Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
\ Á kötözés, vérzéscsillapítás módszereiről Ismeretes, hogy a testet ért ígynevezett erőművi behatás következtében a bőrön és a bőr alatti szövetekben szerkezeti változások, folytonosság^ hiányok — köznapi nyelven: sebek — jönnek létre. Az erőbehatás jellegétől függően beszélünk zúzott, metszett, lőtt, szúrt, harapott, égett stb. sebekről. A sebzés következtében ki- sebb-nagyobb fokú vérzés keletkezhet; enyhébb-heve- sebb fájdalom léphet fej, és a sebzés - körülményeitől függően különböző mértékben szennyeződhet a seb, utat nyitva a fertőzésnek. A legfontosabb tennivalók A sebellátás során arra törekszünk, hogy az esetleges vérzést megszüntessük, vagy legalábbis csillapítsuk; hogy a seb további fertőződését megakadályozzuk. A sebellátás tennivalói: a sebkörnyék megtisztítása; a seb steril fedése; vérzescsil- lapítás; a sebzett testrész nyugalomba helyezése. A sebkörnyék megtisztítása azért szükséges, hogy a sebet fedő kötszer esétleges elmozdulása ne sodorhasson szeny- nyező anyagot a sebbe. Fertőtlenítő oldatba, esetleg csapvízbe mártott törlő segítségével a seb környékéről eltávolítjuk a durva szeny- nyeződést — olajat, földet, sib. —, gondosan ügyelve arra, hogy mindig a sebszéltől kifelé töröljünk. A sebet magát nem szabad mosogatni, abból a durva szennyeződést mint pl. üvegszilánk, ' salak — óvatosan csak akkor szabad eltávolítani, ha nem rögzülték a sebben, és eltávolításukhoz nem kell a sebbe nyúlni. A sebkörnyéket a közvetlen sebszéltől kifelé irányuló húzásokkal, mintegy 1—2 centis sávban tisztítsuk. Tilos a sebet kimosni, abba belejódozni! A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. Ennek célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. A jódampulla használata: az ampulla nyakát az azt fedő párnácskán keresztül törjük össze. Lefelé fordítva az ampullát, a jód a párnácskába folyik. Az így átitatódott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbejódozzuk. Az elsősegélynyújtó feladata a seb ellátása és nem kezelése. Ez annyit jelent, hogy az elsősegélynyújtó kötözze be sterilen a sebet, a sérültet pedig további kezelésre utasítsa, vagy juttassa orvoshoz. Tilos tehát a seb felesleges vizsgálgatása, széthúzása, nyomkodása. Szigorúan tilos a sebbe bármiféle kenőcsöt, sebhintőport, gyógyszert juttatni! Steril lapok és pólyák A sebet sterilen kórokozóktól mentes kötözőanyagokkal, steril lapokkal fedjük. Steril az az anyag, melyet megfelelő eljárásokkal csí- rátlanitottak, kórokozómen- tesítettek. A kötszerek sterilitását különleges csomagolás biztosítja. Sérült csomagolású kötszer már nem tekinthető sterilnek. Közvetlenül a sebre csak steril anyagot szabad tenni! Steril lapokat, kötszereket tartalmazó csomagolásokat úgy kell felbontani, hogy a sebre kerülő felületük semmivel Se érintkezzék. A csomagolásából kibontott steril lapot ujjaink közé csippentve úgy emeljük ki, hogy az az oldala, melyet a sebre helyezünk, semmivel se érintkezzen. Változatos nagyságúak a steril lapok, a seb mérete szerint választhatjuk meg, milyen nagyságút használjunk. Csakis a sebre helyezett steril lap fölé helyezhetünk steril vattát, ha ez szükséges, majd ezt a steril lappal együtt pólya segítségével rögzítjük. Közvetlenül a sebre azonban steril vatta sem kerülhet, mert a véralvadás során beleragad a sebbe, megnehezítve a vegleges ellátását. A sebkötöző pólyák különböző szélességűek, általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedő gézlapok rögzítése. Sterilek viszont a sebkötöző csomagok, gyorskötöző pólyák. Ezekre gyárilag 1—2 gézlappárnácskát rögzítettek, felbontásukkor, alkalmazásukkor ügyelnünk kell arra, hogy a sebre kerülő párnácskát meg ne érintsük. Kisebb sebek ellátásánál a sebet fedő steril gézlapot rögzíthetjük ragtapaszcsíkokkal is. Ez nem steril, tehát ez sem kerülhet közvetlenül a sebre! Nedves, zsíros bőrfelületen a ragtapasz nem tapad meg. Az elsősegélynyújtói gyakorlatban a steril lap rögzítésére legelterjedtebben a pólyákat használjuk. Általában 5 méter hosszúak, szélességük 5—15 cm közt változik. Alkalmazásuk alapelve, hogy a pólyameneteket testtávoli irányból indítva vezessük a seb felé; indításnál 2—3 pólyamenetet közvetlenül egymás fölé tekerjük, a többi pólyamenet pedig félszélességben fedje egymást a testközeli befejezésig. Ügyeljünk arra, hogy a pólyamenetek csak annyira legyenek szorosak, hogy a sebet fedő steril lapot biztosan rögzítsék a sebre. Befejezéskor a pólyából magából képzett hurokkal köthető el, de a pólyavég rögzíthető ragtapaszcsíkkal is. Ujjak sérüléseinek ellátása előtt ügyeljünk az esetleges gyűrű eltávolítására, mert később ez egyre nehezebb lesz és keringési zavart okozhat. Hasonlóképpen eltávolí- tandó alsóvégtagsérülések ellátása előtt a lábbeli és a harisnyagumi. összefoglalva a sebellátási ténykedést: Mindenekelőtt ültessük, vagy fektessük le a sérültet. A seb környékét tisztítsuk meg, jódozzuk be. Sebre csakis steril anyag kerülhet, semmiféle por, kenőcs nem alkalmazható! A steril fedőanyagot pólyamenetekkel rögzítsük a sebre. A pólyát egyenletesen és nem szorosan kell meghúzni. Ez alól csak a nyomókötés kivétel, amint azt a későbbiekben látni fogjuk. Gyorskötözőpólyánál a steril párnácskát illesztjük a sebre, s innen indítjuk a pólyameneteket. Égés, forrázás A bőr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Köny- nyű, elsőfokú égésnél a sérült területen csak bőrpír és elviselhető fájdalom jelentkezik. Másodfokú égesnél, forrázásnál a fájdalom heves, a serült területen hólyagok jelennek meg. Harmadfokú égésnél e hólyagok összefolynak, megnyílnak. Elsőfokú égést gyakran láthatunk a mindennapi életben. Ezek első ellátására legcélszerűbb, ha az égett, forrázott bőrfelületet mielőbb hideg folyó víz alá tartjuk és negyedóráig folyatjuk rá a vizet. Így a hűtés megakadályozza az égési hólyagok kialakulását és csillapítja a fájdalmat is. Vérzés esetén A sebzés általában vérzéssel jár. A vér látványa az emberek többségéből heves reakciót vált ki: van, aki elfut, másik elájul, rosszul lesz, van, aki azonnal hozzálát a vérzés csillapításához. A vérzés csillapítása azonban kellő higgadtságot és némi szakismeretet igényel. A sebből szivároghat a vér (pl. horzsolásoknál), vagy csepeghet, vagy akár ijesztő módon ömölhet is. Minél nagyobb átmérőjű ér sérül meg, annál nagyobb mérvű lesz a vérzés. A gyakorlat számára leghelyesebb felületes, illetve bő vérzésről beszélni. Szivárgó, vagy kisfokú vérzést legcélszerűbben gyorskötöző pólyával láthatunk el, a sebellátás fentebb említett szabályai szerint. Amennyiben a vérzés jelentősebb, a következőket kell tenni: — Ültessük, vagy fektessük le a sérültet. Ha a sérülés végtagon van, a sérült végtagot emeljük magasba. — A sérülés felett és alatt minden szorítást — óraszíj, harisnyakötő stb. — szüntessünk meg. — Helyezzünk a sebre nyomókötést. A nyomókötés feladata —, mjnt a neve is mutatja — a sebszáj adék olyan mérvű ösz- szenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon, útját állva a vérzésnek. Ezt a következőképp készítjük: Helyezzünk a sebre steril kötszert (gézlapot). Erre tegyünk tömött, rugalmatlan párnácskát, melyet legcélszerűbben kettéhajtott kötözőpólyatekercsből, vagy szükség esetén szorosra hajtott tiszta zsebkendőből stb. készíthetünk. E nyomópárnácskát pólyamenetekkel szorosan a sebre rögzítjük úgy, hogy minden egyes pólyamenetet feszesebbre és feszesebbre húzunk. A nyomókötést mindig felemelt végtagon készítjük és lehetőség szerint a sérült végtagot felpolcolt helyzetben hagyjuk mindaddig, míg a vérzés teljes megszűntéről meg nem győződtünk, vagy a sérültet szaksegítségben nem részesítik. Előfordulhat, hogy a nyomókötés átvérzik. Ilyenkor a már felhelyezett nyomókötést nem szabad lebontani, hanem annak tetejébe a már ismertetett módon újabb nyomókötést kell felhelyezni. Származzon a bő vérzés akár sérült ütő-, akár gyűjtőérből, jól felhelyezett nyomókötéssel tökéletesen ellátható. Értelemszerűen nem alkalmazható nyomókötés a nyakon levő sérülések ellátására. Kétségbeejtő helyzetben —, ha a vérzés valóban oly nagymértékű, hogy az életveszély nyilvánvaló — steril kötszert nyomjunk a sebbe, és ezen keresztül ujjainkkal próbáljuk összenyomni a vérző eret. Előfordulhat vérzés befelé is, a testüregek felé. Ezeket belső vérzésnek nevezzük. Erre akkor gondoljon az elsősegélynyújtó, ha a hasat, mellkast tompa erőművi behatás érte, és a sérült sápadt, pulzusa gyors, bőre hűvös és verejtékes. Ilyen esetben az orvos, vagy a mentők megérkezéséig a sérültet felpolcolt lábakkal, kissé megemelt felsőtesttel fektessük le, biztosítsunk számára teljes nyugalmat. Tilos a sérültnek mindenféle erőkifejtés, mozgás, beszéd. Tilos a sérültet etetni, itatni. Gyakran találkozhatunk orrvérzéssel. Ennek ellátására a köztudat számos módszert ajánl, megszüntetésének azonban legbiztosabb módjá a következő: Ültessük le a beteget és szólítsuk fel arra, hogy ujjaival az orrcsont tapintható széle alatt fogja be szorosan orrnyílásait és fejét • hajtsa előre. így az orrüregben meggyűlő vér 6—8 perc alatt megalvad és a vérzés megszűnik. Ha ennyi idő alatt a vérzés nem szűnik meg, vagy esetleg fokozódik: lássa el orvos a beteget. Az orrvérző ne járkáljon, orrfújással ne próbáljon meggyőződni az említett idő alatt a vérzés megszűntéről, hanem az ismertetett módon várja ki a vérzés megszűntét. Fontos szabály, hogy bármilyen erősebb vérzés esetén a sérültet sürgősen orvoshoz kell juttatni még akkor is. ha a vérzést sikerült előse- gélynyújtásunkkal megszüntetni: Akár kórházba, akár orvoshoz, szakrendelőbe szállítást bízzuk mindig szakemberekre: haladéktalanul értesítsük a mentőket! Bő vérzést észlelve az elsősegélynyújtó a vérzéscsillapítás megkezdésével egyidőben hivasson azonnal mentőket. Dr. 1-clkai Tamás wedele Nyomókötés készítése (Zeulai Ferencné rajzai)
