Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

Napirenden: Sportolni az egészségért ' Olyan témát tárgyalt a minap a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége, amely legutóbb a hetvenes évek második felé­ben volt napirenden e testü­ltet előtt: Mit tettek a közel­múltban a megye szakszer­vezeti szervei a tömegek sportjáért és testneveléséért, milyen feladatok árinak előt­tük ezen a szakterületen. Az SZMT elnöksége elé írásos beszámolót terjesztett Tőzsér István, a sportbizottság ve­zetője, s azt Tóth Józsefné, a testület titkára egészítette ki élő szóval. Idézet a beszámolóból: „Az eltelt 4 év eredményei a tö~ megsportmunka fejlődését igazolták.” MIHEZ KÉPEST? A tények mutatósak: 1979- ben 68 741, 1983-ban 115 756 résztvevője volt Nógrád me­gyében a tömegsportrendez­vényeknek. E létszámnak har­mada-negyede a szakszerveze­ti szervek által kezdeménye­zett versenyeken indult. Elő~ relépés tapasztalható a terv- szerűségben a munkahelyi és a lakóterületi lehetőségek ösz- szehangolásában és a pálya­építést mozgalomban is. Csakhogy... A tervezett üzemi sport­programok 15—20 százaléka elmarad minden évben. A tömegsportban rendszeresen résztvevők aránya még a 30 százalékot sem éri el. Ennyi a 30 éven aluliak aránya is s rendezvényekre járók kö­zött; a nőké is alig valami­vel magasabb ennél s java részük csak alkalmi sportoló. Egyre nagyobbak az eltérítő erők: a különmunka, a csa­ládi elfoglaltságok, kiskertek, gmk-k. És közben mind több ná­lunk a mozgásszervi megbe­tegedés, elszomorítóak a táp­pénzes- és a halálozási statisz­tikák. A 35—64 éves férfiak körében Magyarországon ez az arány kétszerese az euró­pai átlagnak! Ugrásszerűen nő a keringési betegségek, a ma­gas vérnyomás és az emész­tőrendszeri zavarok száma, ebben a korosztályban. Nóg­rád megyében még az amúgy sem alacsony — 5.9 százalé­kos — országos adaton is túltesz a táppénzesnapok aránya. Gonda János, az egészség­ügyi szakszervezet megyei bizottságának titkára szerint szőkébb hazánkban az embe­reknek legföljebb 10—20 szá­zaléka sportol úgy-ahogy; ez­zel „összhangban” a helyi megbetegedések 80 százaléka a mozgáshiányra vezethető vissza. Más országokban többször annyi időt szánnak sportszerű mozgásra, mint nálunk. Az emberek energiá­júkat. mint egészségük meg­őrzésére. MILYEN ÁRON? Pintér György, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa testnevelési és sportosztálvá- nak helyettes vezetője el­mondta: nálunk csak 197.3 és 1979 között lendült föl a munkahelyi testnevelés. Az­tán amikor nehezedett a gazdasági helyzet, a műhelyek főnökei a legtöbb helyen úgy találták: jobb, ha folyamatos a termelés, a szünet miatt sok kiesés lenne. Azóta stag­nálás, sőt visszaesés jellemzi a munkaköri tornát. A SZOT nem hagyja eny- nyiben a dolgot. A jövő ten­denciája: a munkaközi tor­nát — ahol tehet — a teclr- nológiai folyamat részévé kell tenni, és ezt rögzíteni szükséges majd a kollektiv szerződésekben is! Hozzáté­ve, hogy csak úgy lehet meg­kedveltéin! a rendszeres, sportszerű mozgást az embe­rekkel, ha már gyermekkor­ban erre nevelik őket. Az alap tehát a diáksport, erre épülhet a munkahelyi test­kultúra. a kollektív, családos és rendszeres tömegsport. Csakhogy időközben alig nőttek az üzemek, intézmé­nyek sportra fordítható pénz­összegei, míg a felszerelések árai, a pályabérek, a rende­zési költségek jócskán emel­kedtek. Egyre több cégnek van saját sportegyesülete, és a bajnokságok „eszik” a fo­rintokat, miközben az igazi tömegek testedzésére mind szőkébbek a tehetőségek. Hi­ába a „nyitott pályák” is, ha nem megfelelő a szervező- és a propagandamunka, ha fokozatosan csökken a sport vonzereje. Ráadásul sajnos, nem csak kulturált és egész­séges szabadidő-töltési formák jelentik a konkurrenciát... A legfontosabb kérdés tehát a következő: feladatokat kell kitűzni, s ebből a tettrekész- ség szóljon, ne a beletörődés. MIT TEHETÜNK? Tarthatatlan helyzet, hogy helyi középiskolák sora tor­naterem híján, félmegoldá­sokkal küszködik. A megye szakmunkás-utánpótlásának nagy részét adó balassagyar­mati 1SZI 1120 diákja is a nem túl közeli sportcsarnok­ban és szűk öltözőiben szo­rongva kéthetente egyszer tornázik. A városban most épülő tornatermek közvetve talán enyhítik az ő gondjai­kat is. Olyan üzemekben, ahol nincsenek meg a munkaközi testnevelés feltételei (szénbá­nyák, építövállalatok slb.) a szabadnapok némelyikén kell vonzó, tömegeket mozgató rendezvényeket szervezni. A ruhaipari üzemekben, a nyomdában és ahol még le­het, valóban rendszeressé kellene tenni a tornázást a szünetekben. A nők bevonására a sport- mozgalom jó lehetőség a kondicionáló torna, az aero­bic és más tanfolyamok. Kö­vetendő példa — a lakóterü­leti sportkörök mellett — a 2. sz. Volán, a megyei kórház és rendelőintézet — az itt dolgozók közvetlenül is hat­hatnak a betegekre —, a BRG, az öblösüvegőyár. A természetjárásnak ideá­lis feltételei vannak Nógrád- ban, a rendszeres túrázók száma mégsem éri el évek óta az ezret sem. Minden olyan szervnek, amely tehet vala'i- mit ennek föllendítéséért, össze kell fognia: gazdasági, társadalmi, tömegszervezeti és sportvezetők együttműködése szükséges az előrelépéshez. Az idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulóját, Ez jó alkalom arra is, hogy a szakszervezeti alap- szervezetek jubileumi sport- versenyeket, üzemi bajnoksá­gokat rendezzenek. S ami még fontosabb: a jövőben tegyék rendszeressé ezeket az eseményeket. Ez lenne mind- annyiunk közös érdeke. (vórkonyi) TEREMFOCI Főiskola—BRG döntő lesz vasárnap Tegnap befejeződtek Salgó­tarján város teremfocitorná­jának elődöntői. Mind az A mind a B csoportban éles küzdelmekben dőltek el a he­lyezések. A csoportmérkőzé­sek után idén is a BRG és a főiskola küzd meg a bajnoki címért. (Az elmúlt évben 1—1 arányú döntetlent játszott e két csapat, s a főiskolások hétméteresekkel nyertek.) Eredmények, A csoport: Szénbányák—PSZF KISZ 3—0 (2—0), v.: Dávi(3. Szén­bányák: Horváth K. — Bos- kó, Horváth F., Paróczai, Ré­pás, Jeck. PSZF KISZ: Len­gyel — Egyed, Vencsik. Nagy, Csomós, Kalmár, cs.: Istva- novszki, Marján, Kassakürti, Ocsovai. Góllövők: Paróczai (2), Répás. Jók: Horváth K. (a mezőny legjobbja), Répás, Paróczai, Horváth F., ill.: Nagy és Kalmár. BRG—Síküveg KISZ S—I (2—1), v.: Bárnai. BRG: Sze­rencsés — Mester, Morva, Palle. Csuberda V., Ripka, cs.: Zsélyi, Matikovszki, Hra- becz. Liptai. Balázs, Csuber­da F. Síküveg. KISZ: Bab­Iák — Horváth, Zsédely, Bor­sos, Lisztóczki, Bulyovszki, cs.: Szeberényi, Lőrincz, Egyed, Marti, Alexi. Góllö­vők: Ripka, Balázs, Csuberda Z„ ill.: Borsos. Jók: Szeren­csés, Mester, Morva, Balázs, ill.: Babják, Lisztóczki, Bor­sos. Ar A esoport végeredménye L. BRG 8 3 - - IS- 7 9 2. Szénbányák 3 1-2 9-10 3 3. PSZF KISZ 3 1-2 6-73 I. Síküveg. KISZ 8 1-2 5-93 B csoport: Afész—MHSZ-Kiég. 6—0 (1—0), v.: Szomora. Afész: Simon — Varga, Tavaszi, Szalácsi, Fejes, Seregi, cs.: Valiskó, Greipel, Pindroch, Tóth, Vámos, Manusek. MHSZ-Kieg.: Komlós Zs. — Vanya, Tajti, Menczel, Lacz- kó. Földi, cs.: Kabók, Bod­nár, Bozó, Csatai. Góllövők: Seregi (2), Fejes (2), Szalácsi, Tóth. Jók:, Varga, Fejes, Sza­lácsi. Seregi, ill.: Laczkó. Főiskola—Mt. Petőfi 5—2 (2—0), v.: ifj. Balázs. Főis­kola: dr. Rózgonyi — Hor­váth. Bodor, Sándor, Czék­mán, Németh, cs.: Szabó, Nagy A., Szívós. Mt. Petőfi: Bodor, Garami, Bazsóka, Szolnoki, Gondos, Szűcs, cs.: dr. Adamkó, Illés, Bazovies, Iványi. Góllövők: Nagy A. (2), Czékmán (2), Szabó, Ml.: Szűcs, dr. Adamkó. Jók: dr. Rozgonyi, Szabó. Czékmán, Nagy A„ ill.: Bodor (a me­zőny legjobbja), dr. Adamkó és Szűcs. A B csoport végeredménye 1. Főiskola 3 S - - 17- 3 9 2. Afész 3 2 - 1 14- 9 6 3. MHSZ-Kieg. 3 1-2 2-14 3 4. Mt. Petőfi 3 - - 3 7-14 ­A holnapi párosítás tehát: a 7. helyért Mt. Petőfi—Sík­üveg KISZ. 15.40 óra: az 5. helyért: MHSZ-Kieg.—PFSZ KISZ 16.35 óra; a 3. helyért: Afész—Szénbányák 17.35 óra és a döntő: Főiskola—BRG, 18.25 óra. — pilinyi — Gabriella hiú? # Átírta a megyei csúcsot Szebenszki Gabriella kará­csonykor ünnepélte 18. szüle­tésnapját. Szülei és húga nemcsak ebből az alkatomból köszöntötték, gratulálhattak sportbeli sikereihez is. A Salgótarjáni KSE kiváló at­létája ugyanis 1984-ben több alkalommal megjavította a 400 méteres női síkfutás me­gyei csúcsát, és bekerült a magyar atlétaválogatott B ke­retébe. .. POFON — ÉBRESZTÉSKÉNT ötéves koráiig Vanyarcon élt, a család ekkor Nagybá- tonyba költözött. A Bartók Béla Általános Iskola színei­ben 1977-ben, a 800 méteres síkfutásban, megnyerte kor­osztályának megyei bajnoksá­gát. Időközben tornázott is; igaz, alaposan megkapta: „Ma­gas és erős vagy, aztán túl későn is kezdted”. Elhatároz­ta, hogy ezentúl csak fut... (’’Tarján Péter testnevelő tanár és Kiss Imre edző fog­lalkozott velem. Ahogy múlt az idő, egyre jobb eredménye­ket értem el, elsősorban 400 méteren, aztán nyolcadikos­ként 540 centimétert ugrot­tam távoliba, és másfél mé­tert magasba. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumba kerültem és az STC-ben alt- letizáiltam. Elsős koromban 60.34-et futottam. Akkortájt valahogy megállt az idő fe­lettem. Csábi Imre »vett ke­zelésbe«. Szigorú volt, sőt mi több: az edzésekről történő kétszeri hiányzásért, és mert aznap is késtem — pofonvá­gott! Az eset fordulópontot jelenített”.) Kéthónapos kemény munka után, 1983 júniusában Buda­pesten, a Népstadionban ver­senyzett. Az előfutamban 57.44-et, a döntőben 56.5 má­sodpercet ért el. A verseny negyedik helyezettje lett és ez az időeredmény egyben a Nógrád megyei felnőtt női csúcs megjavítását is jelen­tette! Egy esztendő elteltével Újpesten már elektromosan is ennyit mértek. És végül 1984 júliusában, a Népstadi­onban a magyar bajnoksá­gon, 56.21-et mutatott a pon­tos műszer. Ezzel ma is me­gyei első, mi több, a 200, a 300 és a 600 méteren is az, 800-on pedig második. („Az országos ifjúsági baj­nokságon remekül jött ki a lépés, pedig a stadion rekor- tómja szinte izzót t a nagy hőségben. Ideges voltam, fő­leg a rajtnál Minden bizony­nyal a nagy tét miatt. Aztán egy teljes kör a pályán színié végigsprintelve. . . Egyéni csú­csomból 3 tizedet faragtam te. Elsőként egyesületben tár­saim gratulállak.”) FŐISKOLÁRA KÉSZÜL Gabriella júniusban fog érettségizni, és Egerben a ta­nárképző főiskolán kívánja folytatni tanulmányait: bioló­gia—testnevelés szakon. A családban felmerült a testne­velési főiskola lehetősége is, de neki elhatározott szándé­ka eljutni a tanárképző fő­iskolára. Évék Óta jó tanuló, átlaga 4.1—4.2 között mozog, vagyis megállja helyét a ne­gyedik A-ban, Ba rabás György osztályában. („Ha nem vennének fel Egerbe, nem is tudom mihez kezdek. Szüleim, mint mond­tam, ellenzik a tanári pályát, holott anyu óvónő. Apu, aki az üvegesszakmában dolgo­zik. már megértőbb. Csilla húgom nem szól bélé az én dolgomba, egyébként. 16 éves, ő is sportol és a kisterenyei gimnázium tanulója.”) REGGEL HATTÖL — ÉJFÉLIG Napi programja korán kez­dődik. A hétórás autóbusszal utazik a megyeszékhelyre, a tanítást követi a 2 és fél órás edzés, aztán irány: Bátonyte- renye. A rövid pihenés és a vacsora után úgy nyolc táj­ban veszi elő a tankönyveket. Sokszor éjjel egyig készül másnaipra. Televízió, szabad idő? És más? Szinte semmire nincs ideje... („Főiskolán tanuló fiúbaná- tammal is csak levelezek. Azt »is csak nagy ritkán. Ez hiba? Lehet. Engem más foglalkoz­tat: a futás, a technika csi­szolása és így tovább. Tu­dom, hogy ellépéseim még gyengék, ennek oka, hogy évekig, edzéseken, csak torna­cipőben futottam, nem hasz­náltam a szögest. A debre­ceni Nagy Miklós hívta lel figyelmemet.”) MIT HOZHAT ’85? Ebben az évben már a ju- náorök között fog versenyez­ni. Az a terv, hogy az 54.50- et érje el, és a bajnokságon szerezze meg a harmadik he­lyet. Kissé távolabbi cél, hogy a válogatott B keretéből 1986-ban (vagy netán még az idén, ősszel) 54.24 másod­percen belül fusson, és ezzel felzárkózzon a legjobbakhoz. („Valóban, a szegediek, Sza- pori Erika és Szabó Erzsi már 53 körül tudnak. Ha si­kerülne őket megközelíteni, talán a nagy válogatottba ke­rülnék. És kéül ennél nagyobb tehetőség, vagy dicsőség? Ek­kor visszaadhatom a felnőttek országos bajnokságán köteke­dő indítóbírónak a kölcsönt. Az történt ugyanis, hogy ha­risnyámon megszámlálhatatlan lyuk tátongott. A bíró ezt né­zegette, én pedig nem hagy­tam szó nélkül... Egyébként a lányoktól a futás után kap­tam egy újat. Ugye amiért elmondtam ezeket, nem va­gyok hiú?”) Tóth István Napközis rendszerben Készülnek a síküveggyári labdarúgók A területi bajnokságban szereplő Salgótarjáni Síküveg­gyár labdarúgócsapata janu­ár 7-én elkezdte a felkészü­lést az 1984 85-ös bajnokság tavaszi folytatására. A 24-es keret — amelyben helyet ka­pott négy-négy ifjúsági, illet­ve junior korú labdarúgó is — Kiss László edző irányítá­sával dolgozik. Az első héten napközis rendszerben a váro­si sportcsarnokban és a sík­üveggyári pályán alapoztak. Január 14-től a program Szil­vásváradon folytatódott, és tart 28-ig. A keret az ismert Győzelemmel mutatkoztak be Varsóban A lengyel fővárosban meg- ;ezdődött a Helvetia Kupa lemzetközi tollaslabda-viadal. L magyar válogatott a ,.B” isoportban 5—2-re legyőzte U-anciaországot. Eredmények: Vörös György—Pitt 2—1 —17, 15. 7), Petrovics Gá- )or—Bertrand 2—1 (—15, 14, 8), Vigh Ildikó—Menien 2—0 (2, 8), Vargáné Cserny Éva— Brain 2—0 (2, 1,), Vörös György. Petrovics Gábor—Pitt, Jeanjean 1—2 (—9, 16, —16), Vargáné Cserny Éva, Dova- lovszky Márta—Brain. Bru- nelle 2—0 (6, 2), Kiss Csaba, Papp Andrea—Menien. Bert­rand 1—2 (6, —11, —17). NÓGRÁD - 1985. január 26., szombat Hét végi sportműsor SZOMBAT ASZTALITENISZ Megyei serdülő és újonc fiú és leány egyéni bajnok­ság, Salgótarján, városi sport- csarnok, 8.30 óra. ATLÉTIKA Nyílt fedettpályás verseny, Salgótarján, SKSE-futófolyo- só, 14.30 óra.' KOSÁRLABDA NB II. Keleti csoport, Sal­gótarján, városi sportcsarnok: SKSE—Vaskút (ffi), 16.30 óra, SKSE—Bajai TK (női), 15 óra. LABDARÚGÁS Előkészületi mérkőzés: Va­sas—SBTC, Budapest, Fáy utcai stadion, 10.30 óra. TEKE NB II. Keleti csoport (ffi): Somos—St. Síküveggyár, So­moskőújfalu, tekepálya, 9.30 óra. VASÄRNAP ASZTALITENISZ Megyei ifjúsági és felnőtt férfi-női egyéni bajnokság, Salgótarján, városi sportcsar­nok, 9 óra. LABDARÚGÁS Téli teremfoci döntő és helyosztó mérkőzések, Salgó­tarján, városi sportcsarnok, 15.45 óra. SAKK Városi CSB tavaszi I—III. fordulója, Salgótarján, városi sportcsarnok, 9 óra. VÍVÁS Országos II. osztályú férfi - tőrverseny, Salgótarján, Buda­pesti úti Általános Iskola, 9 óra. község sporttelepén gyakorol, de naponta beutaznak Eger­be, ahol tornatermi foglalko­zásokon, illetve fürdésen és gyúráson vesznek részt. A hónap végétől ismét hazai környezetben tartják a fog­lalkozásokat, egy héten ke­resztül még napi két edzés szerepel a felkészülés mene­tében. Február elején a csapat részt vesz a salgótarjáni vá­rosi sportcsarnokban megren­dezésre kerülő háromnapos teremtornán. Többek között találkoznak az NB I-es Eger, a Nagybátonyi Bányász és a Mátranovák gárdájával. Az első hivatalos edzőmérkőzés­re február 5-én kerül sor, el­lenfelük a BVSC csapata. Ezt követően a bajnoki rajtig még 14 előkészületi mérkő­zést vívnak. Többek között játszanak az SBTC-vel, a Váccal, a Nagybátonnyal, a Jászberénnyel, és minden va­lószínűség szerint az Újpesti Dózsával. Újság a csapat házatáján, hogy Simon Attilát az egye­sület kiadta az NB I-es Eger SE-nek. Garai Csaba és Bérezi József rövidesen lesze­rel és visszatér. Mások iga­zolásáról, illetve távozásáról pillanatnyilag nincs szó, no­ha elterjedt a sportközvéle­ményben, hogy a gólerős kö­zépcsatár, Oláh Miklós után a Videoton érdeklődött. — tóth — i <3

Next

/
Oldalképek
Tartalom