Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
/ Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések' a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelpótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1-től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási • díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz ősz- szegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú. 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és Intézmények kiadásai jövőre mintegy lo százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai Intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. Á lakáshoz jutás gondjai közisinertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesz- szük a lakásépítő, vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpoli- kai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre, toldaléképítésre, és több különköl- csönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: Ezek köl- csöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását. az ehhez a'dott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűen azzal jár, hogy más, egyébként jogos igények kiH arm at László (Szabolca- Szatmár m. 4. vtk.), a Gyümölcs- és D ísznövénytermesz- tési Fejlesztő Vállalat újfe- hértóí állomásának igazgatója az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv- és költségvetési bizottság pedig összességében vitatta meg a Magyar Népköztársaság 1985-re javasolt költségvetését. A felszólalások helyzetünk reális ismeretéről tanúskodtak, a képviselők a költségvetést kivétel nélkül elfogadásra ajánlották. A terv- és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatilan formáiban elfogadásra ajánlja — mondotta — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel jár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi háelégítésére nem jut elégséges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Az állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez. nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő. úgy alakul-e a sorsunk, amint, ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést. hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. Hármait László, majd így folytatta: — Az 1985. éri terv feszültségeink minden gócpontján minőségi változásokkal számol, amelyeket ugyan a szabályozó rendszer módosulásai kiválthatnak, de aligha remélhető, hogy az egész év során ezek éreztetik kedvező hatásukat. Külpiacainkon nem számíthatunk kedvező fordulatra, terveink is tartalmaznak feszültségeket, ezért népgazdaságunk minden területén aktív gazdaságszervező tevékenység, következetesen jó munka szükséges ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésünk előirányzatait teljesíthessük. Kelemenné Balogh Katalin, (Szabolcs m. 8. vk.), a nagy- kállói IX. számú Általános Iskola tanára fölhívta a figyelmet : napjainkban Szabolcs-, ban ismét növekszik az elrom évben elért — átlagosan 500—600 millió dolláros — külkereskedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a rubelelszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink —, ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és különösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő —, mintegy másfél évig tartó — időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hirtelen változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Minthogy a magas kamatlábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett eleget tennünk. A szükséges kiviteli többletet úgy érhettük el, hogy az elmúlt években mindvégig és meglehetősen vándorlás, csökken az aktív keresek száma. Ugyanakkor a demográfiai hullám Szabolcsban ma nagyobb gondot jelent, mint az ország más részein. Hegedűsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár szerkesztési osztályának vezetője kérte a kormányzatot, hogy a VII. ötéves terv előkészítésénél mérlegelje Miskolc lakáshelyzetét és a város kapjon nagyobb anyagi lehetőséget arra. hogy a következő tervidőszakban növekedhessél«: a telepszerű., többszintes lakások építése. Miskó István (Bács-Kiskun m. 7. vk.), a Tiszakécskei városi jogú nagyközségi Tanács elnöke szerint, a jelenleg érvényben lévő költségvetési tervezés bázisrendszerű módszere hátrányos helyzetbe hoz- za és tartja azokat a településeket, ahol az intézményeket társadalmi munkával, takarékosan teremtették meg. Ezek kevesebbe kerültek, mint a központi forrásokból meg va lósül t létes í tmények, emiatt az érték után képződött fenntartási alap is kevesebb. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), egyetemi tanár felszól adásában egészségügye üknek a változó körülményekhez igazodó, kívánatos szerkezeti átalakítását vázolva hangsúlyozta: jelentős és a jövőbe mutat az egészségügy vezetőinek az a szándéka, hogy a közigazgatási határokra tekintet nélkü’i regionábs átrendezést hajtanak végre. Az idősekről való társadalmi gondozás kapcsán indítványozta új biztosítás intézményes bevezetését. Verdes Mihályné (Hajdúm. 7. Vk.), a Debreceni Ruhagyár nyíradanyii üzemének raktárosa a termelőüzemek és szakszövetkezetek he-lyeztével, gondjaival foglalkozott. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg a pénzügyi gondokkal küzdő, veszteséges üzemek hitelterhei befagyasztásának, a kamatok mérséklésének lehetőségeit. Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a Szolnok megyei Tanács VB Heté- nyi Géza Kórházának szemészszakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi beruházások nem készülnek el az eredetileg elhatározott időre. A késedelem oka azzal is magyarázható, hogy a beruházó, a leendő üzemeltetők, a tervezők és a kivitelezőik nem közös érdekeltségi rendszerben dolgoznak. Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója szóvá tette, hogy Pest megye és szűkebb választókörzete Érd város súlyos ivóvíz-ellátási és esator- nahálózati problémákkal küzd. Kérte az illetékeséket. részesítsék megfelelő anyagi támogatásban az erre irányuló fejlesztési törekvéseket. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. nagy arányban mérsékeltük a beruházásokat. De még így sem sikerült megőrizni a reálbél átlagos színvonalát. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a többgyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghaladni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek termelése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtuk az ötéves tervben a jövő esztendőre előirányzott termés- mennyiséget. Az idén mező- gazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985- ben az összes hazai termék értékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékát. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az összes hazai termék 4 százalékát, ami 35— 40 milliárd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya, s valamelyest a munkaerőpiac és a beruházási piac egyensúlya is. A belföldi felhasználás kényszerű mérséklése mellett, meg tudtuk védeni legfőbb társadalmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerül megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a lakásellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltété1 ek azonban továbbra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést, mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis! eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságoolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe. mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terhei nket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenésé is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Az előbbi célokat egyidejűleg csak úgy érhetjük el, ha a múltbelinél nagyobb mértékben javul népgazdaságunk teljesítőereje s ha erre alapozva az elmúlt évekre jellemzőhöz képest valamelyest élénkül a termelés. Ez azonban elsősorban attól függ, hogy javul-e az exportképesség. ami nemcsak jobb termékeket, hanem kisebb ráfordításokat is feltételez. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozó kollektívákban rejlő alkotó energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése összefüggő folyamat, s ebben 1985-ben nagy lépéseket teszünk előre. Az MSZMP Központi Bizottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egyértelműen kifejezi azt. hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb állami irányítással kell párosulnia — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. A gazdálkodóegységekben a gazdasági környezetre érzékenyebben reagáló, de egyidejűleg előrelátóbb gazdálkodást erősítik a bevezetendő új vállalatirányítási formák. Fontos, hogy mindenütt sikerüljön olyan mükodésképes belső mechanizmusokat, vállalkozási és döntési formákat kialakítani, amelyék alapján a megújított vállalatvezetés már rövid időn belül önállóbban és eredményesebben tud tevékenykedni. Az új vállalatvezetési for* mák zökkenő nélküli bevezetését szolgálja, az átalakulás mikéntjéről és menetéről szóló, a SZOT elnökségének és a kormánynak a közelmúltban megjelent együttes iránymutatása, amelynek végrehajtása a vállalati kollektívák nagy társadalmi erőpróbája lesz. A szabályozó rendszer módosításával lehetővé tesszük, hogy a vállalatok a kapujukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk, hogy mindezeket figyelembe véve igazítsanak belső önelszámolási és érdekeltségi rendszerükön. Űj lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés meggs^orsí- tására is. Egyensúlyi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy már jövőre csökkenjen a jövedelemközpontosítás, bár a korszerű gépek és berendezések behozatala 1985-ben nagyobb lehet. Ha fokozatosan is, de lényegi változást jelent. hogy az amortizáció teljes egészében a vállalatoké marad, s a feilesztési alaoot terhelő különféle elvonásokat ésszerűbb adó, a fe’halmozá- si adó helyettesíti. Emellett a jövő évtől kezdve a bank- és hitelrendszer átalakítása révén vállalataink a mostaninál több választási lehetőséget kannak arra. hogy jó elgondolásaik. kezdeményezéseik megvalósítására kiegészítő pénzügyi forrásokhoz jussanak. Nem elég átalakítani á technológiát, kicserélni a gépeket. Ennek azzal is együtt kell járnia, hogy korszerűbb, piacképesebb termékszerkezetet alakítsunk ki. Ahhoz, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki és alkatJ mázzunk, ahhoz, hogy megújítsuk és korszerűsítsük berendezéseinket, gyártmányainkat, felkészült, erkölcsileg és anyagilag megbecsült szakemberekre van szükség. Falu végi Lajos ezután arról szólt, hogy a kormány kiemelt programjai a jövőben jobban találkoznak a vállalatok és a dolgozók érdekeltségével, majd az 1985. évi terv szempontjaiból meghatározó fontosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki: Mint mondotta,»népgazdasági terv azzal számol, hogy a 'kivitel 5—6 százalék-1 kai növekszik majd. Ez valóban nagyon feszített feladat, mert nehezen elért és lehető- ségeintóhez mérten viszonylag magas szintről kell továbblépnünk, mégpedig úgy, hogy egyidejűleg az export gazdaságossága is javuljon. Evégett meg kell változtatni az export szerkezetének mai arányait: abban növekednie kell a feldolgozóipari termékeik részarányának. A minőséget, a választékot, a csomagolást és a piaci munkát javítva termékeinket joü»b áron kell tudnunk értékesíteni. A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: Ha azt akarjuk, hogy a teljesítményiek növekedjenek —, márpedig ez mindenkinek érdeke, — hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985-ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a ko-’ rabban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezéket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő években az áremelkedést fokozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya —, amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, továbbá az árrendszer korsze-' rűsí'tése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető c'tekékét érintő áremelést. La ezt igyekszünk a korábbi éve»1 tTolytatáa • í. oldásán.) J 2 NC3RÄD - 1984. december 20., csütörtök Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai Bevételek Md Ft növ. ütem n Vállalati befizetések 404,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4.0 Lakossági befizetések 52.1 *6.2 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 Összes bevétel 607,8 6.5 Hiány 2,5 —28,6 Kiadások Md Ft növ. ütem n'0' Felhalmozásra 58.7 0.5 Támogatások és adóvisszatérítések 141,2 —1,8 Költségvetési szervek kiadásai 202,0 9.8 Ebből: eü. és szoc. intézmények 39,2 13,9 oktatási, kulturális, kutatási, és sportszervek 64.0 11.8 Társadalombiztosítási kiadások 131,7 9,2 Egyéb kiadások 76,7 13,3 összes kiadás 610,3 6,2 Hozzászólá sak Faluvégi Lajos beszéde
