Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

I NATO tanácsülésén Középpontban a szőriét—amerikai külügyminiszteri találkozó A NATO-központban csü­törtökön délelőtt megkezdő­dött az atlanti szövetség idei téli tanácsülése a külügymi­niszterek részvételével. Az Élésen a januári genfi szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozó áll a közép­pontban: George Schultz amerikai külügyminiszter részletesen vázolja nyugat­európai kollégáinak Wa­shington kialakított elképze­léseit, javaslatait, amelyeket Schultz Genfben kifejt majd Gromikónak a kilátásban le­vő új és átfogó fegyverzet­korlátozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Nyugat-euró­pai kormánykörökben nagy az érdeklődés ezzel kapcso­latban. A NATO-tanácsülést — a hagyományokhoz híven — a toros elnök, az idén Hans­Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter, és a főtitkár nyitja meg beszédek­kel. Ez az első tanácsülés, amelyen Lord Carrington el­nököl. ő szeptemberben vet­te át ezt a NATO-főtitkár tisztségét a holland Joseph Lunstól. A főtitkár a májusi wa­shingtoni ülés határozata ér­telmében ezentúl minden ülé­sen beszámol a kelet—nyuga­ti kapcsolatok állásáról. A mostani beszámoló szerint a Szovjetunió „számot vetett azzal, hogy az atlanti szö­vetség tagországai kitartanak politikájuk és a nyugat-euró­pai rakétatelepítés mellett, és ...hajlandó újabb tárgyalások­ra a fegyverek korlátozásá­ról”. Ennek jeleként értékel­ték a NATO-ban a Varsói Szerződés külügyminiszterei­nek berlini üléséről kiadott közleményt. Az atlanti szö­vetség ezt pozitív fejlemény­ként értékeli, és kész a ma­ga részéről „építő módon új tárgyalásokat kezdeni”. Genf­ben egyelőre arról lesz szó, hogy az új tárgyalások téma­köreit és kereteit rögzítsék. A NATO-ban kialakult ál­láspont szerint „nincsenek előre megszabott feltételek”: Washington egyaránt kész tárgyalni a hadászati és az eurohadászati eszközökről, az űrfegyverekről, valamint a nukleáris konfliktus megelő­zését célzó biztonsági rend­szabályok erősítéséről. Nyu­gat-európai vélemény, hogy az átfogó tárgyalások kere­tébe be lehetne vonni a ve­gyi fegyverek eltiltásáról, és talán a közép-európai had­erők csökkentéséről folyó tár­gyalásokat is. Chile Szigorítják a törvényeket A chilei kormány a törvé­nyek megszigorítására, s a fővárosi rendőrség megerősí­tésére készül — közölték San­tiagóiban. Az intézkedések ke­retében egyebek közt feleme­lik a rendőrsölk létszámát, és újabb kapitányságokat épít­tetnek Santiago külvárosai­ban, A törvényeket úgy módo­sítják, hogy a kormány köny- nyébben élhessen az úgyne­vezett belső száműzetés lehe­tőségével. Rodolfo Stange, a 'rendőrség főparancsnok-he­lyettese azzal indokolta e terveket, hogy a diktatúrael­lenes mozgalom fellendülésé­től tartanak a közeljövőben. A chilei fővárosban az ost­romállapot szigorú feltételei közepette is folytatódtak szer­dán a diktatúraellenes tilta­kozó megmozdulások. Az Ita­lia téren összegyűlt tüntetők szalagfeliratokon követelték a száműzettek visszatérését, a rendőri erőszak beszüntetését és a sajtószabadság visszaál­lítását. Néhány perc múlva a Mapocho folyó partján ki­függesztették a feliratokat és távoztak, még mielőtt katonai egységek érkeztek a hely­színre. Más tiltakozók a fő­város központjának több pont­ján az ostromállapot felszá­molását, a törvényesség visz- szaállítását sürgető röplapokat szórtak szét. Kedvező folyamatok kezdődtek r (Folytatás az 1. oldalról) történt lépés a vállalaton be­lüli irányítás korszerűsítésé­re. Ugyancsak kedvezőtlen jelenségként hívták fel a fi­gyelmet többen arra: a jelen­legi helyzetben különösen hátrányos, hogy a szerkezet- váltás folyamata a kívánatos­nál lassúbb. A képviselők több kérdést is feltettek az ipari és a pénzügyi tárca jelenlevő ve­zetőinek, egyebek között az energiatakarékos háztartási készülékek hazai gyártásáról, az erősen eladósodott válla­latok helyzetéről. A kérdésekre és az észre­vételekre Horváth Ferenc és Medgyessy Péter pénzügymi­niszter-helyettes válaszolt. Hangsúlyozták, hogy a ter­mékszerkezet átalakításakor elsősorban a feldolgozóipar erőforrásainak növelése a cél, ami — a hazai intézkedések mellett — a nemzetközi együttműködés javítását, to­vábbfejlesztését is igényli. Egyetértettek abban, hogy sok még a kihasználatlan lehető­ség a vállalati belső irányí­tás fejlesztésében, s talán az új szabályozók kényszerítő hatására ezen a téren is si­kerül szemléletváltozást elér­ni. Hangsúlyozták, hogy a tárcák irányítói nem utasíta­nak el eleve minden olyan fejlesztési kérelmet, amely­nek megvalósítása nagyobb anyag-, illetőleg energiafel­használással jár. Ha bizo­nyítható, hogy az elképzelé­sek nyomán versenyképes, gazdaságosan gyártható és értékesíthető termék születik —, vagyis a befektetés mi­előbb megtérül — akkor nem zárkóznak el az ilyen fej­lesztések támogatásától sem. Az eladósodott vállalatok helyzetét a Pénzügyminisz­térium többfajta mutató, mér­ce alapján megvizsgálta, úgy találta, hogy a valóban ne­héz helyzetbe jutott vállala­tok száma jóval kevesebb az ilyen gondokat jelző szerve­zeteknél. Mindenesetre folyamatosan figyelemmel kísérik a csupán megnövekedett kamatterhei- ket nehezen fizető vállalatok sorsát is. Egyebek között az ő érdekük figyelembevételé­vel született meg az új sza­bályozórendszer vagyonadóra vonatkozó részének rendelke­zése, amely számos könnyí­tést is tartalmaz. A bizottság ülésén felszó­lalt: Bíró Mikiós (Szabolcs- Szatmár m.), Boros László (Budapest), Juhász Mihály (Budapest), Kovács László (Pest m.), Láng Tibor (Buda­pest), Mérei Emil (Baranya m.), Novák János (Budapest), Nyerges Károly (Borsod-Aba- új-Zemplén m.), Péterfi Fe­renc (Vas m.), Stadinger Ist­ván (Budapest) és Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m.) \Hagyar vezetők üdvözlete Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait Dzsambin Batmönhnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitká­rának abból az alkalomból, hogy a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja El­nökségének elnökévé válasz­tották. Mongol parlamenti nyilatkozat A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a többi között teljes egészében jóváhagyta a népeknek a békéhez való jo­gáról szóló deklarációt, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülésszakán fogadtak el a mongol kormány indít­ványára. A Mongol Népköztársaság legfelsőbb törvényhozó szerve megelégedéssel fogadta azt a szovjet—amerikai megállapo­dást, hogy új tárgyalásokat kezdenek a nukleáris és a kozmikus fegyverekre vonat­kozó valamennyi kérdésben. Az emberiség biztonságának érdekei megkövetelik, hogy ezek a tárgyalások utat nyis­sanak az enyhüléshez, vala­mint a fegyverkezési hajsza beszüntetésében és a leszere­lésben való megállapodások­hoz. Jaruzelski Prágában Baráti- munkalátogatásra csütörtökön Prágába érkezett Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a minisztertanács elnöke, aki Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a csehszlovák köztársasági elnök meghívásá­nak tesz eleget. Prága Ruzynei repülőterén Gustáv Husák, Lubomir Scrougal miniszterelnök és Vasil Bilak, a KB titkára, a CSKP KB elnökségének tag­jai és más csehszlovák veze­tők fogadták a lengyel vendé­get. Szovjet—japán kapcsolatok — felszálló ágban? Szovjet—japán gazdasági, politikai tanácskozások, vál­takozó helyszíneken, külön­böző szinteken — ez is hoz­zátartozik 1984 utolsó harma­dának világképéhez. Ha va­laki kevésbé járatos a nem­zetközi politikában, magától értetődőnek tarthatná az ilyen megbeszélésekről érkező hí­reket, két olyan országról lé­vén szó, amely számára mór csak a földrajzi szomszédság is szinte kínálja a szoros együttműködést. A logika nem mindig ér­vényesül a politikai kapcso­latokban. A fenti megfontolá­sok valóban jelentős szerepet .játszottak a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak alaku­lásában — de csak a hetve­nes évek végéig. 1980-tól nem­csak stagnálás, hanem hanyat­lás kezdődött, jellemzővé vált a kereskedelmi forgalom visz- szaesése. ami pedig a politi­kai párbeszéd alakulását il­leti, Tokio mereven elzárkó­zott a szovjet javaslatok elől. A minden területen érezhe­tővé vált feszültség alapvető oka. hogy Tokióban előtérbe kerültek a területi követelé­sek; minden továbblépést ah­hoz a feltételhez kötöttek, hogy a Szovjetunió mondjon le a Kuriil-szigetek négy dé­li, — területéhez tartozó — szigetéről. Szovjet részről kez­dettől fogva jogtalannak ítél­ték és a leghatározottabban elutasították a követelést; ugyanakkor újra és újra in­dítványozzák, hogy államközi szerződésben rendezzék a két ország viszonyát, megteremt­ve a lehetőséget a jószomszé­di kapcsolatok fejlődéséhez. A tokiói kormány mindeddig makacsul ragaszkodott állás­pont jóhoz — ez az, ami az­után tükröződött a két ország együttműködésében. Pedig a diplomáciai kap­csolatok felújítását (1956) kö­vetően minden felettébb biz­tatóan indult. A kereskedelmi forgalom rohamosan növeke­dett, 1979-ben elérte a 2.6 milliárd rubelt, ami éppen százszorosa volt az 1957. évi- nék. Másrészt a jövőre nézve ígéretes új együttműködési formák alakultak ki: koope­rációs megállapodások a tá­vol-keleti természeti kincsek közös kiaknázására: halászati megegyezés a határos tenge­réken; számos olyan üzlet, amely jól szolgálta a kölcsö­nös érdekeket. Japán ugyan­is joggal remélhette nyers­anyagéhségének csillapítását szovjet forrásból, míg a Szov­jetunió népgazdasági céljai­nak megvalósulásához haszno­san járulhat hozzá a korsze­rű japán technológia. A hetvenes évek közepétől a kapcsolatok dinamikus fej­lődését egyre inkább akadá­lyozta a kormányközi keres­kedelmi együttműködési meg­állapodás hiánya — ami nél­kül a tervezés szempontjából elengedhetetlen hosszú távú megállapodások aligha köthe- tőek. Másrészt a kormánykö­zi egyezményt megkönnyít- hette volna a két ország kö­zötti békeszerződés, vagy a Szovjetunió által javasolt szerződés az együttműködés­ről és a jószomszédságról. A japán elzárkózás holt­pontra juttatta a politikai kapcsolatokat; 1978-ban meg­szakadtak a rendszeres kül­ügyminiszteri, egy évvel ké­sőbb a külügyminiszter-helyet­tesi találkozók. Japánban szovjetéi lenes kampá ny kez­dődött, Tokió a kapcsolatok befagyasztásánál a „szovjet katonai fenyegetésre” hivat­kozott. 1980-ban csatlakozott a Washington által meghirde­tett gazdasági bojkotthoz. Az eredmény: Japán SzovjeUnú« tőkéspartnerei sorában a má­sodik helyről az ötödikre esett vissza. A hivatalos kormánypoliti­ka szintjére emelt szovjetel- lenesség nem minden japán társadalmi réteg helyeslésé­vel találkozott. Elsősorban az üzleti körök részéről erősö­dött a nyomás a tokiói kor­mányra. Emellett a szigetor­szágban egyre többen aggód­nak a japán militarizmus új- jáéledés< miatt, s tartják megnyugtatőbbnak a békés együttműködést, mint az átok- szitok politikáját. Növekvő aktivitásuk mór 1981 -tői érez­teti hatását —, s ha konkrét kérdésekben a japán politika nem is módosult, de mintha a fagyos légkör fokozatosan enyhült volna. A barátsági és békés zervezetek óvatos közeledésével, kétoldalú szak- szervezeti tanácskozásokkal kezdődött, intenzív gazdasági tárgyalásokkal folytatódott. 1981-ben felújították az azóta ismét rendszeressé vált kül­ügyminiszter-helyettesi pár­beszédet. Évente, hol Moszk­vában, hol Tokióban rende­zik meg többszáz gazdasági szakértő részvételével a ke­rekaszta 1 -megbeszé léseket, 2 NÓGRÁD — 1984. december 14., péntek Németh Károly látogatása a Szovjetunióban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 11—13. között látoga­tást tett a Szovjetunióban. Megbeszélést folytatott Mi­hail Gorbacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával és Jegor Liga- csovval, a Központi Bizott­ság titkárával. A szívélyes, baráti légkörben, az egység és a kölcsönös bizalom jegyé­ben lezajlott megbeszélése­ken tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásáról. a két párt tevékenységének idő­szerű kérdéseiről. Németh Károly tájékoztatást adott az MSZMP XTTI. kongresszusá­nak előkészítéséről, valamint hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplé­séről. Véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet ala­kulásáról, továbbá a magyar— szovjet barátság elmélyítésé­ről, az MSZMP és az SZKP együttműködésének tovább­fejlesztéséről. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagia. hazánk moszkvai nagykövete. Németh Károly, valamint a kíséretében levő Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Petrovsz- ki István, a KB párt- és tö­megszervezetek osztálvmak helyettes vezetője csütörtö­kön visszaérkezett Budapest-, re. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vla­gyimir BáZöVsfckij, a Szovjet­unió magyarországi nnevkö- ’ vete. (MTI) Amerikai küldöttség járt Kambodzsában Kétnapos látogatását be­fejezve csütörtökön elutazott Phnompenből az Egyesült Ál­lamok képviselőházának kül­döttsége. A delegációt Gil­lespie V Montgomery, az amerikai képviselőház had­viseltek ügyeivel foglalkozó bizottságának demokrata pár­ti elnöke vezette. Az ameri­kai küldöttséget kambodzsai látogatása idején fogadta Hun Sen miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter. Az SPK kambodzsai hír- ügynökség jelentése szerint a felek kicserélték nézeteiket a Kambodzsában eltűnt ameri­kai katonákkal kapcsolatos információk felkutatásának és a délkelet-ázsiai problémák megoldásának lehetőségeiről. (MTI) Sanguinetti megbeszélései Julio Sanguinetti, megvá­lasztott uruguayi elnök ' fo­gadta Rodney Arismendit, a betiltott Uruguayi Kommunis­ta Párt főtitkárát. A kétórás találkozó után Arismendi kijelentette: a de­mokráciát, mindkettőjük vé­leménye szerint, csak széles körű nemzeti egyetértés útján lehet megszilárdítani. A'kom­munista politikus emlékezte­tett a megválasztott elnök korábbi kijelentésére, ‘ amely szerint az 1973. novemberé­ben törvényen kívül helye­zett UKP számára ismét biz­tosítani kell a legális tevé­kenység feltételeit. Megfigyelők bizonyosra ve­szik, hogy a megbeszélésen szó volt a még mindig fog­va tartott, túlnyomórészt kommunista politikai foglyok helyzetéről. Mint ismeretes, az amnesztia kérdésében nézet- különbség van Sanguinetti pártja, a Colorado Párt és a baloldali tömörülés, a Széles Ffont között.- Az elnök kor­látozott amnesztiát-* kíván? meglíirdetrii, írtig“ a-“'' Széles Front teljes közkegyelmet kö­vetel a politikai foglyok szá­mára. (MTI) Megnyílt a szocialisták kongresszusa Madridban Csütörtökön délben meg­kezdte munkáját Madridban a hatalmon levő Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) XXX. kongresszusa. A kor­mányra kerülés utáni első magas szintű fórumon 3,162 ezres tagságot 770 küldött amelyek jelentősége messze túlnőtt a kereskedelmen. Idén ősszel az 1980-ban megsza­kadt parlamenti kapcsolato­kat is felújították: Tokió­ban szovjet küldöttség járt, vezetője. Gyinmuhamed Ku­na jev személyében 1976 óta a legmagasabb rangú szovjet politikus látogatott Japánba. Ha drámai változást nem is jelent, de jelzi az irányza­tot, hogy öt év szünet után újra ülésezik a két gazdasá­gi együttműködési bizottság. Szintén figyelemreméltó és a légkör változására utaló ese­mény a két kommunista párt legfelsőbb szintű küldöttsé­gének moszkvai tanácskozása is. Van tehát ismét alkalom az álláspontok és törekvések tisztázására. Tyihonov mi­niszterelnök a gazdasági ve­gyes bizottságok ülésének résztvevőihez intézett üzene­tében megerősítette: a Szov­jetunió következetes jószom­szédi politikát folytat, s a kapcsolatok bővítését szorgal­mazza. Pusztán a kapcsolatfelvétel fényéből következtetéseket levonni nem lehet, de remél­hető, hogy a változatlan szov­jet törekvések találkoznak a józanabb japán helyzetérté­keléssel. s a kölcsönös érde­kek megfelelő cselekedet irá­nyában hatnak. Szászi Júlia képviseli. Több mint száz külföldi küldöttség van je­len. Az MSZMP delegációját Fock Jenő, a KB tagja ve­zeti. A négynapos tanácskozást Ramon Rubial, a PSOE elnö­ke nyitotta meg, majd Feli­pe González főtitkár terjesz­tette be a vezető testületek­nek a három évvel ezelőtti kongresszus óta végzett mun­kájáról, a párt egész tevé­kenységéről szóló beszámolót. Ezt megelőzően, a tanács­kozási teremben jelenlevő több mint háromezer küldött, meghívott, egyperces néma felállással adózott a spanyol- országi politikai terrorizmus áldozatai emlékének. (MTI) Államellenes bűnper Vietnamban Ho Si Minh városban ma per kezdődik, amelyben hu­szonegy személyt állítanak bíróság elé hazaárulás és kémkedés vádjával —. közöl­te csütörtökön a vietnami leg­felsőbb bíróság. Mint a VNA vietnami hír­ügynökség jelentette, a vád­lottak a kínai és a thaiföldi katonai felderítőszolgálat' megbízásából fejtettek ki államellenes tevékenységet. A perben bizonyítékként szere­pelnek majd azok a lefoglalt fegyverek, dokumentumok és egyéb anyagok, amelyeket szabotázsakciók és fegyveres tevékenység folytatása céljá­ból juttattak el a vádlottak­hoz. Mindennek az volt a célja, hogy megdöntsék a Vietnami Szocialista Köztár­saság kormányát. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom