Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Milliimos szöv I BIZOTTSÁGA M EG YE1 mmmmm XL. ÉVF., 293. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 14., PÉNTEK B közösség bizalmából Nem pihennek a párttagok r beszámoló taggyűlések után — újabb fontos feladat vár rájuk: felkészülni a januárban sorra kerülő vezetőségvá- lasztó taggyűlésekre. A jelölő bizottságok a párttagok véleménye alapján döntik el, kiket jelöljenek a párttiszt- ségekre. az alapszervezet vezetőségébe és a felsőbb párt- fórumok küldötteinek. Az elkövetkezendő napokban. hetekben tehát minden párttaggal elbeszélget a jelölő bizottság, hogy megtudakolja tőle: kit tart legalkalmasabbnak a párttitkár posztjára, és a vezetőség tagjainak sorába. Hogy ki lesz a párttitkár egy-egv üzemben például, az még a pár- tonkívülieket is foglalkoztatja. Mert tekintélyük van s tisztségviselőknek a közösség tagjai előtt, és a gazdasági. állami vezetők is part- perüknek tekintik őket. A párttitkár nemcsak az alapszervezet tagjaira, hanem az egész kollektívára vonatkozó kérdésekben foglal állást; véleményével részt vesz a közösség sorsát érintő döntések előkészítésében. A széles látókörű, jól képzett párttitkár, párvezelőseg, sokat segíthet az ésszerű kockázatvállalás ösztönzésében, az új kezdeményezések támogatásában. a korábbinál jobb eredmények elérésében. Akik értik a párt politikáját, azok képesek felismerni, hogy saját posztjukon, a közösségben, amelyben élnek, mi a konkrét helyi teendő, mi a módja annak, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítsanak. Tehát olyan kommunisták a legalkalmasabbak a párttisztségekre, akik mindig készek a meggondolt cselekvésre, és képesek meggyőzni társaikat is annak szükségességéről. Nemcsak felismerik, hogy melyik út vezet a jó megoldáshoz, hanem fáradhatatlanul képesek megmagyarázni ezt azoknak is, akik maguktól esetleg nem jönnek rá. Egy- eg.y munkahelyi kollektíva nehéz helyzetbe, hullámvölgybe Is kerühet, de az akadályok leküzdésében, a kibontakozásban fontos szerep jut a párt- szervezetnek, amely a titkárral, a vezetőséggel az élen, nem siránkozik együtt a so- pánkodókkal, hanem azt keresi, hogyan lehet megoldani R nehézségeket. Az őszinte beszélgetések során azt is elmondják az alapszervezet tagjai a jelölő bizottságnak, hogy a jelöltek egyéniségéről miként vélekednek, mennyire érzik segítőkészségüket. ha egyéni gondjaikkal fordulnak hozzájuk, kiderül a beszélgetésekből, milyen megbecsülésnek örvend a párttisztségre javasolt kommunista. Mert azt magától értetődőnek tartja mindenki, hogy a párttitkárnak legyen tekintélye, de ezt példamutató magatartásával, elismerésre méltó munkájával, és emberségével kell kivívnia. A januári taggyűléseken bizonyára sok olyan párttitkárt, vezetőségi tagot választanak meg országszerte az alapszervezetekben, akik már évek, évtizedek óta bizonyítják, hogy méltóak a közösség bizalmára. Energiatakarékosság és kohászati fejlesztések Az elmúlt hónapokban több új, energiatakarékosságot célzó kohászati beruházást adtak át, bizonyítékául annak, hogy a hazai vaskohászat hosszú távú fejlesztése során is mindinkább előtérbe kerülnek az ilyen jellegű korszerűsítések. Az ágazat továbbra is a népgazdaság legnagyobb energiafogyasztója, s bár a legutóbbi években a kohászüzemek erőfeszítései nyomán számottevően csökkent a fajlagos energiafelhasználás, ennek költségei még mindig indokolatlanul magasak. A magyar vaskohászatban az energiaköltség a termelési önköltség 27 százalékát teszi ki. Az ágazaton belül a legtöbb energiát a n.yervasgvár- tásná! és a Siemens—Martin acélgyártásnál használják fel. Az Ipari Minisztérium legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy a kohászvállalatok még ma is legalább 30 százalékkal löbb kokszot igényelnek egy tonna nyersvas előállításához, mint más, iparilag fejlett országokban. Bár az acélgyártásnál a technológiák gyorsan fejlődnek és a konverteres termelés is elterjedt, mégis, még mindig szükség van a Siemens—Martin kemencék működtetésére, amelyek egv- hannaddal nagyobb energiafogyasztók, mint az új gépsorok. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a metallurgiai folyamatokhoz szükséges, egyenletes hőtermelés során a kohókoksz, a befúvott földgáz és a fúvószél (égési levegő) melegét hasznosítják. A kokszfelhasználást csakúgy mérsékelhetik, ha emelik a fúvószél hőmérsékletét, mégpedig az eddigi 950 fokról legalább 1100 Cel- sius-fokra. Ezért két új, nagy teljesítményű léghevítőt, azokhoz pedig ugyancsak új elektromos kohógáztisztító-beren- dezést szereznek be. A teljes beruházás jövő évi befejezése után az ózdiak évente 35 ezer tonna kokszot takaríthatnak meg. Ózdon a nversvasgyártás segédberendezéseit is korszerűsítik, aminek eredményekén pontosabb lesz az adagolás. csökkenhet a salakképző anyagok felhalmozása, és javulhat a kohójáratok szabályozása. A korszerűsítés során új elektronikus kokszmérlegeket, úgynevezett torokgázhő- mérséklet-mérőket és nyersvas- kénteienítő készülékekek szerelnek fel. A vállalat energiamegtakarító beruházásai a kokszfogyasztást más módon is csökkentik, például a salakból visszanyert magas vastartalmú anyagok újbóli felhasználásával. Ózdon évente egymillió tonna salak keletkezik, amelynek IS százaléka értékes ferrumként hasznosítható. Az ősszel átadott salak- íeldolgozó-mű jövőre a termelés felfutását követően—mér óránként 300 tonna salak feldolgozására lesz alkalmas, s ezzel a számítások szerint évi 320 ezer tonna vastartalmú anyagot nyerhetnek vissza, amelyből fontos kohó- és acélművi betét is készül. Az ózdihoz hasonló kapacitású salakfeldolgozó művet építettek be a Dunai Vasműben is, ahol évente 8 millió tonna feldolgozásra alkalmas salak keletkezik. Ugyanitt a régi. elavult blokkokat felváltó új kokszolómű létesítését is tervezik. A hagyományos technológiával az izzó kokszot vízzel oltották, s a keletkező gőzt a levegőbe engedték. Az új módszerrel az oltást zárt térben végzik majd, a hűtést nitrogéntartalmú gázzal oldják meg, s a keletkező hőt a füst-gáz kazánokban hasznosítják. A kohászvállalatok kokszfelhasználásának további mérséklését segíti a Borsodi Ércelőkészítő Mű, ahol új eljárások bevezetésével rövidesen jobb minőségű kohóbetéteket készítnek majd. A zsugorít- rnánv másodtörését az osztályozását szárrjos külföldi üzemben meghonosították, s ennek bevezetését most a borsodiak is elhatározták. A beruházás két célt szolgál. A zsugorít- mányok. portartalmának lényeges csökkentésével mérséklődik a légszennyezés a munkahelyeken, ami a munkakörülmények javulásával jár. Az új törő- és osztályozó-, valamint porleválasztó berendezések felszerelésével ■ pedig a vásárlóknál. — a Lenini Kohászati Művekben és az Ózdi Kohászati Üzemekben — csökken majd a nyersvas- gyártás kokszfelhasználása. A borsodi beruházás jövőre készül el. Kedvező folyamatok kezdődtek Bz országgyűlés ipari bizottságának ülése Az ipari ágazat idei feladatainak teljesítéséről és a jövő évi gazdálkodás legfontosabb teendőiről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés ipari bizottsága. Bár az év még nem fejeződött be, s az adatok öszis, hogy az 1985-ös szabályozórendszer pozitív elemei új lehetőséget teremtenek. Személyes tapasztalatukból vett míthatunk, az optimizmust Példákkal igazolták hogy már azonban indokolja az iparszegzése is hátravan, már ban idén tapasztalt több po- most megállapítható, hogy az zitív jelenség, valamint az, most, a próbaszámítások időszakában érződik a vállalatoknál a megújuló lendület, a tenniakarás, s különösen az ipar alapvetően jó évet zár hogy a meghatározott célok iövedelemszabálvozás va- hangsúlyozta Horváth Fe- eléréséhez a közgazdasági ^Vint a bázisszemtólet ’ o'- renc ipari minisztériumi al- szabályozórendszer modosita- . kedvező hatása lamtitkár az írásos előterjesz- sa is kedvezőbb feltételeket aoaasanaK Keavezo natasa. téshez fűzött szóbeli kiegé- teremt. Ugyanakkor a terv szítésében. A külső gazdasági teljesítése folyamatos megújulást, rugalmas intézkedéElhangzott azonban a vitában, hogy eddig szinte alig feltételek nem javultak sőt, némely területen tovább seket igényel, ide értve, a romlottak — mégis, az ága- szükséges feltételek eseten- zatban észrevehetővé vált ként évközbeni megteremté- egy újfajta dinamizmus meg- sét is. jelenése. Ezt bizonyítja, hogy Népgazdaságunk legfon- a legfontosabb követelménye- tosabb céljai érdekében 1985- ket sikerült teljesíteni, s a ben elsősorban a hatékony- helyenként tapasztalható el- ság növelésének és az ipar maradás sem olyan mértékű, szerkezetváltozásának meg- mint. amit egyébként a ked- gyorsítására van szükség. Az vezőtlen külpiaci feltételek export, valamint a takarékos indokolnának. Az államtit- importgazdálkodás szerepe kár néhány figyelmeztető je- nem csökken, s mind fonto- lenségre is felhívta azonban sabbá válik, hogy javuljon a a figyelmet. Hangsúlyozta kivitelre szánt termékek miegyebek között, hogy az ipar nősége. Jövőre hosszú idő idei fejlődésében jelentős sze- után először lehetőség nyílik rephez jutottak az extenzív arra, hogy ha terven felül si- módszerek — például a tér- kerül növelni a konvertibi- vezettné! nagyobb ipari tér- fis exportot, akkor mód le- melés jelentős energiafelhasz- gyen nagyobb importra is. A nálási növekedéssel járt —, a termelés az elképzelések sze- batékonyság javítása, és a rint 1985-ben összességében termékszerkezet-váltás ugyan- mintegy három százalékkal akkor lassabb a lcívánatos- növekszik, s a terv a terménél. lékenység 4.5 százalékos nöA jövő évi elképzelésekről vekedésén kívül, a termelési szólva, az államtitkár kifej- költségek 0.5—1 százalékos tette, hogy a terv készítői csökkentésével számol. 1985-re az ideinél kismértékben kedvezőbb lehetőségekkel számoltak. A külgazda- lapítást, hogy az iparban az sági viszonyok számunkra idén kedvező folyamatok kez- kedvező változására nem szá- dődtek. Egyetértettek abban (Folytatás a 2. oldalon.) Elkészült a gyorsmérleg az év termelési eredményeiről a drégelypalánki Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetben. Százharmincmillió forintos árbevételük többféle tevékenységük összegzéséből adódik. Jelentős a szakemberek szerepe a különböző beruházási munkák kivitelezésénél, így például a Fegyver- és Gázkészülék Gyár ócsai gyáregységében zománcozóberendezést szereitek, a lábatlani cementgyárban, a Kőbányai Gyógy- szerárugyárban karbantartást végeztek. Jeleskedtek a lakatosipari vasszerkezetek gyártásában, egyebek között svájci, NSZK-beli és osztrák cégek exportmegrendelését teljesítették. A szereidében sok csatornás hírközlő berendezések összeállítása jelentette a sikeres feladatot, ezeket a BRG megbízásából hajtották végre. Ugyancsak itt készültek a telefon-üzenetrögzítők és a Radelkis Ipari Szövetkezet számára kábeltörzs- rácsok. Képünkön Szél István hegesztő a kislakások fűtésére alkalmas hőcserélők gyártásában vesz részt, a termék a Fegyver- és Gázkészülék j Gyár számára készül. —kulcsár— A képviselők közül többen megerősítették azt a megáiTudományos tanács alakult A Magyar Szocialista Mun- vei ezelőtti népszámlálási káspárt Központi Bizottsága adat — több mint hétezren 15 esztendővel ezelőtt fogai- rendelkeznek felső fokú vég- mazta meg a tudománypoli- zettséggel. tikai irányelveket, amelyre A tudományos élethez a Nógrád megyei feladattervek megfelelő létszámú értelmisé- is íródtak, s amely megyénk- gi mellé megfelelő intézmé- ben is előbbre vitte a tudó- nyék is kellenek. A szerve- mányos kutatás, illetve a zeit tevékenységnek megvan- tudományos eredmények fel- nak az alapjai — például a használásának ügyét. Ma már megyei oktatási igazgatóság, senki nem vitatja, hogy nö- a múzeum, a levéltár, a főis- vekszik a tudomány szerepe kola intézete, a TIT, a MTESZ a társadalom gazdasági, kul- szervezetei, az öt éve léte- turális — egyszóval minden- sült Miskolci Akadémiai Bi- napi — életében. Ma már zottság helyi csoportja —, de kevesek nem tudják, hogy szembe kell nézni hátráltató Nógrád megyében - jelentős tényezőkkel is. Többek között eredmények születtek az el- a hagyománynélküliséggel, a múlt évtizedekben a felső kutatási hely hiányával, a ku- fokú iskolai végzettség és a tatás szervezetlenségével, a tudományos kutatómunka te- publikációs lehetőségek szűk kintetében. Két évtized alatt voltával. többszörösére nőtt a főisko- A lehetőségek és szükséglát, egyetemet végzettek szá- letek egyeztetésének felisme- ma. A megyében — négy év- résével csütörtökön a Nógrád megyei Tanács salgótarjáni székházában alakult meg a tudományos tanács. Alakulásakor figyelembe vették a múlt évi tudománypolitikai aktívaülés javaslatait. A megyei tanács mellett működő tudományos tanács feladatai a tudományos, illetve tudományos tevékenységet is folytató intézmények, valamint a nem hivatásos kutatók tevékenységének eredményesebb irányítása, szervezése, koordinálása. Az alakuló -ülésen dr. Szalánczay György, a megyei művelődési osztály- helyettes vezetője elnökölt, s Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese tartott bevezető előadást. A vitában többen kifejtették egyetértő és módosító javaslataikat. A közel negyventagú tanács munkáját az elnök és a kár irányítja.
