Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

Ritter Alocfár Eszmény: a cselekvő ember Nem irigylem az olvasót! Ebben az évben már a har­madik tévékri'tiikus ízléséhez, szellemi, érzelmi karakteré­hez kénytelen alkalmazkodni. Tudjuk, az állandóság igen fontos ebben a műfajban is: biztos kiindulót, támpontot ad, alapja a viszonyításnak. De nincs mit tenni, a körül­mények gyakran erősebbek bármiféle elvnél, és nem kí­nálkozik előttünk más lehető­ség, mint a higgadt tudomá­sulvétel, s ismételten: az al­kalmazkodás. Így hát az én észrevételei­met, megjegyzéseimet fogják az elkövetkezendőkben olvas­ni a televízió egy-egy műso­ráról, vagy az egész intéz­mény általában vett tevékeny­ségéről. Ehhez még csak any- nyit — lapunk régi, rendsze­res olvasói előtt ismert —, nem élőször írok tévékritükát, korábban éveken • keresztül recenzáltam századunk leg­újabb médiumát. Az ismételt szereplés pedig talán módot nyújt arra is, hogy egy idő eltelte után felmérjük a vál­tozást — ami bennem, illet­ve köztem és a televízió kö­zötti viszonyban lezajlott tár­sadalmunk általános változá­sának talaján. „Fényes vendég jön hozzá-, tok..— választotta emlék- műsora címéül Jeszenyin Idők beteljesülése című versének egyik szép sorát Babiczky László. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom — „amely megrengette' a világot” (John Reed) — 67 évvel ezelőtt mu­tatta meg a nincstelen mun­kás- és parasztmilliók igazi erejét, és teremtett az orosz- országi káoszban áttekinthető, az előzőekhez viszonyítva minden ízében új társadalmi rendet. S ebben a rendterem­tésben, új világépítésben a hitvallását nyíltan vállaló, cselékvő ember játszotta (es játssza ma is) a főszerepet. A szavak mellé odaálltak á tettek, szorosan összefonód­va, úgy, mint az egymástól, még erőszakkal sem, soha szét nem választható édes- testvérek. Babicziky László rendezése, a képernyőn több­ségükben ritkán látható szí­nészek vers- és prózamondá­sa — pátosz nélküli patéti- kumával, keresetien, illő ké­pi artiszitiikumával, sugárzó őszinteségével — élmény szám­ba ment. méltónak bizonyult az emlékezésre. Az ünnep estéjén új soro­zat kezdődött az egyes prog­ramon. Az ötvenéves Gleb Panfilov terjedelemre szűk, tartalmában, jelentőségében azonban kiemelkedő művésze­tének reprezentánsa a Kez­det. De csak a televízióban. A valóságban — és a képer­nyőre csak később kerülő — A tűzön nincs átkelés az el­ső. amely a Kezdet előtt há­rom évvel, 1967-ben készült Panfillóv „belépőiéként”. Ez a lírai háborús film az emberi lélek és sors bámulatos mély­ségeit képes megmutatni, ha­tásos. tiszta művészi eszközök­kel. Olyan bravúr a mű, hogy nem tudom, Panfilovnak si­került-e elérni, vagy megha­ladni. E felvetéssel viszont el­érkeztünk a sorozatszerkesz­tések mindenkori problémájá­hoz: milyen szeleteket szakít­sunk kj egy-egy életműből, milyen sorrendben mutassuk meg azokat? Mert igaz, A tűzön nincs átkelés Panfilov első filmje, (talán) legjobbja is; de célszerű-e vele soroza­tot kezdeni? A háborús té­ma, sok rossz háborús film tapasztalatán nevelkedve, nem riasztja-e el a nézők sokasá­gát, és nem legyintenek-e majd később is a kiváló rendező­re? A magas szint után egyál­talán lehetséges-e a fokozás? A sorozat szerkesztői. is­merve a Panfilov-műveket, jól választottak. A Kezdet nincs annyira fogyatékos, hogy ne csinálhatna kedvet a későbbiekhez, de nem is any- nyira hibátlan, hogy ne lehes­sen túlszárnyalni. A szerkesz­tés bölcsessége folytán (ne fu­karkod junk az elismeréssel sem, ha úgy érezzük, kijár) tehát a sorozat életképes. Gieb Panfilov tudatosan a cselekvő ember elkötelezettje. Olyan emberek a hősei — el­sősorban nők —, akik az élet jobbítását tűzték célként ma­guk elé, s akaratukat, ha ki­térőkkel is, következetesen végigviszik. Ennek ellenére Panfilov egyáltalán nem se­matikus, sőt, nagyon árnyalt, hiteles jellemábrázoló, hely­zetfestő, hangulatteremtő. Er­ről képet kaphattak Kezdet című filmjének nézői is. A celluloidszalagról a szépítés nélküli, gondokkal, választási nehézségekkel és fájdalmakkal teli élet tárja elénk valósá­gos arcát. S hogy a rendező szándékát, gondolatait értsük, abban nagy segítségére van felesége, alkotótársa, filmjei­nek főszereplője: Inna Csuri- kova, akinek csúnyácska ar­cán mérhetetlen gazdagságban tükröződik az érzelem. A héten befejeződött az an­gol tévéfilmsorozat, Az One- din család. Sokak szerint: végre, még többek szerint: kár. Hajdanán az első széria darabjait még magam is lep­lezetlen izgalommal néztem, aztán egyre sablonosabbá, el­lenszenvesebbé vált a soro­zat. Hergelt az Onedinek ha- rácsolása, önzése, embertelen­sége. S eppen ezért tűnt meg­magyarázhatatlannak: ha ilye­nek ezek az emberék, miért ra­jong annyi magyar néző érte? Nem állítom, hogy sikerült a ti­tok nyitjára jutni, van azonban egy elképzelésem. Nevezetesen az, hogy a sokáig feladatvég­rehajtásra, gondolkodás nél­küli engedelmességre kénysze­rült honfitársainkat megra­gadja az Onedinek aktivitása, és ezt meg a szabad cselek­vés lehetőségét, erejét csodál­ják bennük. Egy olyan hazai társadalmi helyzetben, mely­ben a gazdasági társulások, vállalkozások keretei kitágul­nak. Persze mindez nem változ­tat a lényegen: Az Onedin család művészieden, hatásva­dász, rossz szellemiségű film. Maradjanak már hajóik vég­leg az angol vizeken, s One­dinek éljenek boldog házas­ságban, békében az Egyesült Királyságban! Sulyok László Lyukkártya a telefonban Egy angol cég újfajta tele­fonkészüléket fejlesztett ki, amely a . beépített mikropro­cesszor (miniszámítógép) se­gítségével telefonhívás közben számokkal kijelzi a hívónak a beszélgetés díját. Csak a hí­vott fél díjövezetét kell meg­jelölnie a hívónak a megfele­lő nyomógomb lenyomásával. A napszak szerinti díjszabás­változásokhoz a beépített elektronikus óra ad au oma- tikusan információt a m'kro- processzornak. Tekintette! a díjszabás sűrű módosulása'ra, a díjszabásra vonatkozó alap- információkat egy lyuk.c m+ys tartalmazza, melyet a telefon­készülékbe beépített e »vszerű elektromechanikus kártyaleol­vasó érzékel és táplál be a készülék memóriájába. Az előfizetőnek a díjszabás vál­tozásakor postán kiküldik az új adatokat tartalmazó lyuk­kártyát. A díjszabáskijelző a hívá­sok szünetében autowiaóku- san digitális órává alakul, és jelzi a pontos időt. A készü­léknek Hét változta van: egyik csak angol és európai viszonylatban, a másik a vi­lágon bárhol alkalmazható. Egy riporter emlékeiből (1.) Ragyás Fred, a légiós Bizony, már igen régen, a marseil!e-i királygyilkosság után, Nizzából jövet úgy éj­féltájban szálltam le a kikö­tővárosban a gyorsvonatról. Nem tudtam, hogy éppen nemzetközi vásár van, így egyik szállodából a másikba bandukoltam, de nem kaptam szobát. Rendőr lett figyelmes rám. Amikor nagyon is döcö­gő franciaságomat észrevette, tanácsokat adott, majd velem jött, hogy szállást keressünk' Íme az intelmek: — Marseille tele van gaz­emberekkel. A nőktől óva­kodjék, a férfiaktól még job­ban. Csak a Teremtő Úris­tennek higgyen, mert itt több a csaló és hazug, mint bár­hol. A pénzét ne tartsa a ci­pőjében, mert először azt húzzák le az útonállók. A rend őre elkísért a régi kikötőig, ahol egy ócska ho­tel az összeomlásra várt. Igen nagy pajtásságban lehetett a patronnal, mert szobát kap­tam. Aludni nem tudtam, mert a szomszédban köhögő­művész produkálta magát, aki álmában ordított... Másnap ismerkedni kezd­tem a várossal. A sok plakát közül azt találtam a legérde­kesebbnek, amely amatőr bi­kaviadalra invitált. Íme a szöveg lényeges része: „Az amatőr bikaviadalon 18—30 év közötti férfiak vehetnek részt. Aki ledöfi a bikát, 2000 frank pénzjutalomban része­sül. Az igazgatóság jelenti: hogyha valaki életét veszti a bikaviadalon, hozzátartozó­ja nem kap kártérítést. Az igazgatóság csak harmadosz­tályú temetés költségeit vál­lalja.” A Port Vieux zegzugos ut­cáin bolyongtam délfelé. A kikötőnegyedben nagyüzem... Hajók érkeznek, rakodnak kifutnak... Az idegenlégió to­borozóirodáját kerestem, Sok- szegletű szürke épület tűnt fel. Falain nagy méretű, ri­kító színű feliratok, tucatnyi nyelven hirdetik: „Hív a Lé­gió! Férfias élet, sok kaland, magas zsold. Köztük a he­lyed!” Az oldalfalat képso­rozatok díszítették: „Ilyen pompás dolga van a légiós­nak. ..” — mesélik a fotók... Tényleg csábító jelenetek lát­hatók. Például az első fotón toprongyos fickó aláírja a belépési nyilatkozatot — és öt év múlva mint elegáns úr nagy halom bankót vesz fel, mert leszerelt — mutatja a huszadik kép... Hirtelen úgy éreztem, hogy malomkő esett a váltamra. Hátrafordulok, óriásnak is beillő, lapátkezű légiós őr­mester mosolygott rám. — Ragyás Frednek nevez­nek, a himlőhelyeim miatt — mutatkozik be oroszlánbőgés- szerű, rekedt hangon. Mint­ha Rejtő Jenő valamelyik lé­giós regényének egyik fősze­replője lépett volna mellém. A Füligszáj Fred név jobban illett volna rá, mert késvá­gás okából szokatlanul széles a szája. — Be akarsz lépni hoz­zánk? — kérdezi. — Nem! Újságíró vagyok, riportot szeretnék írni. Be­vinnél? — Be!... Azt azonban nem garantálom, hogy ki is jutsz. Nálunk utálják a firkászokat, akik mindenfélét írdogálnak... Azt, hogy a légió pokol, meg ilyeneket... Ajánlok valamit: üljünk le a Bánatos Bálná­ban, ott iddogálás közben szépen elbeszélgethetünk. A közeli pincelebujba me­gyünk. Napóleonnal szólva legalább négyszáz évnyi bör­tön és fegyház tekinthetett le ránk, ha a nagyérdemű ven­dégség priuszát vizsgálgatjuk. A csapos rendelés nélkül fél liter viszkit tett Fred elé, s csak azután kérhettem — teát... Újdonsült ismerősöm villámgyorsan öblítette le torkát, kezefejével megtöröl­te száját, és indított: — Arra vagy kíváncsi, hogy milyen is a felvétel a légió­ba? Nem kérnek iratokat, nem kérdeznek semmit. Olyan nevet mondasz be, amilyent akarsz... Vizitfélé­re terelnek. .. Igen kedvesek hozzád. .. Szív, tüdő meg mindenféle doktori dolog. .. Légzéshallgatás, böködés, has­nyomkodás, fülbesúgás, meg a nyavalya tudja, hogy mi minden... Ja igaz!... Köz­ben húsz mélyguggolás és megint tüdőhallgatás. . . Az­után: ki az udvarra! ötven- kilós homokzsákot tesznek a nyakadba és tíz perc futás... Ha nem rogysz össze: aláír­hatod a belépést. Felpénzt is kapsz, 3000 frank üti a mar­kod. Node arról ne is álmo­dozz, hogy miután beléptél egyedül léphetsz ki az utcá­ra. . . Kísérettel visznek a gyűjtőtáborba — északi irány­ba bökött.— az erődbe. Jó a kaja.., Pihenhetsz. .. A kan­tinban szivart, cigarettát, italt meg sokfélét kaphatsz —• hiszen van pénzed. Beöltözöl. Kis gyakorlatozások. Ismer­kedések, barátságkötések... A légiósokat innen mostanában Sidi bel Abbesba viszi a ha­jó. Hát. . . a kiképzés nem fenékig tejfel. A kétnapos menetelés a sivatagban sem ünnepi öröm. Előfordul, hogy a gyengébb ipse hamar be­adja a kulcsot — és megkap­ja az ingyen papírkoporsót. Megkérdeztem, hogy ma­gyarokkal találkozott-e a lé­gióban? Többel is. Az egyik­re jól emlékezik. Feggede Bella (nyilván Fekete Béla) volt a neve. Szeretője szí­vében felejtette a kését, azért jött közénk. Bátor fickó volt. Megemlítem, hogy egy ma­gyar író, — Rejtő Jenő — humoros légiósregényeket ír, amelyeknek óriási sikere van. Elég részletesen mondtam el a Pokol zsoldosai kötet me­séjét. Ragyás Fred jókat ne­vetett. .. — Nagyszerű! Mulatságos! Ahogy a szerző úr azt elkép­zeli. .. — A légióban kemény az élet, de nincs verés, ke­gyetlenség — állítja. — A ka­tonai büntetések érvényesek. Kimenő megvonása, sötétzár­ka, gúzsbakötés és vasrave- rés. Egyik sem szép vagy jó mulatság. Ha súlyosabb a fa- ryelemsértés: katonai bíróság hoz ítéletet. Nem a kapitány lövet agvon, vagy az őrmes­ter!... Persze megtörténik, hogy a kimenőnapon a légiós kissé sokat iszik, verekszik. Előfordul, hogy szétverik a kocsmát. Ilyesmiért két hó­nap sötétzárka és szigorított kiképzési gyakorlat a bünte­tés. Ezért meggondolják a fi­úk. .. Hát üdvözlöm a szer­zőt, aki humoros légiós figu­rákat szerepeltet és izgalmas történeteket agyai ki... Ragyás Fred órájára néz... Újabb fél liter viszkivel, majd cifra káromkodással! búcsú­zik. Chicagói filmfesztivál Nagy sikerrel mutatták be vasárnap este a chicagói nem­zetközi filmfesztiválon Mé­száros Márta Napló gyerme­keimnek cimű filmjét. A kö­zönség melegen köszöntötte a rendezőnőt, aki a vetítés után számos kérdésre válaszolt. Az idén 20. alkalommal megrendezésre kerülő feszti­vált pénteken este ünnepélye­sen nyitották meg a nagy amerikai városban. A két hé­tig tartó vetítéseken mintegy 80 egész estét betöltő játék­filmet, és több mint 330 egyéb filmalkotást mutatnak be, a hivatalos versenyben azonban csak 24 film vesz részt, köz­tük Mészáros Márta műve. Versenyen kívül mutatták be Bacsó Péter Te rongyos élet című művét, amelyet a kö­zönség nagy tetszéssel és elis­meréssel fogadott. A megnyi­tó műsorán Claude Lelouch francia rendező Vive la vie című alkotása szerepelt. Nagy érdeklődést keltett Maximili­an Schell, az ismert nyugat­német színművész és rendező Marlene Dietrich életéről ké­szített dokumentumfilmje. A fesztivál nemzetközi zsű­rijében számos neves rendező van, köztük Michael Kakoyan- ris, Nellie Kaplan. A magyar filmművészeket Rózsa János képviseli A versenyfilmek vetítése eev héten át tart. műsor 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Mirella Freni operaáriákat énekel 20.40: A magyar népdal hete 21.30: Munkások ’84. V. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kacsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 23.30: Operakettősök 24.00: Németh Zoltán táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi 10.05: Diákfélóra 10.35: Nádihegedű 10.50: Zenekari muzsika 11.40: Az élet komédiásai. 8. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza 13.19: Kamarazene 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: A magyar népdal hete 15.40: Horustitzky Zoltán: VI. vonósnégyes 16.05: Varázskörben 17.00: Világablak. II. rész 17.30: Rózsa Miklós: Bűvölet — filmzeneszvit 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene táncritmusban 12.30: Cigánydalok, csárdások 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14.20: A magyar népdal hete 14.40: Hangos szótár: pofézni, roseibni, stelázsi 15.05: Az operabál 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: A Csúcsforgalom folyta­tása 17.30: Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Vidám népmesék 20.22: Dél-amerikai melódiák 21.05: „Vár. ország, nemzet, s tartalma e nép” 21.29: Melis György operett­felvételeiből 22.00: Zeneközeiben a rádió­hallgató 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időiáiás. 17 05: Zen :doboz. A stú­dió zenés rejtvén v műsora. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00 :• Eszak-ma- gyarországi krónika. 18 25—18 30: Lap- és műsorelőzet°s. MAGYAR TELEVÍZIÓ* 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé 8.35: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.05: Orosz nyelv kicsiknek — 7. rész 9.15: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) 9.30: Elő múzeum 9.50: Parasztok, XIII/12. rész 10.40: Híres spanyol operaéneke­sek 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.35: Barangolás a szerkezetben, IT. 16.05: Adni, kapni, jó! 16.20: Most mit tegyünk? 16.35: Hírek 16.40: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 17.30: Mi legyek? III. 18.00: Reklám 18.05: Kakukkfióka 18.45: Képújság 18.50: Ministúdió ’84. 18.55: Reklám 13.10; Tévétorn» — ................................................................................... ..." f 4 NÖGRAD - 1984. november 13., kedd | 1 9.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Különös házasság. Tévéfilm. IV/1. rész 21.35: Stúdió 84. 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Vxilon show 4. 18.50: Hasznos mulatságok 19.25: Elgy hang és néhány maszk 20.00: Két kalandtábor 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.30: Autó-motor sport 21.50: Kínai tájak és emberek, VIII /7. rész 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A TASZSZ-hírügynökséget felhatalmazták a következő nyilatkozat közzétételére... 21.45: Fénysugár. Dokumentum- műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Tv-híradó 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00 • Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 22.00: Lengyel lélektani film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Lát­tam az új világ születését. I—TT. Színe* történelmi film* — Tarján Vendéglő: King Kong. (14) Szí­nes. fantasztikus amerikai szu­perprodukció. — Kohász: Halál- csapada. (16) Színes, szinkroni­zált amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től: öklök és koponyák. Színes, szinkronizált szovjet történelmi, kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: Altatódal nászágyon. (16) Színes, szinkronizált olasz film­vígjáték. — Pásztói Mátra: Jé­zus Krisztus szupersztár. Színes amerikai film. — Nagybátonyi Bányász: Könnyű testi sértés. (14) Színes magyar film. — Pető­fi: Harctéri regény. (14) Színes szovjet film. — Rétság: Beszélő köntös. Magyar film. — Kistere- nyei Petőfi: A gonosz Lady. (Ifi) Színes, szi^ronizált angol törté­nelmi kalandfilm. — Jobbágyi: A nyolcadik utas a halál. (18) Szí­nes angol fantasztikus kalandfilm. 20.00: „Különös házasság” — 1. rész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom