Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet zabari szerelőiizemében hatvan asszony dolgo­zik két műszakban. Jelenleg nagyfeszültségű biztosítékokat készítenek nyugati piac­ra. A munkákat az ELKO megrendelésére, bérmunkában végzik. Kép: Bencze lizenecjv halálos baleset Munkahelyenként változó mutatók Nógrádban A munkavédelem múlt évi h űyzetét, alakulását elemeik a napokban a vállalatok, szö­vetkezetek, költségvetési szer­vek,. intézetek és más mun­káltatók. Nógrád megye mun­kavédelmi helyzetéről majd csak ezek után kaphatunk át­fogó képet. Az azonban már most megállapítható, hogyösz- sZe.ssegében lényeges változás nem történt. Tavaly megyénk­ben 3182 üzemi baleset tör­tént és ennek következtében a táppénzesnapok száma meg­haladta a hetvenezret. 1982- ben és 1983-ban ugyancsak há­romezren felüli üzemi baleset fordult elő és emiatt a mun­káiból kiesett napok száma hrtvennégyezren felül volt. 1984-ben 11 halálos üzemi bal­eset történt, ebből három úgynevezett úti baleset, ami munkába menet vasy munká­ból jövet következett be, miig nvolc esetben munkavégzés­sel. a munkaköri feladatok el­látásával kapcsolatban történt a végzetes tragédia, ezek kö­stül kettőnek a közút volt a helyszíne. Kiemelten fontos feladat­ként kezelve a munkavédel­met születtek biztató ered­mények is a megye vállalatai­nál, üzemeinek Sikerrel jár­tak a kohászati üzemek erő­feszítései a balesetek megelő­zésében: 1982-ben 169, 1983-ban 192, míg az elmúlt évben 133 üzemi baleset fordult elő a •több mint három és fél ezer dolgozót foglalkoztató üzem­ben. És bár csökkent a bal­esetek száma a vasöntöde és tűzhelygyárban is, ott a kö­zel kétezres gyári létszámra a múlt évben 130 üzemi sé­rülés esett. Kiemelkedő évet zárt az alig több mint ket­tőszáz fős ÉLGÉP pásztói gyá­ra, ahol mindössze két baleset miatt történt munkakiesés és a második fél évet balesetmen­tesen zárta a gyár. A Forgá­csolószerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyáregysége, amely 225 fővel dolgozott, összesen tíz balesetet jegyzett be a múlt évben, ám ezek kö­zül súlyos vagy csonkulásos baleset egy sem volt. Annál is inkább eredménynek számít­hat, mivel a gyáregység ter­melőeszközeinek műszaki színvonalát gyengének minő­sítették, ugyanakkor ezek kar­ban tar tot tsága megfelelő. A baleseték okaiként a legtöbb esetben a védőfelszerelések használatának mellőzését vagy a szabálytalan munkavégzést tárta fel a vizsgálat. A FÜ- TÖBER közel hatszáz fős bá- t.onyterenyei gyárában tavaly negyven üzemi baleset követ­kezett be. Ez csökkenést je­lent ugyan a tavalyelőtti év­hez képest, de lényeges növe­kedés az 1982-höz viszonyítva, amikor csupán huszonnégy baleset történt, igaz. ebből egy halálos kimenetelű volt. Ebben a gyárban szociális terv alapján munkavédelemre, a munkakörülmények javítá­sára, környezetvédelmi beru­házásokra és a nehéz fizikai munka csökkentésére az el­múlt év-ben közel huszonöt­millió forintot költöttek. A gyár biztonságtechnikai szín­vonala, a gépéig, berendezések biztonsága jelentősen javult. A közelmúltban vezette be a posta a belföldi forgalom­ban a szabvámycsomag fogal­mát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes díjtételt. Sokan azonban még nem tudják, hogy tulajdonképpen milyen csomagok minősülnek olcsóbb d í-jszabású szabványcsomag­nak. A posta tájékoztatása sze­rint szabványcsomagnak te­kintenek — az egyébként postán küldhető csomagok méret- és súlyhatárain belül — minden kocka vagy tégla­test alakú csomagot, amelyet dobozba, ládába vagy bőrönd­be csomagoltak. A szabvány- csomagnál tehál egyrészt an­nak alakja, másrészt a cso­magoláshoz használt anyag a meghatározó. A doboz készül­het kartonpapírból, műanyag­ból vagy akár fémből is. A i szabván ycsomaglként történő díjazást nem befolyásolja, ha I a dobozt, a ládát vagy a bő­röndöt még külön vászonba vagy papírba is becsomagol­ják. A szafoványcsomaginaik azért alacsonyabb a postai díja,' mert jobban alkalmas egyseg- rakomán y-k épzésre, könnyen összerakható és száiliítiható. A csomaigifeladás megköny- nyítése érdekében a posta már több mint két éve cso­magolódobozokat is árusít. Az ezekben a dobozokban fel­adott küldemény is természe­tesen szabvány cső magnak mi­nősül. A posta kéri ügyfeleit, hogy ha tehetik, szabványcsomagkénit készítsék el feladásra szánt küldeményeiket. Ez szápiukra is kedvezőbb, hiszen a dobozba a ládába, bőröndbe csoma­golt küldemény tartalmának épsége jobban biztosítható, rá­adásul olcsóbb és a posta is könnyebben tudja ezeket a küldeményeket továbbítani. Tanulságod, terved fl skandinávok esete a Tékával Beszélgetés dr. Institórisz Andrással, a Nógrád meayei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával Gazdálkodási, vállalati szempontból rendkívül sike­res esztendőt zárt a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, Az áruházak, iparcikküzletek vásárlói szerint az eredményességen némi szépséghibák estek, már legalábbis, ami az időnként bosszantóan jelentkező hi­ánycikkeket illeti. Dr. Institórisz Andrással, a vállalat igazgatójával most arról folyik a szó. milyen ta­nulságokat hozott az elmúlt esztendő, s mi módon kíván­ják az idén az ellátást javí­tani ? — Milyen eszközeik van­nak az árualap bővítésére? — Mindenekelőtt, a terme­lővel való közvetlen kapcso­lat kiépítése és a termelte­tés. Tavaly csaknem kétszáz gyártótól vásároltunk közvet­len úton árut, idén már eddig újabb tizenöttel kötöttünk szerződést. Különösen a ki­sebb gyártókkal, szövetkeze­tekkel boldogulunk sikeresen, a nagyobb vállalatok kevésbé rugalmasak jó előre lekötik kapacitásaikat. A kisterme-, lökkel egyre gyakrabban ár­alkuba is bocsátkozunk, így aztán nemegyszer a nagy­kereskedelmi ártól is olcsób­ban tudunk vásárolni. Per­sze az áru után rengeteget kell menni. Bejárjuk az egész országot, nem hagyatkozha­tunk csupán a nagykereske­delmi vállalatokra. Kikül­detési költségünk például ta­valy meghaladta a félmillió forintot, eoelkül azonban aligha érhettünk volna el tizenhárom százalékos for­galomfejlődést. — Ennek ellenére több áru huzamosabb időn át hiányzott az üzletekből. Néhány tartós fogyasztási cikk például... — Elsősorban hűtők, mo­sógépek, fagyasztók. Az idei évre számottevő el látási ja­vulást ígérnek a gyártó vál­lalatok. Számunkra ez azért is fontos, mert az energiata­karékossági program sikeres végrehajtása az energiataka­rékos háztartási készülékek választékának bővítésén is múlik. — A salgótarjáni Lak- berendezési Aruház tava­lyi átalakításával kultu­ráltabbá vált a bútorok bemutatása. Észrevehető-e ez a forgalomban? — Feltétlenül. Jó példa er­re az úgynevezett skandináv stílusú bútorok esete. Régeb­ben is kínáltunk ilyeneket, nem kellett a vásárlóknak. Most, hogy Téka shop rend­szerben állítjuk ki,' kétheten­te elfogy belőle két kamion­ra való. Néhány új cikkel a bútorválasztékot is gazdagít­juk az idén: újdonság lesz az Ipoly Bútorgyár Columbia Lux elemes bútora, melyet házhoz is szállítunk, kíván­ságra össze is szerelünk, a külön e célra alakított gmk segítségével. Választékbővü­lés a székesfehérvári bútor­gyár Viktória elmos bútorfa­la is. A bútorellátás egyéb­ként a tavalyi szinten vár­ható. a gyártók kevés haj­landóságot mutatnak a leg­utóbbi szerződésekben szerep­lő mennyiség emelésére. A Tisza Bútoripari Vállalattal kötött egyezség alapján kony- hai és fürdőszobai berende­zési cikkekből lesz a tava­lyitól bőségesebb kínálat. — Karácsony előtt nyi­tották meg a lakbergaléri- át. Milyen sikerrel? — Az eredmény —, hogy úgy mondjam —: mérsékelt. Mint minden kezdeménye­zést, ezt is meg kell szokniuk a vásárlóiknak, nem szabad mindjárt az első tárlathoz túl­zott reményeket fűzni. Más­részt azt is tudomásul kell venni, hogy a vevő csakis olyan faliképre, kerámiára áldoz a pénzéből, amely tet­szik neki, a kínálatnak te­hát ehhez kell igazodnia. — Milyen tapasztalato­kat hozott az elmúlt esz­tendő ruházati forgalma? — Elsősorban azt, hogy a kínálatnak jobban kell iga­zodnia a szezonhoz. Rendkívül bosszantó volt. hogy a női átmeneti kabátok például de­cemberben érkeztek meg. Igaz, eladtuk akkor is, hiszen a télikabátok választéka is kívánnivalót hagyott. de azért mégsem tartjuk ezt szerencsés megoldásnak. A férfiöltönyök beszerzése ugyancsak gondokkal járt. Úgy véljük, hogy a tervezett csehszlovák áruházi cserével lényegesen javítani tudunk a szezonhoz alkalmazkodó vá­lasztékon. A fiatalok számára főleg a divatnadrágok kí­nálatát bővítjük, erre a Ru- haker-társulás segítségével van is lehetőség. — Mire számíthatnak a kisgyermekes szülök? — Gyermekruházatban min­den téren egyszerre kitűnő el­látást eddig még soha nem sikerült nyújtani. Gondoljunk vissza a tavalyi iskólaköpeny- miaériára, a tréningöltöny hiányára, tavalyelőtt meg éppenséggel a gyermekkabát- ellátás keltett országos fel­háborodást. Szeretnénk már egyszer minden gikszer nél­kül végigcsinálni egy évet. Akkor, amikor a közvetlen beszerzést, a termeltetést, az áruházi kapcsolatokat szorgal­mazzuk. erre is gondolunk. A vevőknek úgyis hiába mondjuk, hogy a hiányról nem tehetünk, az ok a ter- rrfelői háttérben keresendő, ebből még nem lesz ellátás. És valamit azért mindig le­het tenni... — Remélhetjük, hogy mindez a gyermeklábbe­likre is vonatkozik? Hi­szen tavaly a gyermekci­pők választéka is. méret­skálája is sok szülőnek okozott gondot. — A lábbeliket, tekintve a hangsúly a gyermekcipőn van. Különös gonddal kötöt­tük meg az idei évre szóló szerződéseket, s ezek az egyez­ségek igen ígéretesek. Ha a teljesítés is hasonló lesz. nem kell komoly ellátási gondra számítanunk. — Várható-e további javulás a bevásárlási kö­rülményekben? — Idén csaknem tízmillió forintot költünk erre a célra. Felújítjuk többek között a balassagyarmati vasáruházat és a járműboltot, átalakításra kerül sor a salgótarjáni sza­badidő-boltban, Bátonyterenye kistoronyéi részén pedig ház­építők boltját építünk. Szendi Márta Hozamnövelés talajjavítással A Nyugat-zalai Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Társu­lat az idén tizenöt mezőgaz­daságii üzem területén végez talaj javítást és vízrendezést. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a meliorációira fordított összegek a magasabb hoza­mok révén néhány ér alatt megtérülnek. Jelentős a föld­védelmi munkájuk is, amely­nek eredményeként eddig nem művelt területeket vonnak be a termelésbe. Majorhelyek, el­hagyott mezei utak és más zárványok felszámolásával! eb­ben az évben 680 hektár ter­mőterület visszanyerését ter­vezik. A rétek és legelők ter­mőképességét gyűjtő- és össze­kötő csatornáik kialakításával, a lappangó vizek elvezetésé­vel javítják. Hozamnövelő' ta­lajjavításokra 1985-ben 85 millió forintot fordítanak Za.a megyében. Nemzetközi összefogás az erdők védelmére Jó évet zártak az állami gazdaságok Az ország lakossága körében népszerűek az állami gaz­daságok házi és tájjellegű húskészítményei, füstöltárui. Kedveltek konzervjeik, palackozott boraik és üdítő italaik is. mint például a Sió és a Napsugár. Ezért sokakat érde­kel az a kérdés: mire számíthatunk ebben az évben? Mi­lyen évet zártak 1984-ben az állami gazdaságok; az ered­mények, a mérleg alapján van-e továbbfejlődésre remény? ’ 1985. az erdők éve. Az ENSZ iélelmezésügyi és mezőgazda­sági szervezetének (FAO) fel­hívására a tudósok, környe­zetvédők Európa-szerte —, így nálunk is —az idén a szoká­sosnál nagvob figyelmet szen­telnek a fáknak, amelyeknek mindinkább fokozódik gazda­sági jelentőségük és a termé­szetes környezet harmóniájá­nak megóvásában betöltött szerepük. Az erdőkkel kap­csolatos tudományos vizsgála­tok eredményein a szakembe­rek átad ják a FAO-nak. amely az erdők védelmére kidolgo­zandó tudományos program­hoz hasznosítja. Szükség is van a fokozott védelemre, annál is inkább, mert mind több károsodás éri e fákat, sokfelé eddig isme­retlen betegseg pusztítja az erdőket. Így van ez nálunk is. Felmérések szerint az északi hegyvidék értékes tölgyesei­nek,. fenyveseinek mintegy 10 százalékát támadta meg eddig ismeretlen eredetű kór. A szakemberek véleménye erről megoszlik. Egyesek szerint az ipartelepek légrétegében ke­letkezett szennyeződés hatá­sára fellépő savas esők idézik elő a fák betegségét, mások úgy vélekednek, hogy újfaj­ta gombák, rovarok terjedésé­ről, van szó. A MÉM állásfog­lalása szerint valószínűleg speciális ,kór lánc” okozza a fabetegségeket. E feltéte­lezés szerint a savas esők kör­nyezetromboló hatása nyomán a megbillent biológiai egyen­súly új gombák., rovarok szá­mára teremt kedvező életfel­tételeket. Akárhogyan is van, annyi máris bizonyos: a gyá­rak magasított kéményei nem oldják meg a füst ellen a lég­kör védelmét, legfeljebb a iszűfcebb környék helyett né- hányszáz kilométerrel arrébb sodródik a felhőkben a kémé­nyekből kiáramló szennyező anyag. A KGST-orszáigok erdészeti vezetői elhatározták, hogy hosszú távú tervezetet dolgoz­nak ki az erdők védelmére. E munka tapasztalatai esyben a FAO-programhoz is adalékul szolgálnak maid. Hazánkban a Mecsekben és a Mátrában a központi léffikörfizikai in­tézet bevonásával • felállítot­ták már az első figyelő-, jel- zőszoteálatot. amely az erdő­ket fenyegető léffszennvezödé- sekrőr gyűjt adatsorokat. — Kedvező választ adha­tok a kedves fogyasztóknak — mondotta Klenczner And­rás, az Állami Gazdaságok Országos Központjának (ÁGK) vezérigazgatója. — Az ÁGK épp most összegezi az ország 121 állami gazda­sága gazdálkodásának el­múlt évi adatait, s kedvező kép tárult elénk. A búza hektáronkénti átlagtermése például meghaladta az 5.7 tonnát, a takarmánykukori­cáé a 7, a napraforgóé pedig a 2 tonnát, s 5300 liter tejet fejtünk tehenenként. A fel­soroltak alapján a 121 álla­mi gazdaság 5,3 százalékkal tudta növelni nyereségét. Mintaüzemek maradtak A vezérigazgató által el­mondottak egyértelművé te­szik. hogy az állami gazda­ságok — akárcsak az elmúlt évtizedekben — továbbra is megtartották mintaüzem- jellegüket. Termésátlagaik, állattenyésztési hozamaik jócskán meghaladják az or­szágos átlagot, ,s a gazdasá­gilag fejlett országok mező- gazdaságával is kiállják az összehasonlítást. Jellemző és sokatmondó, hogy noha, a 121 állami gazdaság az or­szág mezőgazdaságilag mű­velhető területének csupán 12 százalékán gazdálkodik, hazánk mezőgazdasági terme­lésének mintegy 18 százalé­kát adják már hosszabb ide­je. Méltán illeti hát. elisme­rés az állami gazdaságok 135 ezer dolgozóját. — Visszatérve arra a jó hírre, hogy a fogyasztók ked­velik az állami gazdaságok készítményeit, a jövőt te­kintve a választék további bővülésére, újabb tájjellegű ízek meghonosítására számí­tok — folytatta Klenczner András. — Optimizmusomat arra alapozom, hogy az ál­lami gazdaságok már nap­jainkban is önállóan gazdál­kodnak. Olyannyira, hogy — valószínű, ezt sokan nem tudják — az állami gazdasá­gok vállalkozási lehetőségei megegyeznek a tsz-ekével. Épp olyan szabadon dönthet­nek abban, hogy mit és mennyit termelnek, hogyan bővítik a profiljukat, a mel­léküzemágaikat, mint példá­ul a termelőszövetkezetek. Mindez igen sok ötletet ho­zott felszínre, felvirágoztatta a vállalkozói kedvet, ezért meggyőződésem, hogy űjabb kedvelt élelmiszer-ipari ter­mékekkel lepik meg majd a vásárlókat. Változások júniusban Amint a vezérigazgató sza­vaiból kiderült, az állami gazdaságok önállósága 1985- ben tovább növekszik, és ez­zel párhuzamosan fejlődik a munkahelyi demokrácia in­tézménye is. Az állami gaz­daságok is áttérnek az új vállalatirányítási formákra, 96 gazdaságban vállalati ta­nács alakul, 25-ben pedig vá­lasztott vezetőség, amelynek szerep- és hatásköre nagyon hasonlít majd a tsz-vezetősé- gekéhez. — Ilyen Irányítási formá­nál nincs szükség a jelenlegi ÁGK-ra — folytatta a vezér- igazgató —, hiszen a munkál­tatói jog is átkerül a válla­latokhoz. Ezért az ÁGK, mint irányító szervezet, ez év jú­niusában megszűnik. — A'gazdaságok igazgatói, vezetői már eddig is kifeje­zésre juttatták, hogy mun­kájuk eredményesebb, haté­konyabb végzéséhez tovább­ra, is szükségük lesz egy köz­ponti szervezetre, amely ösz- szehangolja a termelési-fej­lesztési tevékenységet. Vala­mennyi gazdaság előnyére és hasznára megszervezi az olyan szolgáltatásokat, mint például az együttes kereske­delmi tevékenység, piackuta­tás, számítástechnika - alkal­mazása, szakemberek elhe­lyezése és így tovább. Végül — a vállalatok igényeinek eleget téve — az új szerve­zet ellátja majd a gazdasá­gok szakmai érdekképvisele­tét is. Hogy mindez megvaló­sulhasson, még 1985-ben or­szágos jellegű, igazgatótanács által irányított, közös szerve­zetet hoznak létre — mon­dotta befejezésül Klenczner András, az ÁGK vezérigazga­tója. M. L. NÓGRÁD — 1985. január 29., ked^ 3 Szabványcsomagok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom