Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NÓG RÁD M EG YE IBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA N XL. ÉVF., 301. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 23., VASÁRNAP A magyar népgazdaság 1985. évi terve Ünnepség Salgótarján felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Salgótarján város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából díszünnepségre került sor tegnap a József Attila Művelődési Központban. Az eseményen jelen volt Géczi Janos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Medved Károly, az SZMT vezető titkára. Juhasz András, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint a megye, a város, a környező települések párt-, állami és tömegszervezeteinek, a fegyveres testületek képviselői. Az ünnepségen részt vett Bebev Nyikolaj Alek- szandrovics, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselője, Jaroslav Petrus, a Salgótarjánnal testvéri kapcsolatban álló besztercebányai pártküldöttség vezetője, Jozef Bienski, a besztercebányai városi nemzeti bizottság elnöke. Ott voltak továbbá a megye- székhely ipari üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek legkiválóbb dolgozói. Az ünnepségen, amelyen dr. Szittner András, a városi tanács elnöke elnökölt. Szalai László, az Bizottságának első titkára A Miniszter tanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi felhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem nö- lekedése felülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelőágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számítottnál kevésbé javul, az energiafelhasználás a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1—2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1.5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. A termelés anyag- és alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjedt. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult mag az a cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar fer- meiése a terv elgondoláSiái- hoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hsson’óan '-’Hoznak; a beruházási épí! :,s jejéntítíeb mérséklődik, a fenntartásifelújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű, szervezettebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél és az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt, a napraforgó-termelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertésállomány és a vágósertés- termelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágóiuh- és a gyapjú- termeiés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszafci megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisébe a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kismértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságiban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja _ a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nomináljövedel- mei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyorsan, .de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra békö- vetikező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat e^ensúlya. A nagyobb nominal jövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munka .jövedelmék meghalad iák a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sém megfelelő az ellátás gyermekruházat cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi- gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen beiül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyaik száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és 'az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben. az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztály- termék növelése révén a tanulócsoportok átlag'.étszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztálytermek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik Az Állami Operaház rekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedése miatt — az elgon- doltnái valamivel kisebb mértékben csökkennék. Az állami 1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósság- állományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést,- a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítés.e mellett. A * termelés hateköny. döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló összeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesség, az anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége kismértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gépkivitel emelkedik. A behozatal meny- nyisege várhatóan az 1983. évi körüli alakul. A cserearányok a fel iéteiezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termekek kivitele. Egyes éléhniszer-ipari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiék miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében. kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történték a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. ságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kall alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelőágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismértékben emelkedhet. így mind a társadalom- politika, mind a gazdaságfejlesztés terén a korábbi (Folytatói a 2. oldalon.) MSZMP Salgótarjáni városi mondott beszédet. — Ma 'szeretett városunk, Salgótarján felszabaduiásara emlékezünk. A 40 év távlatából visszatekintve megható- dottsággai. ieielőssegerzettel és tettirekészséggel kívánunk tisztelegni a .nagy tettek hősei előtt, tanulni a korszakos társadalmi, gazdasági átalakulás tapasztalataiból és erőt meríteni az előttünk álló bonyolult, minőségileg is igényesebb feladatok megoldásához, a szocialista társadalom építésének folytatásához — kezdte beszédét a városi pártbizottság első titkára. Ezt követően hangsúlyozta, hogy hazánk felszabadulásának évfordulója a legnagyobb politikai ünnepünk, majd felidézte a Vörös Hadsereg Salgótarján felszabadításával összefüggő harcait. Elmondta, hogy a szovjet csapatok hősi helytállása mellett a lehetőségekhez mérten fejtették ki tevékenységüket az ország megújulásáért, az illegalitásban küzdő kommunisták, a Nógrádi Sándor-partizánesoport tagjai, a karancsdejtösi ellenállók. A továbbiakíban arról szólt, hogy a felszabadulás gyökeres változásokat hozott a magyar nép életében. Megteremtődött a múlttal való leszámolás, az új viszonyok megteremtésének történelmi esélye. Arról, hogy mit érzett és ■ tanult meg korábbi történelméből Salgótarján, mindennél többet mond a város gyors ta,lpráállása. Nyolc nappal a felszabadulás után megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. A Tanácsköztársaság védelmi harcaiban kitűnt egykori vöröskatonák, az ellenforradalmi korszak idején szervezkedő, illegálisan dolgozó kommunistáik, baloU dali szociáldemokrata és szak- szervezeti vezetők gyorsan aktivizálódtak. A munkásmozgalom olyan kipróbált harcosai jártak az élen, mint Alles János. Kerekes Sándor. Gólian András, Fazekas Sándor es társaik. Az ünnepség szónoka ezt követően a demokratikus átalakulás helyi eseményeit elevenítette fel, majd arról beszélt, hogy ma a megyeszékhelyen egy teljesen megváltozott modern városkép látható, új lakások ezrei épültek; fel, fejlettebb az infrastruktúra, megújultak és korszerűbb technikával rendelkezhek az ipari üzemek, szorosabb az együttműködés a megszépült környező községekkel, kulturáltabbak az élet- és munkakörülmények. — Továbbra is . vannak szép programjaink, a jelenlegi tervciklusban is több mint kétezer lakás felépítése várható, ami több lesz, mintamit elképzeltünk. Közben jelentősen megváltozott a lakásgazdálkodás rendje, reálisabbal« lettek az eloszlás feltételei. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nagymértékben növekvő lakásárak következtében városunkban is üresen álló új lakások várnak fizetőképes vevőikre — folytatta Szalai László a ma eredményei és gondjai elemzését; Arról szólt, hogy a városba* az ipartelepek és a lakónegyedek egymás nélkül már képtelenek fejlődni Hangsúlyozta, hogy tisztelnünk keli ezt a sajátos helyzetet, mert először a szén, majd az acél adta kezünkbe a kenyeret és ez a gazdasági alap húzta a fejünk fölé a fedelet. (Folytatói a 3. oldalon| 1 Áz 1985. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai
