Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
Mikor követelhető nem vagyoni kár? Sz. L.-né k.-i olvasónk, betanított munkás nemrégiben üzemi balesetet szenvedett. A présgép jobb kezének három ujját szétroncsolta. Sérült ujjainak két-két percét műtéttel eltávolították. Jelenleg még betegállományban van, de az már most is bizonyos, hogy csonkulásos balesete miatt munkaképessége már nem lesz százszázalékos, hanem csökkent munkaképességűvé válik. Kérdése: igényelheti-e a sérülés folytán keletkezett nem vagyoni kárának megtérítését? Olvasónk előadásából megállapíthatóan a munkáltatójánál elszenvedett üzemi baleset következtében keletkezett csonkulás végleges. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a keze használatának és a munkavégzés szempontjából a jobb kéz ujjainak nagy jelentősége van. A jogszabály szerint a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó nem vagyoni kárát, ha a károkozás a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. A Legfelsőbb Bíróságnak a munkaügyi ítélkezésre is érvényes irányelve szerint a tartósság és súlyosság csak egymással szoros összefüggésben értelmezhető; a társadalmi életben való részvétel, vagy egyébként is az élet megnehezülése tartós állapot, ezért a súlyos megnehezülés megállapításának valójában a tartósság is feltétele. A tartós megnehezülés pedig éppen tartóssága folytán jelentkezhet olyan súllyal, amely — az összes körülmények számbavételével — alapot adhat a nem vagyoni kár megtérítésére. Olvasónk előadta, hogy apró. valamint túl nehéz munkadarabokat már nem tud kellően megmunkálni, tehát a baleset előtt betöltött munkakörében, teljes értékű munkavégzésre nem alkalmas. Az otthoni munkák elvégzésében is korlátozott, nem tud például egy gombot felvarrni, az írószerszámot, az étkezőeszközt is csak nehézkesen tudja megfogni és kezében tartani. A sérülés utáni állapota zavarja őt a társadalmi érintkezésben, ez pedig kedvezőtlen pszichés hatást vált, illetve válthat ki nála. A kedvezőtlen pszichés hatáson túlmenően, ez az állapota nehézséget teremt számára bizonyos kapcsolatok létesítésében és fenntartásában. Mindezek arra utalnak, hogy a baleset következtében olvasónk életvitele a társadalmi életben való részvétele tartósan, és — már csak a tartósság miatt is — súlyosan megnehezült. Ennek következtében pedig nem vagyoni kárának megtérítésére tarthat igényt. Igényét munkahelyének döntőbizottságánál érvényesítheti. Az igény érvényesítésével azonban ajánlatos megvárni a balesetet szenvedett dolgozó egészségi állapotának végleges kialakulását, vagy legalábbis azt az időpontot, amikor a társadalombiztosítási szervek a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapították. Nem vagyoni kár iránti igény érvényesítésekor meg kell jelölni azt az összeget is, amely összegre a sérült dolgozó igényt tart. Erre vonatkozóan kategorikus előírások nincsenek, és a munkaügyi vitát eldöntő szervek mindig egyéni elbírálás alapján az összes körülmények mérlegelésével állapítják meg a nem vagyoni kár mértékét határozatukban. Az összegszerűségre azonban az igény érvényesítésének benyújtásakor a dolgozónak kell nyilatkoznia. Példaként említhető meg, hogy ötvenezer forint nem vagyoni kárt állapított meg a bíróság annak a fiatal nődolgozónak, aki üzemi baleset következtében középső és mutató ujjának utolsó percét vesztette el. Az életének tartós és súlyos megnehezüléseként értékelte ebben az esetben a bíróság a munkaképesség-csökkenés, az apróbb házimunkák megnehezülése mellett azt is, hogy a fiatal nő baleset következtében kialakult állapota a párkapcsolat létesítését, lérjhezmenetelét megnehezíti. Dr. Zs. A. Élő falu Erdő kűri Emberségből példásan vizsgázott az alig 750 lakosú kisközség. Az erdőkürti Vöröskereszt kezdeményezésére a helyi klubkönyvtárban sikeres önkéntes véradás volt. A lakosság 10 százaléka ajánlotta fel az életmentő 27 liter vért., a vérvételt vésr^ő orvosok és ápolók elégedetten vélekedtek kis falunkról. Panaszok és intézkedések Kot te ki és ntegiUfisgiaió módon A közelmúltban Kazárról, az öregék napközi otthonában lakó olvasóinktól kaptunk panaszos levelet, amely a térítési dijaik mértékéről, a fizetés módjáról vetett fel néhány kérdést. A tisztánlátás érdekében az otthon lakóinak levelét másolatban megküldtük a Kazán községi közös Tanács elnökének, Salamon Ferencnek, akitől a kivizsgálást követően az alábbi tájékoztatást kaptuk:. — Kazár községben az öregek napközi otthona 1983. december 5-én indult az itt élő idős állampolgárok kérésére. A napközibe felvett idős állampolgárok térítési díja az érvényben lévő 1 1975. (1. 15.) Eü. M. sz. rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a beszámítható jövedelem alapján került megállapításra. A gondozási díj megállapításánál a közlekedési eszköz igénybevételét is figyelembe vette a szakigazgatási szerv. A gondozottak kérésére a napközi otthon heti öt napon nyújt szolgáltatást, re'igeli, ebéd és vacsora biztosításával, illetve az ünnepnapokon nem üzemel. Az egészségügyi miniszter 2/1984. (I. 23.) Eü. M. sz. rendeletével rendelkezik az öregek napközi otthonban fizetendő gondozási díjak felemeléséről. Ennek alapján a gondozottak által fizetendő térítési díj ismételten meg lett állapítva. Sajnálatosan, a jogszabály alkalmazásánál félreértelmezés következtében négy gondozottunk gondozási díja magasabb összegben került megállapításra. E gondozottak átlagban kb. havi 60 forint körüli összeggel többet fizettek. Igaz ugyan az is, hogy a még ÖNO-t igénybe vevő mintegy 15 fő átlagosan havi kb. 70—80 forinttal kevesebb térítési díjat fizet. Intézkedtem a szakigazgatási szervnél, hogy a módosító rendétkezés alapján a helyesen megállapított és tévesen megállapított térítési díj ősz- szegének különbözetét az érinteti gondozottaknak térítsék vissza, vagy a következő időkre ezt számítsák be. Azon személyeknél, ahol a gondozási díj összege a módosító jogszabályi előírásoktól álacsonyabb összegben került megállapításra, 1984. évre visszamenőlegesen helyesbíteni kell. Elrendeltem azt is, hogy a jogszabálynak megfelelően a térítési díjak ösz- szegét az öregek napközi otthonában ki kel-1 függeszteni. Ennek ismeretében minden gondozottunk tudni fogja, hogy a részére határozattal előírt gondozási díj helyesen került-e megállapításra. Munkásarc Harmincöt év egy műhelyben A József Attila megyei Művelődési Központ meghívására medvénkben vendégszerepeit a csehszlovák rimaszombati „Rima- ván” ének- és táncegvüttes. Több Nógrád megyei szlovák nemzetiségű faluban szeretteitek. Többek között részt vettek Szügy községben a Kirepült a madár elnevezésű félszabadulási versenyen. November 25-én Erdőkürt lakosságát szórakoztatták színvonalas táncukkal és éneklésükkel. Előadásuk nagy sikert aratott. A közönség vastapssal köszönte meg szereplésüket. Nyem- csok Mihály, a községi közös tanács elnöke és Budai József, a klubkönvvtár vezetője szóban Is megköszönte, hogy kis falunkat megtisztelték szcrenlésiikkel. A műsor után baráti beszélgetés keretében kötődtek úiabb barátságok, a két országbeli, de egynyelvű emberek között. Reméljük. hogy a barátság tovább tart és mi is tudjuk viszonozni szíves szereplésüket. Berceli Judit Erdőkürt Még ez év elején megegyeztünk Monos Antall forgácsolóval, hogy novemberben leülünk beszélgetni az eddigi munkáséveiről. A minap vehette át az egy munkahelyen eltöltött harmincöt évért járó oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Déiutánosi műszakban kerestem fel, s miközben fogadta gratulációmat, éppen egy munkadarabot cserélt síkköszörűgépén. — Hogyan is kezdődött az élete, ihletve a munkássága? — tettem fel az első kérdést. — 1933-ban születtem Salgótarjánban, hárman voltunk testvérek. Jó gyermekéveim voltak, az édesapám amit csak lehetett megteremtett számunkra. 1949-ben gyalus- tanulónak lőttem ide az SZKGY 1. sz. forgácsolóműhelyébe. Nagyon megszerettem a műhelyt és a szakmát és természetesen a munkatársakat. Az itt eltöltött 35 év alatt nem volt gondom sem a munkatársaimmal, sem a főnökeimmel. Jelenleg milyen gépen és munkadarabon dolgozik? — Sok évi gyalusmunfcám után, jelenleg kettő síkköszörűgépen dolgozom, melyeken a kovácsológyárnak, az új hideg-félmeleg alakító szerszámokat köszörülöm. — Tudomásom szerint brigádvezető is. Milyen terveik vannak erre az évre? — Igen,, a .Tyitov- 23. .fős szocialista brigádnak vagyok a vezetője. Fő célja ebben az évben egymillió forint megtakarítás, valamint a tavalyi bronz helyett az arany fokozat visszaszerzése. — Mi a véleménye a fiatalokról? — Nekem a fiatal szakmunkásokkal nincs problémám, és úgy érzem megbecsülnek engem, én is őket. A lényeg az. hogy tanítani és nevelni kell őket, nekünk idősebbeknek jó példát kell mutatnunk. — Tervei a jövőre vonatkozóan? — Még a további 9 évet jó erőben és a legjobb tudásom szerint szeretném itt eltölteni, hogy elmondhassam a gyári belépésemtől a nyugdíjig egy műhelyben dolgoztam. Valamint további jó családi élet, és várom az unokát, hogy öreg napjaimnak legyen értelme. Monos Antal 1959-től munkásőr, 1966-tól párttag. Eddig kétszeres Kiváló dolgozó, egyszer pedig Kiváló munkásőr! Balogh Tibor A szerk. megjegyzése; Köszönjük a tanács elnökének, hogy a panaszt megnyugtató módon rendezte. Valamint azt a szerkesztőségünknek szóló elismerést. miszerint; megköszöni, hogy felhívásunk alapján méltánytalan sérelem orvoslására nyílt lehetősége. A „koraszülött” tortalapról Lapunk december 6-i olvasók fórumában a fenti címmel olvasói levél jelent meg, amelyből sajnálatos technikai okok folytán a tortalapokat gyártó cég neve kimaradt. A tortalapokat a Pest megyei Vendéglátó Vállalat készítette, a szerkesztőségben lévő címkék tanúbizonysága szerint. Szerkesztői üzenet Nyerges Lajos (Bátonyterenye): Segítségünket kérte Romár motorkerékpár (23x2,25-ös) külső és belső köpeny beszerzéséhez. Ezúttal értesítjük, hoirv telefonon megkerestük a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Igazgatóját, s megkértük legven segítségünkre. Röviddel telefon- beszélgetésünk után a vállalat áruforgalmi osztályáról Filkorné arról értesített bennünket, hogy a kívánt külső és belső köpeny, a salgótarjáni járműboltban szerezhető be. Két darabot olvasónk részére, Filkorné néven félre is tettek, amíg a vásárlásra sor kerül. Válaszol az illetékes Néni feledkeztek rnctf rólunk sent November 24-én délután náJ lünk Baglyasalján is megtartották az öregek napját. A Lenin kultúrotthonba szólt a meghívó, a Vöröskereszt és a helyi áfész volt a vendéglátó. Megnyitó üdvözlő beszédet dr. Nagy Kornélia, a Vörös- kereszt helyi elnöke mondott! Vidám műsorral szórakoztatták az úttörők és a „Tem- press” együttes tagjai a munkában elfáradt idős embereket. Köszönet érte! Kővári Lajosné Bagiyasalja Hugyagon is megtartották november 29-én az öregek napját a községi közös tanács és a helyi Vöröskereszt szervezésében az öregek napközi otthonában. Az otthon 21 lakója meghívta szerkesztőségünket is erre a szép találkozóra. Részt < venni nem tudtunk, de ígérjük, hogy adandó alkalommal! amikor utunk Hugyag felé visz, felkeressük a napközi otthont, s beszámolunk lapunk hasábjain az ott folyó életről. Kedves ünnepség színhelye volt az elmúlt napokban a szügyi művelődési ház. A községi Vöröskereszt szervezésében öregek napját tartottak, melyen 80 idős ember jelent meg. Ünnepi köszöntőt Kiss Pál, a tanács , titkára mondott, míg a Vöröskereszt-titkár külön köszöntötte a község két legidősebb lakóját. Részt vettek az ünnepségen a párt- állami és társadalmi szervek vezetői is. Szórakoztató műsort az általános iskola tanulói, valamint a művelődési ház énekkara adott. A műsor után a vöröskeresztes aktívák vendégül látták az idős embereket. T)r. Danes Imréné Szügy, orvosi rendelő Mátrán óvókról V. Moto Rock-koncert volt a közelmúltban Mátranovákon., Óriási sikert értek el. mindenkinek nagyon tetszett a koncert. Az új nagylemezükön szereplő számokból is játszottak. A Ga- rázskijárat című nagylemezüknek nem hiába van nagy sikere Magyarországon és határainkon túl is. A kitűnő hangulatban az együttes 21 számot adott elő. Jó volt? Ugyancsak a napokban került sor az öregek napjának megrendezésére is. Az ünneoség szívélyes és bensőséges keretek között zajlott le. Az idős embereket boldogság és öröm övezte. Köszönet érte a rendezőknek és a közreműködőknek! Cserhalmi Adél Kissé etös volt ■:j:illjm|i||.||li.rti.li!!;l|.lj,n|i- IhÍ..|. i i A NÓGRÁD október 30-i számában megjelent „Rugalmas intézkedéseket a tömeg- közleikedésben” című cikkben foglaltakat kivizsgáltuk. Az udvarias magatartással kapcsolatos megállapítással részben egyetértünk. Az állomási személyzet (forg. szolgálat- tevő, személypénztáros, információ) magatartását kielégítőnek ítéljük. A jegy- vizsgálók magatartását illetően merülnek fel kifogások annak ellenére is, hogy az udvariasság, a beszédtechnika fejlesztése a jegyvizsgálói tanfolvam külön tantárgya. A MÁV törekvése, hogy olyan munkaterületre, ahol a dolgozó közvetlen kapcsolatba kerül az utazóközönséggel. megfelelő ember kerüljön. A nagy munkaerőhiány és fluktuáció következménye, hopv kultúrálatlan magatar- tású dolgozó is iegyyizseá’ói beosztásba kerülhet. A MÁV tekintélyét, aláásó, udvariatlan dolgozót beosztásából leváltjuk. olyan munkaterületen foglalkoztatjuk, ahol nem kerül kapcsolatba az utazóközönséggel. A kulturált körülményeket a közlekedő vonatainkon és az állomási utastereinken biztosítani kívánjuk, melyhez kérjük az utazóközönség segítségét is. Sajnos munkánk sóik esetben eredménytelen, egyes, magáról megfeledkező utas kultúrálatlan viselkedése miatt. A feltételek megteremtésére és biztosítására folyamatosan nagy anyagi áldozatokat fordítunk. Utastereink és a személyszállító vonatok takarítását rendszeresen ellenőrizzük, mulasztás esetén felelősségre vonást alkalmazunk. Az újságcikk megállapítását áltslánosítvá kissé erősnek ítéljük, mert a vonatok szerelvényét az induló és forduló állomásainkon rendszeresen takarftiák. Mivel a megállapítás időpontiát nem pontosították, felelősségre vonást nem alkalmazhatunk. — íria a MÁV Miskolci Igazgatóságáról Gál Sándor teazaa- fóhelvetteS. összeállította: Tóth Jolán | Korszerűtlen családi házak helyén épültek fel a balassagy armati Rákóczi fejedelem úti kényeim«« otthonok. i NÓGRÁD — 1984. december 13., csütörtök 5
