Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NÓGR.ÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA, ES A MEGYEI T A N Á C S LA P.J A XLI. ÉVF., 46. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUAR 25., HÉTFŐ MOZOULJ! Mozgásszegény, a termé­szetességtől távolodó vilá­gunkban különös • jelentősé­get kap a rendszeres test­edzés - versenysporton kí­vül is. A jó fizikum, az ál­lóképesség nem önmagáért való cél: energiával, kitar­tással segít a hétköznapi gondok leküzdésében. A rendszeres testedzéshez természetesen feltételek is szükségesek. Mert hasznos ugyan a kocogás, kiváló al­kalmat kínálnak az erdei tornaparkok, de már a lab­dajátékok űzéséhez bizony pálya kell. A pályaépítés pedig az ügyes szervező munkán, társadalmi akciókon túl - pénzkérdés is. A SZOT testnevelési és sportosztálya hosszú évek óta társadalmi sportlétesít- mény-épitési mozgalom meghirdetésével támogatja az üzemi, vállalati, hivatali, intézményi, valamint szak­munkásképző intézeti pálya- építési törekvéseket. Hasonló­an az előző évekhez, idén is közzétették a pályázati fel­tételeket, amelyeket a Szak­szervezetek Nógrád megyei Tanácsa valamennyi szakszer­vezeti bizottságnak, csaknem háromszáz címre továbbított. A pályázók kész létesít­ménnyel nevezhetnek be, a nyertesek jelentős összegeket, 25 ezertől 45 ezer forintig terjedő summát kapnak sport­szer és sportfelszerelés vá­sárlására. A dijakat részint a SZOT, részint a szakmai szak- szervezeti központok adják, de a megyei pályaépítési akció legeredményesebb résztvevőit is 120 ezer forint összegű díjazás várja az idén. Ismét egy lehetőség, ami jól kiegészíti a helyi energiá­kat, a társadalmi összefogást. Egy alkalom, melyet érdemes megragadni, hiszen általa egészségesebb, okosabb élet­vitelünk kerül elérhető kö­zelségbe. A zagyvarónai erőmű szakszervezeti és KISZ-bizottsága tavaly élt az alkalommal: harmincezer fo­rintos dijat kapott a labda­játékoknak helyet adó pálya építésével. A Nógrádi Szén­bányák kisterenyei üzemét a bányászszakszervezet segítet­te, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola pályaépítési iparkodását pedig a ME- DOSZ honorálta számottevő összegű díjazással. Nem voltak kevésbé ered­ményesek az előző esztendők sfm. Akár a pásztói terme­lőszövetkezet felújított teke­pályájára, akár a 2. számú Volán pályáira, öltözőire, vagy a bánya gyurtyánosi lé­tesítményére gondolunk - valamennyi esetben a szak- szervezeti sportlétesítményi mozgalom díjazási rendszere tolta tágabbra a lehetőség határait. Nem tálcán nyújtja a ké­szet a mozgalom. Feltétele­zi, hogy mozgásba lendül­nek a helyi erőforrások, ami nemcsak az anyagi eszközök okos kamatoztatását, hanem munkában, fáradozásban megjelenő áldozatkészséget is jelent. De, ha kész vagy csaknem kész a pálya, a díjazás se­gítségével sportszerrel, -felsze- szereléssel való „felöltözte­tése” előtt is megnyílik a tér. Sportra, játékra bizonyára azokat kell legkevésbé biztat­ni, akik e lehetőségért ke­ményen megdolgoztak. A pályaépítési mozgalom felté­teleinek ismeretében mégsem haszontalan a buzdítás: építs, mozdulj! Pártértekezletek Nógrádban Eredményes számvetés Brutyó János látogatása Salgótarjánban A salgótarjáni városi pártértekezlet pillanatai; Brutyó Járni«, a városi pártbizottság titká­raival beszélget, és szavaznak a küldöttek. A XII. komgresszjus óta végzett mimikáit, a közelgő XII'I. pártkongresszus irányelveit Salgótarján magiyüzömeiben, in­tézményéiben és a város környéki településeken, alapszerve­zeti taggyűléseken, pártcsoport-értekezieteken, falugyűlése­ken és különböző réteg találkozókon több mint 10 ezer párt­tag, pártonikívüliek sokasága vitatta me® az etaniúlt heteik­ben. Az MSZMP városi bizottságának . ötéves munkáját, a 264 alapszervezetben lezajlott felelősségteljes vita legfomto- . sabb tapasztalatait Szalai László első titkár összegezte szombaton Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főisko­lán tartott páTtértékeZleten, Salilgótarján és a környékbeli települések kommunistáinak tanácskozásán részt vett Bru­tyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyeszékhely országgyűlési képviselője, (Séczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a Nógrád megyei pántbizdttsó® első titkába. Az előterjesztés elemezte a társadáillmd viszonyok alaku­lását, a munkások, a mező- gazd'asági dolgozók és az ér-« telmisegiék héiyzetét, az ok­tatás, a művelődés fejlődését, a iközgondólkodás kedvező •változását. Megállapítottá, dolgozóik, mindennapi mun­kájuk menüett egyre szélesebb körben váilallniak közéleti te­vékenységet, végeznék társa­dalmi munkát a város- és köz- ségpóliitilkai célkitűzéseik meg- vailiósrtáisa érdiekében. A me­gyeszékhely eddig négy aiilka- lommiail nyerte el a kiváló társadalmi tevékenységért já­ró nemzeti záisziBót és az üze­mek. a lakosság összefogása az elmúlt évben 111 millió fo­rintot eredményezett. A pártértekezleten a gazda­sági építómunkát, s ezzel ösz- szefüggésben az élet&aínvona'l- politikai célkitűzések megva­lósítását, a munkával járó gondokat és a további teendő­ket elemezték a .legsokolda­lúbban. A város ipara közéi a tervezettnek megfelelően fejlődött. Ám a kiemelt üze­mek termelése, gazdálkodása, meglehetősen differenciáit képet: mutat. Az üzemek ter­melési értéke évente átlago­sain 5 és fél százalékkal nőit. A beruházások, a fejlesztések a legtöbb üzemben a verseny­képesebb termékek gyártását, az export ooveléaét azolaái­tóik, bár a gazdaságos tőkés- export nem kevés kívánniva­lót hagyott maga utón. Az építőipari szervezetek — el­térő színvonalon ugyan —, de alapvetően kielégítették a he­lyi igényeket. Az elmúlt őt év ailaitt 4,2 milliard forint ér­tékű saját építési, szerelési munkát végezték. A város környéki települések határá­ban tevékenykedő öt mező­gazdaságii nagyüzem gazdálko­dása — a kedvezőtlen termő­helyi adottságok ellenére — egyenletesen fejlődött. Jelen­tős beruházásokat valósítottak meg. Az ipari és a mezőgaz­dasági üzemek összességében eredményes gazdálkodását jól segítette a pártszervek és -alapszervezetek fejlődő gaz­daság irányító és ellenőrző munkája, a 1 párttagok nagy többségének példás tevókeny- eégs, .... A lakosság élet- és munka­körülményeinek váltó zásait számba véve az előterjesztés kiemelte: városépítésre, vá­rosfejlesztésre 1,1 milliárdot költött a tanács aiz elmúlt években. A tervezettnél csak­nem háromszázzal több, 21(A) lakás épült, s a fiatal háza­sok és nagycsaládosok anyagi támogatására külön program készült. A város környéki tele­püléseken a magánerős lakás­építésre, az iskolák .korszerű­sítésére és az ivóvízellátás ja­vításéira fordítottak figyelmet. Az előterjesztést követő élénk, sokszínű vitában is központi helyet kapott a gaz­daságpolitikai munka, a ta­nácsok tevékenysége. Kraijosi József, a kohászata üzemek pártbizottságának titkára, a termelés, a gazdálkodás ered­ményeiről. fejlesztésének le­hetőségeiről, s ebben a mű­szaki értelmiség szerepéről szólt. Simon Zsuzsa, a vasön­töde és tűzhelygyár munkás- nője, a gazdálkodás és a pénzügyi helyzet stiaihiíllizállió- dátsáról, ebben a munkások, a munkáskollléfetiívák felelős­ségéről beszélt. Taméslkovics Nándor, az ötvözeitgyár igaz­gatója többek között a terme­lési, gazdálkodási tartalékok hatékonyabb feltárását emlí­tette. Lipták István, a ka- rancsliapujtői Karancs Tsiz ágazatvezetöje arról a sokirá­nyú tevékenységről adott szá­mot, amely az életkörülimé- nyefc, aiz életmód változáséit szolgálja a környező telepü­léséken, Kaziinczi Gyula, az öblösüveggyár igazgatója, a műszaki, technológiai fejlesz­téstől a p'lflicképesebb termé­kek gyártiátsárófl' szólít. Juhász János, a Nógrád megyei' Álla­mi Építőipari Vállaltat szak­munkása a tervszerű, a jöve­delmezőbb éDítőrnuntka felté­teleiről, a válBaflati gazdaságii munkaközösségek tevélkenysé- séről beszélt, Forgács Mánia a _ (Folytatás, a 3, oldalon.) HU ni sszomunklicil: Pártértekezlelelr Nógrádban manapság a legfontosabb politikai ese­mények a területi és vállalati pártértekezletek. Ezek­ről szóló tudósításunk az 1—3. oldalon olvasható. Újra itthon A Salgótarjáni BTC labdarúgócsapata Olaszor­szágban járt. A tapasztalatokról Haász Sándor ve­zető edzővel beszélgetett Várkonyi Ferenc, a NÓG­RÁD sportrovatának vezetője. Á tárgyalóteremből Meghalt egy szügyi asszony. Halála körül azon­ban nem volt minden tiszta. Ezt boncolgatja tár­gyalótermi tudósításában Hortobágyi Zoltán. Érsekvadkerti fapasita'atolc Segíti a közös a kisgazdaságot Jelentős termelési háttere, bázisa a háztáji gazdálkodás az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezetnek is. Az elmúlt év során a korábbiak­hoz képest is sikerült előbb­re lépni a háztáji gazdálko­dásban. A közös ighzdaságon keresz­tül értékesített termények, termékek árbevétele csaknem harminc százalékkal haladta meg a tervezett mennyiséget. A növénytermesztésből főleg gyümölcsöt, zöldségfélét vá­sárolt fel a gazdaság, az ál­lattenyésztésből elsősorban sertést. A háztáji és kisegítő gazdaságokból az elmúlt év során több mint tízmillió 300 ezer forint értékű terméket vásárolt fel a termelőszövet­kezet. A közös gazdaságnak gond­ja van a háztáji és kisegítő termelés segítésére is: bőví­tette a kisgazdaságok ellátá­sát biztosító boltok számát, növelte forgalmukat, mely számottevően járult hozzá a szolgáltatási színvonal eme­léséhez. A kisgazdaságok szá­mára nyújtott összes szolgál­tatás értéke az elmúlt évben meghaladta a négy és fél mil­lió forintot. Az idei egyik legfőbb te­endő gyanánt a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó munka még jobb színvonalon történő integrálását, a ter­meltetés és a felvásárlás bő­vítését, valamint a szolgál­tatási igények maradéktalan kielégítését jelölte meg a ter­melőszövetkezet. A kisgaz­daságokban végzett munka nyomán ugyanis nemcsak a tsz-tagok jövedelme egészül ki, hanem növekedhet az exportképes árualap is. Az elmúlt évi gazdálkodás legfontosabb tapasztalatainak mérlegelése, tanulságainak le­szűrése után úgy határozott a termelőszövetkezet, hogy a kukorica termesztését beszün­teti. a termesztés feltételeit ezzel egy időben a háztáji gazdálkodók számára bizto­sítja. Ugyancsak a háztáji keretében integrálja az ét­kezési burgonya termeszté­sét. idén a közös gazdaság csak vetőburgonvával foglal­kozik, így évi bő ötezer ton­na kerülhet a fogyasztók asz­talára a vadkerti földekről. Az érsekvadkerti termelő- szövetkezetben nagy hagyo­mányai vannak a dohány- termesztésnek. Többek között a munkaerő további csökke­nése miatt idén kisebb terü­leten palántázzák, a tagok viszont lehetőséget kapnak a dohány háztájiban való termesztésére. Ettől az in­tézkedéstől várják, hogy a korábbi években leadott do­hány mennyisége ne csök­kenjen. s elérjék általa a jó félmillió forintos ágazati eredményt. Igen kedvezőek a káposzta háztájiban való termesztésének tapasztalatai, a savanyítóüzem alapanyag- ellátását évről évre így old­ják meg. Vasárnap is dolgoztak a bányákban Vasárnap ismét dolgoztak a bányászok; az ország minden bányavállalatánál részleges termelő műszakot tartottak. A mélyművelésű bányákból reg­gel 6 órától délután 2 óráig 20 000 tonna szenet küldtek a felszínre. Szombaton, amikor mindhárom műszakban dől- gaztak, 50 000 tonna szenet fejtettek le és szállítottak a külszínre. A Bányászati Egyesülés tá­jékoztatása szerint a szén­medencék dolgozói változat­lanul nagy erőfeszítéseket tesznek az ország szénellátá­sáért. Az idén minden szomlha- ton és vasárnap dolgoztak a mélyművelésű bányákban, s január eleje óta terven felül 115 000 tonna szenet küldtek felszínire. Az idei szombati és vasárnapi műszakok alatt ed­dig 260 000 tonna szenet ter­meltek, 60 000 tonnával töb­bet, mint amennyit a múlt év hasonló időszakában a sza­badnapi műszakok alatt. En­nek ellenére nem volt min- .-danütt «s minden időben sa­vartalan -a lakosság szénellá­tása. Az idei többlettermelésből különösen a veszprémi, a do­rogi, az oroszlányi és a nógrádi bányavállalatok dolgozói vet­ték ki részüket. A veszprémi bányaüzemekben jól gépesített tömegtermelő munkahelyeiket alakítottak ki. Dorogon is új fejtéseket készítettek elő, hogy pótolhassák a 21-es aknában januárban történt vízbetörés miatt kiesett termelést, Orosz­lányban a széntermelés to­vábbra is egyenletes. Borsod­ban és Nógrádban a hideg miatt zavarok voltak a bányák vagonellátásában, a mecseki bányákban pedig súlyos lét­számhiánnyal küzdenek. Mind­ezek ellenére ezeknél a vál­lalatoknál sem maradtak el a tervek teljesítésétől. Az Ipari Minisztériumban — tekintettel a rendkívüli időjárási viszonyokra — bi­zottságot alakítottak, amely figyelemmel kíséri, s naponta értékeli az ország energiaellá­tásának helyzetét és a szénbá­nyászok termelését is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom