Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 298. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Tanácskozott az országgyűlés Törvénybe iktatták az 1985. évi költségvetést Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: I.osonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1) A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2) Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István beszéde A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét íi jövő évi tervnek megfelelő (hatékony, gazdaságosabb terhielés tudja biztosítani — (mondotta bevezetőben Hetényi István. — A költségvetési javaslat fczt tükrözi, hogy az elmúlt fevekben alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gaz- jdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink ►negtar-tásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e ínunkéból kivette a részét. Erőfeszítéseink nem voltak hiába valóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elmúlt években csokiként is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. Tekintettel arra, hogy több Gzázezer családnak nagyobb gondjai vannak, atekintetben, miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonal-politikai intézkezdéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkező és a több- gyermekes családok javára. II kitűzött célok szerint A népgazdság idei fejlődése «lapjában megfelel a kitűzött eélnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás és a felhalmozás kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő kissé megha- iladja a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem azonban egy százalékkal vénül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a Jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk Változatlanul a külgazdasági »egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az Adósságállomány. Jnvábbi csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. így mód nyílik arra, hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaság- fejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Űj vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre —, ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi fel- használás. Bővülhet a fogyasztás. és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfél-két százalékkal emelkedhet. Változik az adófizetések szerkezete További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkentését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogszabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megálllapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodássá. ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jelenleg a nyereséggel arányosan fizetendő város- és köziségfej lesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális összegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozamkövetelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, kü- lönibefizetés terhelte. Ezek megszűnnek és egyetlen adó bevezetésére kerül sor; a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok űj keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az űj, úgynevezett keres etszin (-szabályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot Okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az űj forrna helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adómérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok dön-. tési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk lehetőségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Beruházások az idei szinten Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra —, mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások föl új ításá ra rendeike zésre á 1- ló összegeket és megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakás-építés további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig szükségessé teszi, hogy 1985- tőil elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések fiinansiaíirozásá ban. A költségvetést kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatósok és adó- v isszaitérítesek. Tovább kell haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatások leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen, vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, amelyek hosszabb ideig nem tudnak a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek (Folytatás a 2. oldalon.) II társadalomtudományok segítsék a reálisabb társadalmi önismeret kialakítását Tudományos emlékülés Salgótarjánban Felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője összegezte a tanácskozás tapasztalatait. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett tegnap Salgótarjánban, székházában az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága és a TIT Nógrád megyei szervezete. Horváth József, a TIT Nógrád megyei titkára a résztvevők között üdvözölte a párt megyei, városi, nagyközségi szerveinek, a megye állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselőit, a vezető propagandistákat és a történelemtanárokat. Ott volt az emlékülésen dr. Jozef Bobok, a közép-szlovákiai kerületi pártiskola igazgatója, a történelemtudományok kandidátusa. Az emlékülést dr. (Sordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. Szólt azokról a történelmi jelentőségű változásokról, amelyek a második világháborút követő évtizedekben a világban és nálunk, az országban végbementek; így a tulajdonviszonyok, a társadalmi szerkezet változásáról, a kulturális forradalom eredményeiről, a szo-i cializmus alapjainak megteremtéséről. A továbbiakban elemezte a gazdasági építőmunka jelenlegi szakaszának tapasztalatait. Hangsúlyozta: az 1968- as gazdaságirányítási re-; formmal új, alapvetően köz- gazdasági módszerekkel történő, tervszerű gazdaságirányításra tértünk át. Hatása nem csupán a gazdaságban, politikai, társadalmi méretekben is jelentős volt. Többek között erősítette a tanácsok önállóságát, népképviseleti jellegét, segítette a szak- szervezeti munkát, a szövetkezetpolitikai tevékenységet, hozzájárult a társadalmi demokratizmus fejlesztéséhez. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése a gazdálkodás további intenzív fejlesztését szolgálja, mert gyorsabb és hatékonyabb alkalmazkodás(Folytatás a 3. oldalon.) Magyarnámforban, Balassagyarmaton, Csesztvén jártak a kemerovőiak Vidéki körúttal folytatódott ma a kemerovói kulturális delegáció programja megyénkben. A hétfő óta Nógrád ban tartózkodó küldöttség — amelyet Valerij Fjodoro- vies Kolesznyikov, a Kemerovo megyei pártbizottság tudományos-oktatási osztályának helyettes vezetője irányít — tegnap Nógrádme- gyerben, Balassagyarmaton, Csesztvén járt, gyermekintézményt, iskolát, művelődési központot látogatott meg. í Délelőtt Balassagyarmaton, a városi tanácson Fábián Já- nosné osztályvezető tartott tájékoztatót a kemerovóiak- nak a város történetéről, hagyományairól, kulturális eleiéről. A vendégek elsősorban a szakmunkásképzéssel ösz- szefüggő részletkérdések iránt érdeklődtek. Délután a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolába vezetett a küldöttség útja. Itt a diákok részben orosz nyelvű műsorral — dalokkal, versekkel — köszöntötték a vendégeket. Ezután Tóth Lajos igazgató informálta a Kolesznyikov vezette delegáció tagjait az iskola életéről, különös tekintettel arra, hogy az ifjúsági mozgalom miként és milyen hatásfokkal segíti a nevelőmunkáit. Épp tegnap délután zajlott az iskolában a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő helyi fordulója. A vendégek rövid ideig „belehallgattak” a szellemi versengésbe, majd Valerij Kolesznyikov meleg szavakkal köszöntötte a diákokat. Ezután a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a közművelődésről tájékozódtak a kemerovőiak. Dr. Kecs- keméthy Gyuláné igazgató részletesen ismertette, miként vonják be a kuliturálódásba a város felnőttjeit és fiataljait. Megismerkedtek a vendégek a „vizuális műhely”, a „gasztronómiai műhely”, ’ a „mozgásművészeti terem” munkájával. Képet kaptak az iskolákba „kihelyezett” programokról, valamint a fel-' nőiteknek, szülőknek szervezett matematikaoktatásról. A kemerovőiak itt is a szakmunkásképzőkkel kapcsola-i tos programok iránt tanúsítottak élénk érdeklődést. A művelődési központból Csesztvére, a Madách-kűriá- ba látogattak a kulturális küldöttség tagjai. Itt a kiállítás megtekintése után irodalmi kérdésekről kaptak tájékoztatást. A múltbeli értekek mellett szó esett a jelen irodalmi életéről, többek, közt a megyei folyóiratról, a Palócföldről, valamint a Komjáthy Kör néven ismert balassagyarmati művelődést egyletről, _
