az államigazgatási munka minőségének állandó emeléséről, s arról a kezde­ményezésről szólt, ametyet a Nógrád megyei tanácsok a számítástechnikának az ap­parátusi munkában való al­kalmazására tettek. Nyerges Janos, a fegyelmi helyzetről, Horváth István a tanácsap­parátus politikai munkájá­nak jelentőségéről, Szomszéd József a közlekedésről, Alexi József a KISZ munkájáról. Romasz Adolf, a tanácsi fej­lesztésről, Farkas Miklós a közigazgatás korszerűsítésé­ről, Schablik Béla az alap­szervezeti munka megújításá­ról, Ágnerné Csincsik Mária az intézmények munkájáról, Bartos József az elszámoló­hivatal tevékenységéről, Ba­kos János a káder- és sze- rriél.vzeti munkáról, Farkas Sandorné dr. a tervezés- és cselekvési program jelentő­ségéről, Becze József a me­zőgazdaságról, dr. Boros Sán- dorné az ideológiai munka jelentőségéről, Losoncéi . Ta­más a fiatalok körében vég­zett pártmunkáról, dr. Feke­te Mihály a párton belüli bi­zalom jelentőségéről, Baráthy Ottó a szakszervezeti mun­káról mondott véleményt. Ezt követően megválasztot­ták a pártbizottságot, majd a testület ülésén a végrehajtó bizottság tagjait. Ezek a kö­vetkezők: Batta István, dr. Bpros Sáv dómé, Bartos Jó­zsef, Máthé Istvánná, Pet- rény Gáborné, Romasz Adolf, Sára \János, Szabó Zoltán, dr. Szigeti József. A pártbizottság titkárává Batta Istvánt, társadalmi tit­kárhelyettessé Szabó Zoltánt választották. Nógrádi Szénbányák Kielégíteni a népgazdaság és a lakosság igényeit Szombaton Bátonyterenvén tartották a Nógrádi Szénbá­nyák pártértekeziletét. A ta­nácskozás munkáiéban' részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságé-: nak tagja. Zsuffa Miklós, a Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, a Nógrád Szén­bányák vezérigazgatója és Ozsvárt József, a Nógrád me­gyei pártbizottság titkára. Megállapítható — mondot­ta Mákos Nándor, a vállala­ti pártbizottság titkára —, hogy a Nógrádi Szénbányák dolgozói felelősséggel tevé­kenykedtek a legutóbbi nárt- kongresszus és a vállalati pártértekezlet határozatai végrehajtásán. A külfejtés és a mélyművelésű szénter­melés arányának növelésével állandósult a nógrádi szén- medence évi 1 millió tonnás széntermelése. A belső el­lentmondások ellenére a vál­lalat a tervezett módon já­rult hozzá a népgazdasági és a lakossági szénigények kie­légítéséhez. A termelési­gazdálkodási feladatok összes­ségében teljesüllek. A szé­nén kívüli tevékenység to­vább erősítette meghatározó szerepét a vállalati gazdál­kodásban. Korszerűsödött a termékszerkezet és számotte­vően növekedett a hatékony­ság. Javultak a dolgozók mun­kakörülményei. a biztonságos munkavégzés feltételei, a szo­ciális ellátottság. A vállalat sok pénzzel biztosította a kulturális élet és a sportélet fejlesztésének feltételeit, és gazdagította intézményrend­szerét. A pártbizottság és az irá­nyításához tartozó pártszer­vek önállósága fokozódott. Fejlődött munkamódszerük és munkastílusuk. Munkájukra egyre inkább a tervszerűség, a felsőbb szervek döntései­nek helyi megvalósítására va­ló törekvés a jellemző. Az alapszervezetek erősödtek. Nőtt a párttagok politikai és általános műveltsége. Több­ségében eleget tesznek a párttagokkal szemben tá­masztott korábbinál maga­sabb követelményeknek. Az ideológiai tevékenység hoz­zájárult a politika jobb meg­ismertetéséhez, a közéleti ak­tivitás fokozásához, a bonyo­lultabb feltételekhez való al­kalmazkodáshoz, a tervek megvalósulásához. A káder­munka, az utánpótlással va­ló foglalkozás a korábbi­nál tudatosabbá -.vált. A korábbinál tartalmasab­bá vált a tömegszervezetek pártirányítása. Nélkülözhe­tetlen szerepet töltenek be a vállalat politikai-gazdasági életében. örvendetes, hogy önállóságuk fokozódott. Ered­ményesen mozgósítottak a feladatok végrehajtására, he­lyesen továbbították a párt politikáját. Megfelelően kép­viselték a dolgozók javasla­tait, érdekeit és véleményeit. A lakosság előtt is nyil­vánvaló, hogy az elmúlt években a szénbányászat je­lentősége tovább növekedett. Az energiahordozók közül a szén szerepe megváltozott. A szénbányászattal szembeni mennyiségi és minőségi igé­nyek emelkedtek. Jóváhagyás­ra került, több állami, illet­ve vállalati beruházás, közte a kányási bányarekonstruk­ció és a bátonyterenyei szén­mosó mű építése. Az 1768 párttag sokat tett azért, hogy a vállalat a széntermelési ter­vét teljesítse. Természetesen gondok is adódtak. A mély- művelésű termelés csökkené­sét. ütemtelenségét, a ter­vezettnél alacsonyabb tel­jesítmények, a szénözemi. műszakszám elégtelensége, a termelőberendezések nem kel­lő színvonalú kihasználása és a termelés néhány területén jelentkező szervezési-irányí­tási hiányosságok fokozták. A kedvezőtlenebb körül­mények, feltételek ellensú­lyozására sokirányú műszaki­szervezési és fejlesztési in­tézkedéseket tettek. Folyta­tódott a termelési koncent­ráció kialakítása, a föld alatti szállítás rekonstrukciója, a szállítási utak gumiszalag- rendszerekkel való kiépítése, bevezették a könnyűfém tá­rnok használatát, több önjá­ró típus alkalmazását kísér­letezték ki és Kányáson a durvaszenarány növelés» CSAPATMUNKÁVAL, csak­is így lehetett ilyen nagy fel­adatot megoldani. Azt mond­ta az igazgató, hogy nem pa­naszkodhat. — Jól együtt vagyunk... Az irodájában falat borító térkép mindenfelé bejegyzés­sel. Csak ők tudnak olvas­ni belőle Rajta az egész bá­nya le a Mátra gyomráig. Sokszáz vonal, jelzés. sűrű satírozás. Százszor meg száz­szor álltak előtte és tanul­mányozták. Merre menje­nek. hogyan haladjanak azzal a mérhetetlen nagy vasteher- rel. A hetes front a bejárat­tól hat-hét kilométerre van a bánya legmélyebb bugyrá­ban. A vágatok sűrű labirin­tusán keresztül haladva jut­hattak el oda. Érthető, hogy a felkészülés eyne második szakaszára nagy gonddal kel­lett előkészülni. Ekkor már fontos szerepet kaptak, Stuhl József ez a szemüvege mö­gül mindent látó gépészeti vezető, Bakos Zoltán a bá­nyamester, Seyler Lajos a villamosrészleg-vezető, Bakos István a szakvezető főaknász, aki mögött húsz esztendő van a bányában, de Böhm Gyulának is, aki huszonhá­rom éve szolgálja a bányát. Nem is szólva Nagy Pál Má- téékról, akik ekkor már tel­jes résztvevői voltak a mun­kának. Azt mondta Törő- csik István is mindannyiuk nevében. — A legnehezebb feladat­ként a szerkezet helyszín­re szállítása előtt álltunk. A vágatokban még most is ott a nyoma a küzdelemnek. Leszaggatott támfamarad- ványok, megbontott főték, felszaggatott sínek, aminek folyik az eltakarítása. A műsza­ki vezetés pontos számításokat végzett, hiszen nagy teherről volt szó és nem ilyen célra épített útról. Ménkesen a bá­nyabejárattól a szénfalig olyan szeszélyes úton lehet eljutni, hogy abban váltako­zik metsző hideg, izzasztó meleg és gömvedésre kény­szerítő vágat, hirtelen emel­kedőkkel és lejtőkkel tarkít­va. Megmutatták, hány al­kalommal kellett kiszélesíte­ni a tárnát, hogy a szállít­mány felfér.ien benne. De még ez volt a kiseb­bik gond, mert mentek az elővájók és végezték a fel­adatukat. A nehezebb volt a rettenetes súly szállítása. Karvastag lánccal kötözték meg a terhet. Aztán gépi és emberi erővel egyaránt von­szolták, tolták, de vitték a célja felé. Napokig tartott, embereket tett próbára, de vitték, mert úgy, határoztak, hogy vinni kell. Mélyen bent a bányában jártak, egy hir­telen süllyedő ereszke előtt. A gép súlya alatt . recsegett, ropogott a tartógerenda. fe­szültek a láncok, a kötelek, amikor nagv csattanás hal­latszott oldalról. Valaki ke­servesen feljajdult. A szét­pattanó lánc elérte a lábát. Nem lett súlyos a sérülés. Ez­zel az egy kivétellel meg­úszták a szállítást baleset nélkül. Ott van a hetes fron­ton a gép összeszerelve. Északra 18 fokos lejtőn ki­lencven méter szélességben. A vágat magasssága most fél- embernyi. (Nem műszakiak­nak írom.) Görnyedve, négy­kézláb mozogható benne. Azt mondta az igazgató, hogy ha megindul a fejtés, akkor el­éri a két méter néhány centi érdekében széngvalut alkal­maztak. A vállalati gazdálkodás­ban továbbra is jelentős sze­repet töltöttek be a szénen kívüli tevékenységet folyta­tó üzemek. Eredményes gazdálkodásuk, megbízható tervtéljesítésük hozzájárult a yállalat gazdasági teherbíró képességének növeléséhez. A gyártási folyamatok kon­centrálásával, szelektív gyárt­mányfejlesztéssel, a veszte­ségek csökkentésével elérték, hogy a termelékenység és a hatékonyság jellemzői fejlőd­tek. A beszámoló éh a yita utál magasságot. Ezt már ponto­san kiszámították. Az acél- tám-biztosító berendezés a vágatot valósággal kibéleli az acéllemezekkel, amiket fé­nyesen ragyogó vastag tá­rnok feszítenek a főiéhez. A teherbírását hetven-nyolc- van tonnára becsülik. A front előterében van egy vasszekrény, amely a vas • támszerkezet kifeszitését és mozgatását végzi valamilyen sűrített folyadékkal, amit vezetéken visznek a frontig. Annyi bizonyos, hogy nagyon elmés készülék, hiszen kisebb kapcsolórendszerek mozgatá­sával az egész monstrum megmozdul és halad a szén­fejtés irányába minden külö­nösebb emberi erőkifejtés nélkül. Azt mondta Fekete László, a brigádvezető helyet­tese: — Abban különbözik a ré­gitől, hogy azt emberi erő­vel kell mozgatni, ezt meg mozgatja a hidraulika... Nagy Pál Máté meg a bri­gádja az acéltám összeszere­lésébe már bekapcsolódott. Azt mondta Bakos István a szakvezető főaknász, hogy ők dolgoznak majd a géppel, ne­kik kell ismerni annak min­den részletét. De lehetett volna visszatartani őket at­tól, hogy részt vegyenek az önjáró acéltám összeszerelé­sében? Heteken keresztül minden szombaton, vasárnap ott voltak a bányában mind­annyian, akik vállalták, hogv megnyitják a frontot. Az egyik bányász letört a szén- falból egy darabka szenet. Mutatta, milyen jó minőségű, és mondta, hogy mint kazán­szenet a legjobbak között tartják nyilván. Annyi tu­lajdonosi büszkeség volt a mozdulatában, hogy ezt csak az képes így mutatni, aki ma­gáénak érzi azt, amit tesz. Teljesen érthető volt, amit Draveczki Jenő mondott. — Nem mindegy, milyen a szén minősége, az a kere­setet is befolyásolja, — ő is a széhfalra mutatott, — de majd meglátjuk.... — mond­ta. Nagy a zúgás lent a he-' tes fronton. Üvöltenek a ven­tillátorok. nélkülük meglenni nem lehetne, mert nagy a por, meg a meleg. Az embe­rekről csorog a víz. Van, aki a kabátját is levetette, mert az inget már korábban az el­osztásban le kell tenni, hogy ha visszaérkeznek, akkor va­lami száraz mégis legyen a testükön. Az igazgató fel­vetette vele. Szóval zúg a ventillátor, de ha elcsende­sedne, az lenne már a hiány­érzet, annyira megszokja az ember ezt a bányazakatolást. És ki tudná honnan Vinczé Lőrinc az a jó húsban levő régi bányász meghallotta, hogy a pénzről esett szó: — Pénz nélkül nem lehet, dolgozni. Ezt'értse meg min­denki — és letörölte homlo­káról a verejtéket, jól össze­mázolva magát. AZ IGAZGATÓ AZT MONDTA neki, hogy nem ott a helye ennek a beszédnek. Amit Vincze Lőrinc fejbó- lintással igazolt vissza. Eey kis kitérő volt ez a mun­ka során. Mert a kezek nem állottak meg. Megy az utol­só simítás a fronton, hoay mielőbb induljon a termelés. Mert kell a szén mielőbb. (Vége) Bobál Gyula a testület összegezte és ál­lást foglalt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kongresszu­si irányelveiben. A pártértekezlet ezután megválasztotta a Nógrádi Szénbányáik városi jogú üze­mi pártbizottságának 41 rag­ját, a 9 tagú végrehajtó bi­zottságot. A végrehajtó bizott­ság tagjai: Mákos Nándor, Gordos Nándor, Bakos Albert, Bakos Zoltán, Csőke László, Kiss Antal, Sípos Ervin, So­mogyi Jenőné, Tóth József. A váltatott pártbizottság tiI- kárának ismét Mákos Nándort választották meg. Ménkesen valami történik (II.) Lent a tőid mélyében...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom