Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
Egy kommunista pedagógus születésének 80. évfordulójára ' MOLDOVÁNYI János 1904. december 13-án született Budapesten. Édesapja cipész volt, s mint kétkezi munkás a kor munkásmozgalmához, annak pártjához csatlakozott. 1.911—1944-ig tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. Moldoványi János 1923-ban Végezte el Budapesten a Tanítóképző Intézetet, s ott is kezdte meg tanítói szolgálatát. 1927 elején édesapja nyomdokain járva ..illegálisan” belépett a szociáldemokrata pártba. Mint állami alkalmazott nyíltan nem vállalhatta munkáspárti tagságát, mert állását veszítette volna cl. A pártban — fiatal értelmiségi lévén — előadások szövegezésével bízták meg. Az előadásokat az MSZDP ifjúsági szervezetéiben és a vasárnapi kirándulások alkalmával tartották meg. 1936. augusztus 1-én egészségügyi okokból kérte magát Nógrád megyébe. A mátrasze- lei állami népiskolába kapott igazgató-tanítói állást. Munkásmozgalmi tevékenységét pártszervezet hiányában nem folytathatta, ezért — hogy a társadalom igazságtalanságáról alkotott nézeteinek, véleményének nagyobb nyilvánosságot adjon — a salgótarjáni A Munka című polgári hetilapban jelentette meg írásait. Már 1937-ben Erőgyűjtés című cikkében a munkanélküliség ellen emelte fel szavát. 1939- ben a Kenyérgond című cikkéért — melyben azt fogalmazta meg, hogy megtermett ugyan az ország kenyere, de sokan vannak, akiknek csak a morzsa jut — a főispán elé citálták s figyelmeztették, hogy csak a tanítással foglalkozzon, ne üsse bele az orrát a politikába. Írásait e lap ezek után nem fogadta. Mint pedagógus írt a Nógrádi Kultúra című havi szakmai folyóiratba is. Az Iskolafelügyeletünk problémái című folytatásos írásáért felelősségre vonták, s ezt követően több cikket itt sem fogadtak el tőle. Ebben az írásban helytelenítette, hogy a falusi iskolák tanítóit olyan városi iskolafelügyelők ellenőrzik, akik soha nem tanítottak falun s kifogásolták a falusi élettel kapcsolatos gyakorlati ismeretek nyújtását. A FELSZABADULÁST követően belépett a Magyar Kommunista Pártba, ahol azt a megbízatást kapta, hogy a megyében szervezze meg a pedagógusok szakszervezetét. Gyalogosan, szekéren< fáradságot nem ismerve járta a megye községeit s 1945 végére a pedagógusok mintegy 80 százaléka tagja lett a szakszervezetnek. Az érdekvédelmi szervezet megyei titkárává választották. 1945 őszén a megyei tanfelügyelőség a szak- szervezettel közösen, együttműködve, megrendezte az első világnézeti átképző tanfolyamot, amelyet negyedévenként ismételtek. 1946-tól Moldoványi Jánost megyei tan- felügyelővé nevezték ki. Ezt követően még szervezettebbé vált a pedagógusok demokratikus átképzése. Félévenként 3—4 napos bentlakásos tanfolyamot szerveztek városonként, járásonként, melyeken a megye kiváló pedagógusain kívül fővárosi közéleti személyiségek, egyetemi tanárok — Veres Péter, Mód Aladár, Alexis György és mások — tartottak előadásokat. A megye pedagógusainak átképzése, továbbképzése 1945 szeptemberétől 1949 októberéig tartott. E tartalmas munkában Moldoványi János külön is fontos feladatának tartotta a felekezeti iskolák tanítóságának megnyerését, hogy demokratikus szellemben munkálkodjanak. 1948 júniusában, s azt követően aktív szerepet játszott az iskolák államosításának véghezvitelében, amelyben elévülhetetlen érdemeket szer. zett. Tevékeny közreműködésével alakult meg Balassagyarmaton 1947 februárjában a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei vezetősége, melynek elnöki tisztét töltötte be. 1949 szeptember elején a tanfelügyelőségek megszűntek. Moldoványi János a Balassagyarmati városi Tanács művelődési előadója, majd a járási tanácsnál művelődési csoportvezető volt. 1957-től Balassagyarmat tanulmányi felügyelője, később számadóigazgatója lett. 1965. január 1-én mint művelődésügyi gazdasági felügyelő ment nyugdíjba. Pártmunkáját, mozgalmi tevékenységét folyamatosan végezte. 1949-től a pártoktatás propagandistáinak szemináriumvezetője volt. Nyugdíjaztatása után is aktívan tevékenykedett a pedagógusszakszervezetben. ÉLETÉT, egész munkásságát mindvégig át meg átszőtte a jobbító szándék, a humanitás, a párt politikájának megismertetése és elfogadtatása. A művelődésügy szolgálatában eltöltött gazdag évtizedeit' számos kitüntetéssel ismerték el. 1978. december 14-én hunyt el Balassagyarmaton. Születésének 80. évfordulóján tisztelettel emlékezünk a kommunista pedagógusra. Vonsik Ilona A Balassi Bálint megyei Könyvtárban az olvasni vágyók 700 különböző folyóirat napi- és hetilap között válogathatnak Salgótarjánban. Az olvasótermet naponta közel félszázan keresik fel. — Gyurkó-felv. — Barangolás a Karancs és Medves vidékén Igen jó hangulatú és sok új ismeretet nyújtó foglalkozást tartottak a minap a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum baráti körének tagjai. Ez alkalommal dr. Famcsik János Barangolás a Karancs és Medves vidékén című diaporámáját tekintették meg, amely többek között bemutatta e tájegység flórájának ritkaságait s számos ritkán látható értéket. A múzeum baráti köre ebben az évben igen gazdag és változatos programot bonyolított le. sót, anyagi áldozatvállalással járult hozzá a Nógrádi képcsarnok című könyv megjelen 'séhez. Ehhez az értékmentő akcióhoz, a kötet megjelentetéséhez a salgótarjáni baráti kör tagjai adták az anyagi fedezetet. író, rendező, főszereplő: Geraszimov Film Lev Tolszfoi életéről # Szovjet—csehszlovák koprodukcióban kétrészes film készül a moszkvai Gorkij filmstúdióban Lev Tolsztoj életéről. A film rendezője Szergej Geraszimov, az egyik legkiválóbb szovjet filmrendező. A 77 esztendős művész ebben a filmben hármas szerepet vállalt. Forgatókönyvírója, rendezője és főszereplője a Tolsztoj-filmnek. A film a zseniális orosz író életének legnehezebb, legdrámaibb éveit eleveníti meg. Az első részben, amelynek címe Álmatlanság a Jásznaja Poüanából való távozás előestéjén vonulnak el Tolsztoj gondolatában életének legjelentősebb állomásai'. A második rész, amelynek címe Távozás, az orosz irodalom Nagy öregjének utolsó napjait idézi fel. kiváltképp az Asztapovo állomáson töltött időt. Geraszimovval a felvételek során beszélgettem (az aszta- povói jelenetek már „dobozban” voltak, a Jasznaja Pol- jana-i jeleneteket forgatták. Amíg a pavilonban beállítják a jelenetet, megkérem a rendezőt, beszéljen készülő filmjéről.) — A gondolat, hogy Tolsztojról filmet készítsek, nemegyszer felvetődött bennem — mondja Szergej Geraszimov. — Tolsztoj műveit a film és a színház gyakran felhasználja, így hát az én filmem nem irodalmi munkásságáról szól, hanem Tolsztojról magáról. Tolsztoj élete valóságos tárháza a döbbenetes, sokrétű kapcsolatoknak, amelyben helye van férfi és nő gyakran drámai kapcsolatának, a szerelemnek, a családnak, a gyermekek születésének és felnevelésének... Egy kiváló ember élete érdemes arra. hogy összevessük valódi önmagával. levonjunk valamiféle következtetéseket, tanulságokat. Ezért határoztam el, hogy filmet készítek Tolsztojról, a nagy EMBER-ről. A jelenet, amit most próbálnak, a film egyik kulcsjelenete. Ez az utolsó éjszaka Jasznaja Poljanában. a Távozás előtt, amikor Tolsztoj az évek során felgyülemlett kínzó emlékektől meggyötörtén búcsúlevelet ír feleségének, Szofja Andrejev- nának... A jelenetben ketten játszanak, Tolsztoj és barátja, Dusán Makovickij, a háziorvos, akit Navralil Borevoj cseh színész alakít. Hajnalban titkon együtt hagyják el Jasz- naja Poljanát, s, amíg az öreg a levéllel van elfoglalva, addig Makoveckijnek kell összeszednie a legszükségesebbeket az útra úgy, hogy fel ne ébressze Szofja Andrejev- nát... Valóságos élvezet figyelni, hogyan dolgozik Geraszimov a rendező és színész. Képes arra, hogy egyszerre játsszon Jelenet a filmből és magyarázzon. Pillanatok alatt vált: színészből rendezővé és vissza, mintha nem is lenne szüksége időre, hogy átváltozzék. Megdöbbentően hasonlít hőséhez sűrű ősz korszakáéval, lenvászon ingében, amit szíjjal fogott át. De nemcsak külsőleg szembetűnő a , hasonlóság. A legfőbb, hogy — úgy tűnik — alakítását beragyogja a lelki és erkölcsi azonosulás. A lélek ereje. az energia izzása, ami nélkül Tolsztoj elképzelhetetlen. — Már akkor együtt éltem ezzel a szereppel — mondja Geraszimov —, amikor a forgatókönyvet írtam, sőt, még korábban is, amikor anyagot gyűjtöttem hozzá. Behatóan tanulmányoztam életritmusát, gondolkodás- és kifejezés- módját, azt, hogy hogyan fogadta a döntéseket, vagy ho- gvan kínlódott a kétségekkel, amiből oly sok jutott neki. Tolsztoj életét nem lehet elképzelni Szofja Andrejevna nélkül —, akinek szerepét az író életében sokféleképpen magyarázzák... Amikor a filmről gondolkodtam, már akkor elhatároztuk Tamara Makarovával —, akivel immár hosszabb ideje élek, mint Tolsztoj élt Szofja Andrejev- nával —, hogy a nagy író feleségét ő fogja játszani. — Nehéz feladat áll előttem — mondja Makarova. — Az új szerep semmiben sem hasonlít azokhoz, amiket valaha is játszottam. De úgy gondolom, segítségemre lesz, hogy megismertem és megszerettem Szofja Andrejev- nát. Szeretném megmutatni, az érzések drámáját, amit átélt, az emberi és lelki vívódást, azt, hogy Tolsztoj igazsága mellett ott volt az ő igazsága is, a nőé, anyáé, háziasszonyé, Tolsztoj kiadójáé, a fáradhatatlanul dolgozó asszonyé. Igor Csanisev GONDOLATOK Amikor a buta ember ostobaságot csinál, mindig azzal magyarázkodik, hogy ez a kötelessége volt. (Shaw) Kinyitod a szemed, és azt hiszed, már látsz is. (Goethe) Egy több emberből álló bizottság megalakítása még nem elés ahhoz., hoev ebből az alkalomból eszükbe is jusson valami. • (Ludwik Hirszfeld) Óvakodj attól, aki az erényt szereti, de az erényeseket nem. (Agrippa) A hit az értelemben — korunk kuruzslása (Marebek Konieczny) Az öltöny a polgár egyenruhája. (Pius Ciapalo) Ha tetszeni akarsz, el kell tűrnöd, hogy sok olyan dologra, amelyeket már ismersz, azok tanítsanak meg, akik mellőzik ezeket a dolgokat. (Paul Valéry) Az igazság szeret megpihenni a hazugság ölében. (Krecia P.) Halkan beszélj, ha a szerelemről beszélsz. (Shakespeare) A házasság — két szív egy státusban. (Krecia P.) Egyetlen érték sem egyenlő az idő értékével. (Goethe) Aki azt mondja, amitakar, azt hallja, amit nem akar. (Római mondás) Mások sikereit sokkal jobban irigyeljük, mint ameny- nyire azok érdemesek rá. (Jules Rénard) Ha a jövő tudná, mi vár rá, soha nem jönne el. (Urszula Zybura) Két élet van: az egyik bennünk, a másik körülöttünk. Az a fontos, hogy a kettő békességben megférjen egymással. (Jerzy Grudnowski) operafelvételeiből 20.36: Kedves zeneműveim 21.40: Az élelmiszer-kutatás műhelyében, II. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Bemutatjuk új felvételeinket 22.48: A közjó szolgálatában 22.58: A Válasz melléklete 23.28: Lemezmúzeum 0.10: Magyar Csaba dalaiból PETŐFI RADIO: KOSSUTH RADIO: 8.20: A megszokás ereje — 1egyzet 8.30: Haydn: C-dúr trió 8.50: Menotti: Amelia bálba megy 9.44: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.35: Nádihegedű 10.50: Verbunkosok, nóták 11.39: Az élet komédiásai. 21. (befelező) rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Kamaramuzsika 15.00: Most jelent meg 15.30: Balettzene 16.05: Révkalauz 17.00: Tomanek Nándor rádiós szerepeiből 17.40: Nótamuzsika 19.15: Életem kész regény 20.15: Fernando Corena 8.05: Dalok a Fáklyavívők című lemezsorozatból 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Giovanni Gabrieli- canzonák 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.05: Pophullám 14.00: Zénes délután 14.15: idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Sanzonpódium 17.05: Vasvári Pál dzsesszegyüt- tese játszik 17.30: Tanakodó — az oktatási törvénytervezet társadalmi vitájáról 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Nem vagyok együgyű! — Bán Zoltán rögeszméi — 22.15: David Braham—Edward Harrigan zenés játékaiból énekel Max Morath 4 NÖGRÁD - 1984. december 13., csütörtök 22.35: Népdalkörök pódiuma 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Zengő Árpád. (A tartalomból: Kire, vagy mire kíváncsi. — Vissza a faluba. — Előtérben a háttér. Német Miklós Attila jegyzete. — Luca napján.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Kazincbarcika és Szerencs felszabadulási ünnepsége. — Miskolci képzőművészek kiállítása nyílik a Miskolci Szőnyi István tétemben.) 18.25—18.30: Lap- és rtiűsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna (ism.) 8.10: Tskolatévé 8.40: Környezetismeret 9.00: Angol nyelv 9.15: Környezetismeret 9.25: Korok művészete 9.55: Kincsek titkos dossziéja 10.50: Népszerű balettrészletek 11.35: Kis város a hegyek között 11.45: Nézem a fényképedet 12.00: Iskolatévé 12.30: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.40: Systéme Internationale 15.55: Táborozás a múzeumban 16.10: A törzsfejlődés története 16.40: Hírek 16.45: Kerékpárral az Iskolába 17.00: Tévébörze 17.10: Hatvanon túl 17.30: Képújság 47.35: Tizen Túliak Társasága 18.25: Reklám 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Ájtatos manó. Angol bűnügyi film, II/l. rész 21.05: Nézze meg az ember (reklám) 21.25: Panoráma 22.30: Műteremben: Paul Arma 23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Hogy volt... 18.55: Az ..embergyalázó” nyomában 19.10: Unser Bildschirm 19.30: Snort és egyensúly 20.00: Gondolkodó. Tudományos magazin 20.50: Reklám 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Alomasszony, NSZK film 22.40: Képújság BESZTERCEEAN Y A : 19.30. Tv-híradó 20.00: Az ezeréves Méh. Szlovák tévéfilm. 1. rész. 15 éven felülieknek 21.00: Nótamuzsika 21,20. Gazdaságpolitikai magazin 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30; Tv-híradó 20.00: s«-«pí T< r; nk operaáriákat énekel (ism.) 20.30: Ma. este nyolc után. Magazin 21.20. A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.05: összeállítás az UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzések harmadik fordulójáról MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: István, a király. Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól; Utolsó tangó Párizsban. (18) Francia—olasz—amerikai film. Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Harag21.15: Álomasszony ban a világgal. (14) Amerikai film. Iskolamozi: Szegény Dzso- ni és Arníka. — Az acél város titka. — Pásztói Mátra: öklök és koponyák. Színes, szinkronizált szovjet történelmi kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Szerződés. (14) Színes lengyel film. — Kis- terenyei Petőfi: Altatódal nászágyon. (16) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Nagylóc: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Jobbágyi: Gandhi. I—II. (14) Színes, szinkronizált angol—indiai szuperprodukció.
