Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
A törzsgárdatagság feltételeiről H. J.-né jobbágyi olvasónk 1965 februárja óta dolgozott vállalatánál és munkáját több ízben különféle kitüntetésekkel — kiváló dolgozó — ismerték el. 1980-ban azonban megbetegedett, 1 évig betegállományban volt, majd két évre ideiglenesen rokkantsági nyugdíjba került. 1983-ban ismét dolgozni kezdett, ám egészségi álapota miatt alig több mint 1 évet dolgozhatott, amikoris véglegesen rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. A vállalatnál letöiltött ideje — az ideiglenes rokkantsági nyugállományt is figyelembe véve — összesen 9 hónap híján 20 év. Kérdése: jár-e részére a 20 éves törzsgárdát megillető anyagi elismerés? A törzsgárdák létrehozása és továbbfejlesztése — a SZOT elnökségének irányelve és határozata szerint — azt a törekvést szolgálja, hogy nagyobb megbecsülésben részesítsék mindazon dolgozókat, akik hűségükkel, fegyelmezett magatartásukkal és jó munkájukkal hozzájárulnak az adott munkahely feladatainak maradéktalan teljesítéséhez. A törzsgárdatagság feltételeit, a törzs gárda tag ok jogait és kötelességeit a ,,Törzsigárdaszabályzat”fok rögzítik. A szabályzatot a szakszervezeti szerv testületi ülésén tárgyalja meg és dönt elfogadása felől, majd a szakszervezeti szerv tbkára és a vállalat vezetője írja alá. A törzsgárda tagja lehet a vállalattal hosszabb idő óta munkaviszonyban álló az a dolgozó, aki a termelő- (hivatali, intézeti stb.) munkából, a közös feladatok megoldásából az átlagosnál lelkiismeretesebben veszi ki a részét, és fegyelmezett, példamutató magatartást tanúsít, fgy például a törzsgárda tagja lehet az a dolgozó, aki munkahelyén legalább öt éve megszakítás nélkül munkaviszonyban áll. Az öt évet azonban nem szabad mereven értelmezni, hiszen végső soron a vállalati adottságoktól, a vállalat fennállásának idejétől, tevékenysége jellegétől függ, hogy a törzsgárdatagság előfeltételét milyen időtartamban helyes megállapítani. — Az előírt évek megléte esetén sem vehető fel a törzsgárda tagjainak sorába az a dolgozó, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Anyagi megbecsülés keretében a törzsgárdatagoknak a fokozatoknak megfelelően 2—8000 forintig terjedő pénzjutalom adható. Emellett az anyagi megbecsülés keretében egyéb előny is biztosítható: például a lakások elosztásánál, a lakásépítés támogatásánál, a jutalomüdülésnél. A kedvezményekről a vállalati kollektív szerződésben, illetőleg más szabályozásokban kell rendelkezni. A törzsgárdatagság a törzsgárda tagjává való felvétellel keletkezik, és — a kizárás esetén kivül — a munkaviszonymegszűnéssel szűnik meg. Ha a törzsgárdatag a nyugdíjazás után a vállalatnál tovább nem dolgozik, munkaviszonyával együtt törzsgárdatagsága is megszűnik. Ha azonban hosszabb idővel rendelkező törzsgárdatag nyugdíjasról van szó, ezeket továbbra is megkülönböztetett módon helyes kezelni. Igv például helyes, ha a vállalatok időnként jutalomban részesítik őket. meghívják rendezvényeikre, vállalati kirándulásokra, indokolt esetben biztosítják üdülésüket. E kérdésekről a kollektív szerződésben kell rendelkezni. Olvasónk kérdésére tehát a fentiekben említett elvi irány- mutatásokkal tudunk válaszolni, hiszen a részletes szabályozást a törzsgárdaszabályzatnak és a kollektív szerződésnek kell rendeznie. Olvasónk esetében — véleményem szerint, — ha közel 20 éves vállalati munkaviszonyára és nyugdíjazására tekintettel őt a vállalata jutalomban részesíti — s erre van lehetősége, — ez nem tekinthető a törzsgárdatagság egyes fokozataival együttjáró jutalomnak. És mivel — akár az egyik, akár a másik esetben — jutalomról van szó, az a vállalattól nem követelhető. Dr. Zs. A. farsangi vigasság A máiranováki szülői munkaközösség farsangi bált rendezett, amely nagyon jól sikerült. A zenés estét még kellemesebbé tették azzal, hogy műsort is rendeztek. Felléptek „Katona Klári”, „De- ' mis Russos”, „Borivoje Sur- delovics”, „Soltész Rezső” és még sokan mások. Nem hiába farsang az átváltozások ideje Természetesen volt még tombola is, ahol sok szép és értékes nyeremény került sorsolásra, s nyertek is akiknek kedvezett a szerencse. Volt még hulahop karikaverseny is. A bál 3 óráig tartott, utána disco volt reggelig. Köszönet ezert a kellemes estéért az szmik lelkes tagjainak és külön Eczet Istváin- nenatk, az szimk elnökének. Cserhalmi Adél eve z o írják Február 8-án tartotta zárszámadó közgyűlését a szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet. Több mint négyszáz termelőszövetkezeti tag és alkalmazott hallgatta végig az elmúlt évrőii szóló elnöki beszámolót. A sok gazdasági nehézség ellenére is eredményes évet zárt a termelőszövetkezet, hiszen 104 milliós árbevétel 6,4 milliós tiszta nyereséget eredményezett. Ebben az eredményben kiemelkedő jelentősége van a növénytermesztésnek és az ipari tevékenységnek. Az állattenyésztés vesztesége az elmúlt évekhez képest csökkent. Jól összeforrott, az újtól vissza nem riadó szakembergárda dolgozik a közös gazdaságban, akik rugalmas tagságot vezetnek. A közgyűlés kedves színfoltja volt a munkában élenjáró szocialista brigádok és egyének kitüntetése. A 15 szocialista brigádból 10-en aranykoszorús címet nyertek el. A munkában élenjárók közül Hugyecz Pál,né, Lő- rincz Mihály, Cservenák Pál, Kovács János, Bira Sándor, Bacsa Béla és Baranyi Fe- rencné pénzjutalomban részesült. A sok alkotó hozzászólást követően választásra került sor, hiszen a vezetőség és a különböző bizottságok mandátuma lejárt. Termelőszövetkezetünk tagsága a nagy tiszteletnek, népszerűségnek örvendő Cserháti Zoltánt választotta ismét a közös gazdaság elnökévé. Szabó Péter Szügy Visszhang Egy újságcikk margójára A NÓGRÁD január 22-1 számában megeLégedéssei olvastam a „Kézi gyártás a jó kenyér titka” c. cikkeit. Bevallom elolvasás után a sárga irigység fogott ét, hogy a Széesénytben dolgozó pékek mennyire szívükön viselik a lakosság kiváló minőségigei való ellátását. Igaz, hogy csak 2 kg-os fehér kenyeret sütnek; de biztató jelnek tartom, hogy a Salgótarjániban annyira hiányolt 1 kg-os alföldi kenyér sütését is tervbe vették. A cikkből, illetve az üzemvezető tájékoztatásából kitűnik, mi a jó kenyér titka. Idézem: „Nem titok ez, a jó kenyér a kézi gyáirtástól van. Mi itt az üzemben csak a da- gasztást végezzük géppel, az egyéb műveletek kézi erővel folynak. Üzemen kívül helyeztük a szécsényi üzemben az adagolót, a tésztagambo- lyítót, a hosszt őrmezőt; szorgos kezű emberek ügyeskednek helyettük...” eddig az idézett részlet. No Iám — mondom magiamban —, a szécsényi üzemvezető úgy látszik nem küszködik munkaerőgondokkal. Nem fél a korszerű sütőipari gépi technikát „sutba dobni” a rekonstrukció után sem: csakhogy a lakosság kenyérrel váló ellátásának minőségileg magasabb színvonlaiéit biztosítsa. Ez már igen dicséretes dolog! Megvallom nékem személy szerint igen rokonszenves az üzemvezető radikalizmusa ezen a téren. A cikkhez il- lusztnáHt képen lévő polcon bemutatott kenyerek igen impozánsan szépek, magasaik, amilyeneket mi is szívesen látnánk üzletei nkben. Itt jut eszembe, hogy mintegy másfél évvel ezéiőtt Salgótarjániban a Rákóczi úti szaküzletben árusították a kézi gyártású úgynevezett „Bag- lyasi fehér kenyeret”, melyért sorban álltak az emberek, Sajnos egy éve munkaerőhiány következtében a gyártását beszünitették. A minap az egyik országos napilapban arról adtak hírt, hogy egyes sütőipari vállalatoknál, megkezdik a nagyanyáink által annyira kedvelt „Kovászolit kenyér” gyártását. Sőt mar váiüailkozó üzem is jelentkezett tartósított kovász gyártáséira. Amikor idáig jutottam gondolataimban önkénitelénül is felvetődött bennem a kérdés: heiyes-e a múlthoz való visz- szatérés? Helyes-e az emberek munkáját jelentősen megkönnyítő és drága pénzen vásárolt korszerű gépi technikát a sutba dobni, esetileg a MÉH-telepre szállítani? Szilárd meggyőződésem, hogy nem és nem! Nem ez a jövő útja! Nem vagyok sütőipari szakember, de úgy vélem, hogy a jövő útja nem lehet más mint a technikai és technológiai fejlesztés mind magasabb szintire való emelése. Lehet, hogy a jelenlegi konstrukciók, gépek már elavultak, mivel a kézi munkát már nem tudják kellő szinten rekonstruálni, utánozni. De az is lehet, hogy a gyártási technológia lazaságában (pl. a jóbb és gyengébb minőségű Hisztek keflllő arányának összhangja) rejlik a probléma gyökere. No de ez már úgy vélem a sütőipari vállalat szakvezetésének a feladata. Mi .Salgótarjániáik természetesen örülünk annak, hogy Szé- csény lakói ilyen kitűnő minőségű kenyérhez juthatnak. Reméljük, hogv nálunk is a technológiai fegyelem további erősítésén keresztüli gépi gyártás mellett tovább javul a kenyér minősége. Mucsi Lajos RSszIc&zgifuléa Mát fa- keresztesen Mátrakeresztesen vasárnap délután a kultúrházban tartották meg az áfész részközgyűlését, amelyen az áfész 1984. évi gazdasági, üzletpolitikai és mozgalmi munkájáról, az 1985. évi tervekről Tóth József osztályvezető és Holtner Vince, a helyi intéző bizottság . elnöke számolt be. A beszámolóból kitűnt,' hogy az 1984. évi munkát nehezebb közgazdasági és természeti körülmények között végezték mint a korábbi években. Ami az elmúlt év gazdálkodását, jövedelmezőségét illeti a 20 millió forint tervezett nyereséget 21 millió 165 ezer forintra teljesítették. Ezek után ismertetésre került a szövetkezet ez évi terve. A gazdálkodás színvonalának komoly mérvű növelése érdekében intézkedési tervet kívánnak készíteni. Az intézkedési terv megvalósulása esetén 8 százalékos béremeléssel számolnak, amely együtt jár 10 százalékos létszám- csökkentéssel, illetve átszervezéssel. Holtner Vince, a helyi intéző bizottság elnöke szintén az elmúlt év tevékenységéről és az ez évi feladatokról számold be. Elmondotta, hogy úgy az intéző, mint az ellenőrző bizottság terv szerint végezte munkáját. A község két egységében, az ABC-ben és az italboltban szabálytalanságot nem észleltek. Az alapellátást is lónak tartják. A kenyérellátás az utóbbi időben javult, minőségileg is. Legégetőbb probléma a gázcseretelep új- ralétesítése, mely a közelmúltban szűnt meg. Ugyancsak gond a lakosság tőkehússal való ellátása. A vitában elhangzott, hogy a pásztói üzletekben sem kielégítő az idősebb korosztály igényének megfelelő lábbeli- és fehérneműkínálat, valamint hiányoznak az olcsó ruhaneműk. A felszólalásokra adott válasz után került sor a helyi intéző és ellenőrző bizottság megválasztására. Az elmúlt évekhez hasonlóan a mostani részközgyűlés is hét alapító tag jutalmazásával, valamint tombolasors olással ért véget. Mátrakeresztes szövetkezeti tagságát a március 11-én rendezendő küldöttértekezleten Holtner Vincze, az intéző bizottság elnöke és Ürmösi Lászióné, az ellenőrző bizottság tagja képviseli Pásztón. Szűcs Ferenc A fórum nyomán intézkedett a ÍVIÁ V Lapunk január 24-i számában közöltük Balogh Tibor levelezőnk „Fűtetlen vonatok” c. levelét, amelyre a MÁV Miskolci Igazgatósága az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkbe: — A panasz okát megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy valóban fordultak elő fűtési hiányosságok a Pásztóról Salgótarjánba 5 óra 10 perckor induló vonatnál. Ezek a rövid előfűtési időkből adódtak. Hozzájárultak még ehhez az importból származó mozdonyalkatrész-hiányok is. Intézkedtünk, hogy az előfű- téseket mindig az időjárásnak megfelelően végezzék el. A vonatokat időjárástól függően szeptember 1. és május 31. közötti időszakban kell fűteni úgy, hogy a kocsik utasfülkéiben nappal 13 C°, éjjel 20 C° legyen a hőmérséklet. Ezt nem korlátozza sem a felhasználható fűtőanyag mennyisége, sem más energiatakarékossági intézkedés. Erre más területen vannak lehetőségeink, — Elsődleges feladatunknak tartjuk az utazóközönség érdekeinek maradéktalanul megfelelő személyszállítási feltételek biztosítását. Észrevételével ezt a. munkánkat segítette, amelyet ezúton megköszönünk — fejeződik be Gál Sándor igazgatóhelyettes lapunknak adott tájékoztatója. A panasz jogos volt A hagyományok ápolásában tevékenyen vesz részt a szúr dokpüspöki asszonykórus és a citerazenckar. Településük és a környék falvainak ismert és ‘kevésbé hallott dalait gyű jtötték össze, minden alkalmat megragadnak, hogy szereplésükkel ezeket bemutassák, szépségükkel felhiva a figyel met a palóc kultúrára. Fellépéseikkel minden esetben emelik a rendezvények ünnepi hangulatát — kj — A NÓGRÁD január 23-i számában megjelent „Csúsznak” c. újságcikkben foglaltakat, megvizsgáltuk. A jogos észrevétellel kapcsolatban megállapítottuk, hogy Salgótarján, Állomás u. 3., 6—8. sz. alatti lakóépület kezelője a MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökség 13. sz. építésvezetősége. A téli időszakban az épitésvezetés dolgozói is járják a jeges utakat, igy a telefonáló által jelzett járdát is. A csúszós járda sózását az épületekhez tartozó területen a házfelügyelő a telefonálás napjának délutánján elvégezi te. t A járda további, a* Tarján- patak hídig terjedő szakaszának — mely MÁV-területet képez — az időjárásnak megfelelő sózását, hóeltakarítását a helyi főpályamesteri szakasz végzi. A figyelem felhívását köszönjük — írja a MÁV Miskolci Igazgatósága. NŰGRÁD — 1985. február 21. csütörtök > Jó hangulaiú zárszámadás Szüquben A növénytermesztés megyei viszonylatban is jelentős eredményeket ért el. Elég, ha csak az 56 mázsás hektáronkénti búza, és a 230 mázsás burgonya termésátlagára gondolunk. Mindezt olyan körülmények között, hogy földjük átlagos aranykorona értéke alig haladja meg a tizenegyet. Az ipari tevékenység árbevétele ugyanaz (az 1983-as évben csökkent) ám nagy érdem, hogy a tevékenység jövedelmezősége 30 százalék körüli. Gazdaságunk 1985. évi tervei között szerepel a gazdálkodás stabilitásának megtartása, a növénytermesztés termelési szerkezetének egyszerűsítése ,az állattenyésztés komplex fejlesztése és 6,5 milliós szövetkezeti tiszta eredmény elérése. Összeállította: Tóth Jolán
