Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

/ N Nagy idők tanúi i Család, otthon... Kiváló együttes... Versenynaptár '85. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK NÓG ! RÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 8IZOTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XL. ÉVF., 289. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 9., VASÁRNAP Magyarországra érkezik a Finn Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács el­nökének meghívására, december 9-én hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezik Ka- levi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke. (MTI) Kalevi Sorsa életrajza Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke 1930-ban született Kturuuban, munkácsalád gyermekeként. Tanulmányait a társadalomtudományi főis­kola újságíró szakán folytat­ta; itt szerzett diplomát, majd a társadalomtudomá­nyok kandidátusa lett. 19 56 és 1959 között a Tammi l;önyvkiadó irodalmi szer­kesztője, majd a következő hat esztendőben az UNESCO párizsi központjában dolgo­zott. 1965-től 1969-ig a finn UNESCO-bizottság főtitkári teendőit látta el. Kalevi Sorsa 1970 óta par­in menti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület külügyi bizottságá­nak elnökeként tevékenyke­dett. 1972-ben és 1975—76- ban Finnország külügymi­nisztere, 1972—75-ben és 1977—79-ben miniszterelnö­ke, majd 1982. február 19- től ismét ö tölti be a mi­niszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott be a szociálde­mokrata mozgalomba. 1969- ben a Finn SZDP főtitkárá­vá, majd 1975-ben a párt elnökévé választották. 1978- ban a Szocialista Internacio- n álé leszerelési konzultatív tanácsának elnöki, 1980-ban pedig az Internacionálé alel­nöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem. ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású esemény részese volt mind állami, mind pártfunkcióiban. Sze­mélyében 1974-ben első íz­ben tett hivatalos látogatást, hazánkban finn kormányfő. (MTI) Elutazott Budapestről az iráni külügyminiszter Hivatalos látogatását befe­jezve, szombaton reggel el­utazott Budapestről Ali Aifcbar Velajati az Iráni Iszlám Köztársaság külügy­minisztere és kísérete. Az iráni diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója, Várfko- n-yi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Ali Aikbar Farazi Irán buda­pesti, valamint Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. (MTI) „Szívünk melege tovább őrzi emléküket' \SW Kábelgyári munkasiker Először túl a kétmilliárdon Történetében először állított elő évi több mint kétmilli­árd forint termelési értéket a balassagyarmati kábelgyár. Az Ipoly-parti üzem a hét közepén érte el a „bűvös ha­tárt”, egyúttal az idei belföldi termelési tervét is teljesí­tette a gyári kollektíva. A jelenlegi helyzetértéke­lés szerint idén minden lé­nyeges szempontból túltel­jesítik tervüket a kábelgyá­riak. Mind a belföldi terme­lésben, mind dollár-, mind rubelelszámolású exportban a várakozáson felül produ­kálnak. A decemberi terme­léshez az emberi, a gépi, az alapanyagbeli föltételek egy­aránt adva vannak. Miként az üzemi tájékoztatásból ki­tűnik: a rubellal fizető piac­ra még mintegy száz kilo­méternyi 1 kilovoltos kábelt gyártanak, s ugyanebből a termékből további 200 kilo­méternyit, amely már kész­leten van, kiszállítanak. A tőkés fizetőeszközzel ren­delkező megrendelőknek még 1300 tonna acélalumínium, illetve színalumínium sod- ratot készítenek; ebből a fajta termékből hozzávetőleg .3 ezer tonnányi készleten le­vőt kiszállítanak. Az év utol­só hónapjában egybeszámol­va, 228 vagon szállítja el a gyárból az exportárukat. A tőkés fizetőeszközzel szám­lát egyenlítő vevők tunéziai, kínai, svéd és osztrák válla­latok. Kisebb mennyiségű dán és liechtensteini igényt is kielégít a kábelgyár az év utolsó heteiben. Mint a gyors belső értéke­lésből kiviláglik: a tervek túlteljesítését az év közben adódó lehetőségek gyors ki­használásával érték el. Ked­vezően játszott közre az a körülmény, hogy a fölmerülő igényekhez az alapanyagokat is elő tudta teremteni a hát­téripar. így belföldre már most 875 millió forint érté­kű . terméket ,— szabadveze­téket, kábelt, szigetelt veze­téket adtak el, s még mér­hető mennyiséget gyártanak idén. A rubelelszámolású ki­vitelben 30 millió forintnak megfelelő túlteljesítésre szá­mítanak, a dollárelszámolású exportban pedig mintegy 120 millió forint a ráadás. A gyári irányítók már ösz- szeállították a jövő évi mun­ka előtervét is. Ebben az ideihez hasonló: kétmilliárd forint körüli termelési érté­ket céloztak meg: ehhez a feltételek a jelenlegi ismere­tek szerint, adva vannak. Rith Lajosné, a díszünnepség szónoka megemlékezését tartja. A Vörös Hadsereg csapatai 1944. december 9-én szabadí­tották fel Balassagyarmatot a fasiszta megszállás alól. A vá­ros életében történelmi eseménynek számító évforduló al­kalmából zászlódíszbe öltözött Balassagyarmat, a reggeli órákban az úttörők hálaiütást rendeztek. A Hősök terén a megyei, a városi párt-, állami szervek és tömegszerve­zetek nevében elhelyezték a hála koszorúit a felszabadító harcok során hősi halált halt szovjet katonák emlékművé­nél. Az ünnep előestéjén együttes ülést tartott az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága és a városi tanács. Az eseményen jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Dev- csics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Gampel Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa, Forgó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára, dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke, a nagykürtösi já­rási pártbizottság képviselői, a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadseregcsoport küldöttsége, a helyi közélet számos képviselője, a munkásmozgalom régi har­cosai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Rózsavölgyi Márk Zeneisko­la és a balassagyarmati tár­sadalmi ünnepeket szervező iroda előadóinak színvonalas műsorának tapsoltak a részt­vevők, majd Rith Lajosné. az MSZMP városi bizottságának titkára mondott ünnepi kö­szöntőt. — A mindennapok embere számára a történelem embe­ri mércével alig mérhető ka- talizmák alakjában válik igazán érzékelhetővé. Betör, Országos kollégiumi konferencia Szombaton megkezdődött a VI. országos kollégiumi konferencia, amelyet a KISZ Központi Bizottsága és a Mű­velődési Minisztérium hívott össze. A kétnapos tanácsko­zásnak az MSZMP Budapesti Bizottságának . Oktatási Igaz­gatósága ad otthont. A konferencia — amelyen 300 diák és pedagógus kül­dött vesz részt 434 intéz­mény 76 ezer fiatalja kép­viseletében — plenáris ülés­sel kezdődött. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára referátumában kiemelte: az egyén sokoldalú fejlesztése, a közösségek értékteremtő tevékenységének formálása a KISZ törekvéseinek kitünte­tett területe. Társadalmunk fejlődésének kulcskérdése: a ma és a holnap ifjúsága hogy érzi magát hazánkban, a szo­cialista Magyarországon. A társadalomépítő feladatok el­kötelezett vállalása, a bát­rabb véleménynyilvánítás és az őszinte eszmecsere csak úgy alakulhat ki, ha a diá­kok érzik, tudják e társada­lom és szűkebb környezetük épít rájuk, számít cselekvő támogatásukra, ha kialakul bennük az „én is fontos va­gyok, tőlem is függ valami” érzése. Ez teremti meg ben­nük a közösségért, a társa­kért, a környezetükért érzett felelősséget. E követelmény megvalósítására ad a diákok és a nevelők kollégiumi együttélése kiváló lehetőséget, ami megmutatkozik a diák­otthonok nemes történelmi hagyományaiban, s ezt kell a mai gyakorlatban sokkal job­ban érvényesíteni — hang­súlyozta Varga Sabján Lász­ló. A kollégium sajátos fela­datait elemezve a KISZ KB titkára javasolta: a diákok szociális hátrányából szárma­zó különbségek kiegyenlí le­sére legyen intézményesített a tehetséggondozás és a fel­zárkóztatás. Pápai Béla. a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tője egyebek között áttekin­tést adott a kollégiumi moz­galom történetéről. Kiemelte: hazánkban a nevelés történe­tében több évszázada kiemel­kedő szerep jut ezeknek az intézményeknek. A konferencia szekcióülé­sekkel folytatta munkáját. Vasárnap a tanácskozás ple­náris üléssel ér véget: a kül­döttek ajánlásokat fogadnak el a diákotthoni tevékenység továbbfejlesztésére. (MTI)' mint egy ciklon, útjai, cél­jai kifürkészhetetlenek, de mindenképpen félelmetesek. Csak az a megnevezhető be­lőle, ami az embert közvet­lenül érinti. A társadalom nagy földmozgásaival együtt­járó, a haladást szolgáló tör­ténelmi fordulatok szükség­szerűen együttjárnak az egyének életében is nyomot hagyó változásokkal. Az el­nyomó osztályok hatalma megdől, új progresszív osz­tály kerül hatalomra, egyé­nek tízezrei, százezrei számá­ra nyílik meg a felemelke­dés útja. Ám a fölemelke­désnek is roppant nehézségei vannak, hiszen 'ez is életmód- váltást, értékváltást, maga­tartásváltást követel — mon­dotta elöljáróban Rith La­josné, , majd arról beszélt, hogy Magyarországon az el­múlt emberöltő ilyen rend­kívüli történelmi földmozgá­sok ideje volt. Ezt követően arról beszélt, hogy 1944. de­cember 5-én kezdődött a me­gye felszabadításáért vívott küzdelem, és december 9-én hajnalban Balassagyarmat is felszabadult. Az új helyzetre nehezen eszmélt a város, a félelem és a rémhírek bi­zonytalanságot okoztak. A felszabadulás első napjaiban a szovjet katonai parancs­nokság igyekezett Balassa­gyarmatot dermedtségéből felrázni, a megújulásra ösz­tönözni. Elsőként a vasuta­sok vették fel a munkát, majd megindult a romok el­takarítása. A felszabadulás, az új élet megindulásának lehetősége sok szállal kötő­dött a megelőző évtizedekben kialakult helyzethez. A helyi — kép: kulcsár — munkásmozgalom, a hagyö- mánynélküliség miatt a poli­tikai élet csak később, ne­hezebben és lassan bontako­zott ki. A Magyar Kommu­nista Párt első városi alap­szervezete 1945. március 7-én alakult meg. A népi demok­ratikus hatalom helyi szervei , folyamatosan születtek.. A felszabadulás utáni társadal­mi, politikai és gazdasági vi­szonyokra jellemző volt,' hogy a város nem rendelke­zett nagyiparral és a pa- ' rasztság sem vállalkozhatott meghatározó szerepre. A vá­ros társadalmának legerő­sebb és legbefolyásosabb ré­tegét a kereskedők alkották., A kereső lakosság több mint 30 százalékát kitevő szellemi foglalkozásúak csoportja minden más foglalkozási ágét meghaladta a városban. Az ünnepi ülés szónoka a továbbiakban a demokratizá­lás balassagyarmati esemé-. nyeit elevenítette fel. Hang­súlyozta, hogy a balassagyar- ; mati kommunisták reálisan számolva saját, fokozatosan növekvő erejükkel és befo­lyásukkal, következetesen el­lenálltak a polgári jobboldal- reájuk nehezedő nyomásának. Az- MDP megalakulásával, a politikai hatalom birtokában- fogtak hozzá a szocializmus alapjainak lerakásához, a: szocialista építés kibontakozó tatásához. Az első ötéves terv gazdaságfejlesztési célkitű­zései valósághűen tükrözték- a lehetőségeket, ami jelezte j- Balassagyarmat lakossága is, csak a gyorsütemű iparosí­tástól, a mezőgazdaság elJ maradottságának felszámo-' lásától, a kulturális fejlődés­től és az életszínvonal javuJ lásától remélhette a felemel» kedést. A város életében nagyfon-- tosságú történéseket féléiévé-5' nítve, Rith Lajosné hangsú-' lyozta, hogy az 1956-os el­lenforradalmi eseményeket- követően, a kommunisták so­rainak rendezése, politikai és szervezeti erejük fokozatos - gyarapodása visszaadta a szocializmushoz hű, becsüle­tes emberek önbizalmát. Ki-' emelte, hogy 1960-tól fokoza­tosan emelkedett a lakosság létszáma. A városban a mun­kások, alkalmazottak és ér-' telmiségiek kerültek megha­tározó szerephez. . ­(Folytatás a 2, oldalon.) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom