Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

Ar Elnöki Tancc« ülése F Qsszehíutnk az orszögef^illésf Az Elnöki Tanács csütörtökön ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1984. december 19-én, szerdán, 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűz­ze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos látogatá­sáról az Indonéz Köztársa­ságban, továbbá párt- és ál­lami küldöttség élén a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságban, a Kambodzsai Nép- köztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saságban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. Indonéziában a Suharto köztársasági elnökkel szívé­lyes légkörben folytatott hi­vatalos megbeszéléseiken át­tekintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai konti­nens és a délkelet-ázsiai tér­ség helyzetére. Egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges valamennyi nem­zetközi probléma békés esz­közökkel, tárgyalások útján való rendezése. Megállapítot­ták, hogy a kölcsönös elő­nyök alapián további lehe­tőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fej­lesztésére, elsősorban a gaz­daság és a kereskedelem te­rületén. Ennek érdekében a látogatás alkalmával konkrét megállapodások születtek. A három indokínai ország párt- és állami vezetőivel szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgyalásokon a nemzetközi kérdések áttekin­tése során különös figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai térség időszerű problémáinak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kér­déseit tárgyalások útján, a kialakult realitások, az érin­tett államok szuverenitásá­nak, az egyenjogúság és az egymás jogos érdekeinek tisz­teletben tartása alapján, minden külső beavatkozás nélkül mielőbb rendezni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság és az indokínai országok közöt­ti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő je­lentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött barátsági és együtt­működési szerződés aláírásá­nak. Az indokínai országok­kal a szolidaritás és a köl­csönös előnyök alapján meg­állapodások megkötésére ke­rült sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bőví­tése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tudomá­sul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szol­gálták a Magyar Népköztár­saság külpolitikai céljait és hozzájárultak ahhoz, hogy az érihtett országokkal kapcso­lataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a vízgazdálkodási tár­sulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Bőví­tette a víziközmű-társulatok körét, és a vízműtársulat, va­lamint a csatornamű-társulat mellett létrehozta a belterü­leti vízelvezető-társulat jog- intézményét. Ennek célja, hogy a belterületi vízkár­veszély hatékony leküzdésé­ben a lakossági érdekek ér­vényesítésének új szervezeti lehetőséget teremtsenek. A testület határozott köz­ségek alakításáról, egyesíté­séről, községi tanács és kö­zös tanácsok szervezéséről Az Elnöki Tanács szemé­lyi ügyekben döntött, bírákat mentett fel és választott m°g. (MTI) Felmentések, kinevezések, kitüntetések A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése MSZMP Központi Bizottságá­nak 1984. december 4-i ülé­séről. A pártbizottság Maróthy Lászlót érdemeinek elismeré­se mellett — más, fontos meg­bízatása miatt — felmentette a budapesti pártbizottság el­ső titkári tisztségéből, és Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját megválasztot­ta a pártbizottság első titká­rának. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Németh Károly, az MSZMP Politikái Bizottságá­nak tagja, a Köziponti Bizott­ság titkára. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a HNF-ei- nökénék elnökletével decem­ber 6-án ülést tartott. Meg­hallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Közipontí Bizottsága első az 4-i titkárának tájékoztatóját MSZMP KB december üléséről. Az elnöíkiség megvitatta, el­fogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságá­nak ajánlásait személyi kér­désekben. M'-róthy László életrajza Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács csütörtö­ki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Közipontí Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnök­ségének javaslatára személyi kérdéseikben határozott: Borbándi Jánost, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét — — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből fölmentette. Maróthy Lászlót és Ciehák Juditot a Minisztertanács el­nökhelyetteseivé megválasz­totta. Czinege Lajos hadsereg- tábornokot, honvédelmi mi­nisztert e tiszségéből felmen­tette, egyidejűleg a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Schultheisz Emil egészség- ügyi minisztert — érdemei el­ismerése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel — felmentette tisztségé­ből. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztségéiből felmentette, egy­idejűleg egészségügyi minisz­terré választotta meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré vá­lasztotta meg. Csémi Károly vezérezredest, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkárt — érdemei elisme­rése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tiszt­ségéből felmentette, egyidejű­leg Mórocz Lajos altáborna­gyot honvédelmi minisztériu­mi államtitkárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. Dr. Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se l!)42-ben született Szeg­halom községben. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen szerzett dip­lomát, majd doktori címet. 1965. és 1967. között a KISZ Pest megyei bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem cso- portvezetőjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei vá­rosi Bizottsága első titkárá­nak. Ezt követően a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1973 óta, a Poli­tikai Bizottságnak 1975 már­ciusától tagja. Budapest 33. választókerületének ország­gyűlési képviselője. Czirtege Lajos életrajza Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese 1924- ben született Karcagon. Húsz­éves korában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1944 óta a párt tagja. A felszabadulás előtt me­zőgazdasági munkás, majd kovácssegéd volt. 1945-ben Karcag város MADISZ-tit- kárává választották. 1951-ig különböző pártfunkciókat töl­tött be, majd a Honvédelmi Minisztériumban politikai osztályvezetőként dolgozott. 1957 és 1960 között az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkáraként dolgozott. 1960-ban honvédel­mi miniszterré nevezték ki. 1959 óta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. A Munka Vörös Zászló Érdem­rend és több más kitüntetés birtokosa. Csehák 3udit életrajza A kormány új tagjainak * eskütétele Csütörtökön az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Maróthy László, Czinege Lajos, Csehák Judit, Medve László és Oláh István letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. .* A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbándi Já­nosnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének a munkás- mozgalomban. a szocialista társadalom építésében kifej­tett , több évtizedes eredmé­nyes munkássága elismerése­ként. nyugállományba vonu­lása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje; Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszternek az egész­ségügy fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elisme­réseként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszo­rúval Ékesített Zászlórendje; Csémi Károly vezérezredes­nek, honvédelmi minisztériu­mi államtitkárnak a honvé­delem erősítésében, a néphad­sereg fejlesztésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti együttműködés, barátság el­mélyítésében szerzett érdemei elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zász­lórendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket az Ország- házban Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke ad'ta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György a Miniszterta­nács elnöke. Dr. Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se 1940-ben született Szek- szárdon. A budapesti orvostudomá­nyi egyetemen szerzett dip­lomát. 1965-ig a Tolna me­gyei Tanács kórházában se- gédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosa­ként dolgozott. Ezt követően a Szekszárdi városi Tanács oszályvezetö főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete köponti ve­zetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárává. Fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A párt­nak 1967 óta tagja. Munkás­ságáért 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntették ki. Medve László életrajza Dr. Medve László, egészség- ügyi miniszter 1928-ban Vá- mosgyörkön született. A budapesti orvostudomá­nyi egyetemen szerzett dip­lomát. 1952 és 1954 között a lengyeltóti kórház segédorvosa volt, majd 1963-ig az Egész­ségügyi Minisztériumban dol­gozott főelőadóként. Ezt kö­vetően a minisztérium tudo­mányos tanácsának osztály­vezetője volt, 1967-ben a mi­nisztérium pártbizottságának titkára lett. 1970 és 1974 között az MSZMP KB alosztályvezető­iéként tevékenykedett. 1974- ben egészségügyi miniszter- helyettesé, 1981-ben minisz­tériumi államtitkárrá nevezték ki. 1945 óta a párt tagja. Mun­kásságát 1973-ban és 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. Oláh István életrajza A budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Mun- Lászlónak, az MSZMP Politi- káspárt Budapesti Bizottsága kai Bizottsága tagjának, a december 6-án ülést tartott, budapesti pártbizottság első amelyen meghallgatta Maróthy titkárának tájékoztatóját az Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1926- ban született Nádudvaron., 1945-ben önként jelentkezett az új magyar hadseregbe. MADISZ-titkárként az ifjúsá­gi mozgalomban is szerepel vállalt. 1949-ben elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Aka­démiát, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, 1964-ben ■pedig a Szovjetunió vezérkari akadémiáját. 1945 óta tagja a pártnak. 1966-ban nevezték ki hon­védelmi miniszterhelyettes­nek. Hat évvel később a ma­gyar néphadsereg vezérkari főnöke lett. 1975 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel 1977-ben tün­tették ki. (MTI) Az új vállalatvezetési formákra vonatkozó MT—SZOT irányelvekből A vállalatok önállóságát, rugalmasságát növeli, s a munkahelyi demokratizmust is bővíti az a változás, hogy a vállalatok jelentős részénél a jövőben vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése látja el az általános vezetői teendőket. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tar­talma, megszűnik a mai vállalatfelügyelet. A vállalatok­nak csak egy része marad államigazgatási irányítás alatt. A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének most megjelent együttes jogi iránymutatása rendezi az új veze­téki formákra Való áttérés módozatait, s egyben felhív­ják a szakszervezeteket, hogy az átalakulás során vállal­janak kezdeményező, szervező szerepet. Tájékoztassák a dolgozókat a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről és a vállalatvfezetés formájának módosításáról, segítsék a válla­lati szervezeti keretek korszerűsítését. Ismerjék meg, ösz- szegezzék és képviseljék a vállalati kollektívák vélemé­nyét. Az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben, va­lamint az illetékes iparági szakszervezet és a megyei, il­letve budapesti pártbizottság véleményének kikérésével 1984. december 31-ig előzetesen állást foglal abban, hogy mely vállalat, melyik vállalatvezetési formába, mikor és milyen szervezeti keretekben alakuljon át. Ezt az előzetes állásfoglalást —, amelyet az ágazati hivatalos lapban tesz­nek közzé — a vállalati demokratikus fórumokon — ter­melési tanácskozásokon, összevont szakszervezeti taggyűlé­seken — megismertetik a dolgozókkal, kikérik véleményü­ket, javaslataikat szavazásra bocsátják. A dolgozók állás­pontját — köztük a jelentősebb csoportok kisebbségi véle­ményét is — ismertetik az alapító szervvel. A dolgozók kérhetik például a tervezett vállalatveze­tési forrnának, valamint az átalakulás tervezett időpontjá­nak módosítását és azt is, hogy az alapító szerv tekint­sen el a szervezeti módosítástól. Ezeket a véleményeket legkésőbb 1985. április 30-ig lehet az alapító szerv tudo­mására hozni, amely a vállalati vélemény figyelembevé­telével 60 napon belül dönt. A vállalati vezetés átalakításával a vállalati szerve­zeti és működési szabályzat is megváltozik. A vállalati tanácsok esetében a szabályzat rögzíti például a tagok, ezen belül a dolgozók küldötteinek, illetve az igazgató által de­legált tagoknak a számát, a tanács működésének részletes szabályait, közgyűlési forma esetén a közgyűlés hatáskö­rét, működésének részletes szabályait, a vezetőség létszá­mát stb. A szervezeti és működési szabályzatban határoz­zák meg a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének módozatait. A szervezeti és működési szabályzat tervezetéről is ki kell kérni a társadalmi szervek véleményét, mégpedig oly módon, hogy a dolgozók összevont taggyűlésen, vagy ha ez nem lehetséges, bizalmitestületi ülésen fejthessék ki állás­pontjukat. E vélemények figyelembevételével a szabályzat tervezetéről a szerkesztő bizottság dönt, végleges szövegét azonban a vállalati tanács, illetve a közgyűlés állapítja meg. Az iránymutató okmány intézkedik a vállalati tanács­ban részt vevők megválasztásának módjáról. A közgyűlés vezetésével működő vállalatoknál a közgyűlésnek a válla­lattal munkaviszonyban álló valamennyi dolgozó tagja, te­hát itt választásra nincs szükség. A közgyűlés helyett a dolgozók létszáma, a tevékenység tagoltsága, a munka­helyek szétszórtsága esetén küldöttgyűlés működhet azo­nos hatáskörrel. Az első közgyűlést, illetve küldöttgyűlést az igazgató hívja össze, s itt titkos szavazással döntenek arról, hogy az igazgatót megerősítik-e funkciójában. Itt választják meg a vezetőséget. Ha az igazgatót leszavazzák, pályázatot kell kiírni. Az új igazgató megválasztásáig a kinevezett igaz­gató vezeti a vállalatot. Az iránymutatás az új vállalatvezetési formák létre­hozásával összefüggő sok egyéb részletkérdésről is intéz­kedik. (MTI) Csernyenko kitüntetéseket adott át Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtö­kön a moszkvai Kremlben ün­nepélyes keretek között ki­tüntetést nyújtott át Vlagyi­mir Dolgihnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjá­nak. a Központi Bizottság tit­kárának, Mihail Zimjanyin- nak, az SZKP KB titkárának, Klavgyij Bogoljubovnak, az SZKP KB osztályvezetőjének és Mihail Szmirtyukovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa titkársága vezetőjének. Vlagyimir Dolgih a Lenin- rendet és másodízben a Sarló és Kalapács Érdemérmet, Mi­hail Zimjanyin a Lenin-ren- det, Klavgyij Bogoljubov a Lenin-rendet és a Sarló és Kalapács Érdemérmet, Mihail Szmirtyukov a Lenin-rendet vette át. Konsztantyin Csernyenko gratulált a kitüntetetteknek és megállapította, hogy mind- annyiukra az önfeláldozó munka, a marxizmus—leni- nizmus iránti hűség, a párt ügyének és a szovjet nép ér­dekeinek szolgálata a jellem­ző. A- kitüntetettek köszönetét mondtak az elismerésért. (MTI) Befejeződött a Béke és Szocializmus folyóirat képviselőinek prágai tanácskozás n Prágában csütörtökön befe­jeződött a Béke és Szocializ­mus című elméleti tájékozta­tó folyóirat munkájában részt vevő kommunista és mun­káspártok képviselőinek ta­nácskozása. Az MSZMP kül­döttségét Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára ve­zette. A tanácskozáson részt vevő testvérpártok küldöttsé­geinek vezetőit pénteken a prágai várban fogadta Gus- táv Husák, a CSKP KB fő­titkára, csehszlovák köztársa­sági elnök, aki a többi között kifejezte meggyőződését, hogy a mostani találkozó újabb lendületet ad a kommunista mozgalom nemzetközi egysé­gének megerősödéséhez. A Béke és Szocializmus munkájával foglalkozó érte­kezletről kiadott közlemény 91 részt vevő pártot sorolt fel, akik elé terjesztették a szer­kesztő bizottság és a szer­kesztőségi tanács beszámoló­ját az 1981-ben tartott ha­sonló tanácskozás óta végzett tevékenységről. A vitában az egyes pártok képviselői konk­rét észrevételeket és javasla­tokat tettek a kollektív folyó­irat javítása érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom