Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) lsénél szőkébbre fogná és a leginkább rászorulók körében ellentételezni. Az elhatározott népesedés­politikai intézkedésekkel csak­nem 3 milliard forint éves kö­telezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezzel kap­csolatosan érthető, hogy az ár-, a bér- és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképvise­leti szervek között. Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pe­dig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodás­ban kell megvívni. Az új jö­vedelemszabályozási és adó­rendszer ezért fokozza a gaz­dálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenysé­gét.. Elsősorban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg —egy­re több vállalat kényszerül ügyelni arra, hogy ugyanazt a 'munkát hány ember, milyen munkáid ő-lkihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósul­hat meg, ha az árak emelése az eddiginél keményebb kor­látokba ütközik. Figyelembe véve népgazdaságunk jelenle­gi hatékonyságát és terheit, annak, hogy a fogyasztói' árak a jövő esztendőben kevésbé emelkedjenek, az lett volna az ára, hogy halogatjuk az ösz­tönző bérrendszer bevezetését, s ez nem lett volna helyes. Minőségi változást jelent vi­szont az, hogy — több év el­teltével — jövőre a keresetek léoés't tartanak a fogyasztói árakkal. A Minisztertanács elnökhe­lyettese szólt néhány, a hosz- szatob távú fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézke­désről, majd a következőiket mondta: módosítjuk a taná­csok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejű­leg folvtiattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST- hez tartozó szocialista orszá­gok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontjából is biztató, hogy — a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjet­unióval folytatott tárgyalások alapján — a legfontosabb energíafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartha­tó a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyeztetp.s most kezdődő második szakaszában arra tö­rekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bő­vítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete to- \’ábbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év ked­vező vonásai tovább erősöd­nek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, »mely a megelőző esztendők­nél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazda­ságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gond­jaink enyhítésében — hang­súlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfo­gadását. Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk), a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat munkásellátási osztályának vezetője olyan érdekeltségi rendszer kiala­kítását szorgalmazta, ameiy az anyagi termelésben való v részvételre ösztönöz. A bá­nyavállalatok olyan gondok­kal küszködnek, amelyeket önerőből nem vagy csak rész­ben tudnak megoldani. A ne­héz, veszélyes munkát ma­napság kevesen vállalják. Kérte az Ipari Minisztérium vezetőit: keressenek lehetősé­get a bányászat kiemelt bé­rezésére. Winkler László (Győr-Sop- ron m 8. vk.), a MOFÉM Fémsze' elő Gyár segédműve- zeté.ie Hangoztatta: gazdasági felaő-teink mei’eit egyre na- gyobb f g t'met kell fordí­tanunk az emberi tényezők jelentőségére, a jó munkahe­lyi légkörre, a rendre, és a fegyelemre. Forgony László (Borsod m. H. vk.), az Országos Érc és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének akná­sza elmondta, hogy Ruda’oá- nya határában több millió tonnás gipsz- és anhidritva- gyon van. Ezekből az anya­gokból á cement- és építő­ipar importra szorul. Feltá­rási terveikhez a pénzügymi­niszter támogatását kérte. Zahorecz József (Békés m. 10. vk.), a gádorosi Novem­ber 7. Termelőszövetkezet el­nöke az utóbbi két évtized aszály Okozta gondjairól be­szélt. Javasolta a kormány­nak, hogy az aszálykárral sújtott mezőgazdasági üze­meket részesítsék további központi kedvezményekben. Boros László (B.-pest 26. vk.), a posta kísérleti inté­zetének technikusa a munka- nács elnökhelyettesi tisztsége erő-gazdáikodással kapcsola- alóli egyidejű felmentésével — tos kérdésekről szólva megái- az országgyűlés elnökévé meg­lapította: jelenleg csak a fő- választotta, városban körülbelüli 30 ezer Péter János Apró Antal ér- bejelentett üres munkahely <jemeit méltatva felelevenítet- van. Ezek egy részét átkép- te eddigi életútjának, a nép­zéssel, átcsoportosításokkal hatalom szolgálatának álilo- pótolni lehetne. A dolgozók másait, pályafutását. Ezután érdekeltségét az átképzési tá- az országgyűlés nevében sok mogatásról szóló rendelet sikert kívánt Sarlós István- rnegteremtette, ám az idén a niafc felelősségteljes munkájá- lehetséges támogatásnak csak hoz. mintegy 15 százalékát vettek Apró Antal tisztelettel meg- igénybe. _ köszönte azt a sokirányú se­A törvényjavaslat vitáját gítséget, amelyet országgyűlé- Hetényi István összegezte. si elnöki tisztségének 13esz­Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­választására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköz- társaság országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az országgyűlés elnökét — sa­ját kérésére, nyugállomány­ba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből, Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét — felmentve a funkció­jából — válassza meg az or­szággyűlés elnökévé”. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyző- könyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tiszt­ségéből felmentette, majd Sar­lós Istvánt — a Miniszterta­Változik a napilapok megjelenési rendje Az ötnapos munkahét álta­lánossá válásának megfele­lően, 1985. január elsejétől változik a napilapok megje­lenési rendje. A hét végi tar­talmasabb szám változatlanul szombaton jut el az olvasók­hoz, Az országos és a megyei napilapok következő' száma vasárnap helyett hétfőn jele­nik meg. A változás lehetővé teszi, hogy az olvasók hétfőn, a többi munkanaphoz hason­ló tájékoztatáshoz jussanak. A Hétfői Hírek 1985. janu­ár 6-tól vasárnap reggel ke­rül kiadásra. A lap neve Va­sárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése válto­zatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat a posta 4 városokban és a nagyobb te­lepüléseken utcai árusítással terjeszti. A napilapok kiadásának változásával egyidejűleg a rádió és a televízió bővíti vasárnapi hírszolgáltatását. (MTI) Tudományos emlékülés Salgótarjánban tendeje alatt Ikiapott, s kérte, hogy az új elnököt a képvi­selők támogassák munkájá­ban. Sarlós István, az országgyű­lés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmait, s kife­jezte reményét, hogy a parla­ment tagjainak támogatásával megfelelhet majd a magas párt Központi Bizottságától és tisztség követelményeinek, a Hazafias Népfront Országos Ezzel a parlament téli Ülés- Tanácsa elnökségétől együt- szakai —, amelyen az elnöki tes javaslat érkezett az or- tisztet felváltva Apró Antal, szággvűlés elnökének fel- Cservenk® Ferenené és Péter mentésére és új elnök meg- János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal­nak, az országgyűlés volt el­nökének a munkásmozgalom­ban, a szocialista 'társadalom építésében kifejtett több évti­zedes eredményes munkássá­ga elismeréseként, nyugalom­ba vonulása alkalmából a demrendije kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést szerdán Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságánaii első tit­kára, Sarlós István, az or­szággyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Magyar Népköztársaság Ér- Országos Tanácsának elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) nálását, s ugyanakkor a po- cióban — munkáját dr. Sá nJ , . litika is hatott a tudományok dór László, az MSZMP Nóg-i ra készteti a gazdasági egy- fejlődésére. Ma a párt-, a tudó- rád megyei Bizottságának ősz-' segeket, a változó körülmények;- mányos tevékenységet irányító tályvezetője irányította — az ,i„ - -<• állami szervek az új jelensé- MSZMP Nógrád megyei gek elemzését, az új összefüg- szervezeteinek fejlődésé* gések felismerését, a politi- 1962-től napjainkig Skodd kai cselekvés tudományos Ferenc, a Nógrád megyei párt* előkészítését, a döntési lehető- bizottság titkára, a párttag* ségek felvázolását várják hez. Csakis ily módon lehet­séges egy dinamikusabb gaz­dasági fejlődés megalapozása, az életszínvonal emelése. Befejezésül szólt a társa­dalmi változások elemzésének, a politikai következtetések megvonásának szükségessé­géről, elméleti, ideológiai ér­telmezésének, általánosítá­sának fontosságáról. Kiemelte: politikai érdekünk, hogy a felszabadulás utáni történel­münket minél szélesebb kör­ben ismertessük meg. Mint mondotta, ebben jelentős fel­adat hárul a párttagokra, a propagandistákra és a törté­nelmet oktató tanárokra. Ha ezt a munkát eredményesen végezzük, akkor elősegítjük a párt politikájának jobb megértését, annak tudatos vállalását, egy reálisabb tár­sadalmi önismeret kialakulá­sát, végső soron a társadalom cselekvőkészségének zását. a társadalomtudományok mű­velőitől. Az ilyen igények vi­szont a társadalmi jelenségek sokoldalú megközelítését te­szik szükségessé. Majd az előadó részletesen szólt a megyében folytatott kutatómunka területeiről, irányairól, szakaszairól, mód­ság eszmei-politikai fejlődéi sét dr. Bozó Gyula, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője, á tanácsok fejlődését az 1970-eS években dr. Körmendy JóJ zsef, a megyei tanács vb tit* kára, a szakszervezeti moz* galom fejlődését Medved Ká-j roly, az SZMT vezető titkáraj az ifjúsági mozgalom hely író­szereiről, kiemelve a társada- tét az 1960—70-es évtizedben! lomkutatók felkészültségének és felelősségének fontosságát. Tényekkel bizonyította, íiogy a megyei helytörténetírás az 1945 utáni események feldol­gozásával hasznosan segítette az ideológiai nevelő munkát. Jelentősen fejlődött a tartal­mi és a módszertani munka. Bódi Györgyné, az oktatási igazgatóság tanára, a nép-' frontmunka tapasztalatai* pedig Ozsvárt Istvánná, a Nógrád megyei pártbizottság politikai munkatársa mutató ta be. A Balázs Miklós, a NógrácI Kialakultak azok a bázisok, megyei pártbizottság osztály­Történettudomány, és nemzeti tudat foko- kutatóhelyek, amelyek e te­vékenység alapintézményeivé váltak az elmúlt évtizedek­ben. A múzeum, a levéltár mellett ilyen szerepet vál­lalt a megyei könyvtár és a nagyobb települések könyvtá­rainak helytörténeti gyűjte­ménye is. Hangsúlyozta, hogy me- az MSZMP Nógrád megyei a helytörténeti Bizottsága Oktatási Igazgató­tükrében cím- sága aktív résztvevője e tevékenységnek. Ezt követően Nógrád gye 40 éve feldolgozások írnél dr. Praznovszky Mihály, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője tar­tott előadást. A politika és a történetírás kapcsolatát a helytörténet és az országos történet viszonyrendszerét elemezve részletesen szólt ar­ról, hogy a történettudomá­nyok, ezen belül a helytörté­netírásnak fontos szerepe van a nemzeti tudat megte­remtésében, erősítésében, a hazafias nevelésben. Hangsú­lyozta, hogy a politika soha nem nélkülözhette a tudo­mányos eredmények felhasz­flz MSZBT országos elnöksége titkárának látogatása 0 tanulók körében végzett barátsági munka Salgótarjánban Salgótarjánba látogatott teg- is. Ezután Buttyán Sándor, a nap György Sándor, a Ma- városi pártbizottság munka­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnökségének titkára, kíséretében volt For­gács István, az MSZBT tó- megpolitikai osztályának ve­zetője. A vendégeket a me­gyei pártbizottságon fogadta Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, szót váltottak a moz­galom előtt álló aktuális tó- rnegpoütikai munkáról. Ven­dégeink meglátogatták a Sal­gótarjáni Kohászati Üzeme­ket, ahol a gyár mozgalmi és gazdasági vezetőivel ta­lálkoztak. Látogatást tettek a Komarov és a Bajkál bri­gádoknál, náluk a gyáron be­lül is a legeredményesebben ápolják a két nép barátsá­gát. Délután részt vettek az MSZBT megyei munkabizott­ságának ülésén, amelyre a salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskola úttörő- és barát- ságszobájóban került sor. Az ülésen Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a résztvevőket s a vendégeket, akiket elkísért Gordos Janos társa a tanulók körében vég­zett barátsági munka tapasz­talatairól szólt a salgótarjáni általános iskolai tagcsopor­toknál. Salgótarjánban öt nagy ál­talános iskolai tagcsoport mű­ködik, ezekben összesen csaknem háromezer tanuló vesz részt, megszerezve a mozgalmi munka alapvető ismereteit is. Három intéz­mény - a Gagarin, a Pető­fi Sándor és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola — nagyobb múltra tekint vissza a barátsági munkában, hi­szen csaknem egv évtizede tagjai az MSZBT-nek. A Lo­vász József és a Petőfalvi Jajos Általános Iskola csak az elmúlt években nyert fel­vételt a tagcsoportok sorába. Valamennyi intézményben jó színvonalú és változatos ba­rátsági tevékenység folyik, amely kihat a város vala­mennyi általános iskolájának ilyen irányú munkájára is. Az iskolai tagcsoportok együttműködési rendszeré­ben fontos — többi között szőj — a város többi tagcsoport­jához fűződő kapcsolat, s örvendetes, hogy a patronáló üzemek és az iskolák közös programjaiban szintén egyre nagyobb teret kap a barát­sági munka. A jövőben is azon kell lenni, hogy az MSZBT-tagcsoportok mind szervesebben kapcsolódja­nak be az iskolai munka egészébe, a nevelő- és okta­tótevékenységbe, hiszen sze­repük rendkívül nagy, kü­lönösen a szocialista hazafi- ságra és a proletár interna­cionalizmusra való nevelés­ben, a népeink közötti szo­ros barátság további erősíté­sében. A beszámolót követő élénk és tartalmas vitában fölszó­lalt György Sándor is, aki a hazai, barátsági munka idő­szerű kérdéseit foglalta ösz- sze, többi között hangoztatva az ifjúság körében végzett barátsági munka rendkívüli jelentőségét, s aktuális in­formációkat adott Ezután az ülés tagcsoport-felvételi ké­relmeket vitatott meg, s né­hány konkrét feladatról esett Koordináció és együttműködés Dr. Praznovszky Mihály, ezt követően elmondotta, hogy az 1945 utáni időszak kutatá­sát végzők szakmai felkészült­sége egyre magasabb, mód­szerük, az elért eredményük egyre megbízhatóbb. Kiala­kultak azok a publikációs le­hetőségek is — Nógrá­di Szemle, Palócföld, Nóg­rádi Művelődés, Nógrádi Fórum —, amelynek mó­dot adnak a részeredmények közlésére. A múzeumi szer­vezet és a levéltár kiadványai jól egészítik ki ezeket a le- lehetőségeket. összegzésül el­mondotta, hogy Nógrád megye párt- és állami irányításának dalmi folyamatok fontosába gyakorlata nagymértékben tendenciáiról dr. Gyöngyösi hozzájárult ahhoz, hogy a István, a KSH Nógrád me* megye, mára, az országos gyei igazgatója, az érteimig réteg funkciójának e<# belső összetételének változat sáról dr. Horváth István, * Nógrád megyei Tanács mű* velődési osztályának vezető* je, és a munkához való yj* szonyról, a szocialista élet* vezető-helyettese vezetésé-» vei tevékenykedő gazdaság-J történeti szekcióülésen drl Ozsvárt József, a Nógrád megyei pártbizottság titkárai a gazdaságpolitikai határoza­tok megvalósításának Nógrád megyei tapasztalatairól, drj Szabó István, a Nógrád me-j gyei pártbizottság osztályve­zetője, a megye iparánál* szerkezeti átalakulásáról, For* gó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára, a mezőgazdasági üzemek helyéről, szerepéről* Illés Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács általános elnök* helyettese, Nógrád település-» hálózatának fejlesztéséről és Horváth Józsefné, az okta­tási igazgatóság tanszékveze* tője a megye infrastruktú* rájának fejlődéséről, további fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást. A társadalomtörténeti szekció munkáját Füzesi 1st* van, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának politi* kai munkatársa irányítót la* A társadalmi változások had tásáról a megye politikai éled téré Valecsik Árpád, a me*’ gyei tanács művelődési ősz* tályának munkatársa, a társad helytörténeti kutatás első ségi vonalába érkezett, a kiadvá­nyok számát és azok színvo­nalát tekintve is. A megyei kutatás egyre több helyen kapcsolódik az országos prog­ramokhoz. Az előadó befejezésül szólt mód kérdéseiről Cseh Tibori a helytörténeti kutatás gond­jairól, többek között az ag­rártörténeti kutatás, a társa­dalomtörténeti kutatások, a szakszervezeti munka törté­neti feldolgozásának hiányos­ságairól, továbbá az igényes szakkritika szükségességéről. az oktatási igazgatóság taná* ra szólt. A művelődéstörténeti szekció ülését dr. Ujlaky Ist* ván, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese vezette. Al művelődéspolitika, a kultúra! Fontosnak ítélte meg, hogy ^“pStelaUtt"2^ az utóbbi években megin- * 1 ° dúlt a megyében is a társada- Csongrády Bela, a Nógrád me* koordinálása. Pártbizottság osztályve­lomtudományok Létrejött a megyei múzeumi tudományos tanács, majd a megyei tudományos tanács, és sor került egyes társadalom- tudományok szűkebb koordi­nációjára is. Megemlítette, hogy a korábbinál érdemibb és hathatósabb együttműkö­désre van szükség, a Miskolci Akadémiai Bizottsággal. Szekcióülések Az előadás után szekció­üléseken folyt tovább a mun­ka. A politikatörténeti szek­zetője, a megye lakosságánál# művelődési lehetőségeit, igé* nyelt, a művelődés jellemzői# Füzesi István, a közoktatási reform végrehajtásának me­gyei tapasztalatait Kandi József, a Nógrád megyei párt- bizottság politikai munka* társa, a szocialista világnézel térhódításának fejlődését, • munka feltételeinek alakulás sát dr. Ujlaky István adtaköz* re. A tudományos emlékű 'é* tevékenységét dr. Bandur Ká­roly, az oktatási igazgatóság vezetője foglalta össze. NÓGRÁD - 1984. decembgr 20., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom