Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! | NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A .MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ XL. ÉVF., 285. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 5., SZERDA Ülést tartott a Magyar Szocialista ÜHunEkäspärt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1984. december 4-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló elő­terjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) |"|nnepre virradt ma Erdőtarcsa. A helybéliek, a vendégek, a megye minden pontjáról a szabadság lángjával ér­kező úttörők a település felszabadulásának évfordulójára em­lékeznek egész napos rendezvénysorozattal, méltó külsőségek mellett. Ez a nap, december 5-e azonban nemcsak Erdőtarcsa ünnepe. Negyven évvel ezelőtt az új élet lehetőségét hozta az emlékezetes na-p a falunak és Nógrád megyének egyaránt: a bajt, bánatot, könnyet és fájdalmat jelentő világégés után Nógrádban elsőként e kicsiny településen született meg a sza­badság. A mai emlékezők jórésze a szülők és nagyszülők elbeszélése alapján idézheti a sorsfordító kort. De ott vannak a történelmi eseményre visszapillantók között azok is, akik pincében beren­dezkedve várták a szabaditó napot, ismerve a lőporfüstöt, a bombák félelmetes detonációját, szeretteik értelmetlen elveszté­sének iszonytató érzését. A történészek száraz tárgyilagossággal örökítik meg a tényeket: az új élet kibontakozásának lehetősé­gét megteremte szovjet hadsereg 1944. decembei 5-én törte á] a me­gyétől délre, Verseg és Nagykökényes között, or németek erősen kiépített védelmi vonalát. A hosszú tüzérségi tűz után szabaddá vált az út Erdőtarcsa felé, s a hadi krónikák szerint Iszajkin gárdaalhadnagy harckocsizószakasza volt az első szovjet egy­ség, amelynek harcosai az első felszabadítókként Nógrád föld­jére léptek. Milyen egyszerűnek tűnik mindez, negyven év távolából leírva. A valóság kemény harc, találékonyság és véráldozat volt. Éj­félre felszabadult Erdőtarcsa, a szabadságot hozó ismeretlen katonák egy részének azonban itt véget is ért a hosszú út. Az Eidőtarcsóért, Nógrádért, Magyarországért életüket adó har­cosokat a temető kertjében temették el, a dicső emléküket őrző kőoszlopra ma is odakerülnek az emlékező utókor virágai, ko­szorúi. Az elesettek helyére mások léptek, hiszen csaknem egy hó­napnak kellett még eltelni ahhoz, hogy a heves harcok után Nógrád megye egész területe felszabaduljon. 1944, december 31-e vasárnap volt, s ezen a napon a megye utolsó német megszállás alatt lévő települését, Nógrádszakált is felszabadí­tották. Az esztendő fordulója tehát nemcsak egy új év, hanem egy új kor nyitánya is lehetett Nógrádban. A magyar nép legjobb fiai azonban nemcsak várták, hanem a felszabadító szovjet katonákkal együtt a vérüket is áldozták a szabadságért. A Szovjetunió területéről Magyarországra ti­zennégy magyar partizónszervező csoportot vetettek be, ezek közül hat tudott nagyobb létszámú önálló partizánegységgé szerveződni. Az ország és Nógrád egy része már szabadj volt, amikor a Nógrádi Sándor vezette partizánegység szikratávíróján december 24-én megtudták a két nappal korábbi történelmi ese­mény hírét: Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzeti kormány. Másnap hajnalban a Monosza és a Csengőkő erdő­borította völgyében tartották a partizánok személyi állomány­gyűlését. Határtalan lelkesedésre és további elszánt harcra vall az esemény kapcsán Abroncsospusztán készített és most felolvasott D. 3. számú napiparancs. Szomszéd Imre a Nógrádi partizánok című kiadványban ismerteti azt a táviratot is, ame­lyet az egység szikratávíróján küldtek a nógrádi partizánok Debrecenbe, Magyarország ideiglenes nemzeti kormányának, így hangzott: „A nógrádi partizánegység tisztjei és katonái, a magyar szabadságharc régi harcosai nagy lelkesedéssel fogad­ták az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának hírét és c mai napon felesküdtek, hogy mindhalálig hűen teljesítik a nemzet kormányának parancsait. A német rablók által még megszállt területen állva folytatjuk a harcot az ellenség teljes Folytatta münkátát a VSZ honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bizottsága kedden folytatta munkáját Budapesten. A ta­nácskozást követően az esti órákban az ülés résztvevői megtekintették a magyar néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett mű­vészegyüttesének a Varsói Szerződés közelgő, 30. évfor­dulójára készített ünnepi mű­sorát. (MTI) Hazánkba látogat a iráni külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására decem­ber 5-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Ali Akbar Velajati az Iráni Iszlám Köztársaság kül­ügyminisztere. (MTI) Magyar—egyifitBiiii megállapodás Az MTESZ és az egyiptomi mérnökszervezetek szövetsé­ge (AEEO) közötti első együtt­működési megállapodást írták alá Kairóban a két szervezet képviselői. Az MTESZ küldött­sége, amelyet Füzessy János főtitkárhelyettes vezetett, tár­gyalásokat folytatott Hamed Kaddah-val, az AEEO főtit­kárával. ' Megállapodtak a műszaki-tudományos informá­ciócsere. a szakemberek köl­csönös látogatása és a közös műszaki-tudományos rendez­vények területén való együtt­működés kialakításáról. (MTI) Romhcmyi csempemilliók A Romhányi Építési Kerámiagyár gyártmányfejlesztői érzékenyen reagálnak a piac napi követelményeire, a mázas kerámiák színkarakterét, minta választékát a velük kapcsolatban álló üzletemberek mindenkori igényeinek megfelelően azonnal biztosítják. A tervezők össz­hangban vannak a gyár műszaki-technikai felkészültségével, a termékek az európai szín­vonal élmezőnyéhez tartoznak. Az idén a romhányiak — megerősítve piaci pozícióikat —, mintegy 555 millió forint értékű falburkoló csempét és 322 millió forint értékű padlóbur­koló lapot adnak át megrendelőiknek. Képünk az R—III. korszerű gyártósorán készült. — kulcsár — ülésezett a Mátra—Bükki Intéző Bizottság Középpontban a környezetvédelem Korunk egyik világproblémája a környezetszennyezés, amelynek napirenden tartása hazánkban is lényeges fel­adat. Szőkébb tájkörzetünkhöz tartozik a Mátra és sokak által kedvelt kirándulóhely, a Bükk — e két hegység kör­nyezetvédelmi helyzetéről esett szó a kedden Egerben megtartott Mátra—Bükki Intéző Bizottság soron követke­ző ülésén. Mint Balogh Sándor terü­letfejlesztési főmérnök elő­terjesztésében elhangzott, a Mátra—Bükk üdülőterület környezetvédelmének leg­égetőbb problémája a vízmi­nőség. Súlyosbítja a megol­dás lehetőségeit, hogy nincs tervezői érdekeltség az ol­csó és hatékony létesítmények tervezésére, az alkalmazott technológiák, a tisztítás haté­konysága elavult, a bírságo­lások nem vezetnek ered­ményre, továbbá minőségvé­delmi beruházások és re­konstrukciók csak jelentős központi pénzeszközökből valósíthatók meg. A Mátra északi térségeinek levegőminőségét kedvezően befolyásolja Nagybátonv, Kisterenye és Pásztó vezeté­kes gázzal való ellátása, va­lamint a legnagyobb lég­szennyező üzemben, a Sal­gótarjáni Ötvözetgyárban 1984-ben üzembe helyezett korszerű porleválasztó berendezés. Ugyanakkor, tény: Salgótarján levegőjé­nek por- és kéndioxid-tartal­ma jelentősen meghaladja a normaértéket! Természeti értékekben rendkívül gazdag a Mátra— Bükk üdülőterület s egy sor újabb terület védetté nyil­vánítása van folyamatban, hangsúlyozta a beszámoló. E területeknek csupán kis há­nyada van a természetvédel­mi szervek kezelésében s ez befolyásolja e munka haté­konyságát is. Rendkívül fon­tos, hangzott el, az idegen- forgalom és a természetvé­delmi értékek összhangjának a megteremtése, továbbá a turisztikai lehetőségek bőví­tése. Ennek érdekeben az el­múlt években számos for­rás, sétaút, "pihenő és tor- •napálya, kilátó, autóspihenő létesült. Megjegyzendő azon­ban, hogy ugyanakkor évente több milliós károk keletkez­nek a gondatlanságból eredő erdőtüzekből, a létesítmények szándékos rongálásából... Van mit védenünk, emlí­tette az előterjesztés s ez hangsúlyt ad a környezetvé­delemnek, a tervszerű fej­lesztésnek, hiszen bármilyen jó adottságú üdülőterület is elveszíti vonzerejét a szeny- nvezettség fokozódásával. Ugyanakkor ennek fölszámo­lásával újabb és újabb terü­leték , kapcsolhatók be az idegenforgalomba. Biztató, hogy e téren kialakulóban ván'az együttes gondolkodás­ra, a cselekvésre irányuló tö­rekvés. A Mátra—Bükki Intéző Bi­zottság e tanácskozásán meg­vitatta a jövő évi munkater­vet, ■ valamint tájékoztatási kapott a téli sportszezon elő­készületeiről. majd egyéb, szervezeti kérdések tárgyalá­sával ért véget az ülés. inegsemmisítéséig. , „ , ,Lí . , , A sokatmondó távirat elküldése után alig egy hettel szabad eolt Nógrád megye. S, hogy miként tudtunk élni a mérhetetlen véráldozat órán született szabadsággal, atra ott van bizony­ságként Erdőtarcsa, Nógrád -, s egész hazánk - mai kepe. A pincéből a régen áhított napszintre lépett ember kedvet nem szegte a rombolás lehangoló látványa, Romot takarított, uj ha­rat, s ha-zát épített, miközben újjászületett maga az ember is. A felszabadulás előtt Nógrád az ország legelmaradottabb vi­dékei közé tartozott, a törekvő emberi igyekezet gyümölcse pedig napjainkban már távoli földrészeken is elismerést vív ki. A szocialista és a tőkéspiacokon egyaránt keresett termé­kek viszik messze földre a nógrádi munkás szorgalmának es tehetségének hírét, a földet munkáló parasztember pedig be­bizonyította, hogy a korszerűbb körülmények között a mostoha természeti környezetben is lehet figyelemre méltót alkotni. Mint cseppben a tengeré, Nógrádban is ott van az ország fejlődésének minden jellemzője. Csak 1961-80. között a megye- ben harmincezer család költözött új otthonba, s a VI. öteves terv idején is körülbelüli hétezer lakás épül. Az aprócska gye­rek pedig, aki a faluban is városi körülményekhez méltó iskolában tanul, mór csak a történeimből és a múltra, annak tanulságaira ügyelő szülők elbeszéléseiből tudja: mi volt az ar. A lehetőség útja negyven évvel ezelőtt kezdődött, amikor új napra virradt Erdőtarcsa. Most pedig, amikor a pá­rián ünnep ürügyén megemlékezünk a sorsfordító események­ről, a szabad hazában munkálkodó ember fáradozásának sike­reiről, azt is bízvást elmondhatjuk: tudtunk élni a lehetőséggel! A negyven évvel ezelőtti hajnallal történelmünk legszebb négy évtizede virradt fel. A Magyar ENSZ Társaság közgyűlése előtt Dr. Gömbös Ervin főtitkár nyilatkozata A Magyar ENSZ Társaság december 10-én tartja köz­gyűlését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Roosevelt té­ri székházában. A tanácsko­zás előkészületeiről dr. Göm­bös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtikára, az ENSZ Társaságok Világszövetségé­nek (WFUNA) alelnöke tá­jékoztatta az MTI munka­társát. Rámutatott: a társa­dalmi alapokon működő szervezet ötévenként hívja össze a legmagasabb fórumát, a közgyűlést. A tanácskozá­sokon értékelik az elmúlt időszak munkáját, összegzik a tapasztalatokat, és kijelö­lik a soron következő felada­tokat.. Megválasztják az új intéző bizottságot, valamint a társaság vezető tisztségvi­selőit. A közgyűlés jelentő­ségét fokozza az is: 1985-ben lesz 40 éve, hogy megalakult a világszervezet, és hazánkat éppen 30 éve vették fel az ENSZ tagjai sorába. Ezek az évfordulók megfelelő alkal­mat teremtenek az ENSZ vi­lágpolitikában betöltött sze­repének értékelésére és jö­vőjének beható vizsgálatára. Ennek vizsgálata annál is in­kább szükséges, mert az utób­bi időben egyre több kritikai támadás érte a világszerve­zetet, és gyakorta felvetik a kérdést: az ENSZ mennyiben képes eleget tenni alapvető céljának, annak, hogy őrköd­jön a nemzetközi béke és biztonság felett. — A Magyar ENSZ Társa­ság, amejy a WFUNA kere­tében fejti ki tevékenységet, fontos szerepet vállalt az ENSZ-ről kialakult kedvezőt­len vélemények okainak fel­tárásában, és a világszerve­zet tevékenysége hatékonysá­gát előmozdító javaslatok ki­dolgozásában. Az ENSZ a hi­degháború legfeszültebb idő­szakaiban is a konstruktiv párbeszéd fóruma volt, s nap­jainkban is jelentősen hozzá­járul — hasonlóan más nem kormányközi szervezetekhez — az egyes országok közöt­ti kapcsolatok rendezéséhez. Erre - az tette és teszi alkal­massá, hogy munkaprogram­ja szorosan kapcsolódik az ENSZ na.pirendjén 1 szereplő kérdésekhez. Ezért is szor­galmazza Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki idén februárban Budapest vendége volt, hogy a WFUNA tag- szervezetei az eddiginél is több közvetlen segítséget nyújtsanak a világszervezet­nek feladatai megoldásá­ban. A Magyar ENSZ Társa­ság megbecsült tagja a WFUNA-nak; ennek bizonyí­téka, hogy Simái Mihály aka­démikus személyében évekig magyar elnöke volt a világ- szövetségnek. — Meggyőződésünk, hogy soha nem volt nagyobb szük­ség az ENSZ tevékenységére, mint napiainkban. Az embe­riség jövője végső soron azon múlik, hogy az alapokmány­ban megfogalmazott célok éa elvek mennyiben válnak kor­mányok és a népek minden­napos kapcsolatának alapja-’ ■vá — mondotta befejezésül dr. Gömbös Ervin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom