Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
Öíiállrság sajátosságokkal és... I. Megszüntetni a gyámkodást — A Nógrádi Szénbányák elég régóta rendelkezik nagy önállósággal, saját erőforrásainak felhasználásánál. Feladatunk a népgazdasági igények kielégítése. Az évenként mind nagyobb követelményeket támasztó gazdasági környezet kikövetelte azt a szemléletváltást, amely a vezetési gyakorlatunkban minden szinten előtérbe helyezte a kezdeményezőkészség felszabadítását. a gyámkodás megszüntetését, ugyanakkor a felelősség növekedését. Vagvis nem egv. hanem több elem, tényező együttes megléte teremtett új helyzetet az önállóság növekedéséhez. figyelembe véve a .sajátosságainkat is — próbálja tömören összefoglalni a címben említett változások kikényszerítését megteremtő okokat Zsuf- fa Miklós a vállalat vezérigazgatója. Vajon mit takarnak a tömören megfogalmazott, sokatmondó, sokféle gondolatot ébresztő szavak? Frontáttörés Kisterenyén — Mivel nálunk megszűnt a t iszta szén termelői tevékenység, sokoldalúbbá vált az iparral kapcsolatos alkotó, teremtőmünka, — válaszolja Zsuffa Miklós. — Ez utóbbi irányítása, kezdetiben központi módszert kívánt meg, később pedig, ahogy növekedett e tevékenység sokszínűsége, úgy bizonyította be, hogy irányítási mechanizmusunk nem felel meg a követelményeknek, mert egy bürokratikus és nagy létszámú apparátus jött létre, ugyanakkor sok volt az átfedés. Vagyis az éiet bizonyította be. hogy nincs szükség a széntermelésen kívüli feladatok Ilyen nagyfokú, centralizált irányítására, ahogy ez korábban a széntermelésnél még tíz évve] ezelőtt is megfelelt. A külső tényezők hatását figyelembe véve, belső tapasztalatainkat elemezve, értékelve teremtettük meg az önállóság növelésének feltételeit, mind szervezetileg, mind pedig a szakemberek megfelelő átirányításával. A frontáttörésre a kistere- nyei üzem kollektívája vállalkozott, A céltudatos fejlesztés és a szervezett átcsoportosítás eredményeként jött létre nagy önállósággal ez az üzem, még az 1980-as évek elején. Ezzel egyidőben a vállalat vezetése megszüntette a központi irányító szerveket. Azóta a kiisterenyeiek a szerződéskötéstől a piackutatásig, a termelés szervezésétől az esetleges garanciális kötelezettségig teljesen önállóan oldják meg feladataikat. Ugyanakkor eleget kell tenniük a vállalaton belüli, rájuk rótt kooperációs kötelezettségüknek, a társadalmi szolgáltatásoknak stb. üem várt változások A kisterenyei üzemben négy feladat köré csoportosulnak a tennivalók. Ezek, a vas-, a fa-, az építő- és villamosresz- leg. E többarcú ipari tevékenység előnyei a következőkben jelentkeznek. Először: lehetővé teszik a termelés folyamatos szelekcióját. Másodszor: nagy biztonságoi adnak a kollektívának almoz, hogy eredményesen végezze feladatát, s ily módon segítsen a pi ici kapcsolatok bővítésében, a legelőnyösebb üzletek megszerzésében, illetve a nyereség növelésében. Ez a jelentősen megnövelt mozgástér nagyobb, és nem várt előnyös változásokat teremteti. Erre legjobb példa a faipari részleg, amelyet, veszteséges tevékenysége miatt meg akartak szüntetni. Erre azonban mégsem került sor, miután kidolgozták új. piaci stratégiájúikat, ehhez igazították az új termékszerkezetet, megvalósították az általuk is jónak vélt gazdálkodást' javító intézkedéseket. Az előnyösen megváltozott tevékenység olyan eredményeket hozott, amelyek meglepték a vállalat elsőszámú vezetőit is. A jól megválasztott termékszerkezet-1váltás, a korszerűbb piacpolitika eredményeként ma már ez a részleg az átlagosnál nagyobb nyereséggel dolgozik. — Most az építőipari részlegünk van abban a kritikus helyzetben, mint annak idején volt a faipar. Itt elsősorban a vezetést kell rendbe tennünk, s akikor elvárhatjuk, hogy megszűnjön a jelenlegi és kellemetlen állapot — állítja határozottan a vezér- igazgató. A Kisterenvére koncentrált ipari centrumon kívül, noM az önállósága a tervező- és földmérő irodának, a nagyba- tonyi gépüzemnek és a ■sül- fejtésnek. Velünk egyeztetve... — Másfél hónapja ismerkedem a kisterenyei üzem tevékenységével, Önállóságának nagyságával, tartalmi jegyeivel, ezért az itteni tapasztalataimról még nem tudok felelősségteljesen nyilatkozni — mondja bevezetésképpen Ker- tai József igazgató. — Ellenben, mint. a tervező- és földmérő iroda volt vezetője, szívesen elmondom, az ottani gyakorlatot. A megszabott keretek között teljes mértékben érvényesült önállóságunk — hangsúlyozza. — Vagyis... — A vállalat vezetése velünk együtt egyeztetve, konkrétan határozta meg éves tervünket, a nyereség nagyságát, a saját fejlesztési feladatainkhoz szükséges műszaki-tervezési feladatokat. A szabad kapacitás lekötése pedig kizárólag a mi feladatunk volt. önállóan tárgyaltunk a partnerékkel, mi kötöttük meg velük a szerződéseket. Ez a gyakorlat nálunk már többéves múltra tekint vissza. Egyébként az éltéit években mindig teljesítettük kötelezettségeinket, ezért a vállalat központjától fokozott bizalmat kaptunk, amely az önállóság újabb és újabb növelésében nyilvánult meg — válaszolja az igazgató. — Itteni benyomásaimról röviden csak annyit: több témában. így az anyagellátásban, szállításban stb. szorosan kapcsolódunk a vállalati központ funkcionális osztályaihoz. Ez egyúttal megszabja vállalkozási lehetőségeinket. Meggyőződésem, hogy a vállalat első számú vezetői a jövőben is támogatják majd az önállóságunk kiterjesztését szolgáló elképzeléseket, hogy a változó piaci igényeknek minél jobban megfeleljünk. Ennek mértékét, mechanizmusát, az összes mozgató elemeit a jövőben kell kidolgoznunk. (Folytatjuk) Venesz Károly Mii:« |.', Iliin i A Balassi Bálint Megyei Könyvtár olvasótermét az érdeklődőkön kívül az érettségire, a főiskolai és egyetemi felvételire készülő fiatalok is nagy számban keresik fel. Képünkön Pusztai Zsolt, aki Poila ck Mihály Műszaki Főiskola épületvillamosítási szakának első éves levelezős hallgatója készül a félévi vizsgákra. — Gyurkó felv. — Három újabb uszály készült el csehszlovák megrendelésre a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemében. Az exportszerződést 1983 decemberében kötötte az MHD, a pozsonyi vízügyi hivatallal öt, egyenként 600 tonna hordképességű uszály, egy nagy teljesítményű, óránként mintegy 500 köbméter kavics kitermelésére alkalmas elevátor és egy korszerű mérőműszerekkel felszerelt kitűzőhajó szállítására együttesen körülbelül 100 millió forint értékben. A megrendelő elégedett az idén gyártott hajók minőségével, máris további megrendelésekről tárgyal. Amikor Kravcsenko páncélosai december 9-én este Dré- g'elypalánknál elérték az Ipolyt, velük lényegében egyidőben, tőlük keletre — Balassagyarmat feszabadításával — Plijév tábornok kozákjai és harckocsizói is kiértek a folyó bal partjára. Közöttük azonban az ellenségnek egy — területileg ugyan nagy, de viszonylag nem számottevő erővel védett, és a túlpartról kellően nem biztosítható — mintegy 20 km hosszú, 5—8 km mélységű hídfőállása maradt. A folyó az állandó esőzések következtében nagymértékben megáradt, szélessége helyenként elérte a 300—400 métert, a hidakat az ellenség felrobbantotta. A 6. gárda harckocsi-hadsereg katonái a többnapos szakadatlan harc következtében fáradtak voltak, a harckocsik zsákmányolt üzemanyaggal futottak, a lőszerjavadalmazás sürgős kiegészítésre szorult. Ebben a helyzetben — bár a következő feladat, Ipolyság elfoglalása ismert volt —, a harckocsi-hadsereg parancsnoka nem erőszakolta az azonnali, menetből való partot váltást. A katonák 10- én pihentek, karbantartást végeztek, kiegészítették lőszer- és üzemanyagkészletüket, és a törzsek is készítették a támadás további terveit. A csapásmérő csoportosítással szemben több német gyalogos és páncélgránátos hadosztály és dandár rendezkedett be védelemre, közöttük a bűnözőkből összeállított „Dir- lewanger” különleges SS-dan- dár... Az ellenség különösen Ipolyság előterében erősítette meg védelmét, mert a város elvesztése megnyitotta volna az utat a szovjet csapatok 9. Irány Ipolyság előtt a Kisalföld felé. Hontot, a németek harckocsikkal, s rohamlövegekkel. Tesmagot tüzérséggel és aknavetőkkel is védték, és megerősítették az Ipoly mögött Ipolyszék— Ipolybalog—Ipolyhídvég vonalában kiépített védelmi állásokat. Ipolyság felszabadítására a harckocsi-hadsereg 9. gárda gépesített hadtestet jelölték ki. Parancsnokuk — Volkov altábornagy — terve az volt, hogy a várost két irányból egyidejűleg indított támadással szabadítja fel. Az Ipoly bal partja mentén nyugati irányban egy harckocsi- és egy gépesített dandár Honton és Bernecebarátin keresztül frontális támadást indít a város irányában, egy másik gépesített dandár alegységei ugyanakkor a folyó jobb partjára átkelve Ipolyhídvég és Ipolynyék irányában indított szárnyacsapással kellett, hogy a másik két dandár sikerét elősegítsék. Az első akadály Hont község volt. A Börzsöny északi nyúlványai itt egészen az Ipolyig érnek, az Ipoly szűk völgyében a harckocsik számára alig volt manőverezési lehetőség. Az utakat az ellenség elaknásította, az átjárókat tüzérségi tűzzel biztosította, és így a megye legnyugatibb községének elfoglalása nehéz feladat volt. A támadás 10-én este 6 órakor kezdődött, és szinte megszakítás nélkül három napon keresztül tartott. Az aknamezőkön a dandár több harckocsija megsemmisült. Beleckij mérnök-őrnagy utászaira várt a feladat, hogy az aknamezőkön kapukat nyissanak. Ez a veszteségek ellenére — sikerrel járt, és a harc- kocsizók, rohamlövegek és a mögöttük előnyomuló lövészek és géppisztolyos egységek előtt megnyílt az út Honi községben. A támadás sikeréhez nagy segítséget nyújtott Kukuskin gárdaőrnagy 35. gárda aknavetőosztálya (A „katyusások”), akik pontos és hatásos tüzükkel nagy veszteséget és zavart okoztak a fasiszta csapatoknak... A támadás végül is sikeres volt, és a németek — bár az utakat elaknásították és a hidakat felrobbantották — az üldöző szovjet csapatokkal a sarkukban visszavonultak és a községet feladták. Nem volt könnyebb feladata a 18. gárda gépesített dandárnak sem, akiknek partot kellett váltaniuk, hogy a folyó túlpartján folytathassák támadásukat. Ovcsarov gárdaalezredes dandárparancsnok egységei 10-én. először Ipolyhídvég körzetében kísérelték meg az átkelést a mintegy 300 méterre duzzadt folyón. A műszakiak munkáját azonban az ellenség állandó füzével nagyon megnehezítette... A dandárparancsnok ezért úgy döntött, hogy az Ipoly bal partján levő kiterjedt hídfőállást részben felszámolva Ipolyvecénél is megkísérli a partot váltást. Ezért 11-én, este csapataival elfoglalta Ipolyvecét, majd 12-re virradó éjjel kiét pontonnal gyalogos- és géppisztolyosegysége- ket szállított át a túlpartra, s ott két zászlóaljnyi erővel hídfőállást foglalt. Ezzel egyidőben — tüzérségi támogatással, és a 83. gárda harckocsiezred helyből vezetett1 ágyú- és géppuskatüzének fedezete alatt — egy zászlóaljnyi lövész Ipolyhídvégnél is átkelt a folyón. A 18. gárda gépesített dandár — csehszlovák területre érve támadási irányát azonnal Ipolyság felé fordította, és ezzel, nagy segítséget nyújtott a 31. gépesített és 46. harckocsidandárnak, amelyek előtt ez idő tájt már szintén a megáradt folyó volt legnagyobb akadály a támadás folytatásában. A harc december 12-én már Nógrád megye határain túl, csehszlovák területén, Ipolyság felszabadításáért folyt, ami december 14-én sikerrel is járt. Ezt követően a 6. gárda harckocsihadseregre további nagy támadó feladat várt, mégpedig az, hogy Esztergom körzetében kijussanak a Dunához. Kravcsenko páncélosai 'tehát megkezdték felfejlődésüket. .. Még a megyében voltak ugyan, a megye nyugati területének felszabadítását azonban már befejezték. (Folytatjuk) Dr. Gáspár János Kötöttárugyári fiatalok tanácskozása Napjainkban fokozódik az ifjúság iránti érdeklődés. A párt Központi Bizottsága a közelmúltban tekintette át a fiatalok helyzetét, a városok, községek üzemeiben, intézményeiben ifjúsági parlamenteket tartanak. A Váci Kötöttárugyár gazdasági vezetői a napokban tartották meg e fontos fórumot a Sztáron Sándor Gimnázium dísztermében. Az eseményen a kazári és a pásztói gyáregységek küldöttei is részt vettek. — A termelési folyamatoktól nem lehet elválasztani a fiatalok sorsát — mondotta Tóth B. Zoltán igazgató szóbeli kiegészítőjében. — Hiszen a harminc év alatti fiatalok adják a gyár dolgozóinak negyven százalékát. Ezért nem mellékes, milyen a közérzetük, szakmai felkészültségük és hogyan dolgoznak. Hangsúlyozta továbbá, hogy az exportkötelezettségek és a hazai árukínálat biztosításában megváltozott körülmények között kellett mind jobban igazodni a piaci körülményekhez. A termelőmunka szervezése, a gyártástechnológia fejlesztése eredményeként javult a termékek minősége. Ez a piackutató tevékenység párosulva a külgazdasági munka hosszú távú kialakítását segítette elő. A Világbank segítségével sor kerül további fejlesztésekre, ami nagy próbát, feladatot jelent a fiataloknak is, mert a korszerűbb technikai kezelésére elsősorban nekik kell szakmailag felkészülni. A beszámolóból kitűnt, hogy ebben a gazdaságilag nehéz időszakban is intézkedések sora született a fiatalok érdekében. Tanműhelyeket korszerűsítettek, emelték a tanulmányi ösztöndíjakat, az üzemekbe kihelyezett végzős tanulók kezdő szakmunkásbért kapnak. Mindezek eredményeként több fiatallal kötnek tanulmányi szerződést, mint korábban. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a pályakezdőkkel. 1982—84. között háromszazharmincnégy fiatal választotta első munkahelyeként a kötöttárugyárat. A legutóbbi ifjúsági parlamenthez viszonyítva, a pályakezdők száma százeggyel emelkedett. A munkába álláskor lehetőség van arra, hogy a fiatalok a képességeiknek legjobban megfelelő munkát végezzenek. A pályaválasztási munkád az egy üzem egy iskola mozgalom keretében segítik. Gondot fordítanak a gyermekes anyák óvodai, bölcsődei igényeiknek kielégítésére: Vácott saját óvoda, bölcsőde áll rendelkezésre, míg a gyáregységeknél a tanácsokon keresztül igyekeznek a kéréseket teljesíteni. A fiatalok részt vesznek a tudományos egyesületek munkájában, s eljutnak a fejlesztéssel kapcsolatos külföld! utakra, tapasztalatcserékre.1 Az elmúlt négy évben összesen negyvenkilenc fiatalnak adtak több mint 2 millió forint támogatást lakásépítéshez. A fiatalok méltán érdemlik’ meg a különböző támogatásokat. Többségük becsülettel dolgozik, eleget tesz vállalt és választott megbízatásának. Különösen a munkaversenyben jeleskedő tizenegy ifjúsági brigádot illeti dicséret. Jó volna; ha több ilyen közösség alakulna, mint, ahogyan az FMKT-munkát is tovább kel-: lene szélesíteni. A tekintélyt parancsoló eredmények ellenére a vitában több szó esett a gondok-i ról, a továbblépés lehetőségeiről. A pásztói és a kazári hozzászólók többsége az ütemű télén, hiányos csomagolású szállításokat korholta, ame-' lyeknek olyan következményei vannak, hogy egv-egy műszakban alig van munka,' a lemaradást pedig túlmunkával, vagy hét végén kelt pótolni. A jövedelmek sémi mindig úgy alakultak, ahogyan arra a fiatalok számítottak. Szó esett még a gváregy-' ségek elhasználódott gépeiről,1 amelyeken exportminőségű termékeket kell készíteni. A' bejáró ipari tanulók utazási nehézségeikre panaszkodtak. (sura) Hőhasznosltás műanyaggal Műanyagból készítettek a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat szakemberei hőcserélőt, amellyel a meleg levegő hőjének egy része újrahasznosítható. A berendezés arról gondoskodik, hogy az elhasználódott, a szelló'ztetéssel elszívott levegő' átadja hőfokának egy részét a befújt friss légáramlatnak, s ezzel fűtési energia takarítható meg. Hőcserélőt hazánkban eddig csak fémből készítetlek, ezt azonban a korrózió veszélye miatt sokhelyütt nem éri meg felszerelni. A műanyag szerkezetet viszont sem a levegő magas páratartalma, sem pedig a vegyi anyagok gőze nem rongálja, így a műanyag hőcserélő lemezek beépíthetők például az állattartó telepek, az uszodák, a különféle technológiai csarnokok szellőztető rendszerébe is. NÓGRÁD — 1984. december 11., kedd
