Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Csernyenko könyve franciául Á béke iránti érdekeltség A Szovjetunió franciaorszá­gi nagyikövetségén jeliképesen átadták a' francia közélet kép­viselőinek Konsztantyin Cser- nyeniko „A nép és a pórt egy­ségesek” c. könyvét, amelyet a Plotn kiadó jelentetett meg nagy példáinyszáimlbain. Claude ííelsen, a kiadó vezérigazgató­ja hangsúlyozta: a szovjet ve­zető könyvének franciaorszá­gi publikálása lehetővé teszi, hogy a francia olvasó jobban megismerje a Szovjetuniót és annak béikeszerető külpoliiti­kiját. A párizsi szovjet nagy­követségen tartott ünnepségen jelen voltak a francia politi­kai és parlamenti körök kép­viselői, a külügyminisztérium munkatársai, a diplomáciai testület tagjai, vaiamint több mint száz francia újságíró. Konsztantyin Csernyenko a francia olvasóikhoz írt elősza­vában rámutat, hogy a Szov­jetunió és Franciaország kö­zötti jó viszony az európai (biztonság és stabilitás fontos fényezője. — Szövetségesek voltunk a hitleri fasizmus el­leni harcban. Országaink kö­zött nincsenek konfliktusok, s bá r távolról sem értünk egyet a nemzetközi helyzet minden egybeesik problémáját tekintve, meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a béke iránti közös ér­dekeltségünk alapján nemzeti érdekeink sok tekin tetben egy­beesnék — írja egyebek kö­zött Konsiztantyin Csernyenko. A mai európai helyzetről szólva a szovjet államférfi megállapítja, hogy a helyzet ma megköveteli az európai stabilitás és biztonság helyre- állítását. — Fontos, hogy út­ját állítjuk a militarista', revan- sista erőknek. A Szovjetunió miniden tőle függőt megtett és a jövőben is megtesz ennek érdekében — írja Csernyenko. — Meggyőződésem, hogy a mai veszélyes történelmi hely­zetben a Szovjetunió és Fran­ciaország együtt sokat tehet, ennék érdekében. Következte­tésemet egygbek között a leg­utóbbi legfelsőbb szintű szov­jet-francia tárgyalások ered­ményeire alapozom. Francois Mitterrand elnökkel folytatott megbeszéléseink új le­hetőségeket tártaik fel kapcsolataink fejlesztésében kölcsönös törekvés esetén — írja egyebek között élőszavá­ban Konsztantyin Csernyenko. Itt az ideje, hogy vissza­követeljük Angliától a Koni- fioort és a többi nemzeti kin­csünket, mindazt, amit az »ngolok az India feletti gyar- ínati.uralom idejáp vittek el országunkból — hangzott a képviselők határozott állás­foglalása az indiai parlament egyik legutóbbi ülésén. A Kohinoor, a világ egyik legnagyobb és legismertebb gyémántja százharminc éve ékesíti a brit koronát. A hí­res drágakő sorsa igen vi­szontagságos volt. A három­száz évvel ezélőtt az indiai Haiderabad város közelében fellelt gyémánt előbb a helyi maharadzsa turbánját, majd Delhiben a ~ nagyhatalmú mongol uralkodók híres pá- vatrónját díszítette. Később b gyémántot elrabolták és 'Afganisztánba vitték, onnan került később ismét Indiába, ahol 1849-ben jutott az an­golok birtokába. A Kohinoort — ami farszi nyelven a világ tetejét je­lenti — hányattatásokkal teli története során többször csi­szolták, köszörülték, a jó pénzen való értékesítés remé­nyében elrabolták, sőt több részre is szét is törték. En­nek tudható be, hogy az ere­detileg 793 karátos gyémánt napjainkra 110 karátosra ,,fo­gyott le”. Ám még jelenlegi súlyával is bámulatba ejtő, csodálatot keltő, e drágakő. Az UNESCO egyik konven­ciója szerint a volt gyarma­toknak és függő területeknek vissza kell kapniuk azokat a nemzeti kincseiket, amelyek a gyarmati uralom idején az anyaországok birtokába ke­rültek Hasonló szellemű ha­tározatot fogadott el az ENSZ közgyűlésének megelőző — 38. — ülésszakán és a fejlő­dő és el nem kötelezett or­szágok kulturális miniszte­reinek Szöulban tartott érte­kezletén is. Nagy-Britannia nem ratifi­kálta az UNESCO konvenció­ját, az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán tartott szavazáskor tartózkodott, a szöuli felhí­vást pedig válasz nélkül hagy­ta. London megelégedett ariy- nyival, hogy ..szimpátiáját” fejezte ki a fenti követelé­sekkel kapcsolatban és hang­súlyozta együttműködési ,,készségét” a volt gyarmati országok múzeumaival. Ami a Kohinoort illeti, London megkérdőjelezi, hogy a brit korona éke és a Ko­hinoor egy és ugyanazon drá­gakő lenne. Az angolok azt az álláspontot követik, mi­szerint a Kohinoor nem művé­szeti alkotás, „csak” egy ás­vány. S az érvelés szerint egy ásvány visszaszolgáltatását nem lehet követelni. A nyugati országok cégei­nek régiségárverésein újabb és újabb alkotások bukkan­nak fel az egykori gyarmati országok mestereinek művei közül. A volt gyarmattartó­kon múlik, mikor kerülhet­nek a volt gyarmati orszá­gok nemzeti kincsei az őket megillető helyre — saját mú- zumaik vitrinjeibe. (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a barátságvonat Vasárnap reggel hazaérke­zett a barátsá'gvonat, ame­lyet a Budapest-naipök Moszk­vában rendezvénysorozat al­kalmából indítottak a szovjet fővárosiba. A vonat utasai — üzemek, intézmények, egyete­mek, iskolák küldöttei, elő­adók, amatőr művészeti cso­portok — a hét folyamán nagy sikerű baráti találkozók, esz­mecserék, bemutatók soroza­tán vettek részt. A barátság- vonatot vasárnap a Keleti pá­lyaudvaron fogadták. (MTI) Lemondott SzeUm el-Hossz Rasid Karami libanoni mi­niszterelnök bejelentette, hogy elhalasztották a kor­mány rendkívüli ülését, ame­lyet vasárnapra a súlyosbo­dó gazdasági helyzet néhány halaszthatatlan problémájá­nak megvitatására hívtak össze. A miniszterelnök kö­zölte. a kormányülést azért kellett elnapolni, rpert Sze; lim el-Hossz közoktatási és munkaügyi miniszter szombati lemondása nyomán válságos helyzet alakult ki. — Ügy döntöttünk, hogy a kabinet­üléssel várunk, amíg a hely­zet némiképp tisztázódik — mondotta Karami, anélkül, hogy az üiés új időpontját közölte volna. A hírügynöksé­gi jelentések szerint a kor­mány tagjai igyekeznek rá­venni a szunnita minisztert, vonja vissza lemondását. Sze­Um el-Hossz az első minisz­ter, alki Karami tavaly ápri­lis 30-án megalakult nemzeti egységkormányából távozik. Sikeres tárgyalás „Rendkívül eredményes­nek” minősítette vasárnap Martin , Bangemann nyugat­német gazdasági miniszter az Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettes vezette szov­jet gazdasági küldöttség NSZK-beli látogatását és a szovjet—nyugatnémet gaz­dasági tárgyalásokat. A szov­jet küldöttség, amely részt vett a két ország gazdasági vegyes bizottságának 13. ülésszakán, majd nyugatnémet cégeket keresett fel, vasárnap visszautazott Moszkvába. A delegációt a müncheni repülő­téren Bangemann gazdasági miniszter búcsúztatta. A nyugatnémet • gazdasági miniszter a DPA hírügynök­ségnek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a látoga­tást, különösen a nyugatné­met cégeknél tett látogatások és megbeszélések vonatkozá­sában. (MTI) Sandinista sikerek A sandinista néphadsereg átfogó hadműveleteket hajt végre az ellenforradalmár zsolriosegységék felszámolásá­ra. Mint a niicaraguai nemzet- védelmi miiiniisztérium képvi­selője újságíróikkal közölte, a sandinista néphadsereg har­cosai január 25-én Nueva Se­govia tartományiban 12 ellen- forradalmárt . ártalmatlanná tettek. A nic.ara.guai hadsereg Sikeres hadműveletei során decemberben és januárban több mint 200, Hondurasból Nicaragua északi vidiékeire behatóit zsoldost semmisítet­ték meg. Jelentős bárdi sikereket arattak Nicaragua védői Sela- ja tartomány déli és középső részén. Az év eleje óta 85 el- lenfoiradailmárt tettek harc­képtelenné, néhány tucat automata fegyvert, gránátot és golyószórót zsákmányoltak, amelyekkel az amerikai tit­kosszolgálat látta el a terro­ristákat. Több mint 60 eilen- fomradalimár letette a fegyvert és megadta magát a sandi­nista hatóságoknak. Portugália Eanes bírálja a koalíciót A portugál népnek egy igaz­ságosabb, érdekeit jobban fi­gyelembe vevő politikára van szüksége — hangsúlyozta An­tonio Ramalho Eanes. A Por­tugal Köztársaság elnöke azon a szombat esti lisszaboni ösz- szejövetelen beszélt, amelyet — újjáváilasztásának negyedik évfordulója alkalmából — tiszteletére rendeztek. Az ál­lamfő kiemelte, hogy mandá­tumának ez évi lejárta után is aktív politikai szerepet akar vállalni. Megfigyelők ezt a kijelentést úgy értelmezik, hogy élére kíván állni annak a — nevével fémjelzett — új politikai pártnak, amely most van szervezés alatt. A köztársasági el,nőik újból bírálta a szocialista—szociál­demokrata kormánykoalíció politikáját, amiért nem képes megoldani az ország gondjait, amiért eltávolodott az 1974-es áprilisi eszméktől. Eanes azt js bejelentette, hogy a hónap végére összehívta az államta­nácsot az országban kialakult helyzet tanulmányozására, an­nak elemzésére, hogy „milyen alkotmányos eszközökkel le­het az országot kivezetni a válságból”. (MTI) Márciusi remények „Hajózni muszáj!” — tartja a régi latin közmondás. Az utóbbi évek eseményei fényében ezt úgy módosíthatnánk: tárgyalni muszáj! Most. hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok túllendülni látszanak a mélyponton, az egész világ- politikai légkör enyhülni tűnik. Ez talán már a kedden Stockholmiban kezdődő ötödik tárgyalási fordulón érezteti hatását, de talán szükségtelen aláhúzni: most mindenki márciusra tekint előre. Nem csak azért ez a nagy tavaszvárás, mert az idei tél olyan mostohán bánt az emberekkel Európában, Ameriká­ban, Ázsiában, sőt még Afrika északi részén is. A politi­kával foglalkozók jól tudják, hogy a tél után minden­képpen tavasz következik a nemzetközi kapcsolatokban is —, csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hosszú a fagy, és milyen gyorsan bontakozik ki az azt követő eny­hülés.. A szombat esti moszkvai és washingtoni bejelentés, miszerint március 12-én Genfben kezdődnek a kétoldalú fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások, óriási ér­deklődést váltott ki világszerte. Az Egyesült Államok küldöttségének vezetőit már jó egy hete megnevezték. A jobboldali nézeteikről ismert politi­kusok Max Kampelmam, John Tower és Maynard Glitman, akik jól ismertek a Pentagonhoz és a legszélsőségesebb körökhöz fűződő kapcsolataikról, valószínűleg nem lesznek egyszerű tárgyalópartnerek. Már kiválasztásuk is azt bizo­nyítja, hogy a Fehér Ház alapvető nézetei nem változtak. Bár a hazai — és a világ — közvélemény növekvő nyo­mása miatt tovább már nem, lehetett halogatni a megbe­szélések újrakezdését, szerződésekig még nagyon hosszú út Vezet. A hét végén bejelentették, hogy a szovjet tárgyalókül­döttséget Viktor Karpov nagykövet vezeti majd, s egyben ő iesz a stratégiai nukleáris fegyverzetekkel foglalkozó megbeszéléseken részt vevő szovjet szakértői csoport feje is. Jurij Kvicinszíkij az űrfegyverek, Alekszej Obuhov pe­dig a közepes hatótávolságú fegyverrendszerek kérdéskö­rében vezeti majd a szovjet csoportot. Mindhárom diplo­mata jó ismerője szakterületének, korábban már dolgo­zott hasonló beosztásokban. Tapasztalatukra, diplomáciai érzékükre nagy szükség lesz majd, hiszen rendkívül bonyo­lult problémákkal keli majd foglakozniulk — feszült, még mindig nagyon rossz nemzetközi légkörben. Márciusi reménveink elsősorban ahhoz kötődnek, hogy sikerüljön helyreállítani a. kölcsönös bizalmat, ami nélkül nincs megegyezés. A bizalom, amely az utóbbi időben hi­ánycikké vált a világpolitikában, csak tettekkel és bizo­nyított jóakarattal szerezhető vissza. A Szovjetunió a ma­ga részéről a bizalomerősítő intézkedések egész sorát javasolta, ezeket azonban rendre elutasította az amerikai kormány. Most a tárgyalások puszta ténye is bizakodással tölt el mindenkit, de ne felejtsük el, hogy voltak a közel­múltban sikertelen tárgyalások is! A légtöbb, amiben reménykedhetünk, az egy olyan — meglehet hosszú évekig tartó — folyamat megindulása, amely egyszer majd elvezet a megállapodáshoz. Akkor, de csakis akkor sóhajthatunk föl megkönnyebbülten. Addig is várjuk a márciust! Horváth Gábor Csohány Kálmán emlékezete A művész egykori iskolájának falán elhelyezett emléktáb> lát Kovács Ferenc leplezte le. (Folytatás az l. oldalról) méréséként kétszer kapott Munikáesy-díjat és kiérdemel­te a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze cimet is. — Felemelő kötelességünk — mondotta végezetül az első titkár —, hogy Csohány Kál­mán szellemi és tárgyi örök­ségét, életművét, rangjához méltó módon őrizzük, ápol­juk... A salgótarjáni kiálilítás- megnyitót követően nem csak a galéria anyagét tekintették meg a jelenlévőik, de solkan vásárolták meg azt a maga nemében egyedülálló könyv- ritkaságot is, melyet erre az alkalomra jelentetett meg a Nógirád megyei Tanács 1971- ben megjelent Kormos István Szegény Yoriclk című verses­kötetének egyetlen olyan pél­dányáról készült hasonmás kiadósról van szó, melyet a könyv tulajdonosa — dr. Ke­nés ztúry Sándor — felkérésé­re illusztrált Csohány Kálmán. E könyvritkaság megjelente­tésében jelentős anyagi támo­gatást vállalt a Mátraaljai Állami Gazdaság és a káliói Vörös Csillag Termelőszövet­kezet is. * Kiáilításmegnyitóvail kezdő­dött szombaton .délután a Csohómy-emléklhét Pásztón is. Az egykori kolostor épületé­ben kialakított kisgalériában B. Supka Magdolna művészet- történész méltatta Csohány Kálmán művészi, emberi nagyságét. ^ Mint ismeretes Pásztón 1983- ban alakult meg a mostani emüék'hét szervezését is fel­vállaló Csohány baráti kör, melynek közelebbi céljai kö­zött szerepel, hogy széles ösz- szefogássai létrehozzák a városban a Csohány^képtárat, amely állandó otthona, kiál­lítóhelye lenne a művész bir­tokukban lévő alkotásainak, melyből ezúttal mintegy fél- száz került bemutatásra az ideiglenes kiáUlítóhelyen. A megnyitó után került le­leplezésre az az emléktábla, melyet a művész egykori is­kolájának falán helyezett el Pásztó város Tanácsa és a baráti kör. Az emlék táb la- a.válásnál. Kovács Ferenc, Pásztó város Tanácsának el­nöke mondott beszédet, felvá­zolva Csohány Kálmán Pász­tóhoz való kötődését. Ezt kö­vetően az ünnepség résztve­vői a pásztói temetőbe vonul­tak, ahol a családtagok, vala­mint a képzőművészek szö­vetsége, a Művelődési Minisz­térium, a Művészeti Alap, a Nógirád megyei Tanács, a Pásztó városi Tanács, a Cso­hány baráti kör, a Nógród megyei Múzeumok Igaizgató- sága és a pásztói Lovász Jó­zsef Művelődési Központ kép­viselői helyezték el koszorúi­kat Csohány Kálmán kopja­fával jelölt sírján. A pásztói emlékünmepség a Mátraaljai Állami Gazdaság irodaházában, a Csohány ba­ráti kör rendkívüli közgyűlé­sével folytatódott, ahol első­ként Kiss István Kossuth-di- jas szobrászművész, a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­ségének elnöke idézte fel Cso­hány Kálmán portréját, majd emléklapokat adott át a ba­ráti kör vezetősége mindazok­nak, akik tevékenyein hozzá­járultak Csohány Kálmán szel­lemi örökségének ápolóijához, a kör eredményes munkájá­hoz. Izraeli—egyiptomi tárgyalások Iszmailiában Patak Károly, az MTI tudó­tója jelenti: Izraeli—egyiptomi tárgya­lások kezdődtek vasárnap Izraelben. Beér-Seva siva­tagi városkában. A Vörös­tenger északi része mentén fekvő, egy négyzet-kilométe­res Taba* üdülőkörzet hovatar­tozásának rendezésére hiva­tott tárgyalások második for­dulóját az egyiptomi Iszmai­liában rendezik meg. Részt vesz a tanácskozáson egyiptomi részről Abdulhalim Badavi külügyminiszter-he­lyettes és Nabil El-Arabi. a külügyminisztérium jogügyi főosztályának vezetője. Az izraeli delegációt Cvi Kedar helyettes külügyi főigazgató (államtitkár) vezeti. Jelen van a megbeszéléseken egy ame­rikai kormányképviselő is Alan Kreczkonak, a külügy­minisztérium jogászának sze­mélyében. Izrael a harmadik arab— izraeli háborúban foglalta e! a Sinai-félsziget többi területei­vel együtt Tabát, de amikor a Sínait a Camp David-i szerződés értelmében vissza­adta Egyiptomnak, Tabát — tizenhat más vitatott határ- térséggel együtt — nem bo­csátotta egyiptomi fennható­ság aiá. Camp Davidben ere­detileg úgy határoztak, hogy a^ tabai ügyet későbbi tárgya­lásokon. döntőbíráskodás be­vonásával rendezik. A meg­előző tárgyalások megbuktak. Bár a tanácskozások vi­szonylag alacsdny szintűek, s ezeket technikai jellegűeknek festik le, huzamosabb idő óta most kerül sor az első egyip­tomi—izraeli dialógusra. Áz izraeli koalíciós kormányt je­lenleg vezető Simon Peresz miniszterelnök szerint remél­hető. hogy a Taba-tárgyalá- sok megjavítják a két ország pangó kapcsolatait. Yissza tér-e a Kohinoor Indiába ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom