Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyag-feldolgozás,, valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és nővén yvédőszer- gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajíeldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyár- tás, valamint a gumiipar 1— 2.4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Üj kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6.5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubelelszámolású exportra többet szállított, mint ez előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A baromfifeldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt, a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubelelszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépítkezé- sek volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezésék aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3.0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A' létszámcsökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel, az előző 2 2 NÖGRAD - 1985. j< évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet mint 1983- ban. A búza hektáronkénti hozama 5.4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983- ban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mirt egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés-termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- ésvá- gójuh-termelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több. tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984- ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységen foglalkoztatottaknál következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágyafelhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termekek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszer- ipari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter —, valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. ár 26.( szombat Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivó- vizű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983- ban. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. Közlés edés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonnakilomé- ter-teljesítmény a vasúti közlekedés kivételéve] valameny- nyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száma emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilométer-teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. Legjelentősebben az autóbuszon utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési és a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személyszállító kisiparosoknak, számuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az összhálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalakon a vontatási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek járműbeszerzési teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti személy- szállító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán ösz- szesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állománya meghaladta az 1.3 milliót. a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Ar- pád-híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakásokban felszerelt állomások száma mintegy 24 ezerrel, 5 százalékkal gvarapodott. A főállomások 80 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 százalékkal csökkent. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegen- forgalom is segítette. 1984- ben több mint 13 miMió külföldi érkezett Magyarországra, 3 miflllió fővel, csaknem 30 százalékkal több mint egy évvel korábbiam, A ' beutazok több máint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyhairmaiddál, a nem szocialista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. A hazáinkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984- ben 5,4 mlilliHó esetben utaztak külföldire, ami az előző évhez képest 0,6 miliő fős, 13 százalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel- és nem rubelelszáimoilá- sokban egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százatokkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az államti döntési körben tartozó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lényegéiben az 1983. évi kifizetéssel azonos. Az előirányzottnál nagyobb kifizetéseikben szerepet játszott többek között a máirikushegyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű koíkszolóművénék gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliard forintot fizettek ki, 2 százalékkal! kevesebbet az előző éviinél. Nőttek a beruházási hitel és az állami támogatás segítségével megvalósuló beruházási kifizetések. A 100 millió forintnál nagyobb beruházások körében a befejezett beruházások költségelőirányzata meghaladta a megkezdettekéit, így a megvalósítás alatt álló állomány csökkent. 1984-fben építési és gépberuházásokra valamivel kevesebbet egyéb beruházá .sokra többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépek beruházása nőtt. a rubel- és a nem rubelelszámolású importgépeké csökkent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi nép- gazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. Képesség, népmozgalmit, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983- ban, A születések szánnának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a szülési hajlandóság valamelyes élénkülése következtében. Ezer lakosra 11,7 élveszületés jutott. A születések alacsony számában sízerepe van annak, hogy a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltaik meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsiemőhalandósáig évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli halálleset jutott, 1983-ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 száiza- Tékkal kevesebb, mint egy évve-l korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágiakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának növekedése folytatódott. 1984. végén több mint 27 000 szervezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is legelterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formáik: a vállalati gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1884. év végén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. Külkereskedelem Az 1984. év-i behozatal mennyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolatainkban 1984-ben is meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari késztermékek exportja fokozódott. A csere- arányromlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent. Nem rubelelszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, félkész termékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagból, illetve félkész termékből, mezőgazdasági és él e 1 mi s zeri p ári termé ke léből, az ipari késztermékek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcikkünk tőkés- piaci ára kedvezőtlenül alakult. a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. B lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság Összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott sziinten- tartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt. 5,8 százalékkal több mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából származó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez kénest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt. valamint annak, hngy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nvújtott jövedelemkiegészítés. 1984-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal több mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-b?n 19,4 milliárd forintot fizettek ki. 21 százalékkal többet mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983-ban. A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, valamivel többet mint 1983-ban, mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása ^ a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8.7 százalékkal, összehasonlító áron 0,2—0.3 százalékkal több árut értékesített. mint az előző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,3 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan, választéki hiányosságok zavarták az ellátást. A vegye« iparcikkek közé tartozó pé- hánv termék — hazai gyártású hűtő- és fagyasztószekrény, színestelevízió, villany- bojler, tetőcserén stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomárv az év folyamán a kamatokkal eavöt.t. 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31- én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyer- mekkörzetí orvosi állások aránnyá kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984—1985-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1 286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 590 pedagógus tanít, 580-nal több mbit az előző tanévben. 1984- ben napnali tagozaton az előző évinél többen, 46.4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 Pzer hallgatója van. Ebből 63.2 ezren tanulnak nappali tagozaton. 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb része, 9,9 százaléka tanul a, felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban. Diákotthonokban, vagy kollégiumokban lakik a középisJ kólái tanulók több mint ötöJ de. az egyetemi-főiskolai halH gatók csaknem fele. 1 1
