Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

Megyei pártbizottsági ülés (Folytatás az 1. oldalról) kiemelt társadalmi programok a tervezettnek megfelelően megvalósultak. Megépül 1558 lakás, 647-et felújítanak. El­készült a fiatal házasok és többgyermekes családok lakás­hoz való juttatási programja. Megépült 16 általános iskolai tanterem. 25 óvodai férőhely, két törpe vízmű, folytatódtak « kórházi rekontsrukciók. Az 1984. évi eredmények nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy esetenként, a vá­ratlan akadályok ellenére is gazdaságunk stabilitása nö­vekedett, az elmúlt négy év eredményei összhangban van­nak a XII. pártkongresszuson kijelölt célokkal. II lő célkitűzéseit 1985-ben A eredményeket felmutató gazdaságpolitika tovább­folytatását jelzi az 1985. évi terv. Olyan gazdaságpolitika es gazdaságirányítás megva­lósítását tekinti fő célkitűzé­sének, amelynek középpontjá­ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javí­tása, a gazdaság belső egyen­súlyi viszonyainak konszoli­dálása. a gazdasági növekedés szerény élénkítése, a belső felhasználás csökkentésének megállítása szerepel. Ennek megfelelően megyénk ipara előtt álló legfontosabb feladat a hatékonyság, illetve a jöve­delemtermelő képesség növe­lése. A célok szolgálatába kell állítani a termékszerkezet fej­lesztését. meggyorsítani a gazdálkodás feltételeinek meg­teremtését, magasabb szintre emelni a követelményeket. Megyénk mezőgazdasági üze­mei pedig a gabona- és hús­program eredményes végre­hajtásával járuljanak hozzá a lakosság magas színvonlú el­látásához, az exportáruala­pok növeléséhez, ugyanakkor javítsák gazdálkodásuk haté­konyságát. Az életszínvonal- politikai célkitűzések megvaló­sítása megkívánja, hogy min­denütt javuljon a bérek és teljesítmények összhangja, a keresetek a végzett munká­val arányosan, differenciáltan emelkedjenek. Az előadó foglalkozott még a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését célzó fel­adatokkal, felhívta a figyel­met az új keresetszabályozás­ból adódó tennivalókra, is­mertette a végrehajtó bizottság véleményét, javaslatát az új működési formákkal kapcso­latban, szólt az új vállalkozá­si formák tapasztalatairól, a jövőbeni elképzelésekről, majd rátért a pártszervek és -szer­vezetek tennivalóinak ismer­tetésére. Hangsúlyozta, hogy a párt­szervek, -szervezetek megkü­lönböztetett figyelmet fordít­sanak a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséből fakadó helyi politikai tenni- XIII. pártkongresszus és ha- valókra, agitációs és propa- zánk felszabadulásának 40. gandamunkájukkal segítsek évfordulójára kibontakozott elő, hogy a dolgozók megért- munkaverseny segített az ered- sék a továbbfejlesztés lénye- mények elérésében. Az idei gét és szükségességét. Különö- esztendő tanulságainak levo- sen fontos annak tudatosítá- nása után hangsúlyozta, hogy béremelésre csak ott lesz lehetőség, ahol megteremtik annak fedezetét. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, a megyei párt- bizottság; tagja hangsúlyoz­ta, központi feladat a haté­konyság erőteljes növelése, a vállalatok jövedelemterme­lő képességének fokozása. Ezt kényszeríti ki az új szabályozó rendszer, amely előtérbe he­lyezi a gazdálkodás minőségi sa, hogy a hozott intézkedé­sek a hatékonyság javítását, a belső tartalékok hasznosítá­sát. a vállalati eredmény nö­velését szolgálják. Lényeges, hogy a kommunisták hatáso­sabb érvanyag birtokában fel- készülten, határozottan állja­nak ki a teljesítményekkel arányos bérezés következetes megvalósítása, a korábbinál nagyobb differenciálódás el­fogadása mellett. Növekszik az érdekegyeztetésből, a nép- elemeinek megvalósítását. Szólt gazdasági érdekek érvényre még arról, hogy a változások juttatásából rájuk háruló po­litikai követelmény és felelős­ség. Szükség van arra, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a VII. ötéves ter­vi előirányzatok megalapozá­sára. Biztosítsák, hogy a ter­vek összhangban legyenek az alapvető gazdaságpolitikai cél­kitűzésekkel és a helyi lehető­ségekkel, adottságokkal. Uráli vita A szóbeli kiegészítőt követő vitában Forgó Imre, a balas­sagyarmati városi pártbizott­ság első titkára, a megyei a tanácsokat is érintik. A me­gyei tanács hatásköre, elosz­tó szerepe a jövőben csökken, a helyi tanácsok önállósága és vele együtt a felelőssége nő. A megyei tanács pályáza­ti rendszer segítségével befo­lyásolja majd a helyi taná­csok elképzeléseinek kialakítá­sát és döntéseiket. Hangsúlyoz­ta, hogy a tanácsoknál is job­ban fel kell tárni a tartaléko­kat. átcsoportosítani az esz­közöket. Foglalkozott azokkal a lehetőségekkel, kedvezmé­nyekkel, amelyek a fiatalok és a nagycsaládosok lakásgond­jainak enyhítését szolgálják. Befejezésül az időskorúakról való folyamatos gondoskodás tennivalóit, valamint az erre ....... . irányuló elképzeléseket ismer­partbizottság tagja ismertette tette Turiczki ,Iános, a me_ az üzemekben mezogazdasag- j pártbizott6ág tagja, a ban eiert eredményeket, utalt Salgótarjáni Vasöntöde és arra hAÖV o nnl i +1 esi munbáí ° . arra hogy a politikai munkát Tűzhelygyár dolgozója ismer- javitam kell a döntések előké­szítésében. a dönteshozotalnál és a végrehajtásban. Szóvá tette azt a munkát, amelyet a nagyüzemi pártbizottság, a . .. , . .. , ...., gyár kommunistái tettek a tette, hogy a termeloeszkozok mélypontról való kilábalás ér- kihasznalasa igen alacsony, dekében hogy a mezőgazdasági üzemek- . , ben az alaptevékenység fedeze- A vitában felvetődő kerde- ti hányada az ipari áremelke- sekre Géczi János válaszolt, dés és a szabályozók szigorodé- utalva arra, hogy bizonyos sa következtében a növényter- kérdések nagyobb hangsúlyt melésnél csökkent, az állatié- kaptak a felszólalásokban, nyésztésben pedig veszteségbe mint az előterjesztésekben, csapott át. Eddig a kiegészítő Javaslatára a pártbizottság tevékenység jövedelme segí- megbízta a végrehajtó bizott- tette a gazdaságokat. Szólt ságot, hogy^ a vitában elhang- még a versenyhelyzet hiányá- zottakat még egyszer alaposan ról, a zöldség- és gyümölcsei- tanulmányozza át és haszno- látásban és az építőiparban. Zsuíía Miklós, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója közölte, hogy eleget tettek előírt széntermelési fel­adataiknak, majd szólt arról, hogy a korábbi kedvezmények­nek megszűnt a vonzó hatása a bányamunka iránt. Jelenleg zottság szervezeti kérdéseket 150 fővel kevesebben dolgoz- tárgyalt és személyi Jjérdések- nák. Juhász András, a KISZ ben döntött. Gotyár Gyulát, a megyei bizottságának első tit- NÓGRÁD főszerkesztőjét — kára, a megyei pártbizottság saját kérésére — nyugállo- tagja megemlítette, hogy a mányba vonulása alkalmából, fiatalok olyan feladatokat érdemei elismerése mellett kérnek, amelynek során meg- felmentette. A testület Vincze vitathatják szakmai hozzáér- Istvánnét, — 1985. január 1-i tésüket, képességüket. Med- hatállyal — kinevezte a ved Károly, az SZMT vezető NÖGRÁD főszerkesztőjének. A titkára, a megyei pártbizott- lap főszerkesztőihelyettese ság tagja utalt arra, hogy a M. Szabó Gyula. sítsa a megyei pártbizottság állásfoglalásának végleges ki­alakításánál. A testület a be­számolókat a vitában elhang­zottakkal együtt elfogadta. Ez­után a testület tudomásul vet­te Géczi János tájékoztatóját a Központi Bizottság utóbbi üléseiről. Végezetül a megyei pártbi­Pintér István dokumentumsorozata Új állam született 2. Erős fundamentumon Az az egység, amely az ideiglenes nemzetgyűlés szó­zatának elfogadásával az alakuló ülésen, 1944. decem­ber 21-én megnyilvánult, meg­mutatkozott a következő na­pon megtartott második ülé­sen is, amikor sor került az ideiglenes . nemzeti kor­mány megalakítására. Koalí­ciós kormány volt ez, amely­nek névsorában — a szovjet kormány, Molotov külügymi­niszter közvetítésével — a Moszkvában tárgyaló, magát Moszkvai Magyar Komiténak nevező, s a kormányzói jog­folytonosság alapján álló cso­port, valamint a honi de­az a parasztember, akinek lámpalázát a lelkesedés fo­kozatosan feloldotta: a füzes­gyarmati parasztpárti képvi­selő, Hegyesi János. ,. Jöjjön akármilyen kormány, soha ne tévessze szem elől azt a példát, hogy az ügyes, okos, képzett kőműves, mielőtt az épület felrakásához hozzáfog­na. szigorúan megvizsgálja a talajt, és erőssé építi a funda­mentumot, az alapot — mon­dotta. — Mert ha ezt elté­vesztette, elhanyagolta. az épület összeomlik. A mi nem­zetünk életében ilyen e fun­damentum, ilyen alap a ma­gyar nép. A magyar nép, mokratikus erőket képviselő amelyik megtartotta Magyar­kommunisták állapodtak meg egymással. Pontosabban: ami­kor Dálnoki Mikii ős Bélá­éit és Gerő Ernőék a szovjet kormány által rendelkezé­sükre bocsátott különvonat- tal a szovjet fővárosból a magyar ideiglenes fővárosba utaztak, csak nagy vonalak­ban állt még készen a kor­mánylista. Azzal érkeztek ha­za, hogy nemcsak a kor­mány elnöke lesz volt hor­thysta tábornok, hanem még két másik is tárcát kap benne, s miniszteri szé­ket kapott gróf Tele­ki Géza, az öngyilkossá lett Teleki Pál fia is. A nem­zetközi erőviszonyok követ­keztében, valamint azért ala­kult ez így, mert úgy vélték, e tekintélyes tábornokok ne­ve a front másik oldalán harcoló magyar főtisztekre és katonákra nagy hatással lesz s tömegesen értik meg, hogy Szálasira kikényszerí- tetten letett esküjükkel el­lentétben a szolgálati sza­bályzat is fegyverletételre, a szovjet hadsereg oldalára va­lló átállásra kötelezi őket. És bár a kormányban több, néhány hónap múlva már a reakciót támogató, azt fede­ző miniszterként lelepleződő politkus kapott helyet, a tör­ténészek a maguk történel­mi távlatából joggal állapít­hatják meg, hogy ennek el­lenére az ideiglenes nemze­ti kormány nem a burzso­ázia, hanem elsősorban a munkásosztály és a paraszt­ság kormánya volt. „Ily mó­don az új, népi demokratikus központi törvényhozó és vég­rehajtó hatalom létrejöttével nemcsak a fasiszíta szövetség­gel, és a háborúval való sza­kítás feltételei teremtődtek meg, hanem ez azt a lehe­tőségiét is magában rejtette, hogy az antifasiszta demok­ratikus feladatok valóban népi módon oldódjanak meg.” A nép várakozását demok­ratikus kormányával szem­országot magyarnak, mert nem a történelmi osztály tar­totta meg... Jobban megér­demli a magyar parasztság a történelmi osztály címet, mint az az osztály, amelyik ezt eddig viselte. Tisztelt nemzetgyűlés! A nemzeti parasztpárt és a szegény dol­gozó magyar nép nevében a jövő felépítéséből részt ké­rünk. Jogunk van ehhez, úgy gondolom. Nincs más kíván­ságunk, csak az, hogy az igen tisztelt nemzeti kormány so­ha, egyetlenegy intézkedést, egyetlenegy határozatot ne hozzon úgy, hogy bennünket előzőleg meg nem hallgatna.” A kormánynyilatkozat, amelynek megvalósítására az új Magyarország első kormá­nya megbízást kapott, szólt arról: „a magyar nép akara­tát érvényre juttatva, az ideiglenes nemzeti kormány legsürgősebb feladatának te­kinti, hogy haladéktalanul fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval, és azokkal a szabadságszerető országokkal, melyekkel Magyarország ha­diállapotban van... A nem­zet. létérdeke, hogy a magyar nép fegyveres ereje a Szov­jetunió hadseregével és a ban többi demokratikus nemzettel együtt hozzájáruljon a hitle- rizmus megsemmisítéséhez, és ezzel részben jóvátegye a hibákat, amelyeket az ország a Szovjetunió és más sza­badságszerető népek ellen elkövetett.” A kormány az ideiglenes nemzetgyűlés és ezzel a világ színe előtt ígé­retet tett, hogy a német el­nyomok elleni harc és ha­zánk felszabadításának meg­gyorsítása érdekében meg­szervezi az új magyar nem­zeti haderőt, a magyar füg­getlenség és állami szuvere­nitás egyik legfőbb biztosí­tékát. A kormány programjában elkötelezte magát az ország demokratikus átalakítására, mert ez „a magyar szabad­helyreállításának elengedhet teilen feltétele”. Még mielőtt rendeletekkel sorra pontoJ san és jogászilag is törvéú nyesen megtette volna, nyilatkozatában már ha-í tályon kívül helyezte az ősz- szes népellenes törvényeket és rendeleteket, vailaminl a zsidók elleni barbár rendel­kezéseket, biztosította a deJ mokratikus szabadságjogokat^ a sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadságot, a;« általános, egyenlő és tiW kos választójogot, a teljed vallásszabadságot.. Betiltot­ta az összes nyilas- és egyebi népellenes szervezeteket. Ki­jelentette: „Kiküszöböli a közéletből, a kultúrából, 3 sajtóból, az iskolából a náci mételyt, a faj- és nemzeti gyűs) ihletet.” Elhatározott szándé­kának nyilvánította az álíaJ mi szervek megtisztítását 3 németektől és egyéb németi bérencektől, a hazaárulók fe^ lelösségre vonását. A kozá igazgatás demokratikus ala­pokra való fektetését is feli adatának tekintette. Az ,.ezeréves per” közelgő végét és az abban való igaz­ságos ítélkezést jelezte az 3 programpont, amely szerint ,,az ország gazdasági talp rá­állítására, a parasztság év­százados vágyának valóra ] váltására, a magyar népi de­mokrácia megszilárdítására az ideiglenes nemzeti kor­mány haladéktalanul földre-i formot hajt végre, mely sokt százezer földnélkülit és kis- parasztot tesz életképes gaz-« claság tulajdonosává.” Az ideiglenes nemzeti korJ mány a magyar felszabadító harc szervezőjeként és veze­tőjeként felszólította az egésa magyar népet, minden ma­gyar hazafit, hogy teljesítse kötelezettségét a haza iránt,' és a nemzet e válságos órái- a legmesszebbmenő ál­dozatkészséggel vegye ki 3 részét a német elnyomók el­leni szabadságharcból. Külön felhívással fordult a német elnyomók oldalán harcba t kényszerített magyar csapa-' tokhoz, hogy fordítsák fegy-’ vérükét a hitleristák ellen,1 vagy ha erre nincs mód, áll­janak át a szovjet csapatok oldalán szerveződő új, ma­gyar demokratikus hadsereg­hez. Az ideiglenes nemzeti kor­mány, a megválasztása utáni napon tartott első ülésén ha­tározatot hozott, ameily sze­rint a Szovjetunió kormá­nyához fordult a fegyverszü­neti feltételek közlését kér­ve, egyben máris kifejezés­re juttatva „a magyar nép­nek azt az eltökélt szándé­kén gyönyörűen fejezte ki az ságharc győzelmének, függet- kdt_ bogy hadat üzenve Ne­ideiglenes nemzetgyűlés előtt lenségünk és államiságunk Felrobbantak a hidak és felrobbant az erőmű... Rom­bolásra, pusztításra tehát még az utolsó napon is volt erő. A több irányból visszaözönlő rémet csapatok megszervezé­sét és a védelem egységes irányításainak biztosítását azonban a parancsnokság már nem tudta megoldani. Főerőit kivonva a Pécskő és a Som­lyó között húzódó gerincen kiépített védelmi vonalon ú tó véd harcokra rendezkedett be. * A 8 német hadsereg törzse december 24-ón, esti napije­lentésében a helyzetet így jel­lemezte: „Az ellenség mély betörést ért el Salgótarján fe­lé dél és délkeleten. Az el­lenséges csapatok előretörtek fi város keleti széléig. A 4. SS Polizei páncéUgrámátos had­osztály és a 8, vadászhadosz- tá'.y között, valamint a had­osztályon bélül a csatlakozás jelenleg megszűnt”. A német jelentés nem említi, de lénye­gében hasonlóan zavaros volt a helyzet a 8. vadász-és a 15. g '■ a! og hados ztá! y csatlakozá­sénál, is... A megye legésza­kibb területén — az ország­határnál — a 35. hadtest alá­rendeltségében támadó 2. ro­mán hegvivadász- hadosztály december 25-én kiverte az el­lenséget Magyar-Zabarból, harccal. elfoglalta Geredet, s másnan harcot kezdeményezett Vecs&wiöér.t es Taj tier L Nógrád tnegye felszabadítása 18. Szabad Salgótarján A román egységektől délire a Barna elfoglalásakor szét­vert — és visszavonuló — el­lenséget üldözve Konyev ve­zérőrnagy 3. gárda légide- szant-hadosztályának ezredei 25-én Feketebikik—Szilváskő felé támadták. Az erdős terep most a szovjet csapatoknak kedvezett, így ugyanis — a német légi és földi megfigye­lés elől rejtve — viszonylag gyorsan törhettek előre és 25-én estére sikerült is elér és Somlyó közötti gerincen ki­épített — Salgótarjánt keleti irányból védő — német állá­sokat támadták. Ugyanennek a védelmi vo­nalnak déli — somlyó-hegyi — szárnyát december 25-én, a kora esti órákban Tyeren- tyev vezérőrnagy 49. hadtes­tének Kazár felől érkező egy­ségei rohamozták meg. A né­metek itt is szívósan védték állásaikat, ez azonban már tábla hirdeti az utókornak: cosok — a tagadó választól némileg megnyugodva, de to­vábbra sem lankadó óvatos­sággal — nyomulták előre to­vább a Forgács-patak melletti köves úton, s már pirkadt, amikor az üveggyárnál elér­ték a kihalt főutcát. A várost — mintegy meg­adást jelképező zászlóként HALA A FELSZABADÍTÓ mindenfelé vakítóan fehér hó­HADSEREGNEK, MELY 1944 DECEMBER 25-én ESTE 9.30- KOR E HELYEN LÉPTE ÁT VÁROSUNK HATÁRÁT. A harcokban elesett szovjet hősöket a Somlyói és forgács! bányászok közös sírba temet­ték és minden karácsonykor felkeresik az emléktáblát és a sportpálya mellet álló vö­rösgránit emlékművet, hogy leróják kegyeletüket a hősök ______ _____________ csák a városból menekülő né n iük az erdő szóién Zagyva- met csapatok visszavonulását előtt, akik a város halárában róna felé vezető szerpentin biztosító elkeseredett utóvéd- adták életüket a magyar sza- műutat. Itt azonban a Ka- harc volt. A védekezők szá- badságért vívott harcban, rancs irányából heves tüzér- mára visszaút nem volt, mert ségi tüzet kaptak, s emiatt tá- műszaki alakulataik a mögöt- madásukat átmenetileg le kel- tűk levő fahidat már délután lett állítaniuk. 4 órakor felrobbantották..! A Ezzel egyidőben az 53 had- végső roham — bár az áttö­rés 34 szovjet harcos életébe került — sikerrel járt és 21 óra körül az első szovjet fel­derítőegységek Forgács-bá­nyatelepnél Salgótarján te­sereg 49. hadtestéhez tartozó 1. román önkéntes hadosztály egységei Mátraszeléről kiin­dulva a Zagyva völgyében húzódó úton egyenesen észak felé. Zagyvaróna irányába tá- rületére lépték... 1944. decem­madtak és egyes alegységei 25-én este 8 óráig 2 krn-re megközelítették Zagyvarónát. A hadosztály más alegységei ugyanakkor egy krn-rel túl­haladlak Ínaszón es a Pécsikő bér 25-e, karácsony estéje volt... A régi, felrobbantott fahíd helyén ma szilárd kőhíd áll, és mellett. eey évszázados tölgyfa fslfe&n feronz •nuek­Az ellenség utóvédjének le­küzdése után a harcok elcsen­desedtek és nagy pelyhekben megindult a havazás. A szov­jet elővéd és az utánuk nyo­muló főerőik nem tudhatták, hogy a németek — csupán kisebb géppiisztolyos csopor­tokat hagyva hátra — lénye­gében visszavonultak Salgó­tarjánból és így csak lassan, óvatosan, háztól házig lopa­kodva nyomultak előre. A két bányatelep szinte minden há­zában felhangzott a kérdés: Nyoméi «zöldút je&at?.,. A tyu'­■lepel 'borította. December 26-a, karácsony másnapjának reg­gele volt, s a Forgács utcá­ban és az üveggyár környé­kén az utcára kíváncsiskodó emberek csodálkozva nézték a megváltozott világot... Eltűn­tek a gyűlölt acélkék és feke­te egyenruhás németék, s he­lyettük a Somlyó felőli szaka­datlan sorokban özönlöttek a városba a vörös csillagos fü­lessapkás és kucsmás, vatta­kabátos vagy báránybőr bun- dás, géppisizrtőlyos orosz kato­nák, hogy az üveggyári híd roncsainál szétválva, észak­nak és délnek fordulva meg­szabadítsák a várost az itt-ott esetleg megbúvó fasiszta orv- lövészektől és megtisztítsák a másik lappangó vésztől, az ak­náktól... Salgótarján dolgozó népe nagy megnyugvással és öröm­mel köszöntötte felszabadító­it! (Folytatjuk) Dr. Gáspár János metországnak, a Szovjetunió hadseregével és a többi de­mokratikus nemzettel együttj fegyveres erővel óhajt hozzá­járulni a hitlerizmuK meg­semmisítéséhez, és jóvá akar­ja tenni azokat a hibákat, amelyeket az előző kormá­nyok a Szovjetunió és más szabadsógszerető nemzetek ellen elkövettek”. öt nappal később Dálnoki Miklós Béla kormánya a Né­metországnak szóló hadüze­netet deklarálta: Egykori feljegyzések. új­ságcikkek és szemtanúk egesz sorának visszaemlékezése bi­zonyítja, hogy ezek a nyi­latkozatok a már felszabadí­tott és a még hitlerista meg­szállás alatt álló országré­szekben egyaránt nagy vissz­hangot, lelkesedést, egyet­értést váltottak ki. A népnek elege volt a háborúból, ame­lyet az ország a nemzet ér­dekeivel ellentétben folyta­tott. A nép békét óhajtott.' Mégpedig olyan békés álla­mot, amelynek egész léte biztosítja a további évtize­dekre a békét. Ez pedig csak egy népi, demokratkus állam lehetett, amely kiirtja a fa­sizmusnak még az írmagját is. Következik7 3. várnak, remélnek,.; És cselekednek... „Bíznak, r MÓGRAP - 1984. december 22^ Mombol é £ s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom