Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NÓGRÁD M EG Y E I BjZ 0 T T S Á G A ÉS A MEGYEI T A N Á C S LA Pj-A XLI. ÉVF., 22. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUAR 28., HÉTFŐ KUIcií szamunkból: Miniszterek, manzárdtetők, panaszosok Pálíalvai Kálmán, a megyei víz- és csatornamű-válla­lat igazgatója eleveníti fel élményeit, egyebek között g nógrádi vízkutatásokról. (3. oldal) Reklámreklamáció Zárszámadás Megyénkben megkezdőd­tek az elmúlt évi munkát ér­tékelő, az idei tervet meg­vitató, azt elfogadó zár­számadási közgyűlések. A nyitányra a nagybárkányi Kis-Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet vezetése és tag­sága vállalkozott. Őket kö­vették a mátraterenyeiek. Ennek a folyamatnak február .második felében lesz majd vége. Visszapillantva a magunk mögött hagyott esztendőre jogos bizakodással és jó ér­zéssel állíthatjuk, hogy me­gyénk mezőgazdasága 1984- ben is töretlenül fejlődött, üteme felfelé ívelt. Még ak­kor is igaz ez, ha ennek megvalósításából a termelő- szövetkezetek különböző mér­tékkel vették ki részüket, te­kintettel eltérő környezeti adottságaikra és egyéb más fontos meghatározó tényezők­re. A szigorodó közgazdasági szabályozók ellenére me­gyénk mezőgazdaságának termelése 8,6 százalékkal haladja meg az 1983. évit. Az árbevétel előreláthatólag 10 százalékkal múlja felül a múlt évit. Ezen belül a nö­vénytermelés 7,5, a kiegé­szítő tevékenység pedig 16 százalékkal lesz több mint 1983-ban. Mindez jól érzékelteti, hogy megyénk mezőgazda­ságában a rugalmasság, a követelményekhez való gyor­sabb igazodás, a kínálkozó lehetőségek időbeni felisme­rése és előnyös kamatozta­tása, továbbra is velejárója, egyrészt az előrelátó szak­mai és vezetői tevékenység­nek, másrészt a hatékony­ságot segítő napi feladatok folyamatosságát és eredmé­nyességét szolgáló konkrét intézkedéseknek. Az időjárás „jóindulatát" is beleszámítva az elért si­kerek alapvetően a jó szak­mai munkának, a korszerűbb vezetési gyakorlatnak, az ösztönzőbb belső érdekelt­ségi rendszernek köszönhe­tőek. Közös gazdaságaink közül 6, a gabonatermelés­ben országosan is megbecsü­lésre számot tartó hektáron­kénti 6 tonnás átlagot ért el. Kedvezőtlen adottsága­ink ellenére a tejtermelésben is eljutottunk az országos átlaghoz. A nagygazdasá­gokból, valamint a háztáji él kisegítő gazdaságokból kikerült mezőgazdasági ter­mékek, áruk nemcsak Nóg- rád dolgozóinak javuló ellá­tását szolgálták, hanem hoz­zájárultak a népgazdaság fizetőképességének javítá­sához. A közgyűléseken nemcsak az elmúlt évet értékelik, zár­ják le, hanem a mai és a holnapi feladatokra is utal­nak. Ezért nem árt figyelem­be venni azokat a jelensége­ket, változásokat, amelyek a korábbi béklyók feloldását - új bérszabályozás —, más­részt a nagyobb követelmé­nyeket jelzik. Mindenütt alapvető köve­telményként szerepel az ol­csóbb termelés, a gazdasá­gosság, a gazdálkodás szín­vonalának emelése, a minő­ségi előírások előtérbe helye­zése. Csak ily módon lehet versenyképesnek maradni a világpiacon. A másik ami megyénk közös gaídasógait érzékenyen érinti, ez a mel­léküzemi tevékenységnél jelentkező lehetőségek 1 bizo­nyos fokú szűkülése. Ez olyan helyzetet jelent, amely- lyel muszáj szembenézni és vállalni az ezzel járó újabb tennivalókqt. V. K. Csohány Kálmán emlékezete Kiállításmegnyitó Salgótarjánban és Pasztán A lapunkban is meghirdetett „Fehér hetek”-en kevés volt az olcsó ágynemű. A kérdés: miért, avagy mit rek­lámozzunk? (4. oldal) Gombfoci nyolcvanötben .Te jó ég! Hol rontottuk el ezt a bulit?” — veti fel T. Pataki László napjaink gombíocistáiról. (5. oldal) | Születésének 60. évfordulója a'likalmábótl az öt éve elhunyt nógrádi kötődésű grafikusmű­vészre, 'Csohány Kálmánra emlékeztek szombaton a me-' gyeszélkihelyen és várossá lett „szülőfalujában”, Pásztón. Csohány Kálmán Munlká- csy-dijas érdemes művész éle­tében számos munkáját aján­dékozta a Nógrád megyei mú­zeumi szervezetnek, amely azóta is tovább gazdagította azt az anyagot, amely ma a legnagyobb Csohány-gyűjte- móny-hazánkban. Az emlék- ünnepség — és az ehhez kap­csolódó rendezvénysorozat — nyitányaiként január 26-án nagyszabású kiállítás nyílt Csohány Kálmán alkotásaiból a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum eméleti galériájában. A több mint száz művet fel­sorakoztató tárlat megnyitá­sán, az érdeklődők népes tá­borában ott voltáfc a megye, a megyeszékhely, valamint Pásztó város párt-, állami es társadalmi; szerveinek képvi­selői. illetve Csohány Kálmán hozzátartozói —, így két gyer­meke és özvegye — barátai, pályatársai is. A salgótarjáni kiállítást Gé­czi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagja, a Nóg­rád megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Beszédé­ben hangsúlyozta; Népünk történelmében , a társadalmi haladásért, a nemzeti felemel­kedésért, a kulturális értékek megőrzéséért és gyarapításá­ért folytatott küzdelemben ha­gyományosan fontos, semmi mással nem pótolható szere­pet töltöttek .be a művészeteit. Méltó rangot e küldetés a felszabadulás óta eltelt- négy évtizedben kapott, hiszen a dolgozó emberek szellemi gaz­dagítása. az alkotóerők kibon­takoztatása, a művészet által jelentősen motivált tartalmas élet igényének 'felkeltése, ke­letéinek megteremtése a szo­cializmus alapvető céljai kö­zé tartozik... — Nagy örömünkre szolgál — folytatta Géczi János —, hogy a felszabadulás utáni magyar képzőművészet élvo­nalába- egy innen, tőlünk el­származott, ízig-vérig nógrá­di lelkületű alkotó, Csohány Kálmán grafikusművész is be- letártoziik. Géczi János ezt követően felvázolta Csohány Kálmán életútját, szólt arról a sokol­dalú alkotói pályaszakaszról, melynek során Csohány Kál­mán rendszeres kiállítója lett a hazai művészeti szemléknek és gyakorta vett részt, külföl­di tárlatokon. Nemzetközilég megbecsült, sajátos formanyel­vű, önálló karakterű művé­szetet teremtett, aminek eiis­iFolytatás a 2. oldalon.) Gmatcr előadcmüvészek Tábor Salgóbányán A munkásfiatalok országos vers- és próza mondóverse- nyét idén április 19—21-e kö­zött rendezik meg a salgó­tarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában. A hagyományos amatőr elő­adóművészeti versenynek a múlt évben már megtartották a megyei és fővárosi döntőjét, így a legjobbak — mintegy hetvenen — január 18-a • és 26-a között felkészítő tábor­ban vettek részt Salgóbányán. A .több mint egyhetes tábo­rozás ideje alatt elméleti és gyakorlati foglalkozásokon fejlesztették képességeiket, tehetségüket a résztvevők. A csoportokat — összesen ötöt — népművelők és amatőr .színpadi rendezők vezették. Az elméleti ismereteket Len­gyel Pál. az Állami Bábszín­ház rendezője és Keleti Ist­ván színházi rendező oktatta', míg a gyakorlati tudnivalókra Montágh Imre beiSzédtechni­kai tanár és Dölle Zsolt dra­maturg. mozgásúm vészeli szakember irányította a fi­gyelmet. Nógrád megyét négyen képviselték. A salgótarjáni egészségügyi szakközépisko­lából érkezett: Fenes Andrea és Tórák Éva, a megyei ven­déglátóipari vállalat megye- székhelyi Halász étterméből Somoskőt Tibor szakács. a romhányi Gránit Widentg gyárból Grolyó Katalin. Az országos vers. és próza­mondótábor működési kö­rülményeit a szervezők és a résztvevők egyöntetű véle­ménye alapján dicséretesen teremtette meg a KISZ-is- kola. így a jövőben —, aho­gyan a nyár folyamán más amatőr művészeti táboroknak is — méltó otthona lehet ké­sőbb is az ország előadómű­vészettel foglalkozó amatőréi­nek. Export az első hónapban Tengeren túlra is a megye üzemeiből Hogyan indult a? export? Merre és mit szállítottak az első hónapban? — Erről ér­deklődtünk a megye néhány vállalatánál. Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblös­üveggyárában világítási üve­gekből szállítottak nagy mennyiségben Ausztriába, NSZK-ba és a Szovjetunióba. Naponta két vagon vagy ka­mion indul útnak ezekkel a termékekkel. Finomüvegáruk­ból az első hetekben belföl­dön kiemelt vendéglátóegy­ségek igényeit elégítette ki elsősorban az öblösüveg­gyár. majd január második felében lendületet vett a ház­tartási üvegáruk exportja' Franciaországba, .NSZK-ba és a tengeren túlra is szállítot­tak. A síküveggyár 100 ezer négyzetméter 2 milliméteres üveget gyártott le az első hónapban NSZK-belí, angol és kanadai megrendelések ki­elégítésére. Az exportált üveg­táblákat nagyrészt kép üve­gezésére, minimális mennyi­ségben épületek üvegezésére használják fel külföldön. A BRG salgótarjáni gyá­rában januárban felerészt belföldi szállításokat végez­tek, emellett a Szovjetunió­ba készítettek üRH-adó-vevő- ket a szovjet vasút megren delésére Ez új terület a BRG exportjában, s ha a 2í>0 rádióállomás beválik a szo­cialista ország vasútjánál, további üzletkötésekre szá­mítanak. A mostaninál na­gyobb szokott lenni a szov­jet export, de az egyéb ter­mékek gyártásához az év el­ső hónapjában nem voltak meg a tárgyi feltételek. Befejeződlek a munkásőrök egységgyűlései Vasárnap befejeződtek a munkásőrök egységgyűlései, amelyeket a január 4-től kezdődő hét végeken tartottak meg az MSZMP XIII. kong­resszusára és a hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójá­ra készülés jegyében. A nagy társadalmi nyilvánosság előtt az egységparancsnokok azt vették számba, ''hogy mit tettek a munkásőrök a XII. kongresszus határozatának megvalósításáért, hogyan vesznek részt a kongresszusi, munikaversenyben, hogyan i dolgoznak a munkehelyeiken, a közéletben és az önkéntes fegyveres szolgálatban. Az egységgyűléseken ismertet­ték az egységek 1985. évi fel­adatait is. A rendezvényeken részt vettek és felszólaltak az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a kormánynak, a politi­kai, az állami és a társadal­mi szervezeteknek képvise­lői. Szóltak a párt. es a nép­gazdaság előtt álló felada­tokról, továbbá arról, hogy ezen a területen mit várnak a munkásőröktől. Az irányító pártbizottságok felmentették pártmegbízatá- suk alól a leszerelőket. s es­küt tettek a csapatzászló előtt a. fiatal munkásőrök. Nyilvá­nosságra hozták a szocialista verseny eredményeit is, a leg­jobban dolgozó munkásőrök átvették a Haza Sz'olgélatáért Érdemérem, a Szolgálati Ér­demérem kitüntetés különbö­ző fokozatait, a Kiváló mun­kásőr, Kiváló parancsnok jel­vényeket, míg a kollektívák a „Kiváló század”, a ..Ki­váló szakgsz”, a „Kiváló raj” vándorzászlókat, továbbá az „Élenjáró munkásőregység” címet és vándorserleget. A nagykanizsaiak a „Munkás­őrség kiváló egysége” címmel járó vándorzászlót kapták meg, a hódmezővásárhelyiek az országos parancsnok kü- löndíját, nyolc alegység pe­dig országos parancsnoki di­cséretben, illetve a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült. Az egységgyűléseken elő­ször adtá'k át az országos pa­rancsnok elismérő plakettjét a munkásőrség tevékenysé­gét , kiemelkedően segítő 26 nagyüzemi pártbizottságnak, továbbá 185 ipari és mező­gazdasági nagyüzemnek és intézménynek. Ugyancsak első alkalommal kapták meg az országos parancsnok név­re szóló köszönőlevelét a 20 és 25 éve szolgáló munkás­őrök feleségei. A gyűlések kezdete előtt az évforduló je­gyében ünnepélyesen megko­szorúzták a szovjet hősök emlékműveit, a névadók szobrát, vagy emléktábláját. Az egységgyűlések befe­jeztével megkezdődött a tes­tületben az. 1985. évi politi­kai felkészítés és a kiképzés. Elsőként a felszabadulási rajvetélkedőket szervezik meg a budapesti és a megyei parancsnokságok, miközben a munkásőrök felkészülten végzik gazdasági, közéletó és szolgálati feladataikat. (MTI) Az OBV salgótarjáni bá­nyagépgyárában 12, 15 és 13 méteres szalaghidak sorozat- gyártása folyik, amelyből az első negyedévben 25 darabot szállítanak majd az NDK-ba. Szocialista exportotervükben szerepel szintén az első ne- gvedevben szállítószalagok előállítása úszókotró-hajó- egységekhez Csehszlovákia ré­szére. Jelentős exportja lesz a gyárnak az az öt szállító­szalag, amelyet fejtőgéphez Kínának szállítanak február végi határidővel. A VBGY- EFSZER nógrád megyei üze­me a hónap végén turbina­alkatrészt készít a Szovjet­unió számára. Érdeklődésünk során kaptuk azt a tájékoz­tatást is, hogy jelenleg nyolc gyári szakember dolgozik az NSZK-ban. s hamarosan öt dolgozó ismét útnak indul. A hegesztőkből, lakatosokból ál­ló szakembergárdát atomerő­mű építésénél, vasúti jármü­vek javításánál foglalkoztat­ják külföldön. Csohány Kálmán emlékkiállítását a Nógrádi Sándor Múzeumban Géczi János nyitotta meg. — kép: kulcsár —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom