Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " NÓGRÁD A2 MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ‘ XL. ÉVF., 287. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 7., PÉNTEK Gyorsuló növekedés ln?!üár ha§y°mónya a Központi Bizottságnak, hogy • EiMIrQI az esztendő utolsó heteiben értékeli a gaz­daság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mér­leget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közlemény­ből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek, s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számíthat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen ér­tékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tu­datosan vállalt visszafogás évei után. most először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság ál­tal nyilvánosságra hozott tények ezt így fogalmazzák meg: ,.a nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék he­lyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari terme­lés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalék­kal nőtt. Bővül az ipari termékek kivitele, a belföldi ér­tékesítés. A mezőgazdasági termelés minier,t 5 százalék­kal nőtt, a gabonatermelés a tervezett 15 milliót megha­ladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégí­tő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt”. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamiz­must, Figyelemre méltó: bár az idei év sem volt köny- nyű az ellátás szempontjából — hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőiket — az áruellátás nem romlott — sőt, b'zonvos területeken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kí­nálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszült­ségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartós fogyasz­tási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költhették amire szükségük vgjt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskede­lem, ennek révén, a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. Így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, ha­nem csökkent az export, másutt, a könnyűiparban a mi­nőségi hibák zavarták a tőkés-, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a kül­piaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan ala­csonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élel­miszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, be­vételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar elmaradt a kívánt meny- nyiségű lakások átadásával, mindemellett az építési költ­ségek, a lakásárak az elfogadhatónál is magasabbra szök­tek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folya­matokat kiterjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyor­suljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a bel­földi felhasználás 1—1,5 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—1,5 és az egy lakos­ra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy to­vább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly ja­vításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, teljesítményének emeléséért. Ennek révén —, s a belső egyensúly konszolidálásával —. s a teljesítmé­nyek gyors javításéval — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biz­tonságot. Lényegében folytatódik tehát az a miinka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magá­ének az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gaz­daságpolitikai eszközrendszer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépő új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalakozó szellemű ma­gatartásnak. I! Mn7nnnfi Bizottság közleménye mindezen túl — is­ii "U£gJUIIII mét csak hagyományosan — azt is tu­datta a társadalommal, hogy a vállalt programunk végre­hajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszült­séggel teli időszakokon túljutva, sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, amikor erőfeszítéseink eredményei az értékel- hetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. Matkó István René Piquet megbeszélései Bevált átépítések, technikai tökéletesítések eredményeként 16 százalékkal gyarapították a termelést idén a Salgótarjáni Ötvözetgyárban. A zagyva rónai üzem dolgozói tizenegy hónapban, összesen 12 és fél ezer tonna ötvözőanyagot állítottak elő. A gyár I-es üzemének munkásai a sedéganyagok felhasználásának ésszerűsítésével kétmillió fo­rint megtakarítást értek el. (kép: kulcsár) Napirenden a jövő évi költségvetés Képviselőcsoport-ülés Pásztón ■" Äz MSZMP Központi Bi­zottságainak meghíváséira de­cember 1. és 6. között pihe­nés céljából hazánkban tar- tózikodott René Piquet, a Fran­cia Kommunista Párt PoQiiti- Skai Bizottságának tagja. A francia vendéggel talál­kozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Megbeszélé­seket folytatott vele Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről és feladatairól. A kormány tárgyalta Irányelvek az úi vállalat- vezetési formákról A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoz­tatást adott Wilfried Martens- nek, a Belga Királyság mi­niszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta az 1985. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény ter­vezetét és úgy határozott, hogy a javaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának el­nökségével közös irányelveket fogadott el az új vállalatve­zetési formák létrehozásával összefüggő feladatokról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának saját munkájá­ról, a megye társadalmi-gaz­dasági helyzetéről, és az ok­tatáspolitikai feladatok telje­sítésének menetéről adott be­számolóját. Elismerve az eredményeket, felhívta a vég­rehajtó bizottságot, hogy te­gyen további erőfeszítéseket a tanácsi munka demokratiz­musának fejlesztésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti különbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési programjának vég- • rehajtására. Felhívta a mi­nisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a végrehajtó bizottság feladatai­nak eredményes megoldásá­hoz. A Minisztertanács rendele­tet hozott a meglévő gyógy- és üdülőhelyek adottságainak jobb kihasználására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati hasznosítására, va­lamint a helyi tanácsok ezzel összefüggő érdekeltségének fokozására. (MTI) A szerda délután és csü­törtök kora délelőtt tartott szekcióülésék vitáinak összeg­zésével kezdődött a konferen- oiazáró plenáris ülés tegnap délelőtt az országos fiknfor- galimazási tanácskozáson Sal­gótarjániban, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsá­nak székhazában. A filmszakma mintegy két­száz hazai képviselője első­ként dr. Szekeres Lászlónak, a Művelődési MMisztérium he­lyettes í i'lmf őigazgatójának beszámolóját hallgatta meg a gazdasági szekcióban vég­zett munkáról. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó szak­emberek elsősorban arra ke­resték a választ, hogyan dol­gozhatnak hatékonyabban a moziüzemi vállalatok az új gazdasági szabályozóik között. A szekcióülésen szó esett to­vábbá a mozihálózat műsza­ki állapotáról, melynek javí­tó i csak apró lépésekben látszik megoldhatónak, vala­mint. a 16 mm-es kópiaállo- mány fogyatékosságairól. (Az úgynevezett keskenyfilmes mozik száma Magyarországon még ma is csaknem három­Pásztón, a városi tanács székhazában dr. Hütter Csaba elnökletével tartotta idei utolsó ülését az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja, amelyen tájékozta­tót hallgatott meg a megyei tanács jövó évi fejlesztési és működési költségvetésének tervjavaslatáról. A tanácsko­záson jelen volt Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, valamint Havas Fe­renc, a megyei tanács elnök- helyettese, Farkas Sándorné- nak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének tájékozta­tójából kitűnt, hogy a ne­hézségek ellenére Nógrád alapjában véve jól sikerült ötéves tervidőszak utolsó, be­fejező esztendejébe lép, s nemcsak az ötödik esztendőre, ezer, s bár néhány települé­sen célszerűnek látszik a jö­vőben a videóvetítésre áttér­ni, a 16 mm-es formátum még sokáig meghatározó lesz a kistelepüléseik filméi látá­sában, ezért változatlanul igényli a korszerűsítést.) Külön szekcióban tanács­koztak — először itt Salgó­tarjánban — a videótechni,ká­val foglalkozó filmesek! Öt és fél órás élénk eszmecseréjük végén 14 pontos ajánlást fo­galmaztak meg. melyet Koz­ma Károly szekcióvezető, a Művelődési Minisztérium filmf őiga zga tóságánalk cso­portvezetője ismertetett a ple­náris ülésen. Az ajánlás egy­értelműen állást foglal amel­lett, hogy a forgalmazók és az egész filmszakma cselekvőén részt kíván venni a hazai vi- deópro-giram megvalósításá­ban. sajátos profiljának meg­felelő — olykor ettől eltérő. — feladatok vállalásával. A műsorpolitikai szekciót’ Körül Ferenc, a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatója vezette. Beszámolójá­ban összegezte a preferencia kérdésében felvetődöttvéle­de a VII. ötéves terv előké­szítésére is kedvezőek a kilá­tások. A képviselők érdeklődése érthetően mindenekelőtt a jövő évi fejlesztési lehetősé­gek felé irányult. E célra csaknem nyolcszázmillió fo­rint áll a megyei tanács ren­delkezésére. A legtöbb pénzt jövőre is a lakásépítésre, az oktatásügyi és a közműháló­zat. valamint az egészségügyi alapellátás fejlesztésére költik. Tanácsi költségvetésből és magánerőből jövőre összesen mintegy ezerötszáz lakás meg­épülésére lehet számítani — ami egyben az egész tervcik­lusra tervezett lakásszám va­lamelyes túlteljesítését jelenti. Balassagyarmaton és Pásztón a jövő évben is folytatódnak a kórházrekonstrukciók; az ményeket. A szekció résztve­vői lényegében egyetértettek abban, hogy a jövőben csök­kenteni kell a preferált, azaz állam: lag támogatott filmek számát, ezék körét csupán a művészileg értékes, kultúrpo­litikai szempontból kiemelten fontos alkotásokra kell korlá­tozná. Az országos filmforgalma- zási tanácskozás Kőhalmi Fe­rencnek, a Művelődési Mi­nisztérium filmfőigazgatójá- nak vitazáró eladásával ért véget. Kőhalmi Ferenc gon­dolatébresztő összefoglalójá­ban utalt arra, hogy szerte a, világban a mozgókép offen- zívá járói, ugyanák'kor a mozik válságáról beszélnek. Ebben a paradox helyzetben a magyar filmforgalmazók ké­pesek voltak megszilárdítani a „mozi” pozícióját hazáinkban. A konferencia egészéről szól­ván hangsúlyozta; a vélemény­különbségek ellenére bizonyí­totta a tanácskozás, hogy meg lehet találni a közös nevezőt, ha. valamennyi érintett érti- érzi, hogy csak összehangolt munkával őrizhetők meg az eredmények, remélhető to­vábblépés. oktatásügy tárgyi feltételei­nek fejlesztésében előtérbe kerül a középiskolák építése, illetve bővítése. Salgótarján­ban folytatódik a tizenhat tan­termes gimnázium építésé, Balassagyarmaton megkez­dődnek egy oktatási-nevelési központ építésének előkészü­letei. A fejlesztés társadalom- politikailag szintén kiemelt területe a közmű-, de elsősor­ban a vezetékes ivóvízhálózat bővítése. A tájékoztatóban szó esett a fiatal házasok és a több­gyermekes családok gyorsabb lakáshoz juttatásáról. Egy felmérés szerint ez a prog­ram Nógrád megyében össze­sen nyolcszáz családot érint. Ezeknek három év alatti la­káshoz juttatására a megyei tanács intézkedési tervet dol­gozott ki. A megvalósításra központi és helyi pénzforrá­sokból összesen negyvenhét­millió forintot költenek.. A tájékoztatót követő vi­tában Czen'é Árpád, dr: Fém­csík János, Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese és Vastag Ottilia mondott véleményt. Géczi János, a megyei pártbizottság első tit­kára felszólalásában kiemelte a tervjavaslat példásan ala­pos előkészítését, előrelátó egyeztetését az Országos Terv­hivatallal, de a helyi taná­csokkal is. Először szerepel­nek a megyei tervjavaslatban —, amelynek elfogadásáról a megyei tanács dönt majd — alternatív megoldások, ame­lyek ugyan megkönnyítik a testület döntését, de egyben a felelősségét is megnövelik. Megelégedését fejezte ki, hogy a jó tervteljesítés, a kö­rültekintő gazdálkodás, a sok irányú tanácsi kezdeményezés meghozta az eredményt: a VI. ötéves terv fő Célkitűzé­seinek jó teljesülését. Nagy fontosságú feladatként . jelöl­te meg, hogy az ivóvízhálózat további bővítése mellett, a korábbinál sokkal többet és hatékonyabban kell foglal­kozni az ivóvíz védelmével. Végezetül rámutatott: a terv- javaslat megfelelő, de a jövő évi költségvetés teljesítésébek garanciája a termelés, a jö­vedelem- és a nyereségteremtő termelőmunka. A jövő évi. költségvetés vi­tája után a képviselőcsoport az országgyűlés téli időszaká­val kapcsolatos tennivalókat tárgyalta meg. Közös nevezőn Befejeződött a filmforgalmazók salgótarjáni tanácskozása $

Next

/
Oldalképek
Tartalom