Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
A magyar népgazdaság 1985. évi terve vul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő. a böilcsődés- korúaik több mint 20 százalékát, az óvodáskorúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az üi osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszakit oktatás aráBeruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezerí belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását Meggyorsul a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkushegy. Nagyegyháza. Fenyőfő). Lezárul az Arpád-híd szélesítése. Befejezik a paksi atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos beruházások közül jelentősen nő a termelőinfrastruktúra kiemelt fejlesztést céljainak: a vasúti és a telefonhálózat, a vízi közművek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénh 'drogén inar, varmint a rádió-televízió műsorszórás fejlesztésénél is. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok nya kissé mérséklődik A középiskolákban és a szakmunkásképző iskoláikban az osztálytermék száma körülbelül 150-nel gyarapodik Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója és befejeződ k az ELTE lágymányosi építési terii Jetének el őközm űvesí tése. Megkezdi működését a Budavári Palotában az Országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. Az egyéb központi beruházások előirányzata az 1984, évi várható teljesítésnél alacsonyabb: új, építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnek. A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmi-gazdasági programok fő céljainak megvalósítására A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak menv- nyisége az ez évihez hasonló lehet. Az irányítási rendszer 1985-től életbe léDŐ módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránva, ezek elsősorban az exoortkénes=éget. azanyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. (Folytatás az 1. oldalról) évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, ez Í984. évi színvonalon maradnák a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a termelés hatékonyságának, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célra orientált akcióprogAz ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a köny- nyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakítását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés- és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozó- ipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő ener- giamegtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hulladék és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szabad kapacitások észszerű hasznosításával a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját erejükre támaszkodva, az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniok. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a ramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban lévő kormányprogramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiakorszerűsítést; a melléktermék- és hulladékhasznosításit. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a szállításszervezés ésszerűsítését; a munkaerő- gazdálkodás hatékonyabbá tételet. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a paksi atomerőmű termeléséből származik. A széntermelés megközelíti, a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni kell a termelés és a. kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyagipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakküzem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolaj-feldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korsze- , rűbbé kell tefini a termelés szerkezetét, munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégi tése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósít tása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakás-építést segíti a javuló ép í tőan yag -el 1 á tá s. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajosnövények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, mi- nőségmegóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és növény- védőszer-felhasználás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tömegtakarmány-fogyasztásra alapozott vágómarha, és juhhústermelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertéstermelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszer- ipar termelése a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik.' A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele emelkedik. Javítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, Az ország népessége mintegy 20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerőáramlást segíti a munkaerőgazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontösT fíeíja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlag- kereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7— 7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek szintentartása oly módon történik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kel] folytatódok, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben. de továbbra is dinamikusan nőnek. A arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére. valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedéspolitikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi pótléka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztet** élelmiszernormája; a gyermekgondozási segélv kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a gyermek egyéves koráig terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermek- ápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi-gyermekágyi segély időtartama; emelkedik korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áruszállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélő-állomások száma nő ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A komád! tv-adó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban ka- pacitásbővítesékre elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíj járulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági árintézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések elősegítik az ártámogatások leépítését, a jobb árarányok kialakítását, a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbérek az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5— 2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kismértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét, a kereskedelmi munka , hatékonyságát, javítani a termeléssel a kapcsolatokat, folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985- ben is folytatódik, a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja, A kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Borsod, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szatmór, Zala megyékben és Budapesten jaA külkereskedelmi áruforgalomban a terv az ösz- szés kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését irányozza elő. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energia- hordozók döntő, a nyers- és alapanyagok nagvobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott. vagy kismértékben aktív lesz és megkezdődik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozó rendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelem- szabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb kórben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hat terv az ez évihez hasonló, 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldogozóipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fogyesztásiciikk-beho- zatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel javítását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. lékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. P’olytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását segítő új vállalat- irányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. * A magyar népgazdaság emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló külgazdaság! körülmények együttesen létrehozzák annak feltétele' t, hogy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk fel- emelkedéséhez és boldogulásához. 2 Í4ÓÜRAD - 1984. december 23., vasárnap | Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1984=100 % 102,3—102,8 101.0— 101,5 103.0 101.0— 102,0 101.0 101,0—101,5 101,5—102,0 193—195 milliárd Ft Á termelőágazatok fejlődése nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése lakossági fogyasztás egy lakosra jutó reáljövedelem a szocialista szektor beruházásai Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése
