Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRAD AZ MSZMP IMOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Zárszámadó közgyűlés a Kis-Zagyvavöl gye Tsz-ben Növelték a nyereséget, javították a hozamokat XLI. ÉVF., 21. SZÁM ARA: 2.20 FORINT 1985. JANUAR 26., SZOMBAT l!)84-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfe­lelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvo­nal és az életkörülmények alakulására vonatkozó elő­irányzatok nagyrészt teljesül­tek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibi­lis devizákban az előző évi­nél jobban csökkent, rubelel­számolásokban pedig kevés­bé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit megha­ladta, de a tervben előirány­zottat nem érte el. A nemzeti jövedelem ösz- szege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt. vo­lumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2.8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A terme­lésnövekedés az anyagi ágak­ban foglalkoztatottak számá­nak csaknem 1 százalékos csökkenése mellett követke­zett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3.5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz­állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre Jutó anyagráfordítás kismér­tékben csökkent. A népgaz­daság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva kö­zel 4 százalékkal nőtt. Emel­kedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fo­gyasztása is. Az energiaigé­nyek kielégítésében fokozó­dott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 rr}illiárd forintot, volu­menben csaknem annyit hasz­náltak fel. mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évi­nél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra­strukturális fejlesztések hoz­zájárultak az életkörülmé­nyek javításához. A lakásállo­mány bővült, javult az új la­kások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújí­tás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórhá­zak műszerekkel való ellá­tottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányo­san bővült. Folytatódott a települések bekaocsolása a földgázellátásba. A közműve­sítésben. az életkörülmények javítását szolgáló beruházá­sokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővülésé­hez, mind a lakossági jöve­delmek növekedéséhez hozzá­járult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsopor­tok. a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük' részt vevők száma gyors ütemben tovább emel­kedett. Ipar Az ipari termelés (a kis­szervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelke­dett. Az állami iparvállala­tok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magán- kisipar ennél nagyobb mér­tékben növelték termelésü­ket. Az ipari termékek érté­kesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar bel­földre közel 1 százalékkal nö­velte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos meny- nyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. há­romnegyedét kitevő szakága­zatokban a termelés kisebb- nagyobb mértékben emelke­dett, a többiben nem válto­zott, vagy csökkent. Ez utób­biak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némi­leg — a korábbi éveknél ke­vésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszö­vetkezeteknél viszont számot­tevően emelkedet a létszám. Valamennyi ipari szerveze­tet figyelembe véve a fog­lalkoztatottak száma 1984- ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászat­ban, a kohászatban, a gép­iparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új ka­pacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a vil- lamosenergia-iparban, a vegyiparban, az élelmiszer- iparban. az építőanyag-ipar­ban. Az egy foglalkoztatottra jutó .termelés mintegy 3 szá­zalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigé­nyes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vál­lalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyag-ipar növekvő nye­reségéből adódott. Több bá­nyászati, gépipari és élelmi- szeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar érté­kesítési árszínvonala 4 szá­zalékkal, a belföldi értékesí­tésé 3,6 százalékkal emelke­dett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió ton­nát, 0.7 százalékkal keveseb­bet, kőolajból 2 millió ton­nát, lényegében ugvanany- nyit hoztak felszínre, mint az eiőző évben. A földgázterme­lés 6 százalékkal, 6,9 milli­árd köbméterre nőtt. A vM- lamosenergia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több mint 1983- ban. Üzembe helyezték a Pak­si Atomerőmű 2. számú blokkját. A villamosenergia- termeléshez a Paksi Atom­erőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hó­napjában 23 százalékkal já­rult hozzá. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák már- kushegyi bányaüzemében be­fejeződtek a feltárási mun­kák, az aknák műszaki át­adása megtörtént, az év fo­lyamán 1,2 millió tonna sze­net termeltek. Alumíniumkohászati termé­kekből rnind a belföldi érté­kesítés, rpind az export emel­kedett. Az export bővülése nem rubelelszámolásökban következett be. A tőkésexport az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagy­mértékben csökkentek. Vas- kohászati termékekből a bel­földi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolá­si viszonylatban számottevő­en nőtt. A kivitel bővülése nem rubelelszámolásökban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó mű­ve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást he­lyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentő sen, 6 százalékkal neveire termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a hír. adás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésiesziköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépiberendezés-ipar termelése. A gépipari termé­kek kivitele rubelelszámolá­sokban számottevően emelke dett, nem rubelelszámolá- sokban, főként a fejlődő or­szágokba, csökkent. A belföl di értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányá­szat, az azbesztcement, vala­mint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, leg­nagyobb mértékben az üveg­iparé, valamint az építési szi­getelőanyagoké. Nőtt a tégla - és cseréptermelés is, ennek ellenére a megnövekedett la­kossági kereslet következté­ben ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó har­madában enyhítették a fe­szültségeket. A vegyiparon belül kisebb- nagyobb mértékben valameny- nyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a ház­tartási és kozmetikai vegy­iparé, valamint a gázgyártás (Folytatás a 2. oldalon.) Az eredményes esztendő után méltán járultak a zárszámad ási kifizetőhelyhez a termelő­szövetkezet tagjai. — kép: kulcsár — Közgyűlést tartott tegnap a nagybárkányi Kis-Zagyva- völgye Termelőszövetkezet. Az idei első megyénkben zár­számadást a nagybátonyi ha- risnyagyár kultúrtermében rendezték meg. A fórumon 187 tag, az alkalmazottak, valamint számos meghívott vendég előtt értékelték az üzem tavalyi munkáját. „Ügy érzem, eredményein­kért nem kell szegy címkéznünk — mondta Tuza István el­nök a tagságnak tartott be­számolójában. — Igaz, hogy nem sikerült a termelés min­den területén elérnünk azo­kat a célkitűzéseket, amelye­ket megfogalmaztunk, de összesség eben az 1983. évihez képest • 10 százalékkal növel­tük nyereségünket.” Az ered­mény összetevőinek sorra- véteiekor irányítók és a dol­gozók közötti összhangot em­lítette az első helyen. E fon­tos értéknek nagy szerepe volt abban, hogy a szövetke­zet tavaly csaknem 106 mil­lió forint árbevételt ért el, s ebből megközelítőleg 13 mil­lió forint volt a nyereség. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezet a nyereséget túl­nyomó részt alaptevékeny­séggel éri el: a növényter­mesztés árbevételét az előző évihez képest egynegyeddel sikerült növelni, s ez egy­magában 9 millió 900 ezer forint nyereséget produkált. Pedig az évkezdet nem ígért kimagasló terméshozamot. Az őszi vetések állapota nem volt biztató. Ám a tavaszi munkákat idejekorán, jól si­került elvégezni, s a kedvező májusi időjárás hatására a kalászosokból csúcseredmé­nyeket sikerült elérni. Búzá­ból például hektáronként 5.1 tonna volt a termésát­lag! A betakarítást rekordidő alatt sikerült elvégezni. Az állattenyésztés több mint másfél millió forinttal gyara­pította az össznyereséget. Ebben az ágazatban is több területen sikerült előrelépni: nagyobb lett a borjúszaporu­lat, de még nem éri el a gazdaságossághoz szükséges mértéket. Kedvezőbb a juh- hizlalás, ám á gyapjúértéke­sítésben felmerült átmeneti zavar miatt a jövedelem csak mérsékelten növekedett ezen a munkaterületen. A melléküzemágak értéke­lésekor az élen a fafeldolgo­zó ágazat minősítése állt. E munkában tavaly 181 ezer forint veszteség keletkezett. Mint a beszámoló önkritiku­san íoglamazott: ennek oka „elsősorban szubjektív ténye­zőkre vezethető vissza. Nem sikerült az itt dolgozó veze­tők közt összhangot teremte­ni.” összecsengett ezzel a megállapítással egy későbbi felszólalás. Mészáros Béla, a sámsonházi fatelep dolgozója szenvedélyesen idézte föl azo­kat a napokat, amikor anyag­hiány és szállítási zökkenők miatt a munka állt. Az el­nök az év „kellemetlen rnegJ lepetésének” nevezte a fa­üzem fiaskóját, s kifejezte, hogy idén gondosabb szerve­zéssel kell hasonlóknak ele­jét venni. Az idei főbb ter­vek részletezése után Tuza István a dolgozók kezdemé­nyező, aktív munkáját kérte a célok teljesítéséhez. A beszámolóhoz többek közt hozzászólt Pintér Péter, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának képviselője. A szakember országos es megyei összefüggések közé helyezte a tsz eredményeit. A zárszámadó közgyűlésen ez­után a tagság ügyviteli be­számolókat hallgatott meg, majd a tavaly megüresedett posztokra tisztségviselőket vá­lasztott. Mit terveznek a gépüzemben ? A Nógrádi Szénbányák idei termelési terve egymillió ton­na szén kitermelése. Mély­művelésből 730 ezer tonnát, külfejtésből pedig 270 ezer tonpát adnak a népgazdaság­nak. Ám a szén kitermelésé­vel még nincs a munkafolya­mat befejezve. Sokan serény­kednek azért, hogy á fekete gyémánt zökkenőmentesen el­jusson a hőerőművekbe, és a lakossághoz. Az idén a lakos­ság számára 105 ezer tonna szén termelése a feladat. Ta­valy is ennyit hoztak felszín­re. Ám a szenet nem csak kitermelni, de szállítani és osztályozni is kell. Ebben nélkülözhetetlen feladatot lát el a bátonyterenyei gépüzem 848 dolgozója. Az idén osz­tályozásra és szállításra kö­zel 60 millió forintot költe­nek. Bátonyterenyén javítják a bányagépeket, mechanikus és villamos szerkeszeteiket. Az idei terv 56,9 millió fo­rint javítási munka elvégzé­se. Ebben szerepel a műhely­munka és az energiaellátás mellett a nélkülözhetetlen hír­közlő hálózat üzemeltetése is. Érdekes kezdeményezést ve­zettek be a 12 EHOR rakodó­gép javításában. E gépek ugyanis a gépüzem tulajdoná­ban vannak és az aknaüze­mek a használatáért bérleti díjat fizetnek. Nem is keve­set. Tavaly például egy nap­ra 1200 forintot fizettek. A tmk-tevékenység mellett a gépüzemben orvosolják a korszerű biztonsági anyagok hibáit is. Itt javítják az acél­támokat és a süveggerenriá- kat. Az alaptevékenység mel­lett 26,5 millió forint egyéb árbevételre számítanak. Segí­tenek a vállalat saját felújí­tási, fejlesztési tevékenységé­ben. Kányáson például kor­szerűsítik az energiaellátást és a hírközlési rendszert. A transzformátorállomást Ká­nyáson 1.8 miliió forintból újítják fel. de szabadvezeték korszerűsítésére is sor kerül. Ménkesen a szabadvezeték modernizálására 400 ezer fo­rintot költenek. Emellett saját üzemi felújítási feladatokat is végrehajtanak a Szomszéd István irányította bátonytere­nyei gépüzemben, ahol az el­múlt esztendőben is derekas munkát végeztek. A népgazdaság 1984. év! fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. évi százalékában Nemzetközi jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98— 99 kb. 100 Ipari termelés Országos építési-szerelési 101,5—102,0 103 tevékenység Mezőgazdasági termékek 91— 98 95— 96 termelése Egv lakosra jutó 103—104 102,5—103 reáljövedelem 100.0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100.0—100,5 kb. 101 Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elmölki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben el­intézett állaimpoligáirságii ügyeik tapasztalatait. Megállaipi tóttá, hogy az állam,poigársáigii tör­vény rendelkezései időtáltlóalk és jó>l érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését a belügyi, a ta­nácsi és a külképviseleti szer­vek a törvény áltai megkí­vánt jogpolitikai elvek figye­lembevételével végezték. Az állampolgársági ügyeikben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a dönté­sekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérde­kek is. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a kegyelmi ügyek ta­pasztalatait, és megállapítot­ta, hogy a kegyélmezési gya­korlat az elmúlt évben is kiegyensúlyozott volt. Érvé­nyesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket végre kell haj­tani, s kegyeknezésre, mint kivételes államhatalmi aktus alkalmazására csak különös méltánylást érdemlő, humánus' okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saa­vedra, a Nicaraguái Köztár­saság elnöke beiktatásának alkalmából, január 7. és 12. között Nicaraguában tett lá­togatásáról Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület, bírákat mentett fel és válasz­tott meg. (MTI) Havasi Ferenc az Egyesült Államokba utazott Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi' Bizottság titkára, országgyűlési képviselő, ame­rikai , kongresszusi képvise­lők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meg­hívására- pénteken, az Ameri­kai Egyesült. Államokba uta­zott. (MTI) J A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 14. évi fejlődéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom