Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

/ Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Javaslatait is figyelembe ve­vő évközi bérpolitikai intéz­kedések' a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalé­kos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvo­nal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a re­álbér színvonalát jövőre meg­őrizzük. — Az árszínvonal emelke­déséből körülbelül 3 százalé­kot okoznak az elkerülhetet­lennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak széle­sebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyug­díjrendszerbe beépített rend­szeres évi nyugdíjnövekedé­sen túl a 3000 forintnál ki­sebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülők jövedelpótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 fo­rinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emel­jük az intézmények élelme­zési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intéz­mények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügymi­niszter elmondta: A szakszervezetek kezde­ményezésére már január 1-től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos el­látásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyerme­kek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb le­hetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos át­alakítása. Ennek első üteme­ként — előreláthatólag már­ciustól — bevezetjük az úgy­nevezett gyermekgondozási • díjat, amely egyelőre a gyer­mek egyéves koráig a kere­settel arányos, a táppénz ősz- szegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallga­tók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emel­jük a szakmunkástanulók ösz­töndíját. Január 1-től több vonatko­zásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú. 30 na­pon túli megbetegedések, va­lamint a kórházi kezelés idő­tartama alatt a táppénz szá­zalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és Intézmények kiadásai jövőre mintegy lo százalékkal emel­kednek. Az oktatási-kulturá­lis kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az ál­talános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógy­szerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi ki­adások csaknem 14 száza­lékkal nőnek. A népesedéspolitikai Intéz­kedések mellett, azokat ki­egészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javí­tásával lehet legtöbbet enyhí­teni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. Á lakáshoz jutás gondjai közisinertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leg­inkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesz- szük a lakásépítő, vagy -vá­sárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorult­ságát. A többgyermekes csa­ládok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpoli- kai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre, toldalék­építésre, és több különköl- csönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támoga­tás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: Ezek köl- csöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre ál­ló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújí­tását. az ehhez a'dott támoga­tás 16 százalékkal fog növe­kedni. Erőforrásaink természete­sen végesek. A közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükség­szerűen azzal jár, hogy más, egyébként jogos igények ki­H arm at László (Szabolca- Szatmár m. 4. vtk.), a Gyü­mölcs- és D ísznövénytermesz- tési Fejlesztő Vállalat újfe- hértóí állomásának igazgató­ja az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bi­zottsági előadója beszámolt ar­ról: az országgyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv- és költségvetési bizott­ság pedig összességében vitat­ta meg a Magyar Népköztár­saság 1985-re javasolt költ­ségvetését. A felszólalások helyzetünk reális ismeretéről tanúskodtak, a képviselők a költségvetést kivétel nélkül el­fogadásra ajánlották. A terv- és költségvetési bi­zottság — összegezve a bi­zottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatilan formáiban elfoga­dásra ajánlja — mondotta — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi ter­vünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelmé­nyeket támaszt és több koc­kázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző évek­ben — hangsúlyozta elöljáró­ban. Mint ismeretes, a VI. öt­éves terv időszakában gaz­daságpolitikánk homlokteré­be azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilár­dítjuk a népgazdaság egyen­súlyát, ezen belül a külgaz­daság egyensúlyát, s társa­dalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gaz­daságpolitika — az egész tár­sadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdem­lő eredményekkel jár. Sike­rült megállítani a konverti­bilis adósságállomány növe­kedését, sőt a legutóbbi há­elégítésére nem jut elégsé­ges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösz­tönöz. Az állami költségve­tés jövőre is biztosítja az or­szág védelmi képességének megőrzéséhez. nemzetközi kötelezettségeinkkel és gaz­dasági lehetőségeinkkel össz­hangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő ki­emelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kong­resszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kö­telez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egy­aránt jövőt és sorsot formál­nak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő. úgy alakul-e a sorsunk, amint, ezt szeretnénk. Elkép­zeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk al­kotó közreműködésére, céltu­datos cselekvésére van szük­ség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést. hogy vitas­sa meg és fogadja el az elő­terjesztett törvényjavaslatot. Hármait László, majd így folytatta: — Az 1985. éri terv feszült­ségeink minden gócpontján minőségi változásokkal szá­mol, amelyeket ugyan a sza­bályozó rendszer módosulásai kiválthatnak, de aligha re­mélhető, hogy az egész év so­rán ezek éreztetik kedvező hatásukat. Külpiacainkon nem számíthatunk kedvező fordu­latra, terveink is tartalmaz­nak feszültségeket, ezért nép­gazdaságunk minden terüle­tén aktív gazdaságszervező tevékenység, következetesen jó munka szükséges ahhoz, hogy a jövő évi költségveté­sünk előirányzatait teljesít­hessük. Kelemenné Balogh Katalin, (Szabolcs m. 8. vk.), a nagy- kállói IX. számú Általános Is­kola tanára fölhívta a figyel­met : napjainkban Szabolcs-, ban ismét növekszik az el­rom évben elért — átlagosan 500—600 millió dolláros — külkereskedelmi aktívum ré­vén ahhoz is hozzákezdhet­tünk, hogy csökkentsük adós­ságainkat. Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a ru­belelszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben terme­lőerőink —, ha szerény mér­tékben is — tovább fejlőd­tek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és külö­nösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő —, mintegy másfél évig tar­tó — időszak, amikor a nem­zetközi pénzpiaci folyamatok hirtelen változásai miatt ke­mény harcot kellett folytat­nunk azért, hogy fizetőképes­ségünket megőrizzük. Minthogy a magas kamat­lábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett ele­get tennünk. A szükséges ki­viteli többletet úgy érhettük el, hogy az elmúlt években mindvégig és meglehetősen vándorlás, csökken az aktív keresek száma. Ugyanakkor a demográfiai hullám Szabolcs­ban ma nagyobb gondot je­lent, mint az ország más ré­szein. Hegedűsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyő­ri Gépgyár szerkesztési osz­tályának vezetője kérte a kor­mányzatot, hogy a VII. ötéves terv előkészítésénél mérlegel­je Miskolc lakáshelyzetét és a város kapjon nagyobb anya­gi lehetőséget arra. hogy a következő tervidőszakban nö­vekedhessél«: a telepszerű., többszintes lakások építése. Miskó István (Bács-Kiskun m. 7. vk.), a Tiszakécskei vá­rosi jogú nagyközségi Tanács elnöke szerint, a jelenleg ér­vényben lévő költségvetési tervezés bázisrendszerű mód­szere hátrányos helyzetbe hoz- za és tartja azokat a telepü­léseket, ahol az intézménye­ket társadalmi munkával, ta­karékosan teremtették meg. Ezek kevesebbe kerültek, mint a központi forrásokból meg va lósül t létes í tmények, emiatt az érték után képző­dött fenntartási alap is keve­sebb. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), egyetemi tanár fel­szól adásában egészségügye ük­nek a változó körülmények­hez igazodó, kívánatos szer­kezeti átalakítását vázolva hangsúlyozta: jelentős és a jövőbe mutat az egészségügy vezetőinek az a szándéka, hogy a közigazgatási határok­ra tekintet nélkü’i regionábs átrendezést hajtanak végre. Az idősekről való társadalmi gon­dozás kapcsán indítványozta új biztosítás intézményes be­vezetését. Verdes Mihályné (Hajdúm. 7. Vk.), a Debreceni Ruhagyár nyíradanyii üzemének raktá­rosa a termelőüzemek és szakszövetkezetek he-lyeztével, gondjaival foglalkozott. Java­solta: az illetékes szervek vizsgálják meg a pénzügyi gondokkal küzdő, veszteséges üzemek hitelterhei befagyasz­tásának, a kamatok mérséklé­sének lehetőségeit. Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a Szol­nok megyei Tanács VB Heté- nyi Géza Kórházának szemész­szakorvosa arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a kórházi be­ruházások nem készülnek el az eredetileg elhatározott idő­re. A késedelem oka azzal is magyarázható, hogy a beru­házó, a leendő üzemeltetők, a tervezők és a kivitelezőik nem közös érdekeltségi rendszer­ben dolgoznak. Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója szóvá tette, hogy Pest megye és szűkebb vá­lasztókörzete Érd város sú­lyos ivóvíz-ellátási és esator- nahálózati problémákkal küzd. Kérte az illetékeséket. része­sítsék megfelelő anyagi támo­gatásban az erre irányuló fej­lesztési törekvéseket. Ezt követően Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke emelkedett szólásra. nagy arányban mérsékeltük a beruházásokat. De még így sem sikerült megőrizni a reálbél átlagos színvonalát. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csopor­tok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gon­doltuk: különösképpen a fi­atalok, a többgyermekes csa­ládok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehe­zebbé. A nehezítő körülmények el­lenére bekövetkezett fejlődés­ről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghalad­ni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben ke­vesebb importanyagot hasz­nál fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A me­zőgazdasági termékek terme­lése 12—14 százalékkal növe­kedik majd. Néhány termék­ből máris túlhaladtuk az öt­éves tervben a jövő eszten­dőre előirányzott termés- mennyiséget. Az idén mező- gazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985- ben az összes hazai termék értékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékát. A nép­gazdaság kiviteli többlete fo­lyó áron eléri az összes hazai termék 4 százalékát, ami 35— 40 milliárd forintot jelent. Számottevően javult az ál­lami költségvetés egyensúlya, s valamelyest a munkaerő­piac és a beruházási piac egyensúlya is. A belföldi fel­használás kényszerű mérsék­lése mellett, meg tudtuk vé­deni legfőbb társadalmi vív­mányainkat, elsősorban a tel­jes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagy­jából sikerül megőriznünk a belföldi áruellátás színvona­lát, megvalósul a lakásellá­tás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a ma­gyar népgazdaság külgazdasá­gi egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jó­nak mondható, a külgazdasá­gi feltété1 ek azonban tovább­ra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gaz­dasági fejlődést, mint ami­lyent erre az évre tervez­tünk. Mégis! eddigi eredmé­nyeink és tapasztalataink alapján, valamint előremuta­tó gazdaságoolitikai törekvé­seink jóvoltából módunk nyí­lik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, tö­rekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyen­súlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk elő­térbe. mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati ter­hei nket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrá­sainkat a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társa­dalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenésé is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növe­kedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is min­den igényt kielégítő mérték­ben. Az előbbi célokat egy­idejűleg csak úgy érhetjük el, ha a múltbelinél nagyobb mértékben javul népgazdasá­gunk teljesítőereje s ha er­re alapozva az elmúlt évekre jellemzőhöz képest valame­lyest élénkül a termelés. Ez azonban elsősorban attól függ, hogy javul-e az exportképes­ség. ami nemcsak jobb ter­mékeket, hanem kisebb rá­fordításokat is feltételez. Feltétlenül szükség van ar­ra, hogy nagyobb teljesítmé­nyekre mozgósítsuk a dolgo­zó kollektívákban rejlő al­kotó energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megúju­lásra való készséget. Mindeze­ket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaság­irányítási rendszer fejlesztése összefüggő folyamat, s ebben 1985-ben nagy lépéseket te­szünk előre. Az MSZMP Központi Bi­zottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egy­értelműen kifejezi azt. hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket ál­lítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb álla­mi irányítással kell párosul­nia — hangsúlyozta a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A gazdálkodóegységekben a gazdasági környezetre érzé­kenyebben reagáló, de egy­idejűleg előrelátóbb gazdál­kodást erősítik a bevezeten­dő új vállalatirányítási for­mák. Fontos, hogy mindenütt si­kerüljön olyan mükodéské­pes belső mechanizmusokat, vállalkozási és döntési formá­kat kialakítani, amelyék alap­ján a megújított vállalatve­zetés már rövid időn belül önállóbban és eredményeseb­ben tud tevékenykedni. Az új vállalatvezetési for* mák zökkenő nélküli beveze­tését szolgálja, az átalakulás mikéntjéről és menetéről szóló, a SZOT elnökségének és a kormánynak a közelmúltban megjelent együttes iránymuta­tása, amelynek végrehajtása a vállalati kollektívák nagy társadalmi erőpróbája lesz. A szabályozó rendszer mó­dosításával lehetővé tesszük, hogy a vállalatok a kapuju­kon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pe­dig elvárjuk, hogy mindeze­ket figyelembe véve igazítsa­nak belső önelszámolási és érdekeltségi rendszerükön. Űj lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés meggs^orsí- tására is. Egyensúlyi helyze­tünk nem teszi lehetővé, hogy már jövőre csökkenjen a jö­vedelemközpontosítás, bár a korszerű gépek és berendezé­sek behozatala 1985-ben na­gyobb lehet. Ha fokozatosan is, de lényegi változást je­lent. hogy az amortizáció tel­jes egészében a vállalatoké marad, s a feilesztési alaoot terhelő különféle elvonásokat ésszerűbb adó, a fe’halmozá- si adó helyettesíti. Emellett a jövő évtől kezdve a bank- és hitelrendszer átalakítása ré­vén vállalataink a mostani­nál több választási lehetősé­get kannak arra. hogy jó el­gondolásaik. kezdeményezé­seik megvalósítására kiegészí­tő pénzügyi forrásokhoz jus­sanak. Nem elég átalakítani á technológiát, kicserélni a gé­peket. Ennek azzal is együtt kell járnia, hogy korszerűbb, piacképesebb termékszerke­zetet alakítsunk ki. Ahhoz, hogy korszerű tech­nikát fejlesszünk ki és alkatJ mázzunk, ahhoz, hogy meg­újítsuk és korszerűsítsük be­rendezéseinket, gyártmá­nyainkat, felkészült, erkölcsi­leg és anyagilag megbecsült szakemberekre van szükség. Falu végi Lajos ezután arról szólt, hogy a kormány kiemelt programjai a jövőben jobban találkoznak a vállalatok és a dolgozók érdekeltségével, majd az 1985. évi terv szem­pontjaiból meghatározó fon­tosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki: Mint mondotta,»nép­gazdasági terv azzal számol, hogy a 'kivitel 5—6 százalék-1 kai növekszik majd. Ez való­ban nagyon feszített feladat, mert nehezen elért és lehető- ségeintóhez mérten viszonylag magas szintről kell tovább­lépnünk, mégpedig úgy, hogy egyidejűleg az export gazda­ságossága is javuljon. Evégett meg kell változtatni az export szerkezetének mai arányait: abban növekednie kell a fel­dolgozóipari termékeik rész­arányának. A minőséget, a vá­lasztékot, a csomagolást és a piaci munkát javítva termé­keinket joü»b áron kell tud­nunk értékesíteni. A jövő évi ár-, bér- és szo­ciálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámu­tatott: Ha azt akarjuk, hogy a teljesítményiek növekedje­nek —, márpedig ez minden­kinek érdeke, — hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösz­tönzést. Ám 1985-ben az ösz­tönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatáso­san, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a ko-’ rabban megszokottnál gyor­sabban emelkedtek a fogyasz­tói árak. Ennek vannak fáj­dalmas szociális hatásai, s ezéket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő években az áremelkedést fokozatosan mér­sékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya —, amely­nek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, to­vábbá az árrendszer korsze-' rűsí'tése és a támogatások le­építése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető c'te­kékét érintő áremelést. La ezt igyekszünk a korábbi éve»1 tTolytatáa • í. oldásán.) J 2 NC3RÄD - 1984. december 20., csütörtök Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai Bevételek Md Ft növ. ütem n Vállalati befizetések 404,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4.0 Lakossági befizetések 52.1 *6.2 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 Összes bevétel 607,8 6.5 Hiány 2,5 —28,6 Kiadások Md Ft növ. ütem n'0' Felhalmozásra 58.7 0.5 Támogatások és adóvisszatérítések 141,2 —1,8 Költségvetési szervek kiadásai 202,0 9.8 Ebből: eü. és szoc. intézmények 39,2 13,9 oktatási, kulturális, kutatási, és sportszervek 64.0 11.8 Társadalombiztosítási kiadások 131,7 9,2 Egyéb kiadások 76,7 13,3 összes kiadás 610,3 6,2 Hozzászólá sak Faluvégi Lajos beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom