Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

I (Inra ÉPSÉG DEBRECEilBEH (Folytatás az 1. oldalról) teremtésének Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyíté­ka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados ide­gen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E örlénel- mi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában országot ugyan rossz mellé állította az önös érde­keit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a hala­dás képviselői kezdéttől szemben álltak ezzel a poli­tikával!. Szemben állt első­sorban a magyar munkás­mozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsem­misíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek ben élénken éltek az agrár- szocialista hagyományok. s amely örök perben állt föld- birtokos kizsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondol­kodású katonatisztek és egy­házi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenál­lásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitval­lása a nácizmussal való sza­kításról és a függetllenségről. ságosabb világ első aktusa lesz. Az ideiglenes nemzetgyűlés, létrejö ek első perceitől kezdve, .öntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt te­rületeken élőknek. Szentesí­tette a hitlerizmussal, a nyi­lasuralommal szembenállók törekvéseit, és az állami poli­tika, az alkotmányos hata­lom rangján szakított és for- Az dúlt szembe — immár az egész ügy nép nevében — a hitleri Né­metországgal és az emberte­len eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demok­ratikus Magyarország megte­remtése mellett. Népi képviselet Harci szövetségben Előzményeihez tartozott az Illegalitásba szorult demok­ratikus pártoknak a kommu­nisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; Az ideiglenes nemzetgyűlés összetételében is. tevékenysé­gével is a nemz- i összefogást testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a mun- körel kásosztály képviseletében a Ma­gyar Kommunista Párt, a szo­ciáldemokrata párt és a szak- szervezeti mozgalom, a nincs­telen parasztság nevében a nemzeti parasztpárt, a kis- birtokosság és az értelmiség független kisgazdapártja, va­lamint a polgári demokrata párt. Volt a képviselők kö­zött mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezér- ezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órák­ban a legkülönbözőbb világ­nézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyet­értésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A nemzetgyűlésbe a legna­gyobb számú képviselőt a Ma­gyar Kommunista Párt küld mány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­műves nép földhöz juttatásá­ról. A földnélküliek és sze­gényparasztok az ország ke­leti felében már a földre­formrendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságot. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezd­ték meg a nagybirtokok fel­osztását. Néni akarat nyilvá­nult meg ebben az új hon­foglalásban, kifejezve a haj­dan kisemmizett és szolga­sorban tartott parasztság jo­gos vágyait. Az ideiglenes nemzetgyű­lés és a nemzeti kormány működése jelentős volt ab­ból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Ma­gyarország a Szovjetunió ba­ráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltség­ből. 1945. április negyedikén az eeész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történel­mi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal. m.Siga mellé ál­lítva a társadalom más réte­geit is, létrehozta a népi de­mokratikus Magvarországot. amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocia­lista fejlődés útján. A kez­deti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések ár­nyékolták be, amelyek tra­gikus konfliktusokhoz ve­zettek. A párt, csaknem három év­tizeddel ezelőtt, a tanulságo­kat levonva, közösséget vál­lalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, süni a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lera­kása, uralkodóvá váltak a Bajcsy-Zsilinszky Endre hette. E tényben kifejeződött a szocialista tulajdon- és tér vezette Magyar Nemzeti Fel­kelés Felszabadító Bizottsága. A budai önkéntes ezred har­cait, a Petőfi partizánbri- Kád, a Nógrádi-csoport ak­cióit, a szovjet hadsereg so­raiban küzdő magyar anti­fasiszták küzdelmeit, a kom­munista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizánosz- tagok, a MOKAN-komité har­cait feljegyezte a történelem. így jöhetett létre a felsza­badult területen népünk iga­zi érdekeit és akaratát kife­jezve, a kommunista párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front., és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés”! A kommunisták, az ellenál­lók, a szakszervezeti és szo­ciáldemokrata vezetők, a Hor- thy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondol­kodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sür­gető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bi­zottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a mun­kás-paraszt bizottságok. A munkások megalakították •z üzemi bizottságokat. Meg­indították a gyárakban a ter­melést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet kö­vetelte. Nagy felelősséggel el­lenőrizték a termelést, korlá­tozták a kizsákmányolást, védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott or­szág újjáépítéséhez, az anti­fasiszta háborúba való bekap­csolódáshoz új központi hata­lom, új magyar államszervezet kellett. A függetlenségi front felhívására a nemzeti bizott­ságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek meg­választását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az ország­ban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A sz*vjet hadsereg gépkocsijain, szeke­reken és gyalog érkezett Deb­recenbe a kétszázharminc kép­viselő. akikre nagy felelőssé­get rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a biza­kodás. hogy az új államhata­lom születése egy jobb, igaz­kommunisták áldozatvállalá­sának, tapasztalatainak, tisz- tesssé gének és céltudatossá­gának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Euró­pában nagy tekintélyt szerez­tek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Ma­gyarországon is a kommunis­ták küzdöttek a legszívósab- ban az ellenforradalom ne­gyedszázados uralma ellen, rájuk mérte a reakció a leg­súlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem át­vészelni, hanem megsemmisí­teni akarták a német megszál­lást. A kommunista párt hir­detett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeménye­zőkészség állította a haladó erők élére. S, a felhívás nyo­mán kialakult politikai hely­zet, az ideiglenes nemzetgyű­lés egységes felépése a Szovjetunióval való fegy­verszünetért, a Németor­szág elleni hadba lépésért, az újjáépítésért, a föld­osztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövet­ségeseit, szorosan együt tu­dott működni velük. Első tetteként a nemzetgyű­lés szózatot intézett a ma­gyar néphez* majd megalakí­totta az ideiglenes nemzeti kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésé­re. Valóságos nemzeti kor­mány volt ez, amely meghir­detett céljaiban, összetételé­ben és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekei­nek. Legsürgősebb feladatá­nak tekintette a fegyverszü­net megkötésé* az antifasisz­ta hatalmakkal, a hadba lé­pést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszer­vezését, a közigazgatási tiszt­ségek betöltését, a közigaz­gatás megtisztítását a fasisz­ták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden nép­ellenes törvényt és rendele­tét, feloszlatta a nyilasszer- vezetekei Fölcä reformrendelet A kommunista párt és a parasztpárt kezdeményezé­sére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kor­NÖGRÁD - 1984. december 22., szombat melési viszonyok, gyors ütem­ben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden koráb­bit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszín­vonala. Pártunk lenini poli­tikája megszilárdította az ipart munkásság és a terme­lőszövetkezeti parasztság szö­vetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotó­erőjét. A munkásosztály for- ra<v Imi pártja a magyar nemzet érdekeinek követke­zetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyar- ország eredményeivel, nem­zeti egységével, internacio­nalista helytállásával és a más országokkal való együtt­működés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi de­mokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sora­koztatni a tömegeket. A ha­ladás, a szocialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, ve­lük együtt haladt a társadal­mi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következ­tek be, amikor a párt veze­tése letért erről az útról. Az ellenforradalom leveré­se után a mesújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lánd­zsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti biza­lomra, a politikával való szé­les körű egyetértésre, a de­mokráciára, a nyílt és őszin­te szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhe­tő céljainak forradalmi ihle­tésű politikája, amely követ­kezetesen tárna szikod ik a szo­cialista építés korábbi szaka­szainak legjobb tapasztalatai­ra is. Vállalja a folytonossá­got azokkal a kezdeményezé­sekkel. amelyeket a felszaba­dult magyar nép tömegei bon­takoztattak ki, már az új Magyarország építésének első időszakában. Voltak segítőink Visszatekintve a felszaba­dulás óta véghezvitt fejlődés­re, azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredmé­nyeit a Szovjetunió és a szo­cialista országok baráti tá­mogatásával. a szocialista kö­zösség tagjaként érte el. Meg­győződéssel valljuk, hogy szo­cialista jövőmknek is eszmei közösségünk, szövetségi rend­szerünk. kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosí­téka. Negyven év elteltével. az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birto­kában. kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emléke­zünk vissza a debreceni ese­ményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemel­ve: ma is érvénves tanulsá­ga: miatt érdemes felidézni az úiiáépítés korszakában kibon­takozott népi mozgalmat, amelv emberek százezreit von­ta be az ország, a város, a falu közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhet­ték meg először az igazi de­mokráciát és nagy felelősség tudattal gyakorolták nao mint nan. Szemléletesen mutatja ez számoelkra. mekkora erő van a nov*''ikai jogaikkal szabadon é'ö tömegekben. Igazolja pár­tunk élő programját, yne’va demokratikus közéiért m-'nd teljesebb kibontakozását hir­deti és valósítja meg. Első alkotmányos patlament Az ideiglenes nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve el hangzott szavak szerint „nagy néptiömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocia­lista államhatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű leg­felsőbb testületé az ország- gyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvény­hozó munkásságának Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredménye­sebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb ál­lamig fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terve­ket, kormányzati intézkedése­ket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Dolgozunk azon, hogy a ta­nácsok érdem-ben dönthesse- nék a területükön élő közös­ség ügyeiben, a demokráciát erősíti új választójogi törvé­nyünk, s döntés született ar­ról is, hogy a munikáskollek- tívátonak, közösségeknek le­gyen nagyobb és érdemibb be­leszólásuk a közös ügyek in­tézésébe, a vezetők megválasz­tásába, a gazdálkodás ellen­őrzésébe. Negyven esztendő nagy ered­ményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készüli a Magyar Szocialista Munkás­párt közelgő XIII. kongresz- szusáira, új feladatok vállalá­sára. December 20-án, életének 77-ik évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodo- rovics Usztinyov, a Szovjetunió marsallja. a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere. Az SZKP és a Szovjetunió kiemelkedő személyiségének haláláról szóló hírt az SZKP KB, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége Elhunyt Usztyinov Fazekas László és Kovács hozta nyilvánosságra penteken. B. Sándor, az MTI jelentik: tudósítói Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa kormánybizottsá­got hozott létre Dmitrij Usz­tyinov temetésének megszer­vezésére. A bizottságot Gri- gorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának határozata értelmében Dmitrij Uszttino- vot, a Vörös téren, a Kreml falánál helyezik örök nyuga­lomra. Az MSZMP KB részvéttel virafa A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Moszkva Kedves elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk Dmitrij Fjodorovics Usztyinv elvtársnak az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, honvédelmi miniszternek, a Szovjetunió marsalljá- nak elhunytáról, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió fegyveres erőit, a szovjet népet ért súlyos vesz­teségről. Usztinyov elvtárs neve és életútja szorosan összefonódott azzal a harccal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja folytat a világ békéjének és biztonságának megóvása, meg­szilárdítása érdekében. Az SZKP és a szovjet állam egyik kiemelkedő vezetőjeként, igaz internacionalistaként sokat tett a párt lenini békepolitikájának eredményes megvalósí­tásáért, a Szovjetunió és szövetségesei szocialista vívmá­nyainak megbízható védelméért, a szocialista országok fegy- verbarátságának ápolásáért. Személyében népünk megbecsü­lésnek és tiszteletnek örvendő barátját vesztettük el. aki nagy figyelemmel és gondoskodással segítette a magyar- szovjet barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzésünket Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvtárs elhunyta alkalmából, gyászukban mi is osztozunk. Budapest. 1984. december 21. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kínai—szovjet megbeszélések Pekingben Kínai—szovjet megbeszélé­sek kezdődtek pénteken Pe- kingben. Jao Ji-lim kínai mi­niszterelnök-helyettes és Ivan Arhipov, a szovjet miniszter­tanács elnökének első helyet­tese munkatársaik bevonásá­val hetvenöt percen át tár­gyalt egymással. Arhipov ki­jelentette, a szovjet vezetők véleménye szerint látogatása eredményeként bővülni fog a kínai—szovjet együttműködés gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos téren, s ez nagy jelentőségű a szovjet —klímái kapcsolatok fejlődése szempontjából. Jao Ji-lin szintén eredményes tárgyalá­sokat vár. Ivan Arhipov küldöttség élén a kínai kormány meghí­vására péntek délelőtt érke­zett Pekingbe. A kínai hír- ügynökség az érkezés napján megállapította, hogy az elmúlt két évben közel két évtizedes szünet után számos területen fokozatosan félújultak Kína és a Szovjetunió cserekapcsola­tai. (MTI) Garai Róbert tárgyalásai Fejlesztjük a szocialista viszonyokat A kongreszustól az ország népe a további feladatok meg­határozását várja, mert tud­ja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltéte­leket, szilárdabb gazdasági alapokat életéihez. A Közpon­ti Bizottság kongresszusi irányelveinek tanúsága sze­rint is jelentős feladatok áll­nak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapít- suk is. Gyorsítanunk kell gaz­daságunk fejlődését Folytat­nunk kell a gazdaságirányítá­si rendszer korszerűsítését. Tovább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meg­lévő, indokolatlan társadailmi különbségeket. Le kell küzde- nünfc a társadalmi rendsze­rünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk össze­foglalóan: tovább kell fejlesz­tenünk szocialista viszonyain­kat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes december 13. és 17. között Kairóban megbeszé­léseket folytatott Abdiulhalim Badavi egyiptomi külügymi­niszter-helyettessel és Oszama El-Bazzal. az elnök külpoliti­kai tanácsadójával. A magyar külügyminiszter-helyettest fo- fadta Ahmed Eszmat Afodel- Megid külügyminiszter, But- rosz Gáli külügyi állammi­niszter, Mohamad Abdidah, a népi gyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke és Musztafa Kamel Asz-Szaid gazdasági és külkereskedelmi miniszter. Egyiptomi tárgyalásainak befejeztével Garai Róber de­cember 17-én Bejrútba láto­gatott és megbeszéléseket tar­tott Fuad Turk libanoni kül- ügymindsztériumi főigazgató­val. Fogadta Rasid Karami miniszterelnök, külügyminisz­ter, Victor Kasszir kereskedel­mi és ipari miniszter, vala­mint Szarni Maron a külke­reskedelmi fejlesztési tanács elnöke. Garai Róbert pénte­ken hazaérkezett közel-keleti útjáról. (MTI) hogy a szocializmus az embe­riség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása* amellyel a szocialista orszá­gokra tekintenék. Ismerve a veszélyes és fe­szült nemzetközi helyzetet, is­merve a világgazdaság válsá­gos hullámzását, mégis, min­den nehézség ellenére vállal­juk, hogy az intenzív fejlő­dés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezet­jük népünket. Ez a jelen és a iövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, test­véreinkkel, felszabadítóinkkal e”vütt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy esemé­nyét. Tisztelettel köszöntiük a velünk lévőket, akik az ideig­lenes nemzetgyűlésben, a nem­zeti bizottságokban, üzemi bi­zottságokban. az akkori köz­élet tisztséseiben dolgozva fel­sorakoztatták az ország cse­lekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok em­lékét; akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Ne­vükben is, helyettük is ma­gasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szo­cializmus építésének első nem-, zedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a pi- ros-fehér-zöld és a vörös zász­ló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemze­tünk legértelmesebb, nagy. távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Ezt követően Bognár József akadémikus, az ideiglenes nemzetgyűlés volt taaia emel­kedett szólásra, méltatta 4 történelmi fordulatot. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Miniszterta­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Aranv Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek külövonata a kora délutáni órákban vísa- Malndutt Budapestre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom