Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

VUG PROmmil. EGYÍSOOETEIC! FalQgyälesek előtt A települések közélete is- mét megélénkül: ma este megkezdődik a falugyűlések és a városkörzeti tanácsko­zások sora. A demokrotizmus fórumai között rangos helyet szerzett magának az elmúlt évek során ez az esemény. Ha itt-ott észlelhető is még némi formalizmus és üresjá­rat, a falugyűlés általában a felelősséggel szólók tanács­kozásává vált. Az egy évvel ezelőtti esz­mecserék is többnyire már arról vallanak, hogy a ki­mondott szó súlyát egyaránt érzi a közéleti fórumra fe­lelősséggel készülő helyi ve­zető és állampolgár. De így is kell ennek lennie, ez az egyedüli járható út. A téli estéken nem kevesebbről van szó, mint egyévi munka eredményeiről és nehézségei­ről, valamint a következő esztendő főbb tennivalóiról. A falugyűlések és városkör­zeti tanácskozások létjogo­sultságát érzékelteti, hogy a jelentőségének megfelelő kö­rültekintéssel előkészített fó­rumok régen kinőttek a ké­rek és követelek stílusból. E téli estéken többnyire ügyel­nek az arányokra: együtte­sen mérlegelik a tanács le­hetőségeit a lakosság igé­nyeivel, valamint a lakóhely szeretetében gyökerező áldo­zatvállalás erőt sokszorozó képességével. Elég visszala­pozni a korábbi fórumok jegyzőkönyveit, igényt soroló és javaslatot tevő hozzászó­lások sokasága folytatódik így: a terv valóra váltását ennyi és ennyi munkával se­gíthetnénk mi magunk... Ahhoz azonban, hogy ilyen légkör jellemezze a falugyű­lést, nem mellőzhető az őszinte szó. A mellébeszélés és ködösítéá, a felelőtlen ígérgetés, a lehetőségek el- iúlzósa, vagy a gondok le­kicsinylése egyaránt veszé­lyekkel jár. Tekintélyét vesz­ti a közösség előtt ily módon megnyilatkozó tanácsi veze­tő, ráadásul árt az immár szép hagyományokkal rendel­kező közéleti fórum rangjá­nak, hitelének is. A szélső­ségek mellett saérencsére több a jó példa. A nyílt és egye­nes beszéd, amikor a foiu- gyűlés vitaindítójának előadó­ja kézbe veszi a tavalyi hoz­zászólások listáját. Amikor visszatér az egy évvel ez­előtti indítványokra: ezt sike­rült megvalósítani..., erre pedig nem jutott idő, pénz... A kendőzetlen beszéd nem­csak megértést szül, jobban megnyeri az embereket a cselekvésre is. Ennek haszna pedig már rövid távon is kamatozhat, mert segítheti az idei fejlesztési terv célkitű­zéseinek valóra váltását, hoz­zájárulhat a tanácsi, intéz­mények zavartalanabb műkö­déséhez. A Hazafias Népfront és a tanács évről évre párbeszéd­re hívja a falu és a város­körzet lakosságát, a most sorra kerülő fórumok valami­ben mégis különböznek a ko­rábbiaktól. 1985. a VI. ötéves terv utolsó esztendeje. A terv végrehajtását eddig is a tanács és a lakosság együttes ereje segítette, a finisben is ki lehet — és ki kell — használni az össze­fogásban rejlő lehetőségeket. A mostani tanácskozások még valamiben elütnek majd a tavalyiaktól, s a korábbiak­tól. A falugyűlések és a vá­roskörzeti tanácskozások résztvevői talán kritikusabb szemmel nézik a fórumokon megnyilatkozó helyi vezető­ket, összevetve szavaikat a település eredményeivel, hi­szen esedékesek az idén a kiszélesedett demokratizmus jegyében kiírandó tanácsi választások. E sajátosságok pedig még tovább növelhe­tik az idén a »közéleti fó­rumok kivívott rangját és te­kintélyét. Kelemen Gábor NŐGRÁD AZ MSZMP NÓCRÁD MíSGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 'LAPJA 4 Mai számunkból: Tájékoztató XLI. ÉVF., 16. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 21., HÉTFŐ Az elmúlt hét végén nyilvánosságra hozott központi áremelések érintették a tömegközlekedés dijait is. Közöl­jük a Volán 2. számú Vállalatának tájékoztatóját az ez­zel kapcsolatos helyi tudnivalókról. (2. oldal) Munfcásór-egvségsvülés Komáromban, Pasztán, Bátonytercnyén HAVASI FERENC: Gazdag, sokoldalú eszmecsere Lehetőségeink vizsgálatakor csakis teljesítményeinkből indulhatunk ki A hagyományos ünnepi külsőségek mellett, országszerte folytatódtak a hét végén a munkásörök évzáró egységgyűlé­sei. A hazánk felszabadulása 40. évfordulója jegyében meg­rendezett eseményen ott voltak az önkéntes fegyveres szol­gálatot vállalók családtagjai, s a csapatzászlók előtt esküt tettek az előképzést sikeresen befejezett munkásőrök. Szom­baton ünnepi egységgyűlést tartott az Almásfüzitői Tim­földgyárban a Nédermann Ferenc nevét viselő komáromi munkásőregység. A vendégek között ott volt Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőr­ség országos parancsnoka, aki számos munkásőrnek ki­tüntetést adott át. Köszöntötte a komáromi munkásőröket —, s általuk az ország minden egységét — Havasi Ferenc, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Nógrád megyében ugyancsak szombaton került sor az ünnepélyes egységgyűlésre Pásztón és Bátony- terenyén. A kommunista mártír, Né­dermann Ferenc nevét viselő komáromi munkásőregység szombaton ünnepi gyűlésit tar­tott az Almásfüzitő Timföld- gyárban. Az egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancsno­ka is köszöntötte a résztvevő­ket. s kitüntetéseket adott át kiemelkedő érdemeik elisme­réseként számos munkásőr­nek. Részt vett és felszólalt az egységgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Üdvözölte a Központi Bi­zottság és személyesen Kádár János nevében, valamint a kormány részéről a komáro­mi munkásőröket és társaikat mindenütt az országiban. Gra­tulált azoknak, akik az el-r múlt esztendőben végzett munkásőri tevékenységükért kitüntetést kaptak, illetve de­rekasan helytálltak a felké­szülésben, a kiképzésben és most méltóvá váltak arra, hogy a munkásőrség tagjai so­rába léphessenek. Szólt arról is a Központi Bizottság titkára, hogy a mostani mérlegkészítés, a különféle gazdasági területe­kéhez hasonló zárszámadás a munkásőrségnél arról tanús­kodik: nemcsak a fegyveres szolgálatban, hanem az építő- munkában is helytálltak, ki­emelkedően dolgoztaik a tes­tület tagjai, akik egyébként a mostani nagy hideg elleni küzdelemből Is — a vasútnál, a bányászatban, a kőolaj-, a földgázkitermelésben, az üzemanyag-kereskedelemben — derekasan kiveszik a részü­ket. Havasi Ferenc, a további­akban hangsúlyozta, hogy lé­nyegében elértük azokat a cé­lokat. amelyeket a Központi Bizottság és a kormány kitű­zött az elmúlt esztendőre. Gazdaságunk úgy alakult és fejlődött, ahogyan a tervben meghatároztuk, sőt — vala­mennyiünk örömére — egy kissé jobban is. 1978 óta nem Volt olyan esztendő Magyar- országon, mint a tavalyi, ami­kor három százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, hasonló­an az ipar teljesítménye, 2,5— 3 százalékkal e mezőgazdaság termelése. Külkereskedelmi forgalmunkban több mint 600 millió dollár aktívumot tud­tunk elérni, a szocialista or­szágokba irányuló forgal­munkat pedig a korábbinál, ki egyenlí tettebben teljesítet­tük. Megalapozottan állítottuk tehát össze — figyelembe vé­ve tavalyi eredményeinket is — az 1985-ös tervet. A válla- letoknlál — ahol most folyik a helyi feladatok számbavéte­le — érzik, megértették: az országos elképzeléseiknek megfelelően, az idén élénkí­teni kell a termelést, a gazda­ság előrehaladását, fejlődését, hiszen ez a forrása annak, hogy tovább tudjuk javítaná általános helyzetünket is. — Kétségtelen, hogy ezek­ben a napokban egy kicsit keserűbb a szánk íze —mon­dotta Havasi Ferenc. — Most kerültek nyilvánosságra az árakkal, a bérfejlesztésekkel kapcsolatos intézkedések, amelyeket azonban az egyide­jűleg elhatározott szociálpoli­tikai intézkedésekkel együtt kell értelmezni. Érthető, nor­mális dolog, hogy most min­denki azzal számol, mennyi­vel kerül többe az élet, ke­vésbé figyelnek az emberek azokra az intézkedésekre, amelyek a „kieséseket” pótol­ják, vagy legalábbis arra hi­vatottak. hogy valamelvest ellentételezzék. Mindamellett meg kel.1 mondani: senki nem (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap délelőtt Csend helyett vidám, ki­rándulni induló családok, * pihenőnapon is munkát vég­ző szolgálattevőik fogadtak bennünket vasárnapi sétánkon Salgótarjániban. Lapunk 4. ol~ dalán számolunk be tegnap délelőtti tapasztalatainkról. A Balogh család: „Húsleves előtt korcsolyázás!” Czene Csilla síelni készül... A salgótarjáni külső pályaudvaron vegyi árut, cementet rakodnak a vagonokból . — képek; kulcsár — A Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregysége daruüze­mének pártalapszervezete a közelmúltban vitatta meg a XIII. pártkongresszus irányelveit. (3. oldal.) Gdús, fizess! A megyei bíróság végrehajtó irodájának vezetőjét árve­résekre kísérte el munkatársunk, Zsély András. (4. oldal) „Kislakatos” Lakatos Sándor, balassagyarmati ökölvívó, ifjúsági ma­gyar bajnok sokáig bátyja „árnyékában bokszolt”. Csak az edzője" bízott tehetségében. Nem ok nélkül. (7. oldal) Elutazott hazánkból a norvég miniszterelnök Hivatalos látogatását befe­jezve, szombaton a kora esti órákban elutazott Budapestről Kaare Willoch és felesége, Anne Marie Willoch. A Fe­rihegyi repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztatták a norvég kormányfőt. A magyar és norvég zászlóikkal díszített lég ilkiifcö t őben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada is. A búcsúztatásra megjelent a vendéglátó Lázár György miniszterelnök és felesége, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Várkonyi Péter külügyminiszter, vala­mint politikai és gazdasági életünk több más vezető sze­mélyisége. Ott volt Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át a magas rangú ven­dégnek és feleségének. A díszszázad parancsnoka je­lentést tett a miniszterelnök­nek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a mag var és norvég személyi­ségek, vendégek és vendéglá­tók kölcsönösen elbúcsúztak egymástól. Ezután a norvég kormányfővel es kíséretévei felemelkedett a különrepülő- gép a légikikötő betonjáról. (MTI) Emlékezés a demokratikus magyar hadsereg megalakulására A demokratikus magyar hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából szom­baton ünnepséget rendeztek Csongrádon. A városi lakta­nyában Rácz Sándor altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes a négy évtizeddel ezelőtti eseményeket hirdető emlékművet avatott fel. A márványtábla felirata meg­örökíti, hogy a fasizmus elle­ni harcra jelentkezett önkén­tesekből 1944 decemberében alakult meg az első vasútépí­tő hadosztály, majd 1945’ februárjában a harmadik vas­útépítő dandár. Ezek az egy­ségek a Vörös Hadsereg kö­telékében részt vettek a Ma­gyarország, Szlovákia és Ausztria felszabadításáért folytatott harcokban. Utak, hidak, vasútvonalak építésé­vel biztosították a szovjet hadsereg utánpótlását. 1945 májusától pedig bekapcsolód­tak az ország újjáépítésébe, a demokratikus hadsereg meg­szervezésébe. (MTI) Északi sí VB Helytálltai: a salgótarjáni lányok Szombat délelőtt lezajlott az ausztriai Seefeldben az Északi jfVB női Í0 km-es sí­futóversenye. A magyar szí­neket két salgótarjáni lány: Bericzky Brigitta es Salbacs Judit, a Madach Gimnázium tanulói, a helyi Petői SE sportolói képviselték. A ten- gérszint felett 1150 méter ma­gasan levő pályán Bereczkv a 13-as. társa a 20-as számmal rajtolt. Összesen 62 hölgyet indítottak el félpercenként az emelkedőkkel és lejtőkkel tar­kított pályán. Természetesen azoknak az országoknak a versenyzői voltak a legesélye- sebbék, ahol akár egész év­ben lehet alkalmat találni a hava« iel’keszuie&re. A több­szörös bajnok szovjet Szm e- tanyma és a legutóbbi téli olimpia hőse, a finn Home- la inén (azóta: Kirvesniemi) előtt a norvég Anette Boe nyert 30:54.8 perccel, az olimpiai bajnok lett a 2,, az ugyancsak norvég Nykkelmo a bronzérmes. Az első hat kö­zött még két norvég verseny­ző végzett. Berecziky célba érkezésekor még a 26., Gaí- bács a 27. volt, végül Judit bizonyult jobbnak: 54. lett (40:13.1), míg Brigitta az 57. (41:21.7). A népes mezőnyből tehát több versenyzőt meg­előztek, és első világverse­nyükön nem okoztak csaló-; dást. Hétfőn ismét pályára) lépnek az 5 km-es sííutáibaaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom