Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

a „h’lok” felhívása Oi-De'hlteg Azonnali tilalmat az atomfegyverekre Az atomfegyverek kifej­lesztésének, kipróbálásának és telepítésének teljes, azonnali tilalmát követeli az a közös nyilatkozat, amelyet hétfőn a „hatok” új-delhi csúcstalál­kozóján fogadtak el kétórás, zárt ajtók mögött tartott ta­nácskozás után. A világ népeihez, parla­mentjeihez és kormányaihoz intézett felhívás ismételten hangsúlyozza: meg kell őriz­ni a világ békéjét, fel kell számolni a nemzetközi fe­szültséggócokat, s vissza kell térni a párbeszéd folytatásá­nak gyakorlatához. A PTI indiai hírügynökség által ismertetett nyilatkozat jelentős új elemet tartalmaz a hat politikus tavaly május­ban közzétett felhívásához ké­pest. Felszólítják a nukleáris fegyverekkel rendelkező álla­mokat: vessenek gátat az űr­fegyverkezésnek, hogy a vi­lágűr a jövőben is a béke övezete maradjon. A nyilatkozatot Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának soros elnö­ke, Raul Alfonsin argentin elnök, Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Olof Palme svéd miniszter­elnök és Julius Nyerere tan­zániai elnök látta el kézje­gyével. A csúcstalálkozót követően a résztvevők kormányaik ne­vében sajtónyilatkozatban re­ményüket fejezték ki: - kez­deményezésük hozzájárul ah­hoz, hogy érdemi lépéseket tegyenek a leszerelés terén. Üdvözölték a Szovjetunió és az Egyesült Államok között március 12-én kezdődő tár­gyalásokat. Közölték, hogy az indiai kormány a napok folyamán külön tájékoztatja az öt nuk­leáris hatalom nagykövetét a csúcsértekezlet eredményéről. Amnesztia Nicaraguában Kormányellenes gerillák f adták meg magukat Parancsnokaik tilalma el­lenére, ötven-hét kormányéi» lenes gerilla elfogadta a ni- caraguai kormány által fel­ajánlott amnesztiát: fegyve­restül megadták magukat a nicaraguai kormányerőknek. Dániel Ortega államfő az amnesztiát január tizedikén hirdette meg. Az amnesztia- javaslatot múlt kedden emel­te törvényerőre a managuad alkotmányozó nemzetgyűlés. A törvény magában foglalja azt is. hogy a mezőgazdasági minisztérium munkát ad azoknak az ellenforradalmá- roknak, akik parasztok vol­tak, mielőtt fegyvert fogtak. Az ANN nicaraguai hír- ügynökség jelentése szerint a Vatikán ismét felszólította Miguel D’Escoto nicaraguai külügyminisztert: vagy tizen­öt napon belül lemond a kormányban betöltött poszt­járól, vagy meg kell válnia papi tisztétől. A külügymi­niszteren kívül további há­rom pap tölt be magas álla­mi funkciót Nicaraguában, őket is felszólították Vati- kánvárosból arra, hogy mond­janak le állami tisztségükről — valamennyien közölték azonban, hogy nem kívánnak megválni betöltött posztjaik­tól. Nicaraguának az Ameri­kai Államok Szervezetéhez akkreditálit nagykövete a múlt héten közölte: inkább a pap­ságától válik meg. (MTI) Cuellar Vietnamban Javier Péréz de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn kétna­pos hivatalos látogatásra Hanoiba érkezett. A világszervezet főtitkára délkelet-ázsiai körútja újabb állomásán vietnami vendég­látójával, Nguyen Co fhach külügyminiszterrel áttekinti a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit, különös tekin­tettel a délkelet-ázsiai béke és biztonság problémáira. Az ENSZ főtitkárát fogadja Pham Van Dong vietnami miniszterelnök is. Cuellar rövid látogatást tett Laoszban is, ahol eszme­cserét folytatott Phoune Sipraseuth laoszi külügymi­niszterrel. Pérez de Cuellar ezt megelőzően Thaiföldön folytatott tárgyalásokat. (MTI) Az ENSZ és Délkelet-Ázsia r' tátogató körutat tesz Dél- kelet-ázsiában Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitká­ra. Űtja automatikusan fel­veti azt a kérdést! mit tett, s főleg mit tehet a villágszer- vezet ennek az állandó vál­sággócnak számító térségnek az érdekében. Ami a kérdés első felét Illeti, az ENSZ el­eddig főleg szakosított gaz­dasági szervezetei révén volt jelen a térségben, Dél- kelet-Ázsda feszültsége, a re­gionális ellentétek azonban éppenséggel kínálnának po­litikai tennivalókat is a világ- szervezetnek. A térséget jelenleg két tömbre osztja a Kambodzsa körüli ellentétek ügye. Az in­dokínai országok a közel­múltban megtartott Ho Si Minh-városi külügyminiszteri konferenciájukon újból sík- raszálltak a tárgyalásos meg­oldásért. Indokína államai figyelemre méltó gesztusként felvetették, hogy nemzetközi ellenőrzés mellett tartsanak ismét választásokat Kambod­zsában. Ae indokínai orszá­gok azt is indítványozták, hogy Délkelet-Ázsia államai harmadik országnak ne ad­janak területet egymás elleni akciókra. Ellenkezőleg, meg­felelő nemzetközi garanciák­kal teremtsenek béke- és biztonsági határokat a konf­liktus övezeteiben. A kül­ügyminiszterek megismétel­ték indítványukat széles nem­zetközi konferencia összehí­vására, ahol az összes közvet­lenül érdekelt állam mel­lett részt vehetnének mind­azok az országok Is, amelyek elő kívánják segíteni a dél­kelet-ázsiai rendezést. A leg­kedvezőbb az átfogó tárgyaié, sós megoldás lenne — han­goztatták újbői és újbői In­dokína külügyminiszterei. Támogatásukról biztosították Malaysia ama javaslatát, hogy Délkelet-Ázsdát atom- fegyvermentessé kell tenni, hogy a térségnek a béke, a barátság és az együttműkö­dés övezetévé kell válnia. Ezek az indítványok ön­magukban is jelzik azokat a területeket, amelyeken az ENSZ közbeszólhatna a tér­ség, s rajta keresztül az egye­temes biztonság erősítése érdekében. Persze a cselek­vési szükségesség még nem azonos a lehetőséggel. Utób­bihoz minden érintett bele­egyezése, tevőleges hozzájá­rulása kell. Sem ez, sem a rendezés maga nem képzel­hető el. ha csak az egyik fél mutat készséget a problémák tényleges megoldása iránt. Győri Sándor Befejeződött a bécsi dialógus Az osztrák fővárosban hét­főn a messzemenő egyetér­tés jegyében fejeződött be a 3. bécsi dialógus. A béke hí­veinek háromnapos eszmecse­réjén 72 országból. 25 nem­zetközi szervezet képviseleté­ben több mint 400-an vettek réikzt: különböző pártállásé politikusok, tudósok, papok, pedagógusok, szakszervezeti, nőmoígalmi, ifjúsági vezetők, a békéért a háború ellen, a leszerelésért küzdő legkü­lönbözőbb nemzeti és nem­zetközi szervezetek, mozgal­mak képviselői. A magyar békemozgalom küldöttségét Kovács Jenő, az Országos Béketánács tagja vezette. A teljes üléseken, va­lamint szakbizottságokban folyt beható viták után ki­adott közös közlemény han­goztatja: a világ közvélemé­nyének fokozott nyomást kell kifejtenie annak érdekében, hogy átfogó amerikai—szovjet megállapodások szülessenek a közepes hatósugarú, a hadá­szati és az űrfegyverkezés korlátozásáról. A tanácskozáson, amelyet a fasizmus feletti győzelem, va­lamint az ENSZ megalapítá­sának 40. évfordulója jegyé­ben rendeztek, aláhúzták az ENSZ szerepét a világbéke megőrzésében, a leszerelés megvalósításában. A dialógus résztvevői egyetértettek abban is. hogy összehangolt akciók­kal a békés rendezést kell elősegíteni Közép-Amerikában (a Contadora-javaslat alap­ján), a Közel-Keleten és másutt. Sok új javaslat szüle­tett a békeerők, a háborúelle­nes mozgalmak tevékenysé­gének szélesítésére — mutat rá a közös közlemény. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke ugyancsak a dialógus sikerét hangsúlyoz­ta a sajtó előtt, akárcsak — többek között — brit. tuniszi, NSZ-beli békeharcosok. Jesse Jackson amerikai polgárjogi vezető, volt elnökjelölt a saj­tóértekezleten a közép-ame­rikai válság békés rendezését sürgette. Ha vádbeszéd a fotuni perben A toruni bíróságon, Po- pieluszko varsói pap elrablói és gyilkosai perében hétfőn befejeződött a bizonyítási el­járás. Az egy hónapja folyó tárgyaláson a vádlottak val­lomástétele után 20 tanút hallgattak ki, 60 írásos tanú- vallomást olvastak fel, s 23 szakértői véleményt terjesz­tettek elő. A bíróság a tár­gyi bizonyítékokhoz csatolta a nyomozáskor készített több tucat magnó- és képmagnó- felvételt is. A perben ma hangzik el a vádbeszéd. (Folytatás az 1. oldalról.) versenyben futná, méghozzá nem is a sa ját magunk által meghatározott tempóban. Ma még nem tudjuk pontosan, melyek azok az utak, melye­ken lépést tudunk tartani a műszaki haladással, annyi azonban bizonyos, hogy nem- csaík ismerni kell az élenjáró eredményeket s időben észre­venni a fejlődési irányokat, hanem az élen járókhoz hason­lóan cselekedni is szükséges. Deák Andrea továbbiakban a hazai ipár jelmlegii techni­kai színvonaljáról szólt. Ennék mérése nem egyszerű dolog, hiszen a műszaki paramétere- réken túl számba kell venni aiz ember és gép találkozásá­nak nem kevéssé fontos té­nyezőjét, a termék értékesíté­sének kilátásait, a jövedel­mezőséget. A műszaki haladás történelmi folyamatának átte­kintése a technofloaiai színvo­nalban létrejött néhány sú­lyos feszü 1 tségpanitra is fel­hívja a figyelmet, többek kö­zött a kőolaj-feldolgozásra lét­rehozott számottevő kapacitá­sokon belül' a fehéráru -kiho­zatal szűkösségére, a költsége­sen végrehajtott ruhaipari re­konstrukción belül az előké­szítő. a kikészítő és a ketiék- svártó folyamat elmaradásá­ra. A műszaki fejlesztés fő cél­ja természetesen maga a ter­mék. Színvonaluk nem magas, gyakran éppen a kikészítés, a csomagolás rontja eladhatósá­guk esélyeit. Tény, hogy az úi gyártási eljárások beveze­tésével késedelemben va­gyunk. ugyanakkor azonban a nagy értékű automatizált gé­pek kihasználása sem megfe­lélő, műszakszámuk alig ha­ladja meg az egyet. Külön fi­gyelmet érdemel az a vizsgá­lat, mély megálllapította, hogy az utóbbi években elké­szült beruházások segítségé­vel előállfllított hatszáz termék­ből csak 180 tekinthető egé­szen újnak. Hogyan tarthatunk lépést a műszaki haladással? — fej­tegette előadáséban az Ipari Minisztérium főcsonortveze- tője. Egyedül üdvözítő mód­szer nincs, a befolyásoló té­nyezőiknek együtt kell meg­változniuk. Vannak azonban olyan vezérelvek, melyeknek érvényesítése feltétlenül hoz­zá iámul a műszaki haladás tempójának gvonsulásáboz. Ilyen például a fejlődés pi­Visszavonta acorientáltsága: csak keresett terméket érdemes gyártani, noha magárnak az iparnak is lehet piacteremtő képessége. A fejlesztésnek továbbá a mos­taninál erőteljesebben kell az anyag- és energiatákarékos­ság irányába mutatnia. A műszaki haladás feltéte­léről, a beruházásról szólva az előadó hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy sók-e a beruhá­zás vagy kevés, hanem az, hogy jól költjük-e el az erre szánható forintjainkat. Fontos szempont az is, hogy milyen az a közeg, melyben a válla­latok dolgoznak. ’ A mostani szabályozóváltozások néhány téren kitágítják a vállalatok mozgásterét, bár korántsem a szükséges mértékben. S vé­gül, ha a műszaki haladás ve­zérelveiről van szó, gondolni kell az ipari értelmiség kiug­ró szerepére, melyet minded­dig nem tudtunk eléggé érvé­nyesíteni. A nyitó előadás után Rácz László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosz­tályvezetője, Műszaki fejlő­dés nemzetközi mércével cím­mel tartott előadást. A beru­házás- és imiportrestrikció kö­vetkezményeit taglalva meg­állapította. hogy a nettó nem­zeti termék arányában k’feie- zeft beruházások még csökke­nésükkel sem kerülitek a fel­lett inari országok szintje alá — más kérdés a beruházások átfutási ideje, jövedelmezősé- ee és korszerűsége. Az «import visszafogásán be­lül elsősorban a korszerű gének behozatalának az át’.q.i sóstól lén vésésén ernte1 «e­sebb visszafogása érintette ér- zékenven a gazdaságot. A' progresszív területeken kínál­kozó lehetőségeinkirő] szólva kiemelte az anyag- és ener­giatakarékos eljárások fon­tosságát. az elektronizálást • a nálunk különösen ígéretes biotechnikát. A délutáni óráikban ifi. Ma­rosán György, az MSZMP KB munkatársa, Gsurqai Ár­vád, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet is a zeal óhelyettese és Erdélyi Sándor, a Martfűi Növénv. olaj ipari Vállalat műszaki ifiiaizgatója világította meg egy-egy előadás keretében a konferencia fő témájának né­hány Összefüggését. A fiatal közgazdászok salftótariáni ta­nácskozása ma . folytatja mun­káját. lemondását Szelim el-Hossz Visszavonta lemondási szán­dékát hétfő hajnalban Szelim el-Hossz libanoni oktatás- és munkaügyi miniszter, meg­mentve a kormányt az eset­leges összeomlástól. Szelim el-Hossz szándéká­nak megváltoztatása nyomán Rasid Karami hétfő délelőtt­re ismét összehívta a kor­mány ülését. Vallettában, Málta főváro­sában a látogatót nem nehéz meggyőzni arról, hogy az ap­ró — alig 316 négyzetiiilométe- res, vagyis Budapest felénél valamelyest nagyobb — szi­getország híd Európa és Afri­ka között. Szicília délli part­jaitól mindössze 93, Tunéziá­tól 288, Líbiától 350 kilomé­terre terül el. Végigsétálíva Valletta főutcáján, a köztár­saság kikiáltása — 1974. de­cember 13. — óta Kingsway- ről Republic Streetre átke­resztelt széles sugárúton, az ember Rómában vagy Lon­donban képzelheti magát. Szebbnél szebb üzletek kima- katálbain nemcsak máltaiul, vagyis a 350 ezer szigetlaké anyanyelivén, hanem angolul és olaszull is kínálják a por­tékát. Amióta 1979 tavaszán a.z utolsó brit katona is elhagy­ta a második világháborúban legendás hírnévre szert tett erődszigetet, Málta gazdaságii helyzete némileg megrendült. Kínai közreműködéssel föl- épüQit ugyan a Földköizi-ten­ger térségének egyik legjelen­tősebb hajóépítő és -javító üzeme, amelynek két dokkja (akár .300 ezer tonnás vízi jár­Máltai jegyzetek Őrségváltás Vallettában művek gyártására is vállal­kozhat, a hajóipar azonban világszerte gondokkal küsz­ködik, kevés a megrendelő. Önmagában a javítások nem hoznák busás hasznot. A há­borús esztendőkben 23 ezren szorgoskodtak a brit és szö­vetséges hajók javításán, nap­jainkban ez az iparág legföl­jebb négy-öt ezer máltainak nyújt megélhetést. A 110 ezer fős aktív népes­ségből a magántőke valami­vel több mint 70 ezernek ad kenyeret. Csakhogy a szige­ten a kis- és középüzemek ugyancsak nehezen kapasz­kodnak meg: a gazdasági vál­ság nem kímélte a kétezer kis — többnyire csak két-há- rom alkalmazottal dolgozó — és az ötven középcéget, amely száznál több embert foglalkoz­tat. A brit támaszpontokon 3300-an találtak munkát, kö­zülük bizony sokan máiig sem tudtak tartós elfoglaltságot szerezni. A Dom Mintoff nevével 14 2 NÚGRÁD — 1985. január 29., kedd Földközi-tenger demUitarizá- lásáról, a íegyverkezesi hajsza megfékezésének szükségessé­géről és a két ország együtt­működésének fejlesztéséről. Időközben Dóm Mintoff be­nyújtotta lemondását. Máltai hírek szerint a rendkívül energikus és kitűnő egészségi állapotnak örvendő, tempera­mentumos politikus taktikai okokból határozta el, hogy 67 évesen búcsút mond az 1971 óta egyfolytában gyakorolt kormányfői tisztségnek. Meg­lehet. a legmaigasabb közjogi méltóságot, a köztársasági el­nökét szeretné elnyerni, s — az alkotmány módosításával —, annak kíván a maga szá­mára az eddiginél szélesebb körű hatáskört teremteni. Utódja a kormány élén ré­gi bizalmasa, az 52 éves Car- melo Mifsud Bonniéi lett. Bonniéi 1983-ban került a munkaügyi minisztérium élé­re, majd az egyházi iskolák ügyében kirobbant viták ide­jén átvette a közoktatási tár­cát, egyszersmind mimiszter- elnök-helyetteskén t tevékeny­kedett a kormányiban. Koráb­ban a nagy befolyású szak- szervezeti szövetség, a Gene­ral Workers Union vezetője­ként fűzték szoros szálak a Máltai Munkáspárthoz és an­nak vezéréhez, Dom Mintoff- hoz. A máltai őrségváltás tehát a szigetország politikai orien­tációjában semmiféle változás­sal nem jár. Valletta — mint az új miniszterelnök hangsú­lyozta — változatlanul arra törékszik, hogy az el nem kö­telezett politika híveként egy­re szilárdabb és szélesebb hi­dat képezzen Európa és Afri­ka között. Továbbra is azon munkálkodik Málta, hogy a Földközi-tenger térségét nyil­vánítsák atommentes övezetté, ahol a független államok bé­kében ápolhatják kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolataikat. Ez utóbbi témáról a közel­múltban kilenc európai sem­leges és el nem kötelezett or­szág képviselői tanácskoztak a máltai fővárosban. Gyapay Dénes A híres szárazdokk — madártávlatból éven át fémjelzett munkás­párti kormányzat kétségtele­nül! tisztes szándékú törekvé­sei — a brit támaszpontok felszámolása, a Földiközi-ten­ger térségének demilitarizálá- sáért folytatott következetes erőfeszítések, a békés együtt­működés szorgalmazása Euró­pa tőkés- és szocialista orszá­gaival, valamint egyes arab ál­lamokkal — a sziget helyze- ténék politikai fölértékelését vonták maguk után. Valletta a hetvenes években szoros barátságot ápolt TripOliivail: Málta fővárosának egyik leg­díszesebb palotájában műkö­dik a líbiai nagyikövetség és kulturális intézet, s néhány fontos beruházáshoz az arab állam nyújtott anyagi támo­gatást. Egy történelmileg vi­szonylag rövid szakaszban az Itáljához fűződő kapcsolatok váltak szorosabbá. Dom Min­toff a múlt év decemberében Moszkvában tett látogatást, ahol fogadta Konsztantyin Csernvenlko államfő is. A mál­tai politikus moszkvai tárgya­lásairól kiadott közös közle­mény nyomatékkai szólt a fi magyar gazdaság műszaki háttere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom