Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
\ Píavdcr íria Jól fejlődik a szocialista államok együttm űködése dése az SZKP-nalk az ideolóKádár János ftfdta Peronon Press élőiéi Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta lan Robert Maxwellt, az angol Pergamon Press Könyvkiadó Budapesten tartózkodó elnökét. A beszélgetésen jelen volt Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. A londoni kiadó — a magyar Akadémiai Kiadóval együttműködve — a közeljövőben jelenteti meg angol nyelven Kádár János válogatott beszédeit és interjúit. Az amerikai külpolitika egészét áttekintő vizsgálatot indít az amerikai szenátus külügyi bizottsága a jövő év elején. Mint Richard Lugar szenátor, a bizottság új elnöke —, aki általában támogatja Reagan elnök külpolitikáját —, a The New York Times című lapnak kijelentette, a vizsgálat célja elsősorban az, hogy a külpolitikai célokhoz „kétpárti támogatást” biztosítsanak. „Csak akkor érhet el a kormány külpolitikai sikereket, ha ehhez az ésszerűség határain belül erős kétpárti támogatást kap” — mondotta Lugar, az ilyen témák közé sorolva mindenekelőtt az esetleges jövőbeni leszerelési megállapodásokat A bizottság nem csak Bchultz külügyminisztert és az amerikai külpolitika más irányító személyiségeit akarja meghallgatni, hanem olyan ismert politikusokat is, mint Henry Kissingert és Cyrus Vancet —, Nixon, illetve Carter egykori külügyminiszterét — és Zbigniew BrzezinsKovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A szocialista országok kapcsolatait elemző hétfői cikkében a Pravda megállapítja: a szocialista közösség dinamikusain, stabilan fejlődik Mélyült a tagországok együttA működése politikai, ideológiai, gazdasági, védetaii és más területeiken. kit, Carter volt nemzetbiztonsági tanácsadóját. J. William Fulbright volt demokrata párti szenátor, aki hosszú éveken át volt a külügyi bizottság elnöke, s annak idején a vietnami háború ügyében kezdeményezte a nagy visszhangot kiváltó szenátusi vizsgálatot, a lapban élesen bírálta a Reagan-kor- mány külpolitikáját. „Az amerikai külpolitika legnagyobb hiányossága az, hogy nincs elképzelése a világ rendjéről” — írja Fulbright. — politikacsinálóink figyelmét teljesen leköti az. hogy milyen fegyverekkel és milyen taktikával harcoljanak „a gonosz birodalma” ellen, s közben alig tanúsítanak látható érdeklődést az iránt, hogy miként lehetne ezt a harcot mérsékelni, sőt, esetleg végleg megszüntetni..., mint a múltban, most is csak úgy lehet tartós a béke, ha a nagyhatalmak között legalább minimális kölcsönös kötelezettségvállalás jön létre a nemzetközi rend fenntartására és védelmére. (MTI) A napokban került sor Berlinben a Varsói Szerződés ta gá llama i külügym in iszterei - nek, Budapesten pedig a tagállamok honvédelmi minisztereinek tanácskozására. Ezeken hangsúlyozták: az európai helyzet, és egészében a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé tételére irányuló következetes irányvonal megvalósításában nagy jelentősége van a Varsói Szerződéshez tartozó tagországok tevékenysége egyeztetésének, a szocialista közösség egysége és összeforrottsága további erősítésének. A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy a szocialista országok kapcsolatainak alapját változatlanul a vezető marxista—leninista -'ártok együttműködése jelenti. Kiemelkedő jelentőségűek az együttműködés szempontjából a legfelső szintű sokoldalú, és kétoldalú találkozóik. Ez utóbbiakra a lap — egyebek között — példaként hozza fel Wojciech Jaruzelski novemberi megbeszéléseit Kádár Jánossal. A találkozót a kölcsönös elvtársi segítség légköre jellemezte, amelyen a két vezető energikusan kereste a szocialista gazdasági integráció elmélyítését szolgáló termelési együttműködés továbbfejlesztésének ú*jait. A pártközi kapcsolatokról szólva az SZKP KB lapja rámutat arra, hogy az elmúlt időszakban jelentős lépései: történtek egymás tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozására és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatára, aminek jelentőségére a testvérpártól: legutóbbi kongresszusai is felhívták a figyelmet. Megnőtt a testvérpártok érdeklógiai és tömegpolitiikai munka korszerűsítésével összefüggő tevékenységének tapasztalatai iránt. Korszakos jelentőségűnek minősíti a Pravda az együttműködésben a KGST tagállamai ez év júniusi moszkvai legfelső szintű gazdasági értekezletét. A havannai tanácsülést követően a tagállamok hozzákezdtek a közös tervek és határozatok végrehajtásához. A Szovjetunióban például intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy kedvezőbb gazdasági és szervezeti feltételeket teremtsenek a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlődéséhez. Bonyolult nemzetközi körülmények között folytatódott az idén a szocialista közösség tagállamai együttműködésének bővülése. Az imperializmus — mindenekelőtt az amerikai imperial izmus — agressz'v körei az erőre támaszkodás politikájával és más országok belügyeibe való beavatkozással továbbra is a nemzetközi feszültség élezésére törekszenek, Kereskedelmi, hitel- és technológiai blokád alá akarják vonni a szocialista országokat, különböző szankciókat alkalma znak a szocialista országokkal szemben. Végső céljuk elszigetelni a szocialista közösséget, megbontani sorait, meggyengíteni a testvéri szövetséget, belülről fel:bomlasztani azt. ' Ezek a terveik azonban nem valósulnak meg. Belső tartalékaikat, mozgósítva és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva a szocialista országok leküz- dik a fetoerüilő nehézségeket és jelentős sikereket érnek el — írja végezetül a Pravda. Éleződő választási harc Indiában Szenátusi elhatározás Külpolitikai felülvizsgálat az USA-ban A döntés elhalasztva Kis párt kongresszusát ritkán kíséri olyan tömegméretű figyelem az NSZK-ban, mint a zöldek vasárnap véget ért hamburgi tanácskozását. A dolog voltaképp már jelenségnek nevezhető, hisz ez a hagyományok nélküli, szinte a semmiből kinőtt politikai mozgalom az elmúlt néhány esztendőben a nyugatnémet társadalom befolyásos tényezőjévé vált. Rácáfolt mindazokra a jóslatokra, amelyek perspektíva nélküli, kérészéletű kísérletnek minősítették a környezetvédők mozgalmát. Sőt, a zöldek az elmúlt időszakbeli sikerei a tartományi választásokon mind gyakrabban vetik fel azt az alapkérdést: milyen szerepre is vállalkozik majd a párt az országos politika szintjén. A hamburgi tanácskozás középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása állt, milyen álláspontot foglaljanak el a zöldek a szociáldemokrata párttal való esetleges szövetség ügyében. Az országos elnökség olyan határozati javaslatot terjesztett a küldöttek elé, amely rövid és közép távon kizárt bármilyen részvételt egy szociáldemokrata vezetésű kormányban, s még azt is ellenezte, hogy a zöldek miniszteri tárcát vállaljanak. E taktika hátterében az a meggondolás állt, hogy a teljes ellenzékiség a zöldek megizmosodását hozhatja. Nem így a párt parlamenti frakciója, amely lényegesen árnyaltabb —, ha szabad ezt a kifejezést használni: politikusabb álláspontot foglal el a szociáldemokratákhoz fűződő viszony kérdésében. ők nem utasítják el az SPD-vel való közös kormányzás gondolatát, habár a részletkérdésekben még a parlamenti frakció is erősen megosztott. Éles belső pártviták gyakorta végződnek kompromisszummal. Most is így történt. A környezetvédők pártja nagy többséggel olyan határozat mellett voksolt, amely időben kitolja az alapkérdésre adandó feleletet. Most hozott határozatuk úgy fogalmaz: egyelőre nem látják szükségét, hogy döntsenek más pártokkal történő országos szintű koalícióról. Amíg országos santen nyitva maradt a szociáldemokratákkal való szövetség kérdése, tartományi és helyi szinten a zöldek a párt illetékes szervezeteinek hatáskörébe utalták a döntést. Kockázatos lenne bármiféle jóslásba bocsátkozni a szövetségi köztársaság soron következő törvényhozási választásának várható kimeneteléről. Túlságosan hosszú idő van még hátra az események alakulását ma még átláthatatlan tényezők és történések befolyásolják. Önmagában azonban már az is figyelemre méltó, hogy a zöldek és a köztük, illetve a szociáldemokraták között létesítendő szövetség ennyire az érdeklődés homlokterébe került. A katonapolitika, a korrupciós botrányok, s más baklövések nem használtak a bonni kormánykoalíció tekintélyének, és politikai jövőjét illetően sűrűsödnek a kérdőjelek. Így aztán többszörösen figyelemre méltó, jelzésszerű a szociáldemokraták hesseni szervezetének legfrissebb döntése, amely visszautasította a kereszténydemokraták ajánlatát, hogy a két párt kezdjen tárgyalásokat nagykoalíciós kormány létrehozásáról a tartományban. Az Indiai Kommunista Párt a jövőben is következetesen támogatja Indiának a béke, az el nem kötelezettség, az imperializmus elleni harc, valamint a Szovjetunióval és más szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok erősítésére irányuló politikáját — jelentette ki Radzsesvara Rao, az Indiai KP Országos Tanácsának főtitkára az indiai rádió által sugárzott választási beszédében. Rao utalt arra,, hogy a közelgő képviselőházi választásokat feszült belpolitikai és nemzetközi helyzetben tartják. Az imperialista erők fokozzák az emberiség pusztulásával fenyegető nukleáris fegyverkezési hajszát. Az Indiaióceánt egy nukleáris konfliktus esetleges színterévé változtatják, a legkorszerűbb fegyvereket szállítják Pakisztánnak, támogatják az Indiában szerveződött szakadár csoportosulásokat, szítják a vallási-közösségi ellentéteket mutatott rá Radzsesvara Rao. Mindennek célja — szögezte le — India belső gyengítése, egységének aláásása. Az iráni biztonsági erők vasárnap este megrohamozták a teheráni repülőtéren vesztegelő kuvaiti utasszállító gépet és kiszabadították a túszokat — jelentette az ÍRNA iráni hirügynökség. Ezzel véget ért a drámai gépeltérítési akció, amely — a korábbi jelentésekkel ellentétben — nem négy, hanem két emberéletet követelt. Az a két kuvaiti, akiknek kivégzését korábban bejelentették, valójában csak megsebesült. Késő este a terroristák áramfejlesztőt, nem sokkal később pedig orvost és takarító személyzetet kértek, s ekkor sikerült a biztonsági embereknek feljutniuk a repülőgépre. Az ÍRNA jelentése szerint 20 perc alatt sikerült lefegyverezniük a további háA jelenlegi helyzetben — húzta alá Rao — minden hazafias és imprialistaellenes erő szoros összefogására van szükség az ország függetlenségének és területi épségének megőrzésére. Hangsúlyozta egyszersmind, hogy a párt kész együttműködni India ösz- szes baloldali és demokratikus pártjaival, amelyek érdekeltek abban, hogy az ország előbbre lépjen a haladás útján. Indiában tovább éleződik a választási küzdelem. A PTI indiai hírszolgálati iroda jelentése szerint hétfőre virradóra újabb politikai jellegű összetűzések robbantak ki a kormányzó párt és az ellenzéki Dzsanata képviselői között Andhra Prades, Orissza és Bihar szövetségi államokban. A jelentések szerint két személy, — egyikük rendőr — életét vesztette, tizenöten pedig megsebesültek. Az utóbbi időben ismét kiújult kisebb-nagyobb összetűzések miatt a választási bizottság hétfőn újfent az erőszak mellőzésére, a választások tisztaságának megőrzésére szólította fel az ország népét. rom géprablót és kiszabadítani a túszokat. A teheráni külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott az ÍRNA hírügynökségnek, hogy az akciót csak akkor rendelték el, amikor szertefoszlott a békés rendezés minden reménye. A tervet az iráni külügyminiszter helyettese előzőleg megvitatta Kuvait, Szíria, Szaúd- Arábia és Svájc teheráni diplomatáival — mondotta a szóvivő. A kuvaiti légitársaság 150 utassal és 11 főnyi személyzettel Kuvaitból Karacsiba tartó gépét múlt kedden térítették Teheránba a légikalózok, akik a hatnapos akció során két amerikai utast kivégeztek. (MTI) Győri Sándor 2 NÓGRÁD - 1984. december 11., kedd j Kiszabadították a túszokat NATO: Veszélyes határozatok NATO-berkekben mostanában sok szó esik az úgynevezett Rogers-tervről. Mi is ennek a tervnek a lényege? Ez az új katonai doktrína azt a lehetőséget irányozza elő. hogy a legújabb hagyományos fegyverrendszerek segítségével csapást mérjenek a feltételezett ellenség területére, azaz, a Szovjetunióra és más szocialista országokra. A NATO a Rogers-terv keretében új harci technikát fejleszt ki, amely egyebek között rendkívül pontos önvezérlesű rakéták és nagy pusztítóerejű töltetekkel felszerelt, pilóta nélküli repülőgépek, va’amint a háború folytatásához szükséges elektronikus eszközök hadrendbe állítását feltételezi. A szakértők úgy vélik, hogy, ha ezeket tömeges méretekben alkalmazzák, akkor azok hatékonyságukat tekintve megközelítik a nukleáris fegyverzetet. Mindezek a fegyverek rendkívül drágák. Nem véletlen, hogy Rogers tábornak a terv ismertetésekor sürgette: a szövetségesek reálértékben négy százalékkal növeljék katonai kiadásaikat (a jelenlegi három százalék helyett). A Pentagon nagy propagandakampányt folytat annak érdekében, hogy keresztülvigyék ezt a tervet. Azt bizonygatják: a tervvel a NATO-ban a hangsúly a nukleáris fegyverzetről a hagyományosra helyeződik át. Nyugat-Európában azonban mind a kormányok, mind a befolyásos politikai körök nem rejtik, véka alá kétkedésüket és aggodalmukat e terv végrehajtását illetően. Éppen ezért van az, hogy Washington két év óta nem tudja meggyőzni saját szövetségeseit. A nyugat-európaiak arra hívják fel a figyelmet, hogy a feltételezett ellenség feltartóztatása helyett a Rogers-terv a támadó hadműveletekre helyezi a hangsúlyt. A terv értelmében a fő csapást a hagyományos robbanófejekkel felszerelt rakéták végzik. Azt azonban az adott pillanatban nem lehet eldönteni, hogy a repülésben levő rakéta nukleáris, vagy hagyományos robbanófejet visz. Maga Rogers tábornok — a terv értelmi szerzője — sem zárja ki annak lehetőségét, hogy az új doktrína érvényesítésekor a NATO nukleáris fegyvert alkalmaz. Vagyis, a Rogers-terv nem jelenti sem a nukleáris fegyverek csökkentését, sem pedig befagyasztását. A lényege az, hogy a NATO tovább fokozza a hagyományos fegyverzetek legkorszerűbb rendszereinek gyártását, s eközben nem mond le arról, hogy elsőként vesse be a nukleáris fegyvert. Ez a terv csak újból megerősíti azt, hogy^ a Reagan-kor- mányzat továbbra sem mond le az Európára korlátozott nukleáris háború gondolatáról. A francia sajtó még két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a koncepció lényegében véve elkülöníti az Egyesült Államok nukleáris hadászati erejét a nyugat-európaitól. A Pentagon, amikor azt tervezi, hogy Nyugat-Európából csapást mér a szocialista államok hátországainak kulcsfontosságú pontjaira, ^természetesen úgy véli, hogy a szovjet válaszcsapás elsősorban Nyugat-Éurópát, s nem az Egyesült Államokat éri majd. Vlagyimir Golubkov Portugália m ft ■■ V • ■■ n n ft tones elnök a jovorol Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A Portugál Köztársaság elnöke kijelentette, hogy rövidesen „világos és határozott politikai lépést tesz”, ameny- nyiben a jelenleg kormányzó pártok nem lesznek képesek kivezetni az országot mostani válságából. Antonio Ramalho Eanes 1 — a lisszaboni rádiónak adott vasárnapi nyilatkozatában — kemény .szavakkal bírálta a kormánykoalícióban résztvevő szocialista valamint szociáldemokrata pártot, amiért az ország gondjai helyett, saját belső párt-, valamint személyes ügyeikkel vannak elfoglalva. Eanes határozottan aláhúzta, hogy Portugáliának egy reális, az ország érdekeit szem előtt tartó politikai gyakorlatra van szüksége. Az államelnök annak a véleményének adott hangot, hogy a Portugál Kommunista Pártot be kell vonni a nemzet jövőjéről folyó vitába az alternatíva keresésében. A PKP erejét és tömegbefolyását — mondotta — nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Portugál Kommunista Párt, a Soares-kormány azonnali lemondását követeli, s a — haladó erőket tömörítő — nemzeti megmentés kormányának megalakítását javasolja. Más politikai erők, az államelnöktől várják a határozott közbelépést. Eanes megszólalása így élénk visszhangot keltett. Annak ellenére, hogy az elnök nem fogalmazta meg világosan, hogy milyen lépésekre gondol, megfigyelők nem tartják kizártnak a „végső megoldást” sem: az elnök esetleg feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Mások úgy vélekednek, hogy a már régen emlegetett és várt ún. elnöki párt megalakítása került előtérbe. Spanyolország: González a NATO-ról Felipe González, spanyol miniszterelnök elismerte, hogy a spanyolok többsége ellene van az ország NATO-tagságá- nak. De szerinte „a témát hideg fejjel kell megközelíteni és nem érzelmi alapon”. Az ibériai ország kormányfője, a katalán televíziónak adott, vasárnap sugárzott terjedelmes interjújában leszögezte, hogy a realitásokat kell figyelembe venni, „s azokat a külső erőket, amelyek az ország NATO-ban maradását szorgalmazzák”. Arra a kérdésre, hogy az USA gyakorol-e nyomást ebben az ügyben azt válaszolta, „a nyomás kifejezés az erős”. Majd hozzátette, hogy a szövetségesek aggódnak amiatt, hogy a kormány kitűzte (1986 februárra) a NATO-tagság jövőjével kapcsolatos népszavazást. Japán kikötőben a Clar Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette hétfőn befutott a japán Jokoszu- ka kikötőjébe a Carl Vinson nevű atommeghajtású amerikai repülőgép-anyahajó. A 81 600 tonnás hadihajó sziget- országi kikötését a haladó ellenzéki pártok, a különböző békeszervezetek és a helyi lakosok heves tiltakozása előzte ■ meg. Állításuk szerint ugyaVinson nis az amerikai haditengerészet legnagyobb és legkorszerűbb repülőgép-anyahajója nukleáris fegyverekkel van felszerelve. A rendőrség io- koszukában tizenhárom tüntetőt letartóztatott. A tokiói külügyminisztérium kategorikusan elutasította a Carl Vinson kikötésének megtiltását célzó követeléseket.
